Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-16 / 14. szám

54 roszul jutalmazó irodalomban is vannak esetei a’ legszen­tebb tulajdon, az ember legnemesb erőji által szerzett tu­lajdon sérelmének , addig h­alasztassék- é a’ dolog törvé­nyes elláttatása , mig egyes érdemesek az írói jószág e’ bi­­tangsága által orvosolhatlan kárt vallanak ? A’ Kisfaludy­­társaság, úgy hitte, hasznos szolgálatot teend a’ hazai irodalomnak, ha ez ügyre a’ törvényhozás védelmét kéri; ’s az országosan együtt volt Karok és Rendekhez folyamo­dott törvényjavaslatot mellékelvén folyamodásához , mely­­lyet minden miveit nemzet­­beli törvényhozásai ’s főleg saját viszonyaink tekintetbe-vételével , az eljárási részben pe­dig több jeles gyakorlati törvénytudó tanácsával, készített. Annyiban szerencse is koronázta ebeli lépését, hogy az or­szágos Rendek, figyelmükre méltatván a’fontos ügyet, a’ tudósitástételt egy jeles tagjokra, Szemere Bertalan követ arra bízták , ki azt lelkesen ajánlván , sőt az általa újra dolgozott , ’s a’ művészi tulajdont is érdeklő pontokkal bő­vített törvényjavaslatot beadván, az mind a’ két országos tábla által kevés módosítással elfogadtatott, ’s ő Felsége el­be is terjesztetett. Utolsó napjaiban történhetvén csak e’ fölterjesztés az országgyűlésnek , kir. válasz többé nem ér­kezhetett , de van reményünk, a’legjobb király hozzájá­rulásával kevés év múlva olly irodalmi törvény leírásához , melly a’ szellemi tulajdont minden anyagi sérelemtől meg­­óvandja ; sőt a’két tábla határozata is viszsza fog, bízunk benne , mindent riasztani, kinek különben netalán hajlama leendő illy jogsérelmeken vadászni erkölcsietlen hasznot. Sajtó utján megjelentek az idén részint a’ társaság esz­közléséből, részint hozzájárultával : 1) Kisfaludy Károly munkáinak 4dik kiadása, VIdik kötet; 2) Nemzeti könyvtár, második folyam, IV—VIldik füzet, Csokonai munkáival; 3) Külföldi Regénytár , XXII—XXIV. kötet; 4) Uj Külföldi Regénytár, I—IV. kötet. Az évlapok V. és VIdik kötetei sajtó alatt vannak. Tagjai sorában több változást látott a’ társaság. El­vesztő halál által egy első rendű csillagát, az irodalom fel­éledési korszakának egyik főbajnokát: Kisfaludy Sán­dort. Az ő neve , testvéreivel együtt mint Castor és Pol­­luxé , örökké ragyogand költészetünk egén. A’ tisztviselő­­ség , elmúlván rendszeres három éve , a’ titoknokot kivé­ve , ki idő közben jön választva , lemondván : elnök , hely­tartó elnök, és igazgató , ellenőr , ’s a’ gazdasági választ­mány újra meglőnek választva; segédtitoknokká,miután Nagy Ignácz magát felmentetni kérte , Garay János tétetett. Uj tagokká Császár Ferencz, Kuthy Lajos és Szigligeti Ed­várd lettek, kik, miután az intézet ő Felsége által a’jog­gal kegyelmesen felruháztatok , a’ társaság által okleve­lekkel tiszteltetnek meg. II. A’ pé­nztárt illetőleg köszönettel említünk három újabb alapítványt; t. i. Fáy Andrásét 50 ftban , h­erczeg Batthyány Fülöpét 100 ftban , és a’múlt évi nemzeti szín­házban a’ társaság részire szánt előadás fél jövedelmét 80 ft. 22 krban , mikkel intézetünk alapítványai , már most 3500 ftra 22 krra mennek. Bevétel ez évben : 1 arany és 1547 ft. 17­/5 kr, melly a’ következő tételekből áll öszsze : pénz­tármaradék 1 arany és 287 ft. 24­5 kr, kamatokból 210 ft. 12 kr, segédpénzek és adományokból 69 ft, lefizetett ala­pítványokból 230 ft. 22 kr, felmondott tőkékből 600 ft, köny­vekből 135 ft, elegy 15 ft. 19 kr, kiadás : jutalmazásokra ’s tiszteletdijakra 301 ft. 24 kr, kölcsönökre 798 ft 52 kr, nyom­tatásokra 48 ft 57 kr, elegyre 28 ft 40 kr, öszszesen 1177 ft. 534­ kr. •— Pénztármaradék a’ 46 ft, tartozékkal együtt 1 arany és 415 ft. 24,15 kr. — A’ társaság maga pénztárát ez alkalommal is a’ tisztelt közönség pártolásába ajánlja. Számolása Székesfejérvár követelnek ország­­gyűlési eljárásukról. (Vége) (f. évi január 14-én) Hogy a’ királyi városok az országgyűlésen szavazat­tal bírtak, ’s hogy szavazatuk hajdan nagy hatású volt, a’ régi törvényekből ’s királyi meghívólevelekből bizonyos.Inrég múlt század elején a’ legfontosabb kérdésekre nézve fejen­­kint szavaztak , mint az országgyűlési naplók tanúsítják; ellenben , hogy a’ városok tekintélye általában ’s nevezete­sen országgyűlési szavazatok is majd végképen elenyész­tek, fájdalom­ tagadni szinte nem lehet. E’ szomorú állapotnak lépcsőnkinti fejlődését előadnunk alázatos jelentésünk szűk köre nem engedi; röviden tehát csak azt említjük , hogy II. Ulászló ideje óta az ország fel­sőbb Rendei Werbőczy István szerencsétlen eszméjét követ­ve — nullis quaestuariis aut vulgaribus artibus dediti (un­­gari) nobilitatem sola militia definiverunt—a’ müipart, mes­terségeket, és kereskedést, mint vitéz emberhez illetlen fog­lalatosságokat , megvetették ’s utálták ’s ugyanazért a’ pol­gári rendet, mint a’müipar képviselőjét, országrendűségi társaságukból kizárni 's a’ városokat a’ megyei hatóságok alá szoritni igyekeztek, a’ mint ezt az 1715: 63. czikk már világosan kimondja, illy szellemben alkottattak a’törvények három század alatt, ehez járult, hogy az alsó-magyaror­szági városok 150 éven által a’ török igája alatt nyögtek ; — ide járultak a’ vallásbeli mozgalmak 's a’ hatalmas dynas­­táknak fejdelmekkeli küzdelmeik , mellyekbe a’ városok is , akarva nem akarva , bekeveredtek ’s a’ győzedelmes hadi­sereg által kiraboltattak , hogy illy körülmények közt a’ vá­rosok mélyen sű­lyedtek és hanyatlottak, igen természetes volt, de szinte az is bizonyos, hogy a’városok illy erőte­­tett sülyesztése szerfölött ártalmas volt a’ hazára nézve is; mert a’ városok aljasodásával megfogyott népességük is meg­ritkult; tehát a’ föld termésének bizonyos állandó vevőji ’s fogyasztóji, ’s ez által a’ termesztvények ára ’s a’ birtok be­cse is majd semmivé lett, a’ műipar és mesterségek pedig annyira elenyésztek, hogy nemcsak a’luxus kellékűt, hanem a’ meztelenség füdözésére megkivántató első szükségeket is külföldről kelle szerezni, ’s igy a’ birtok csekély jöve­delme is külföldre takarodván, az elszegényülés általányos lett. Látták, érezték e’ bajt az ország felsőbb Rédei már a’ múlt század elején, ’s azért az 1723 . 117. t.czikkben azon külföldi mesterembereket, kik hazánkba költözni kívánná­nak, az olly felette kedvelt nemesi kiváltsággal, a’ nem­fizetéssel kívánták becsőditeni , 15 esztendőre minden adó’s közterhek alól fölmentvén őket; de minthogy a’városok nyo­­matása folytattatván,az illy jövevény emberek sem személyes, sem pedig vagyonbeli bátorságot nem találtak az or­szágban , ide nem igen siettek; ’s igy a’ műipar, mester­ségek és kereskedés mai napiglan pangásban maradtak. A’ városok azonban olly felette gyávák mégsem voltak, mint sokak által vádoltalak ; mert a’ legsorvasztóbb törvé­nyekre nézve ellenmondásaikat jogaik é s igazaik fentartása végett mindenkor megtevék; igy ellenmondottak az 1618: 60. 1.czikknek, mi az 1681 : 42. czikkben megujíttatott, melly ellenmondásrul szóló bizonyítvány Pozsony városa le­véltárában tartatik, — ellenmondottak az 1647ki törvények­nek az országgyűlés előtt a’ pozsonyi káptalannál, sőt a’ felső- magyarországi városok magánál a’ fejdelemnél is sze­mélyesen 1648dik évben Prágába utazván, kitől az iránt fejdelmi bizonyítványt nyertek , melly Eperjes városa levél­tárában őriztetik; végtére ellenmondottak az 1715. 36, 63 és 77. czikkeknek, az ellenmondást az ország Rendei el nem fogadván , azt a’ pozsonyi káptalan levéltárába tevék le. Helyhatósági municipalis jogaik iránt a' felhozottak szerint folyton küzdvén a’ városok, mi különösen az orsz.­­gyülési szavazatot illeti­, bizonyos, hogy a’ múlt század második felében és a’ mostani század elején a’ törvények akkint alkottattak, hogy az elnök által előadott tárgy mel­lett ugyszinte ellene csak öt hat ember szólott, ’s a’ végzés, melly az előbbkelő megyei követek conferentiájokban készült, felkiáltással mutatkozván, fejenkinti szavazás soha sem tör­tént, ’s igy a’ városi követek szavazata semmivé lett a’nél­kül , hogy az akár törvény, akár csak határozat által ki­mondatott volna.

Next