Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-16 / 14. szám
54 roszul jutalmazó irodalomban is vannak esetei a’ legszentebb tulajdon, az ember legnemesb erőji által szerzett tulajdon sérelmének , addig halasztassék- é a’ dolog törvényes elláttatása , mig egyes érdemesek az írói jószág e’ bitangsága által orvosolhatlan kárt vallanak ? A’ Kisfaludytársaság, úgy hitte, hasznos szolgálatot teend a’ hazai irodalomnak, ha ez ügyre a’ törvényhozás védelmét kéri; ’s az országosan együtt volt Karok és Rendekhez folyamodott törvényjavaslatot mellékelvén folyamodásához , melylyet minden miveit nemzetbeli törvényhozásai ’s főleg saját viszonyaink tekintetbe-vételével , az eljárási részben pedig több jeles gyakorlati törvénytudó tanácsával, készített. Annyiban szerencse is koronázta ebeli lépését, hogy az országos Rendek, figyelmükre méltatván a’fontos ügyet, a’ tudósitástételt egy jeles tagjokra, Szemere Bertalan követ arra bízták , ki azt lelkesen ajánlván , sőt az általa újra dolgozott , ’s a’ művészi tulajdont is érdeklő pontokkal bővített törvényjavaslatot beadván, az mind a’ két országos tábla által kevés módosítással elfogadtatott, ’s ő Felsége elbe is terjesztetett. Utolsó napjaiban történhetvén csak e’ fölterjesztés az országgyűlésnek , kir. válasz többé nem érkezhetett , de van reményünk, a’legjobb király hozzájárulásával kevés év múlva olly irodalmi törvény leírásához , melly a’ szellemi tulajdont minden anyagi sérelemtől megóvandja ; sőt a’két tábla határozata is viszsza fog, bízunk benne , mindent riasztani, kinek különben netalán hajlama leendő illy jogsérelmeken vadászni erkölcsietlen hasznot. Sajtó utján megjelentek az idén részint a’ társaság eszközléséből, részint hozzájárultával : 1) Kisfaludy Károly munkáinak 4dik kiadása, VIdik kötet; 2) Nemzeti könyvtár, második folyam, IV—VIldik füzet, Csokonai munkáival; 3) Külföldi Regénytár , XXII—XXIV. kötet; 4) Uj Külföldi Regénytár, I—IV. kötet. Az évlapok V. és VIdik kötetei sajtó alatt vannak. Tagjai sorában több változást látott a’ társaság. Elvesztő halál által egy első rendű csillagát, az irodalom feléledési korszakának egyik főbajnokát: Kisfaludy Sándort. Az ő neve , testvéreivel együtt mint Castor és Polluxé , örökké ragyogand költészetünk egén. A’ tisztviselőség , elmúlván rendszeres három éve , a’ titoknokot kivéve , ki idő közben jön választva , lemondván : elnök , helytartó elnök, és igazgató , ellenőr , ’s a’ gazdasági választmány újra meglőnek választva; segédtitoknokká,miután Nagy Ignácz magát felmentetni kérte , Garay János tétetett. Uj tagokká Császár Ferencz, Kuthy Lajos és Szigligeti Edvárd lettek, kik, miután az intézet ő Felsége által a’joggal kegyelmesen felruháztatok , a’ társaság által oklevelekkel tiszteltetnek meg. II. A’ pénztárt illetőleg köszönettel említünk három újabb alapítványt; t. i. Fáy Andrásét 50 ftban , herczeg Batthyány Fülöpét 100 ftban , és a’múlt évi nemzeti színházban a’ társaság részire szánt előadás fél jövedelmét 80 ft. 22 krban , mikkel intézetünk alapítványai , már most 3500 ftra 22 krra mennek. Bevétel ez évben : 1 arany és 1547 ft. 17/5 kr, melly a’ következő tételekből áll öszsze : pénztármaradék 1 arany és 287 ft. 245 kr, kamatokból 210 ft. 12 kr, segédpénzek és adományokból 69 ft, lefizetett alapítványokból 230 ft. 22 kr, felmondott tőkékből 600 ft, könyvekből 135 ft, elegy 15 ft. 19 kr, kiadás : jutalmazásokra ’s tiszteletdijakra 301 ft. 24 kr, kölcsönökre 798 ft 52 kr, nyomtatásokra 48 ft 57 kr, elegyre 28 ft 40 kr, öszszesen 1177 ft. 534 kr. •— Pénztármaradék a’ 46 ft, tartozékkal együtt 1 arany és 415 ft. 24,15 kr. — A’ társaság maga pénztárát ez alkalommal is a’ tisztelt közönség pártolásába ajánlja. Számolása Székesfejérvár követelnek országgyűlési eljárásukról. (Vége) (f. évi január 14-én) Hogy a’ királyi városok az országgyűlésen szavazattal bírtak, ’s hogy szavazatuk hajdan nagy hatású volt, a’ régi törvényekből ’s királyi meghívólevelekből bizonyos.Inrég múlt század elején a’ legfontosabb kérdésekre nézve fejenkint szavaztak , mint az országgyűlési naplók tanúsítják; ellenben , hogy a’ városok tekintélye általában ’s nevezetesen országgyűlési szavazatok is majd végképen elenyésztek, fájdalom tagadni szinte nem lehet. E’ szomorú állapotnak lépcsőnkinti fejlődését előadnunk alázatos jelentésünk szűk köre nem engedi; röviden tehát csak azt említjük , hogy II. Ulászló ideje óta az ország felsőbb Rendei Werbőczy István szerencsétlen eszméjét követve — nullis quaestuariis aut vulgaribus artibus dediti (ungari) nobilitatem sola militia definiverunt—a’ müipart, mesterségeket, és kereskedést, mint vitéz emberhez illetlen foglalatosságokat , megvetették ’s utálták ’s ugyanazért a’ polgári rendet, mint a’müipar képviselőjét, országrendűségi társaságukból kizárni 's a’ városokat a’ megyei hatóságok alá szoritni igyekeztek, a’ mint ezt az 1715: 63. czikk már világosan kimondja, illy szellemben alkottattak a’törvények három század alatt, ehez járult, hogy az alsó-magyarországi városok 150 éven által a’ török igája alatt nyögtek ; — ide járultak a’ vallásbeli mozgalmak 's a’ hatalmas dynastáknak fejdelmekkeli küzdelmeik , mellyekbe a’ városok is , akarva nem akarva , bekeveredtek ’s a’ győzedelmes hadisereg által kiraboltattak , hogy illy körülmények közt a’ városok mélyen sűlyedtek és hanyatlottak, igen természetes volt, de szinte az is bizonyos, hogy a’városok illy erőtetett sülyesztése szerfölött ártalmas volt a’ hazára nézve is; mert a’ városok aljasodásával megfogyott népességük is megritkult; tehát a’ föld termésének bizonyos állandó vevőji ’s fogyasztóji, ’s ez által a’ termesztvények ára ’s a’ birtok becse is majd semmivé lett, a’ műipar és mesterségek pedig annyira elenyésztek, hogy nemcsak a’luxus kellékűt, hanem a’ meztelenség füdözésére megkivántató első szükségeket is külföldről kelle szerezni, ’s igy a’ birtok csekély jövedelme is külföldre takarodván, az elszegényülés általányos lett. Látták, érezték e’ bajt az ország felsőbb Rédei már a’ múlt század elején, ’s azért az 1723 . 117. t.czikkben azon külföldi mesterembereket, kik hazánkba költözni kívánnának, az olly felette kedvelt nemesi kiváltsággal, a’ nemfizetéssel kívánták becsőditeni , 15 esztendőre minden adó’s közterhek alól fölmentvén őket; de minthogy a’városok nyomatása folytattatván,az illy jövevény emberek sem személyes, sem pedig vagyonbeli bátorságot nem találtak az országban , ide nem igen siettek; ’s igy a’ műipar, mesterségek és kereskedés mai napiglan pangásban maradtak. A’ városok azonban olly felette gyávák mégsem voltak, mint sokak által vádoltalak ; mert a’ legsorvasztóbb törvényekre nézve ellenmondásaikat jogaik é s igazaik fentartása végett mindenkor megtevék; igy ellenmondottak az 1618: 60. 1.czikknek, mi az 1681 : 42. czikkben megujíttatott, melly ellenmondásrul szóló bizonyítvány Pozsony városa levéltárában tartatik, — ellenmondottak az 1647ki törvényeknek az országgyűlés előtt a’ pozsonyi káptalannál, sőt a’ felső- magyarországi városok magánál a’ fejdelemnél is személyesen 1648dik évben Prágába utazván, kitől az iránt fejdelmi bizonyítványt nyertek , melly Eperjes városa levéltárában őriztetik; végtére ellenmondottak az 1715. 36, 63 és 77. czikkeknek, az ellenmondást az ország Rendei el nem fogadván , azt a’ pozsonyi káptalan levéltárába tevék le. Helyhatósági municipalis jogaik iránt a' felhozottak szerint folyton küzdvén a’ városok, mi különösen az orsz.gyülési szavazatot illeti, bizonyos, hogy a’ múlt század második felében és a’ mostani század elején a’ törvények akkint alkottattak, hogy az elnök által előadott tárgy mellett ugyszinte ellene csak öt hat ember szólott, ’s a’ végzés, melly az előbbkelő megyei követek conferentiájokban készült, felkiáltással mutatkozván, fejenkinti szavazás soha sem történt, ’s igy a’ városi követek szavazata semmivé lett a’nélkül , hogy az akár törvény, akár csak határozat által kimondatott volna.