Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-16 / 14. szám
Az 1825diki országgyűlésen kezdődött ismét először a’ gyakorlat, hogy minden tárgy felett minden megyei követ nyilatkozott ’s igy a’ fejenkinti szavazás jött ismét divatba , de a’városi követek előadásai a’kerületi ülésekben azon szin alatt, mivel a’ kerületi ülések csak a’ megyei követek magánytanakodásaira szolgálnak , számba nem vétettek ; az orsz. ülésekben pedig a’ többség nagyobb részint felkiáltás után mondatván ki, a’ városi szavazat előbbeni kétes voltában maradott; egy országos ülésben ugyan az akkori elnök a’ végzést akkép mondotta ki, hogy a’ megyei követek kisebb számához a’ káptalanok és városi követek szavazatait is számította ; de e’ miatt három nap ülést tartani nem lehetett, ’s a’megyei követek titkos magány-conferentiákat tartottak, mellyek eredménye köztudomásra nem jutott ; de azóta, minden önámitást, mint hiv jelentéshez nem illőt, mellőzve , határzottan kijelentjük , hogy a’ városok szavazata nyomatékosan nem számíttatott, azon elnöki jelentés lővén divatba , hogy a’ kir. városok törvényes joguk a’ fenlevő gyakorlat szerint fentartatik ; történtek az ellen a’ kir. városok néhány lelkesb követei részéről élénk és keményebb felszólamlások , jelesen az 1832. ’s 1839diki országgyűléseken ; ekkor főkép azon ellenvetés létetett, hogy a’városi követek nem választatnak, csak küldetnek, vagy mivel későbben néhol választattak, hogy zártkörű testületek és nem a’polgárok öszszesége által választatnak , és hogy azon függés miatt, mellyben a’kir. városok elől Ijáróji, mint küldők névszerint a’ kir. kamrától, kormányszékektől, ’s majd mindentől, mi ez országban tekintélynek neveztetik, vannak , a’ követek a’ város érdekét nem képviselik ; igy állottak a’ dolgok , midőn az 1810-i országgyűlés végével feltűnt a’szükség a’ kir. városokat, mint a’ műipar , szorgalom ’s értelmiség műhelyeit politikailag emelni, mindinkább terjedt azon meggyőződés , hogy a’ rideg aristokratismus többé meg nem állhat; az alkotvány sánczait terjeszteni, egybeolvadni ’s egyesülni kell, és e’ részben nem lehet hálás érzettel nem említenünk a’jó hazafiak hoszszu névsorát’s köztük a’ polgárkoszorút méltán megérdemlett Deák Ferenczet; ezen eszmék itt ott a’ városokban is gyökeret vervén , előidéztettek azon ismeretes mozgalmak a’ városi követek választásmódjára nézve , mellyek szerint több város statútumok utján a’ követválasztásban az öszszes polgárságot kívánta részesíteni , mire ő Felségének városunkhoz intézett kegyelmes válasza, miszerint az öszszes polgárság választotta képviselők fétszámmal , mint a’ vál. polgárság, a’ követválasztásba befolyt, tudva van, ekkér egyik fő régi ellenvetés elenyésztetvén , a’ most lefolyt országgyűlésnek legelején azon uj eszme pendittetett meg, hogy a’ kir. városok mi arányban álljanak a’ megyékhez? ezt értelmezni kell az 1608 : 1. czikk szerint; akkor szavaztak 30—40 megye , 10—15 káptalan, 10—15 kir. táblai ülnök körülbelül; 100 pedig jelen nem levők követei és 20 — 30 város; az újabb status publicitan a’ RR. táblájánál csak képviselőket akar látni, ’s azért a’jelen nem levők követeiről mitsem akar tudni, akar látni csak tömeges testületek képviselőit, következőleg csak megyei , városi és kerületi követeket kíván számíttatni, ’s megmaradván az általányos rendezésig a’ megyék 52 szavazata, fő aggodalom és tanakodás tárgya lett: mennyi szavazat illesse a’ kir. városokat és kerületeket az 52 megye irányában ? az egyenkénti szavazat követelése ellen legújabb időkben főképen ezen meg nem határzott arány és a’ városok rendezetlensége gördítettek ; ezen ut tannak positiv törvényeinkben alapja nincsen , de azok elméjében , kiknél a’ hatalom van , volt alapja , ’s ezt kézzel foghatólag tanúsítja a’ 3dik kir. előadás , melly a’ kir. városok szavazatát országgyűlési tanácskozás tárgyává teszi ; ha az arány nincs kérdésben, és minden egyes kir. városnak egy szavazat jár, mert igy van a’ törvényekben, akkor a’ kir. városok szavazata országgyűlési tanácskozást — pertractationem diaetalem — nem szükséges, mint a’ 3dik kir. előadás tartja, a’3dik kir. előadás tehát az arányróli uj tant megdönthetően erősségre emelte; ehez járult azon nehézség , hogy a’ kir. városok szavazatának mennyisége magok a’ kir. városok között miképen osztassák fel? nem találván a’ hongyülés igazságosnak és méltányosnak , hogy az 1000 lakost számitó Ruszt város olly szavazattal bírjon, mint Pest városa. Az egyes városok szavazatai kivivására néhány város erőteljes utasítást adott, az országgyűlés tömeges elhagyatását, a’ tanácskozások gátlását; az isőre volt közmegegyezés , a’ okat megszüntette ’s fölösleggé tette a’ 3d. királyi előadás, melly a’ városok szavazatát tárgyalás alá tűzte ki. Nem késett a’ Rendek táblája ezen 3 kir. előadás tárgyalásával , mert a’ legelső kerületi ülésekben a’ városi ügyre nézve választványt nevezett 16 megyei ’s 6 városi tagból állót, de még ennek működése előtt is a’ kir. előadásokra való válasz feliratban kikötötte az alsó tábla , hogy a’ városi szavazat a’ belszerkezettel elválhatlan kapcsolatban állván , arról tehát egyszerre kíván tanácskozni, ezen válaszfelírás az országos ülésben meghitelesittetett, a’Fő-RBnél majd minden észrevétel nélkül elfogadtatott , ’s a’ felírás a’ kormány elibe terjesztetvén , onnét ellenzés nem nyilványittatott, rescriptum nem érkezett, melly a’ szavazatot a’ belszerkezettől külön tárgyaltatni rendelné , a’ kerületi választmány részleteiben is tökéletes belszerkezetet munkálván ki , az e’ feletti tanácskozás a’ hongyülés legnagyobb idejét töltötte el; a’részleteket, mint ismereteseket, nem említve röviden kiemeljük azon lényeges pontokat , miket az alsó tábla a’ FRRnek egyesülhetés tekintetéből merőben feláldozott: a) A’ statútumokra nézve a’ RR. megegyeztek, hogy eleve kormányszékileg megerősítésesenek. b) Az őrseregtől a’ BR. elállottak. Szinte röviden elősoroljuk azon főpontokat, mellyekre nézve a’ két tábla között egyesülés nem történvén, az ügy fel nem terjesztethetett : a) Qualificatio, ki legyen polgár ? itt csak a’ megkivántató értékre nézve számbeli csekély különbség.b) Képviselők, a’ FORR. különbséget akarnak a’ választók és tanácskozók (szerintük megbízottak) közt, az elsőket igen kevés számmal , az utóbbiakat pedig minden szavazattal bíró tisztviselőre hármával számítva , miszerint 20 ezren túli népességű városunkban lenne 30 vagy 36. c) Felügyelő , ez ellen a’ küzdés a’ RR. részbről legélénkebb volt, ’s egyedül azon reményben és biztatásból, hogy a’ felügyelő elvének elfogadásával a’ városi ügyet a’ FRR. a’ kormányhoz feleresztik ’s az általok tervezett hatalomtól is elállnak, a’ felügyelő elvét a’ RR. elfogadták, de az elfogadás után a’ FORR. a’ felügyelő hatalmához tovább is ragaszkodtak ’s igy a’ kilenczedik üzenetváltás után az alsó táblánál a’ városi ügy legbuzgóbb pártolóji attól félvén, hogy tovább folytattatván a’ tanácskozások, a’ felügyelők tökéletes candidálási joggal lehetőkép felállittatnak, tanácsosabbnak tárták az egész városi ügyet elejteni, ’s azt boldogabb jövendőre bízni. d) A’ szavazati mennyiség; 16 szavazatban megegyeztek a’ FERRek , ezt a’BR. a’ népességhez szabták, Pestnek 1 egész , Bazin Modor Sz.- György kerületnek *is rész ’stb. de a’ FőRR. Pestnek 1, a’ többit pedig a’ többi város közt egyformán kívánták felosztani. Ezek voltak a’főpontok, mellyek iránt a’két tábla közt az egyezség meg nem történt. Az egész városi belszerkezet tárgyalásából az világlik ki, hogy a’ nm. FORB. a’ városok mint testületek iránt, nevezetesen helyhatósági ’s a’ felsőbb kiváltságos rendekkeli viszonyokra nézve néha tovább terjeszkedtek az alsó tábla javaslatainál ’s a’ jóakadályok, mint már feljebb érintők, azon politikai jogok gyakorlatára nézve forogtak fen , mellyek az egyes polgároknak a’ város , és az ország dolgaiba közvetlen befolyásukat illetik. Egyébiránt a’ most érintett pontok voltak , egyedüli okai a’ városok belszerkezete megbuktának, elhatárzottan nem mondhatjuk ’sa’t. Igazsági adóul köteleseknek érezzük magunkat nyilván kijelenteni, hogy, mi az osztályokat elkülönítő falak