Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-16 / 14. szám

Az 1825diki országgyűlésen kezdődött ismét először a’ gyakorlat, hogy minden tárgy felett minden megyei kö­vet nyilatkozott ’s igy a’ fejenkinti szavazás jött ismét divat­ba , de a’városi követek előadásai a’kerületi ülésekben azon szin alatt, mivel a’ kerületi ülések csak a’ megyei követek magánytanakodásaira szolgálnak , számba nem vétettek ; az orsz. ülésekben pedig a’ többség nagyobb részint felkiáltás után mondatván ki, a’ városi szavazat előbbeni kétes vol­tában maradott; egy országos ülésben ugyan az akkori el­nök a’ végzést akkép mondotta ki, hogy a’ megyei követek kisebb számához a’ káptalanok és városi követek szavaza­tait is számította ; de e’ miatt három nap ülést tartani nem lehetett, ’s a’megyei követek titkos magány-conferentiákat tartottak, mellyek eredménye köztudomásra nem jutott ; de azóta, minden önámitást, mint hiv jelentéshez nem illőt, mel­lőzve , határzottan kijelentjük , hogy a’ városok szavazata nyomatékosan nem számíttatott, azon elnöki jelentés lővén divatba , hogy a’ kir. városok törvényes joguk a’ fenlevő gya­korlat szerint fentartatik ; történtek az ellen a’ kir. városok néhány lelkesb követei részéről élénk és keményebb felszó­lamlások , jelesen az 1832. ’s 1839diki országgyűléseken ; ekkor főkép azon ellenvetés létetett, hogy a’városi köve­tek nem választatnak, csak küldetnek, vagy mivel későbben néhol választattak, hogy zártkörű testületek és nem a’pol­gárok öszszesége által választatnak , és hogy azon függés miatt, mellyben a’kir. városok elől Ijáróji, mint küldők név­­szerint a’ kir. kamrától, kormányszékektől, ’s majd minden­től, mi ez országban tekintélynek neveztetik, vannak , a’ követek a’ város érdekét nem képviselik ; igy állottak a’ dol­gok , midőn az 1810-i országgyűlés végével feltűnt a’szük­ség a’ kir. városokat, mint a’ műipar , szorgalom ’s értelmi­ség műhelyeit politikaila­g emelni, mindinkább terjedt azon meggyőződés , hogy a’ rideg aristokratismus többé meg nem állhat; az alkotvány sánczait terjeszteni, egybeolvadni ’s egyesülni kell, és e’ részben nem lehet hálás érzettel nem említenünk a’jó hazafiak hoszszu névsorát’s köztük a’ pol­­gárkoszorút méltán megérdem­lett Deák Ferenczet; ezen eszmék itt ott a’ városokban is gyökeret vervén , előidéztet­tek azon ismeretes mozgalmak a’ városi követek választás­módjára nézve , mellyek szerint több város statútumok utján a’ követválasztásban az öszszes polgárságot kívánta része­síteni , mire ő Felségének városunkhoz intézett kegyelmes válasza, miszerint az öszszes polgárság választotta képvi­selők fétszámmal , mint a’ vál. polgárság, a’ követválasz­tásba befolyt, tudva van, ekkér egyik fő régi ellenvetés el­­enyésztetvén , a’ most lefolyt országgyűlésnek legelején azon uj eszme pendittetett meg, hogy a’ kir. városok mi arányban álljanak a’ megyékhez? ezt értelmezni kell az 1608 : 1. czikk szerint; akkor szavaztak 30—40 megye , 10—15 káptalan, 10—15 kir. táblai ülnök körülbelül; 100 pedig jelen nem levők követei és 20 — 30 város; az újabb status publici­tan a’ RR. táblájánál csak képviselőket akar látni, ’s azért a’jelen nem levők követeiről mitsem akar tudni, akar látni csak tömeges testületek képviselőit, kö­vetkezőleg csak megyei , városi és kerületi követeket kíván számíttatni, ’s megmaradván az általányos rendezésig a’ me­gyék 52 szavazata, fő aggodalom és tanakodás tárgya lett: mennyi szavazat illesse a’ kir. városokat és kerületeket az 52 megye irányában ? az egyenkénti szavazat követelése el­len legújabb időkben főképen ezen meg nem határzott arány és a’ városok rendezetlensége gördítettek ; ezen ut tannak positiv törvényeinkben alapja nincsen , de azok elméjében , kiknél a’ hatalom van , volt alapja , ’s ezt kézzel foghatólag tanúsítja a’ 3dik kir. előadás , melly a’ kir. városok szava­zatát országgyűlési tanácskozás tárgyává teszi ; ha az arány nincs kérdésben, és minden egyes kir. városnak egy szava­zat jár, mert igy van a’ törvényekben, akkor a’ kir. vá­rosok szavazata országgyűlési tanácskozást — pertractatio­nem diaetalem — nem szükséges, mint a’ 3dik kir. előadás tartja, a’3dik kir. előadás tehát az arányróli uj tant meg­dönthetően erősségre emelte; ehez járult azon nehézség , hogy a’ kir. városok szavazatának mennyisége magok a’ kir. városok között miképen osztassák fel? nem találván a’ hon­­gyülés igazságosnak és méltányosnak , hogy az 1000 lakost számitó Ruszt város olly szavazattal bírjon, mint Pest városa. Az egyes városok szavazatai kivivására néhány város erő­teljes utasítást adott, az országgyűlés tömeges elhagyatását, a’ tanácskozások gátlását; az isőre volt közmegegyezés , a’ okat megszüntette ’s fölösleggé tette a’ 3d. királyi előadás, melly a’ városok szavazatát tárgyalás alá tűzte ki. Nem késett a’ Rendek táblája ezen 3 kir. előadás tár­gyalásával , mert a’ legelső kerületi ülésekben a’ városi ügyre nézve választványt nevezett 16 megyei ’s 6 városi tagból állót, de még ennek működése előtt is a’ kir. elő­adásokra való válasz feliratban kikötötte az alsó tábla , hogy a’ városi szavazat a’ belszerkezettel elválhatlan kapcsolat­ban állván , arról tehát egyszerre kíván tanácskozni, ezen válaszfelírás az országos ülésben meghitelesittetett, a’Fő-­RBnél majd minden észrevétel nélkül elfogadtatott , ’s a’ felírás a’ kormány elibe terjesztetvén , onnét ellenzés nem nyilványittatott, rescriptum nem érkezett, melly a’ szava­zatot a’ belszerkezettől külön tárgyaltatni rendelné , a’ ke­rületi választmány részleteiben is tökéletes belszerkezetet munkálván ki , az e’ feletti tanácskozás a’ hongyülés leg­nagyobb idejét tölt­ötte el; a’részleteket, mint i­smeretese­­ket, nem említve röviden kiemeljük azon lényeges ponto­kat , miket az alsó tábla a’ FRRnek egyesülhetés tekinte­téből merőben feláldozott: a) A’ statútumokra nézve a’ RR. megegyeztek, hogy eleve kormányszékileg megerősítése­senek. b) Az őrseregtől a’ BR. elállottak. Szinte röviden elősoroljuk azon főpontokat, mellyekre nézve a’ két tábla között egyesülés nem történvén, az ügy fel nem terjesztethe­tett : a) Qualificatio, ki legyen polgár ? itt csak a’ megkiván­­tató értékre nézve számbeli csekély különbség.b) Képviselők, a’ FORR. különbséget akarnak a’ választók és tanácskozók (szerintük megbízottak) közt, az elsőket igen kevés szám­mal , az utóbbiakat pedig minden szavazattal bíró tisztvi­selőre hármával számítva , miszerint 20 ezren túli népes­ségű városunkban lenne 30 vagy 36. c) Felügyelő , ez el­len a’ küzdés a’ RR. részbről legélénkebb volt, ’s egyedül azon reményben és biztatásból, hogy a’ felügyelő elvének elfogadásával a’ városi ügyet a’ FRR. a’ kormányhoz fel­eresztik ’s az általok tervezett hatalomtól is elállnak, a’ felügyelő elvét a’ RR. elfogadták, de az elfogadás után a’ FORR. a’ felügyelő hatalmához tovább is ragaszkodtak ’s igy a’ kilenczedik üzenetváltás után az alsó táblánál a’ városi ügy legbuzgóbb pártolóji attól félvén, hogy tovább folytat­­tatván a’ tanácskozások, a’ felügyelők tökéletes candidá­­lási joggal lehetőkép felállittatnak, tanácsosabbnak tárták az egész városi ügyet elejteni, ’s azt boldogabb jövendőre bízni. d) A’ szavazati mennyiség; 16 szavazatban meg­egyeztek a’ FERRek , ezt a’BR. a’ népességhez szabták, Pestnek 1 egész , Bazin Modor Sz.- György kerületnek *is rész ’stb. de a’ FőRR. Pestnek 1, a’ többit pedig a’ többi város közt egyformán kívánták felosztani. Ezek voltak a’főpontok, mellyek iránt a’két tábla közt az egyezség meg nem történt. Az egész városi belszerke­­zet tárgyalásából az világlik ki, hogy a’ nm. FORB. a’ vá­rosok mint testületek iránt, nevezetesen helyhatósági ’s a’ felsőbb kiváltságos rendekkeli viszonyokra nézve néha to­vább terjeszkedtek az alsó tábla javaslatainál ’s a’ jóaka­­dályok, mint már feljebb érintők, azon politikai jogok gya­korlatára nézve forogtak fen , mellyek az egyes polgárok­nak a’ város , és az ország dolgaiba közvetlen befolyásu­kat illetik. Egyébiránt a’ most érintett pontok voltak , egyedüli okai a’ városok belszerkezete megbuktának, elhatárzottan nem mondhatjuk ’sa’t. Igazsági adóul köteleseknek érezzük magunkat nyil­ván kijelenteni, hogy, mi az osztályokat elkülönítő falak

Next