Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-27 / 17. szám
II. szám. Pest, február 27kén ЦДЦДЦД Jutalom -tételek a*nemzeti színház részéről. A’ nemzeti színház részéről következő három drámai pályadij tűzetik ki: lször: 60 darab arany, egy, a' magyar életből vett tárgyú, népies, de aljasságoktól ment színműre , mellyben a’ szerzőnek dalokkal, és látványos eszközökkel is szabad színdarabja érdekét nevelni , ha t. i. illyesmit czélszerünek gondol. — 2szor : 60 darab arany egy , nemesebb körben forgó , társalgási vígjátékra. 3szor : 100 darab arany s egy honi tárgyú, komoly színműre , melly tárgyához képest versben v. pedig folyó beszédben, vagy vegyesen versben és folyó beszédben lehet írva. Mind három rendbeli pályaművekben , miután a’ pályadij a’ nemz. színház részéről tűzetik ki, a’ színi hatás mellőzhetlen föltétel. Ezen határzott pályadijakon kívül, a’ pályanyertes színdarabok szerzőji a’ 2dik, 3dik, és 4dik előadás jövedelmeiből , levonván az előadási napi költségeket, egy egy harmadot, ’s igy öszszesen az első utáni három előadásból egy egész jövedelmet fognak kapni ; az ötödik előadáson kezdve pedig olly jövedelmekből, mellyek , levonván az előadási napi költségeket, 200 vált. forinttal fölérnek, mindenkor 10 száztélit. A’ népszínművekhez netán szükséges zene költségei a’ szerzőket illetendik. Az első rendű pályaművek beküldetési határnapja 1815. September 1je ; a’ második rendüeké 1816.martius 1je ; a’ harmadik rendüeké pedig 1816. Septemberje. Az illető határnapok után érkezendő művek nem pályázhatnak. A’ nevezett határnapoktól számítván , másfél hónapra az illető pályadijak a’ nyerteseknek okvetlenül kifognak adatni , tehát az első pályadij 1815. october 16kán ; a’ 2dik 1816. april 16kán; a’ 3dik 1816. October 16kán. A’ pályadijak csak azon esetben nem adatnak ki, ha az illető pályaművek közt a’bírálók ítélete szerint előadásra méltónak egysem találtatnék. A’pályadijakat alulirt elnöklete alatt t. ez. Bajza József, Császár Ferencz, Vörösmarty Mihály, Egressy Gábor, Fáncsy Lajos, ésSzentpétery Zsigmond urak itélendik oda. A’ pályaművek tisztán, és olvashatólag, és idegen kéz által leírva , lapozva , bekötve , és a’ szerzők neveit magokban rejtő jeligés levelekkel ellátva Fáncsy Lajos rendező, és igazgatósági ügyvivő úrhoz küldessenek. Az igy beküldött pályaművek , bár jutalmat nem nyernek is , 6. év előtt semmi ürügy alatt viszsza nem adatnak. A pályadíj-nyertes műveken kívül, az előadásra méltó többi pályaművek is rendes jutalomban és száztokban részesülnek. — Továbbá, a rendes áramai jutalmazásra nézve következő állandó szabály állittatik fel : Akár nyomtatott, akár kéziratban levő eredeti színmű, melly mai napig még a’ nemzeti színpadon nem adatott, midőn előadásra kerül, szerzője , a’ négy első előadás tiszta jövedelmeiből, levonván az előadási napi költségeket, egy egy negyedrészt, ’s igy öszszesen négy előadásból egy egész jövedelmet fog kapni; az ötödik előadáson kezdve pedig, az olly jövedelmekből , mellyek levonván az előadási napi költségeket , 200 váltó forinttal fölérnek , mindenkor 10 százlélét. E’ kéziratok, mint eddig, ezentúl is a’nemzeti színház titoknokához küldessenek, és fölöttük írókból és színészekből álló vegyes biztosság fog ítélni. Legvégül nyilványittatik, hogy a’ nemzeti színpadon eddig adatott olly eredeti színművek , mellyek a’ közelebbi években 5. százlékival fogadtattak el, a’régi föltételek mellett, az 5 száztóliban ezentúl is mindenkor részesülni fognak. A’ szerzőket illető jövedelemrészek és száztólik az előadás utáni napok reggelén a’pénztárnál rögtön ki fognak fizettetni. A’ melly pályadijak , jövedelemrészek, és száztölik fél év alatt a’ szerző, vagy hiteles megbízottja által el nem vitetnek , az intézet sajátivá válnak. Általában véve a’ szerzők műveiket kinyomathatják , ’s más színházakhoz , a’ budapestieket kivéve , eladhatják. Kelt Pesten, február 17-én 1815. Gróf Ráday Gedeon a’ nemzeti színház országos főigazgatója. Ön- megadóztatás. Mindeddig írásbeli nyilatkozatban három nevezetesb ön megadóztatási eset fordult elő tudtunkra hazánkban, mellyeket m. Széchenyi István gr. urnak mai Jelenkorunkba iktatott czikkére vonatkozó viszony végett ezennel közlünk. Az első önmegadóztatási nyilatkozat Bezerédj István tb. ’s volt országgyűlési követé, történt 1811. dec. 16-án Tolna megye közgyűlésén , melly igy hangzik : Alulirt fájdalommal szemlélvén , miképen a’ legközelebb befejezett országgyűlés sem birt az adó állapotja iránt, bármelly formában is orvosló törvényt hozni, nem halaszthatom továbbra, hogy meggyőződésemnek , melly szerint adózási rendszerünk megváltoztatását mind a’ haza érdeke, mind az igazság legsürgetősbben követeli— nemcsak szóban , hanem , mennyire tőlem függ , cselekvésben is , azaz : adómentességem megszüntetésével következést adjak , mit egyszerű vagyonbeli jogommal élve, tehetni vélek anélkül, hogy törvénysértésről vagy törvény iránti tiszteletlenségről távol is vádoltathatnám . Ezennel tudniillik magamat és birtokomat önként adó alá vetem; az úgymondott hadiadó alá úgy , mint a’ házi adó alá, esedezvén a’tek. nemes vármegye előtt, hogy következő pontokba foglalt ünnepélyes és viszszavonhatlan kötelezésemet elfogadni,’s annak értelmében engem éltem fogytáig Tolna vármegye adózóinak sorába iktatni méltóztassék, olly módon tudniillik, hogy : 1) Azon részarányt vevén föl , melly léteznék , ha Tolna vármegyének 1814/5 évi hadi adóját 89,660 ft., és a’ honit 75,288 ft., öszszesen 161,951 ftot Tolna megyében levő minden személy, birtok és vagyon viselné, pontos számítást azonban a’ dolog mivolta szerint nem tehetvén, folyó évi adózásom három száz pengő ftban határozódjék, melly sommára lehetet i. hozzávetve számitnom , amit mind a’ két pénztárra nézve , a’ közmunkák pénzzeli megváltását is ebbefoglalva, az érintett arány szerint igazságosan magamra veendőnek tartok; tekintetbe vévén , hogy nemes Tolna megyének rendszeréhez képest a’ közmunkát teljesítők a’ honi pénztárból bért nyernek , mellynek számára ennek fejében nevezetes summa vettetik ki , mi által igy minden adózó már pénzbeli fizetésével a’ közmunkák terhét az érintett részben viseli. 2) Adózásom jelen 18I5 esztendőre kezdődvén, a’ hadi és honi pénztárt aránylag illesse. 3) A’ jelen évre határzott 300 ft. évenként aránylag a’ szerint fölebb vagy alább változzék , a’ mint nemes Tolna vármegyének jelen öszszes adója 161,951 ftnál több vagy kevesebb leend. 1) Ha a’ hazában az általános egy arányú közadózás be fog következni, ezen személyes külön kötelezésem önként megszűnik: ha pedig , mielőtt ez történnék, törvény vagy megyei végzés után reám és birtokomra afféle ugymondott nemesi teher és fizetés esnék , mellyben Tolna