Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-27 / 17. szám

megyének többi adózóji is aránylag nem részesülnek — az illy teher vagy fizetés jelenleg kötelezett adómbul le­vonandó legyen. 5) Ha Tolna vármegyében levő birtokom fogyna vagy öregbednéki adóm is azon arányban változzék. És ezeket kívántam a' tek. nemes vármegye elibe ter­jeszteni.— Adóbeli kötelezettségemben lelki könnyebbülést találok, mellyhez igen jótékony érzés fog járulni, ha a’ t. nemes vármegye e’nyilatkozatomat kegyesen helyeslem­, és abban talán azon elvek következvényét is szemlélni méltóz­­tatik , mellyeket bennem a’ új vármegyének szolgálata ér­lelt meg. Ha pedig azon szebb időig, midőn hazánkban az adó állapotját igazságos törvény általán orvoslandja, ezen önkéntes adózói helyzetemben több és minél több hazafi társsal állhatok egyesülve , istennek buzgó hálát adandók. — Szegzárd, december 16-án 1844. — Bezerédj Istv. m. k. Második ön- megadóztatási kötelezés Rosti Albert t.biró úré, mellynél fogva Pest megye jan. 16kai közgyűlésén adómen­tességi kiváltságáról lemondott ’s melly igy hangzik : ,,Te­kintetes és vármegye! Étt alulirt mélyen érezvén azon igaz­­talanságot, melly hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentessége által századok óta elkövettetik , ’s melly sok részeiben irigylett alkotványunkat a’ külföldön becsébten le­­jebb szállította , minthogy reményiem, miszerint a’ törvé­­h­ozás e’századunk szellemével ellentétben álló kiváltságot meg fogja szüntetni, a’ közelebb múlt országgyűlésen meg nem valósittatott, ’s fájdalmasan kell tapasztalnom , miként a’legszentebb ügy, melly mellett sok jeles hazafi nemes lelkesedéssel küzdött, ’s melly nélkül szegény hazánk köz - boldogságát anyagi érdekek tekintetében el nem érhetőnek tartom, a’ megyék többségében erőszak és megvesztege­tések által legyőzetett, — nehogy tovább is olly kiváltság­gal élvén , melly belső meggyőződésemmel ellenkezik, a’ fenálló állapotot helyeselni látszassam, ezennel a’ teké­ns vármegye előtt tisztelettel kinyilatkoztatom. Hogy minden e’ megye keblében fekvő ingatlan birtokaim és javaimra néz­ve , lemondva adómentességi kiváltságomról, mellyel, mint nemes, törvény szerint bírok, magamat mind a’ házi mind a’ hadi-adónak alája vetem, esedezvén, h­gy e’ jelen nyilatkozásom folytába foglalt ünnepélyes kötelezésemet jóváhagyólag elfogadni ’s engem ennek értelmében életem fogytáig az adózók sorába igtatni méltóztassék. Mih­ez ké­­pest az általam évenkint fizetendő adómennyiségnek — melly a’ szükséges adatok eddigi meg nem szerezhetése miatt mostan még nem volt meghatározható — részletes lelkiis­­meretes kidolgozását, ’s a’ közelebb tartandó megyei köz­gyűlésnek leendő beadását magamnak fentartván, ehez a’ következő feltételeket kapcsolom : lszer Hogy az adózás terhét csak olly aránymértékben vállalom magamra, miilyen­ben megróva lennék, ha e’ megyei valamennyi nemesi bir­tok és vagyon lenne adó alá vetve, felvétetvén rovatba a’ közmunkák pénzbeli megváltása is , — kihagyatván pedig a’ magam és családom személyei. 2szór Hogy adózásom a’ jövő közadó kivetésétől vegye kezdetét, és 3szor Minden esztendőben aránylag emeltessék vagy szállittassék alább, a’ mint a’ megyei adó quantuma fölebb vagy lejebb válto­­zandik. — 4szer Ha a’ nemességnek adómentességi kivált­sága törvény által meg fogna szüntetni és az akkoron meg­határozandó kivetési kulcs szerint kevesebb esnék reám mint a’ mennyit most önként felvállalok , azon esetre a’ fi­zetett fölösség tudassék be javamra a’ folyó adózó eszten­dei teherbe , szinte azon esetben is, ha valamelly rendkí­vüli úgy nevezett subsidiumot ajánlana az országgyűlés ; — valamint ellenkezőképen , ha többet kellett vóla fizetnem , azt utána pótolni magamat kötelezem. 5ször Természetes következés az , hogy ha birtokom fogyni találna, azon a­­rányban az adó is lejebb szálljon.­­ 6szor Örököseimet nem kötelezhetem , nem is akarom kötelezni, azonban fölteszem róluk teljes hiedelemmel, hogy a’ reájok szállandó teher­nek folytoni elviselését hazafiui készséggel magukra válla­landják. Miután magamat és ügyemet a’ tekintetes nemes vármegye kegyességébe ajánlanám , mély tisztelettel ma­radok a’ tekintetes nemes vármegyének alázatos szolgája Rosti Albert, megyei nemes és birtokos. Adik ön­megadóztatási kötelezés Kossuth Lajos t.biróc Esztergom vármegye folyó 1845. január 21-ei közgyűlésén következő tartalommal: Tekintetes nemes vármegye! Azok sorába tartozom, kik rendíthetetlenül meg vannak győ­ződve , hogy a’ közös haza közterheinek mindenrendü, ’s osztály­zatú honpolgárok általi aránylagos együtt viselése nélkül , nemzetünk eldarabolt töredékeinek egybeforrasztása, hazánk boldogságának eszközlése lehetetlen , de arról is meg va­gyok lelkem ismeretében győződve , hogy mostani adórend­szerünk , miszerint t. i. mi nemesek, kik a’ hazának leg­több javait, az alkotvány jóvoltát pedig csaknem egyedül élvezzük, a’ közterheket mégis nemcsak fóképen , vagy e­­gyedül nem viseljük, sőt azok viselésében még csak leg­kisebb részt sem veszünk, az igazsággal egyáltalában meg nem egyezik. —­­Legforróbb óhajtásom volt volna tehát , hogy a’köz­­terhekben személyem ’s birtokom utáni részesülésre minden nemes társaimmal egyetemben törvény kötelezzen, ’s ez által honunk kifejlődésének alapköve letetessék;—miután azonban ez meg nem történt, Bezerédj István urnak nemes Tolna vármegyében adott példáját követve , erkölcsi köte­lességemnek ismerem a’ tek. KK. és RR. kegyes színe előtt kijelentemi: miként én mindenkinek netalán ellenkező meg­győződését tisztelem, de lelkiismeretemmel számot vetve, nemesi adómentességemet lelki nyugalommal tovább nem él­vezhetem , miért én azt igaztalanságnak hiszem, követ­kezőleg vétkesnek kellene magamat éreznem , ha meg nem szűnném azt cselekedni, a’ mit istenemmel, hazafius köte­lességemmel ’s lelkiismeretemmel számot vetve igaztalan­ságnak hiszek. — Ezen érzettől vezéreltetve, miután e’ tek. nemes vár­­megyébeni Uny helységben némi igen csekély nemesi bir­­tokocskám van, ezennel a’ tek. KK. és RR. előtt, úgy sze­mélyemre nézve mig élek, mint birtokomra nézve , mig azt bírni fogom, adómentességi kiváltságomról ezennel ünnepé­lyesen szabad ajánlatképen önként lemondok , ’s alázatosan esedezem a’ reki­ns vrámegyének, méltóztassék engem ezen nemes megye adózási sorába iktatni, ’s kegyesen rendelése­ket tenni, hogy adóm , mellyet mindjárt alább számszerűit meghatározok, ’s mellynek magamat ezennel önkéntesen alája vetem , tőlem már ezen folyó évtől kezdve rendesen beszedessék. Azt hiszem , hogy midőn ezen adókötelezett­ségi vállalkozásom által senki másnak jogait legtávolabb­ról sem sértem meg,­­ azt egyenesen nemesi törvényes szabadságomnál fogva annál nagyobb jogszerűséggel tehe­tem , minél tagadhatlanabb , hogy a’ magyar nemes nemcsak nem volna szabad ember , sőt a’ tulajdonnal nem bírható rab­szolgához hasonlítana , ha vagyonát elkártyázhatná , eldor­­bézolhatná , elpazarolhatná ugyan , de még csak annyi ren­delkezési tehetséggel sem bírhatna, hogy csekély jövedel­mének egy részét a’ haza közterhébeni részesülésre ön­ként felajánlhassa. Nem is kételkedvén tehát, hogy a’ mint már nemes Pest vármegye , az azon nemes megyében fekvő csekély vagyo­­nomra nézve tett hasonló kötelezésemet elfogadá, úgy a’ tek. Kir. és RR. is ismeretes igazságszeretetöknél fogva, azt kegyesen fogadni méltóztatnak, miért is adózási aján­latom föltételeit ezennel mély tisztelettel ideiktatom, a’ mint következik : — 1) Folyó 1845. évtől kezdve, úgy a’ hadi, mint a’ házi adóra, ’s közmunkák megváltására nézve is , maga­mat, úgy személyemre , mint birtokomra nézve adó alá vetem. 2) Tekintetbe vévén egyrészről nemes Esztergom vár­megye hadi ’s házi adójának jelenlegi mennyiségét, ’s a’ közmunkákbani részesülést, más részről pedig (biztos ada­taim nem lévén) hozzávetőleg, azt, mennyi esnék reám , 64

Next