Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-05 / 2. szám
Csak illy módokkal szemérem és becsületérzésben megtartott népnél használhatni azután a’ beestélem jó törvényeket is (leges infamantes) .. . mikről nekem kedvem lenne különösen értekezni valaha ; mert az igen fontos kérdés ; addig is csak annyit említek meg , hogy a’ b e c s v ét e (infamatio) sokat hasonlít a’fő vé telhez’s a’lenyakazással meglehetősen majd egy utón jár...’s roppant kérdés. Mert valamint életétől megfosztani valakit iszonyú nagy dolog, úgy minden becsét elkobozni valakinek rettenetes ! Amaz teszi, ez erkölcsi halál; amaz porrá teszi az embert, ez pedig állattá , amabból sárt csinál a* gerencsét ’s a’ fűtőt raegtapasztja vele , ezzel pedig dolgoztatnak mint igavonó marhával’s igy egyedül anyagi becse hagyatik meg, az erkölcsi elenyészvén , mi által az isten képére alkotott lény mintegy az oktalan állatok sorába taszittatik. Szabad é ez? Lehetnek olly esetek, mellyek az élő embert minden becsétől megfoszthatják ? Ha ollyanok az esetek , hogy azok által az ember minden becséből kivetkezett, akkor a’ becsvétel (infamatio) nem büntetés , hanem csak egyszerű történet-leírás; ha pedig a’tények ollyanok, hogy nem vetkeztetik ki minden becséből az embert, akkor mirevaló a’ becsvételi (infamans) fenyíték? melly soha sem lehet egészben meg, mert az embernek anyagi becse (hacsak mint állat és gép használtatik is) mindig fenmarad .... De erről máskor! ... Ez úttal egyedül azt akartam (parányiságomhoz képest) kimutogatni, hogy a’ becsületérzés minő nagy kincse az álladalomnak ; ’s hogy a’ szemérem (pudicum) megóvása a’ törvényhozásnak ’s felsöségnek egyik legnagyobb gondoskodását méltán igényli’s kívánnék iránta egy külön czikket igtattatni törvénykönyvünkbe in puncto honoris et pudoris. Innen foly még az is (mi szinte nem megvetendő) t. i., hogy az igy megótt nemzet a’ becsületbeli törvények által is szerfelett hagyja magát vezettetni el annyira , hogy még a’ fekete földben is van rá a’ becsületérzésnek hatása t. i. akkor, midőn minden érzés megzsibbad, tulhatva a’ síron is csak egyre emlékezzünk. Az egyiptusiak a’ meghalt embert is bírói vizsgálat alá vetiék , ’s letelt életéről ítéletet hoztak .. . A’polgár , biró , lelkész, király halála után, mielőtt eltemetnék , előbb kénytelen volt magát megitéltetni. Egy iszonyatos tó választá az élők és halottak hajlékait egymástól .. . E’ tó partján jön a’ hüledék letéve ’s bizonyos hírnek harsány hangon kiáltó, mikint annak ítéltetnie kell.., Akárki légy szóla hozzá', most midőn hatalmadnak életeddel vége ▼an ; most midőn czim és rang elhagyónak ; most midőn jóságos tényeidet irigység nem takarja, dölyfedet nem fedi félelem, valamint sem kárhozataidat sem erényeidet nem nagyítja önzés ; most van ideje , hogy hazádnak számot adj tetteidről. Mit miveltél , raig éltél? A’törvény kérdi tőled! a’haza figyelmez rád! Az igazság itélend felőled !‘ Erre azután negyven birói egyed tön vizsgálatot ’stb. Különösen kellene egy törvényczikkelyt alkotni, a’ becsületes szemérmesség érdekében! Hol többi közt az ollyanra nagyon súlyos büntetést kellene szabni , ki olly egyedet vádol be, kinek neve még a’ közönség előtt nem forgott fen ’s kisül hogy ártatlan. A’ ratio legis abban lenne , hogy ő az illy egyedben nagy kárt tett, mert szokni kezd nem pirulni ’s a’ szégyen megszűnik olly szilárd hatást gyakorlani rá , mint azelőtts ha valahol itt van helye ama’ látnoki mondásnak : *) A’ különbség még is igen nagy a’ kettő közt, mert a’testi halálául nem hozhatni létre viszsza senkit — a’ becstelenitésibül azonban igazolás által feltámasztható ’s előbbi fokára visszzaállitható a’ becsületes hírnév. Szerk. 6 .,Principiis obsta, sero medicina paratur ,.Dum mala per longas invaluere moras... Ungvárott 1844. octoberben. Zombory Leopold. Gyáralapító Részvénytársaság alapszabályai. (Folytatás.) Részvények. 12. §. Az ideiglenes jegyek az elnök , főigazgató és jegyző által aláírva fognak kiadatni, és pedig az egyes 10 forintos részletjegyek A. osztálylyal és sorszámmal; az egész részvényjegyek B. osztálylyal és sorszámmal; a’ tizes részvényjegyek pedig C. osztálylyal és sorszámmal jegyeztetnek meg. A’ valóságos részvények hasonló aláírással adatnak ugyan ki, de azonfelül a’ jegyek minemüsége szerint A, B., vagy C. betűvel jegyzett fő részvénykönyvből fognak kivágatni, és sajáti osztályukbeli sorszámmal ellátva , a’ teljes befizetés után, az illető ideiglenes részvényjegyek viszszaadása mellett kiadatni. A’ részletjegyek és részvények osztalékszelvényekkel (coupons)lesznek ellátva a’ társaság fenállásának egész idejére. Az ideiglenes jegyekhez szelvény nem csatoltatik. Úgy a’részvények, mint az ideiglenes jegyek a’ törvény rendelete szerint csak határozott nevekre adatnak ki; de reájok írandó engedvényezés által szabadon forgathatók. Közkereseti osztályosság. 13. §. Minden részvényes részvényeinek és részletbefizetéseinek aránya szerint osztályos a’ társaság tőkevagyonában, nyereségében ’s veszteségében , osztályosságának számításában pedig az szolgál szabályul, hogy a’ ki az év első negyedében fizetett be, ápril lső napjától, ki az év második negyedében lett taggá , julius lső napjától , az év harmadik negyedételi részvényes Octoberlső napjától tekintetik , kellő időben tett fizetéseinek aránya szerint a’ társaság közkereseti osztályosának. — Azonban az aláirt részvénytőkénél, azaz minden részvényért 100 forintnál többre senki sincs kötelezve , ’s pótlék- ráfizetésnek helye semmi esetben sem lehet. Osztalék: 14. § December hónap végével minden egyes vállalat iránt számadás vétetvén , a’ társaság mindennemű jövedelmei összesittetnek, ’s a’ kezelési költségen felül maradandó rész az egészben vagy részletekben befizetett részvények száma, befizetett értéke’s befizetési ideje szerint felosztatván , évi illetékül 5 pcentig minden részvény után szintúgy a’ tett befizetés mennyiségéhez ’s idejéhez képest kifizettetik a’6 pcent minden esetre, de ha lehet,’s a’ közgyűlésnek úgy tetszik, több is tartalék-pénztárba tétetik , ’s a’ mi ezen fölül marad , fölös osztalék gyanánt a’ részvényesek közt szintúgy kiosztatik, a’ tartalékpénztárba teendő rész azonban, ha az 6 pcentnél többre menne, az 5 pcenten felüli jövedelemfölösleg egyharmadát túl nem haladhatja. Ezen tartalékpénztár rendeltetése , olly években , midőn valamelly balesemény következtében a’részvényeseknek 5% osztalék sem jutna, ezen hiányt pótolni, különben pedig az alaptőkétől külön fog olly módon jövedelmeztetni, hogy mindenkorra rendelkezhető állapotban legyen , és előfordulható esetben az osztalékhiány födözésére fordíttathassék. Az osztaléknak azon alapszabály értelmébeni meghatározása az évi rendes közgyűlést illeti, mellynek c’ részbeni határozata a’ számla kivonatával egyetemben közhírré tétetvén : az osztalékok kifizetése »’társaság pénztáránál azonnal megkezdetik.E’végett »’tökéletes befizetéskor (mi a’ lopáfros részletjegyekre nézve mindenesetre még az első évi osztalék számla előtt történik) kiadandó részvények szelvényekkel levén ellátva, az illető szelvény előmutatása mellett az osztalék akármikor felvétethetik. Az egész, és tizes részvényjegyekre nézve pedig , mellyeknél a’teljes befizetés az első évben nem történvén meg, ’s a’ részletbefizetések ideiglenes részvényekre jegyeztetvén fel, az ezekre időközben eső, ’s reájok jegyzendő osztalékok azon ideiglenes jegyek elő— mutatása mellett fizettetnek ki. A’ részvényesek egyéb jogai. 15. §. Minden részvény, legyen az akár loportos részletjegyben akár