Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-05 / 2. szám

Csak illy módokkal szemérem és becsületérzésben meg­tartott népnél használhatni azután a’ beestél­em­ jó tör­vényeket is (leges infamantes) .. . mikről nekem kedvem lenne különösen értekezni valaha ; mert az igen fontos kér­dés ; addig is csak annyit említek meg , hogy a’ b e c s v é­­t e­­ (infamatio) sokat hasonlít a’f­ő v­é t­e­l­h­ez’s a’lenya­­k­az­ással meglehetősen majd egy utón jár...’s roppant kérdés. Mert valamint életétől megfosztani valakit iszo­nyú nagy dolog, úgy minden becsét elkobozni vala­kinek rettenetes ! Amaz teszi, ez erkölcsi halál; amaz porrá teszi az embert, ez pedig állattá , amabból sárt csinál a* gerencsét ’s a’ fűtőt raegtapasztja vele , ezzel pe­dig dolgoztatnak mint igavonó marhával’s igy egye­dül anyagi becse hagyatik meg, az erkölcsi ele­nyészvén , mi által az­ isten képére alkotott lény mint­egy az oktalan állatok sorába taszittatik. Szabad é ez? Lehetnek­­ olly esetek, mellyek az élő embert minden becsétől megfoszthatják ? Ha ollyanok az esetek , hogy azok által az ember minden becsé­ből kivetkezett, akkor a’ becsvétel (infamatio) nem büntetés , hanem csak egyszerű történet-leírás; ha pedig a’tények ollyanok, hogy nem vetkeztetik ki minden becséből az embert, akkor mirevaló a’ becsvételi (infamans) fenyíték? melly soha sem lehet egészben meg, mert az embernek anyagi becse (hacsak mint állat és gép használtatik is) mindig fenmarad .... De erről máskor! ... Ez úttal egyedül azt akartam (parányiságomhoz képest) kimutogatni, hogy a’ becsületérzés minő nagy kincse az álladalomnak ; ’s hogy a’ szemérem (pu­dicum) megóvása a’ törvényhozásnak ’s felsöségnek egyik legnagyobb gondoskodását méltán igényli’s kívánnék iránta egy külön czikket igtattatni törvénykönyvünkbe in puncto honoris et pudoris. Innen foly még az is (mi szinte nem megvetendő) t. i., hogy az igy megótt nemzet a’ becsületbeli törvények által is szerfelett hagyja magát vezettetni el annyira , hogy még a’ fekete földben is van rá a’ becsületérzésnek hatása t. i. akkor, midőn minden érzés megzsibbad, tulhatva a’ síron is csak egyre emlékezzünk. Az egyip­tusiak a’ meghalt embert is bírói vizsgálat alá veti­ék , ’s letelt életéről ítéletet hoztak .. . A’polgár , biró , lelkész, király halála után, mielőtt eltemetnék , előbb kénytelen volt magát megitéltetni. Egy iszonyatos tó választá az élők és halottak hajlékait egymás­tól .. . E’ tó partján jön a’ hüledék letéve ’s bizonyos hírnek harsány hangon kiáltó, mikint annak ítéltetnie kell.., Akárki légy szóla hozzá'­, most midőn hatalmadnak életeddel vége ▼an ; most midőn czim és rang elhagyónak ; most midőn jósá­gos tényeidet irigység nem takarja, dölyfedet nem fedi fé­lelem, valamint sem kárhozataidat sem erényeidet nem na­gyítja önzés ; most van ideje , hogy hazádnak számot adj tetteidről. Mit m­iveltél , raig éltél? A’törvény kérdi tőled! a’haza figyelmez rád! Az igazság itélend felőled !‘­ Erre azután negyven birói egyed tön vizsgálatot ’stb. Különösen kellene egy törvényczikkelyt alkotni, a’ becsületes szemérmesség érdekében! Hol többi közt az ollyanra nagyon súlyos büntetést kellene szabni , ki olly egyedet vádol be, kinek neve még a’ közönség előtt nem forgott fen ’s kisül hogy ártatlan. A’ ratio legis abban lenne , hogy ő az illy egyedben nagy kárt tett, mert szokni kezd nem pirulni ’s a’ szégyen megszűnik olly szilárd ha­tást gyakorlani rá , mint azelőtt­­s ha valahol itt van helye ama’ látnoki mondásnak : *) A’ különbség még is igen nagy a’ kettő közt, mert a’testi ha­lálául nem hozhatni létre viszsza senkit — a’ becstelenité­­sibül azonban igazolás által feltámasztható ’s előbbi fokára visszzaállitható a’ becsületes hírnév. S­z­e­r­k. 6 .,Principiis obsta, sero medicina paratur ,.Dum­ mala per longas invaluere moras... Ungvárott 1844. octoberben. Zombory Leopold. Gyáralapító Részvénytársaság alapszabályai. (Folytatás.) Részvények. 12. §. Az ideiglenes jegyek az el­nök , főigazgató és jegyző által aláírva fognak kiadatni, és pedig az egyes 10 forintos részletjegyek A. osztálylyal és sorszámmal; az egész részvényjegyek B. osztálylyal és sorszámmal; a’ tizes részvényjegyek pedig C. osztálylyal és sorszámmal jegyeztetnek meg. A’ valóságos részvények ha­sonló aláírással adatnak ugyan ki, de azonfelül a’ jegyek minemüsége szerint A, B., vagy C. betűvel jegyzett fő rész­vénykönyvből fognak kivágatni, és sajáti osztályukbeli sor­számmal ellátva , a’ teljes befizetés után, az illető ideiglenes részvényjegyek viszszaadása mellett kiadatni. A’ részletje­gyek és részvények osztalékszelvényekkel (coupons)lesz­nek ellátva a’ társaság fenállásának egész idejére. Az ideig­lenes jegyekhez szelvény nem csatoltatik. Úgy a’részvények, mint az ideiglenes jegyek a’ törvény rendelete szerint csak határozott nevekre adatnak ki; de reájok írandó engedvé­­nyezés által szabadon forgathatók. Közkereseti o­s­z­t­á­l­y­o­s­s­á­g. 13. §. Minden részvényes részvényeinek és részletbefizetéseinek aránya szerint osztályos a’ társaság tőkevagyonában, nyereségében ’s veszteségében , osztályosságának számításában pedig az szolgál szabályul, hogy a’ ki az év első negyedében fizetett be, ápril lső napjától, ki az év második negyedében lett tag­gá , julius lső napjától , az év harmadik negyedételi rész­vényes October­lső napjától tekintetik , kellő időben tett fi­zetéseinek aránya szerint a’ társaság közkereseti osztályo­sának. — Azonban az aláirt részvénytőkénél, azaz minden részvényért 100 forintnál többre senki sincs kötelezve , ’s pótlék- ráfizetésnek helye semmi esetben sem lehet. Osztalék: 14. § December hónap végével minden egyes vállalat iránt számadás vétetvén , a’ társaság minden­nemű jövedelmei összesittetnek, ’s a’ kezelési költségen fe­lül maradandó rész az egészben vagy részletekben befizetett részvények száma, befizetett értéke’s befizetési ideje sze­rint felosztatván , évi illetékül 5 pcentig minden részvény után szintúgy a’ tett befizetés mennyiségéhez ’s idejéhez képest kifizettetik a’6 pcent minden esetre, de ha lehet,’s a’ közgyűlésnek úgy tetszik, több is tartalék-pénztárba té­tetik , ’s a’ mi ezen fölül marad , fölös osztalék gyanánt a’­ részvény­esek közt szintúgy kiosztatik, a’ tartalékpénztár­ba teendő rész azonban, ha az 6 pcentnél többre menne, az 5 pcenten felüli jövedelemfölösleg egyharmadát túl nem halad­hatja. Ezen tartalékpénztár rendeltetése , olly években , mi­dőn valamelly balesemény következtében a’részvényeseknek 5% osztalék sem jutna, ezen hiányt pótolni, különben pe­dig az alaptőkétől külön fog olly módon jövedelmeztetni, hogy mindenkorra rendelkezhető állapotban legyen , és előfordul­ható esetben az osztalékhiány födözésére fordíttathassék.­­ Az osztaléknak azon alapszabály értelmébeni meghatá­rozása az évi rendes közgyűlést illeti, mellynek c’ részbeni határozata a’ számla kivonatával egyetemben közhírré tétet­vén : az osztalékok kifizetése »’társaság pénztáránál azonnal megkezdetik.E’végett »’tökéletes befizetéskor (mi a’ lopáfros részletjegyekre nézve mindenesetre még az első évi osztalék számla előtt történik) kiadandó részvények szelvényekkel levén ellátva, az illető szelvény előmutatása mellett az osz­talék akármikor felvétethetik. Az egész, és tizes részvény­jegyekre nézve pedig , mellyeknél a’teljes befizetés az első évben nem történvén meg, ’s a’ részletbefizetések ideiglenes részvényekre jegyeztetvén fel, az ezekre időközben eső, ’s reájok jegyzendő osztalékok azon ideiglenes jegyek elő— mutatása mellett fizettetnek ki. A’ részvényesek egyéb jogai. 15. §. Min­den részvény, legyen az akár loportos részletjegyben akár

Next