Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-05 / 2. szám

egy egész részvényben saját, vagy megbízási birtok, a’ köz­gyűléseken egy szavazatra jogosít; 10 részvény szintúgy akár tizedrészletes, akár egyes, akár tizes részvényjegyben, két szavazatra ; 25 részvény három szavazatra , felebb min­den új 25 részvény ismét egy egy szavazatra egész 10 sza­vazatig , mire 200 vagy több részvény jogosít; 10 szavazat­nál többet akár saját, akár megbízott részvénynél fogva senki nem bírhat.­­ A’ több ’s több szavazatot adó részvényszámok két osztálya közé eső részvények uj szavazatot nem adnak. Ezek szerint úgy a’ tized- részletek birtokosai tizen vagy többen egyesülve, mint akármelly m­ás részvényesek is, meg­­bizottjok által a’ fentebbi arányban választói és szavazati joggal bírnak a’ közgyűlésen ; de megbízott képviselő csak az lehet, ki maga is részvényes. A’ ki részint saját, részint bizományos részvényeivel jelenik meg a’ közgyűlésen, az annyi szavazattal birand , mennyi az általa képviselt rész­vények öszszes számát a’ fentebbi fokozat szerint illeti, de tíznél több szavazatot egy személy semmi esetre nem gya­korolhat. — Választmányi tagokká csak azon részvényesek választ­hatók , kik a’ választáskor legalább 10 egész részvény saját birtokát akárminemű­ részvényjegyekben kimutatják. Ezeken kívül azon esetre , ha a’ társaság 100,01­0 p­ft. alaptőkével megalakulván , újabb részvények kibocsátását jónak látandja , azon részvényesek , kik akár az első akár a’ későbbi években a’ választó gyűlés után írnak alá , fel van­nak jogosítva minden 501­ egész részvény után , a’ választ­mányhoz két tagot csatolni, kiknek hivatalkodásuk azonban csak a’közelebbi választó közgyűlésig tart, mellyben min­den részvényesek illető arányban , választási jogukat gya­korolhatván a’ választmány tagjai csak a’ szabályszerű szám­ban választatnak meg. Végre még a’ részvényesek jogai közé tartozik , hogy 50 részvényes tag együtt, ha legalább 500 részvényt bir , az­ elnököt, vagy választmányt , rendkívüli közgyűlés ös­szehívására , az elintéztetni kívánt ügy megjelentése mellett akármikor felszólíthatja , melly felszólítás következtében a’ közgyűlésnek egy hét alatt ki kell hirdettetni, ’s öt hét alatt meg kell tartatni A’ tá­r­s­a­s­á­g idő­szak­a. 16 §• A’ társaság, az alakitó közgyűléstől számítandó 25 évre alakul. Az utolsó évi közgyűléstől függend azt vagy újra alakitni, vagy fel­oszlatni. Feloszlás esetében a’ társaság öszszes értéke szám­­bavétetvén pénzzé tétetik, ’s a’ részvényjegyek viszsza­­adása mellett a’ részvényesek közt aránylag felosztatik. Ha pedig a’ társaság újabb időszakra fogna alakulni, az azt el­lenző kisebb rész kiléphet, ’s részvényeinek egész névsze­rinti értékét, mint szinte tartalékpénztárbeli illetékeit kikap­ván, minden további igény nélkül a’ társaság tagja lenni meg­szűnik.— Mi szerint azonban , a’kilépni kívánók, pénzei­ket akadályos időhaladék nélkül megkaphassák , a’társaság fenállásának 23dik évében (a’ választmánytól aziránt teendő felszólításra, azok, kik a’ társaságból, annak úton alaku­lása esetére kilépni kívánnak) ebbeli szándékukat kijelenteni kötelesek. 17. §. A’ társaság czélját tartalmazó 1. és 2. §. az 1840. XVIII. 6. törvény pont értelmében csak a’ társa­ság három negyedrésze, a’többi alapszabály pedig — ki­vé­vén a’ tagoknak a’ társaság irányában meghatározott jo­gait, mellyek mindenesetre változhatlanok, a’ közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmadának beleegyezésével módositha­­tók, vagy bővíthetők. Igazgatási szabályok. A’ közgyűlésről. 18. §. A’ gyáralapító részvényes társaság minden évben martius hónapban a’józsefnapi pesti vásár középső vasár­napján Pesten a’ vármegye Rendes kikérendő engedelménél fogva Pestmegye közgyűlési teremében rendes közgyűlést tart; rendkívülit pedig mindannyiszor , valahányszor az el­nök által akár saját jogánál fogva, akár az igazgatóság egy­hangú kivonatára, vagy a’ kormányzó választmány egy har­madának avagy ötszáz részvényt bíró 50 részvényes tagnak felszólítására öszszehivatik. 19. g.Rendes közgyűlések nap­jára a’ társaság részvényes tagjai hírlapok utján négy héttel előre figyelmeztetendők,a'rendkivüli közgyűlések pedig ha­sonló módon kihirdetendő­k ’s a’ hirdetésben emezekre való nézve a’tárgy , melly végett rendkívüli közgyűlés tartalik , megemlítendő : amazokra nézve az előfordulandó főtárgyak a’hirdetésben szintugy megnevezendők .Minden jelenlevő ’s az alapszabályok értelmében szavazattal bíró részvényes tagnak azonban joga van ezeken kívül is indítványt tenni. 20. §. Közgyűléseken az alapszabályok lndik­kában kijelölt ese­ten kívül egyszerű szó­­többség határoz , a’ szavazatok e­­gyenlősége esetében pedig az elnöké dönt. 21. §. Közgyű­léseken a’ társaság elnöke , távollétében másodelnöke, s ha az sem volna jelen, az elnököl, kit a’ társaság jelenlevő tag­jai arra felszólitnak. 22­ §. Szavazattal bír minden részvé­nyestag, ki akár sajáttag , akár egyszersmind bizományos­képen , legalább 10 darab tíz forintos részvény- részletnek , vagy a’ mi egyre megven , egy egész részvénynek birtokát kimutatja. A’ szavazatszám fokozatára , törvényes maximu­mára nézve az alapszabályok Indik­usa .szab. törvényt. 23­ §. A’ kik a’ közgyűlésen szavazatjoggal részt venni kivannak, részvényjegyeiket a'gyűlés napja előtt elnökségnél nemcsak berautatandják , hanem a’ gyűlés alatti időre le is teendik. Az elnökség a’ jelentkezőket’s kinek kinek szavazatszámát sor­­szerint lajstromba foglaltatja , melly a’ gyűlés kezdetekor felolvastatik, ’s a’ ki ezen lajstromban fel nem olvastatnék , szavazattal csak úgy birand , ha magát a’gyűlés színe előtt igazolandja. Azon részvényesek , kik az alapszabályok 15. §sza szerint egyszersmind más részvényes tagokat is kép­viselni kívánnak , megbízóik részvényeinek bemutatásával és letételével is tartoznak magokat igazolni. Az alakító köz­gyűlésnél az igazolás az aláírási ívek által történik 24. §. A’ gyűlések nyilván­osak, és nyilván­os jegyzőkönyvet vezet­nek ; vélemény- különbség esetében titkos szavazás történik, mit ha csak 5 tag kívánna is , megtagadni nem lehet. A’ kér­dés az elnök által akkint tétetik fel, hogy egyszerű ..igen“ ’s „nemére lehessen felelni. A’ tagok a’ bejelentési lajstrom szerint felszólittatnak az elnök által a’ gyűlés színe előtt min­denki annyi szavazati jegy­gyel láttatik el , a’ hány szava­zattal bir, és miután mindenik szavazott, a’szavazati je­gyek az elnök által nyilványosan számba vétetnek, és a’ vég­zés a’ többség szerint kimondatik , igy a’ választásoknál is, mire nézve azon tagok nevei, kik az elnökségnél annyi saját részvényjegyet mutattak be , és tettek le, mennyi az alap­szabályok 15 §. szerint kell, hogy valaki választható legyen szeletes sorjegyzékbe foglalva , minden szavazónak kezébe adatnak, és szavazati jegyül az egyes névszeletkék használ­tatnak. Az elnökre és másodelnökre külön szavazat történik , a’ választmányi tagokra együtt, ’s azok tekintetnek megvá­­­lasztottaknak, kikre legtöbb szavazat, de mindenesetre leg­alább egyszerű többség egyesült. Mi ha egyszeri szavazás­sal nem minden betöltendő helyre nézve történt meg, vagy pedig szavazat, egyenlőség forog fen, a’ szavazás hasonló módon midaddig folytattatik,m­ig minden hely betöltetett.25.§. A’ közgyűlések teendőji közé tartozik: 1) elnököt, másod­elnököt ’s választmányi tagokat választani; 2) az igazgató­ságtól a’választmány által kivett, és átvizsgált évi szám­adás felett határozni; 3) a’ választmány jegyzőkönyveinek felolvasásából előkerülendő kérdések iránt intézkedni. 4) a’ társaság által az alapszabályok 3. és 5 §ai szakaszai szerint kiadandó segély- kölcsönökre nézve a’kamatlábat évről évre meghatározni. 5) az évi osztalékot , tehát a’ tartalékpénz­tárba esendő részt is megállapítani, ’s a’ számadási mérleg­gel egyetemben közhírré tétetni. 6) Mind azon kérdésekben, mellyek a’ választmány által az igazgatóság irányában köz­gyűlés­ek­be vétettek , eldöntőleg intézkedni. 7) a’ változ­­tatás alá eshető alapszabályok ’s igazgatási rendszabások módosítása iránt határozni. 8) viszszaélés esetében az igaz­gató elmozdittatása felett ítélni. 9) általában a’ választmány­­» igazgató mindennemű munkálatair­ól jelentést kívánni , ’s az 7

Next