Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-20 / 23. szám

A’ kiadás 1944ben következő volt: úgy mint építésre 865 ft. 11 кг.; munkáltatásra, gödrözésre ’sa’t. 331 ft 3 kr. úti költségekre 49 ft. 35 kr. írószerekre és íratásra 35 ft. 39 kr. nyomtatásra 37 ft. 30 kr. könyvekre 34 ft. 37 kr. pénz­tári szolgának 8 ft. — kr. Öszvesen 1341 ft. 36'/a kr. igő­­ben. A’ bevételnek kellett volna lenni: 1343ki maradvány és megtérítésből 378 ft. 33 kr. 1844ki részvényből 1130 ft. ’s igy öszszesen 1498 ft. 33 krnak pgében , de 1844 végéig minden sürgetés mellett is csak 1067 ft. 42 kr. szedethetett be, ’s az év végivel négyszáz ezüst forintnál több volt a’ hátralevőség. Minthogy pedig a’ szakmányukat végzett iparosakat szép szóval kielégíteni nem lehetett, kiadásit csak úgy födözheté az egyesület, hogy a’ m. elnök gróf pénz­tárából 200 estot kölcsönzött, ez évben mindenesetre visz­­szafizetendöt. — ’­ most áttérek az egyesület által még ez esztendő­ben folyamatba veendő munkákra, jelesül: a’közelebb múlt februárius 22-én tartott közgyűlés , az igazgató választ­mánynak javaslatát elfogadván, határozá, hogy: 1) az épí­tés mindenek előtt még e’ tavaszon végeztessék be. — Az épület körül diszkért fog készíttetni, mihez a’ szükséges csemetéket a’ m. elnök gróf tetszvényezé, a’ tervet pedig Erményi Ignácz grófi főkertész ur készité. — 2) a’ régibb iskolabeli csemeték átültetendője. 3) nagyobbféle faiskola fog készíttetni, gyümölcs- szeder a’ diszkerti famagvakról, kü­lönösebb tekintettel a’ homokkötő fákra (benge hipófa , lucz és erdei fényű, nyír ’sa’t. 4) Topoly- és fűz- dugvány - iskolák állíttatnak. 5) Az épület mögötti szélmentes részen törpe gyümölcsészet fog alakíttatni. 6) a’ kísérleti mezők gyümölcsfákkal körül-és 7) szőlő-iskola ültettetni, nem sok , de válogatott fajú szőlöveszszőből; 8) a’ mennyire lehet tökéletes takarmány - és kalmár- növényi iskola készítte­tik. 9) Többrendü homokkötési kísérletek fognak létetni asztagalj , szérűsöpredék , szénahulladék ’s homoki fűmag­­vakkal , derczefű, ebszőlő , pongyola- fanzár vetéssel, szömörcze, benge hipófa, és bodzafával ’sa’t. 10) A’ múlt őszszel vetett mandolákról kelendő csemeték szemeztetni, vadfák oltásra ’sa’t. vétetni. 11) földjavitó vetés-forgatás fog alkalmaztatni, jelesül annak kikémlésére : vájjon a’ csekély termő homokot mikép lehet a’ földnek folytonos haszná­lása mellett csekély beforditással búzát és olajmagvakat termővé tenni , — egy 3000­­ öles kísérleti mező , melly­ * ben most közönséges rozs van , két részre osztva , felének vetés-forgása ez leszen . 1845 ben a’rozstartó leszántva zöld­­trágya csibehúr , répa, repcze és pohánkával, 1846ban árpával luczerna, — az árpa csak árnyékul, 1847 , 1848 ’s 1849ben luczerna-kaszáló, 1850ben luczerna-magtermés , ’s őszi alá feltöretik; — a’ másik felében a’ kísérleti mező­nek 1845ben zöldtrágya a’ rozs tarlóba, — 1846ban lóhere és balta­ czim, 1848ban tavaszi, 1849ben trágya, és kapás növények, 1850ben repcze szórt és sorvetésben, dohány’s a’t. —12) Az újabb vegytani kémletek nyomán kísérletek fognak tétetni annak felderítésére is, mennyivel inkább hat egy vagy más, érett vagy még eresedésben levő trágya a’ kalászos vetemények szalmájára, liszt-és korpa-tartal­mára , súlyára ’sa’t. 13) elvégre öszszehasonlitó kísérle­tek fognak eszközöltetni burgonyával laposan és feltöltve, meghagyva és elcsípve virágait, annak leginkább megfelelő trágyával,sa­ját szárából készítendő trágyával, magról termeszve , két­szeri terméssel egy évben ’sa’t. dohánynyal magoztatás illatositás végett, gyű­­rűzés, közönséges és gyűrűs sarjasztás, amerikai és bi­hari szántással ’sa’t. Sz­ó 1­ó V e 1 általjában mélyen megforgatott földbe víz­zel higitott trágyalével ültetve , márgával meghordva , saját leveleivel és rekenyeivel éltetve , a’ nem termő fiatal szőlőt zöld trágyával kövérítve , elvképen kimondaték: a'zöld oltás és gyürüzés ’sa’t. Mindezen kísérletek ’s egyetemes munkálatok végre­hajtására kellőn képezett kertészt szerződtetett az egyesü­let, ki alkalmas utasítással láttatik el időrül időre. Bizonyára a’ közvetlen felügyelésre megbízott választ­mányon nem fog múlni, hogy e’ munkálatok és kisérlete­­másokkal együtt kellő utánlátás és hitelességgel megtör­k­­énjenek ’s följegyeztessenek ; e’ végre azonban szükséges, hogy a’ részvények hova hamarább az egyesületi pénztárba lefizettessenek, mert az őszkor vagy esztendő végin fi­zetendő pénzzel most tavaszon és nyáron építtetni ’s mun­káltatni nem lehetvén , valamint az egyesületnek tágasabb munkakört a’ minél nagyobb részvét nyithat, úgy a’fizetési késedelem a’ munkálatokat végkép elakaszthatja. Az egyesi­­let vagyona 1844ki dec. végivel: A’ felemlített épületen kívül van az egyesületnek 170 kötetből álló könyvtára, Gruber és Ersch költséges en­­cyclopaediájának 66 kötetével, Wagner tr nagy füvészeti munkájával (249 iv nagyságú színezett ábrával) Burger Heinzi, Kreyszig, Kleemann, Patzig, Schlipf, Timer , Nagyváthy, Pethe, Leibitzer, Mitterpacher , Diószegi, Erdélyi , Fényes ’s t. munkáival , — a’ középponti g. egye­sület által kiadott minden könyv egy példányával ’sa’t. Van egy érdempénz- nyomó költséges készülete , egyesületi alelnök, tek. Patay József ur nagylelkűségéből. Több ezer két éves ákácz, atorna jávor, tromb. bige­­becze (bignonia catalpa) japáni szóford alássa, 2000nél több szederfa ’sa’t. Nyolcz jármos Ökör a’ m. elnök gróf által ajándékozva. Gazdasági és iparköri magyar, német és franczia la­pokból hat jár jelenleg az egyesületnek, négy ingyen,kettő fizetés mellett. — Szolgáljon e’ vázlat buzdításul nagyobb részvétre, egyúttal pedig azok megnyugtatására is, kik átallák, hogy első évben már nem varázslánk kísérleti telkünkre virá­­nyokat, ’s kik még sem átallának gyűlésinkben részt nem venni, ’s magoknak a’ dolgok mibenlétéről hiteles tudomást nem szerezni. — Foton martius 12-én 1845. Ploetz Adolf m. k. egyesületi titoknok. Az elátkozott haj. Elbeszélés. A’ társaság körülvette a’ kerek asztalt, melly a’ ro­pogó kandalló közelében állt. A’ kan ordító szélvész bor­zasztó zajjal csapdázá az esőt a’ befüggönyzött ablakok­hoz. De annál bizalmasb volt a’hangulat belül’s annál jó­tékonyabb a’ meleg kandalló hatása. ,Mint süvölt kan a’ szél­­ara* szólamlott meg Mina­— bizonyosan megint hűtlen jegyese után száguldoz. ,,Ki tehát a’ szélara jegyese ?“ kérdé Sophie. ,’S te azt nem tudnád ? — szólt Mina nevetséges pa­­thoszszal—hiszen ez babona! Ah mi szép idő lehetett az, midőn még mindketten egyesülve valának. Ha éjjel üvölteni kezdett a’szélóra(Windsbraut)félénken bújtak öszsze ágyaik­ban az emberek, ’s imát rebegtek, tudván, hogy most a’ ré­mek üzendik játékjokat, melly az emberek ingerlésében , ’s kínzásában állott. De most már senki sem hisz többé rém- vagy kisértetben ’s ezért jön jelentéktelen a’ szélóra is. ,,,Igen ám most, kiáltott Ludmilla ,— midőn mindnyájan kimondhatatlan bölcsekké lettünk , eltűntek a’ rémek , ők most rettegik hatalmunkat, valamint mi hajdan tőlük re­megtünk.“* — ,Ah a’ borzongást még sem haladja felül semmi! — szóltak a’ kaczagó hölgyek 's enyelegve torolták a’ férfiak ingerkedéseit viszsza, kik őket felcsigázhatékony képzel­gésről vádolák. „Nem, — valóban , mond Tivadar — rám is édesen hat gyermekéveim emlékezete , midőn rém- v. kisértetben hittem, ’s kifejezhetlen borzalomtól reszketve bújtam ván­kosak­a alá. Szeretnék most is olly borzalmat érzeni. Bizo­

Next