Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-20 / 23. szám
nyos titokteljes eszmélet fekszik ez érzetben a’ láthatlan világokkali öszszefüggésről, mitől azonnal elszokunk, mihelyt hitünk megszűnt a’ rémekben.“ ,„Tegyünk kísérletet borzadály- gerjesztésre , szólt nevetve Mina, meséljünk hajmeresztő történeteket, hogy félelmet éleszthessünk magunkban!“ .Igen kisértsük meg! kiáltá mind örömmel. Ma épen alkalmas az est illy mesékre , kezdjük tehát azonnal. Sors határozza el a’ mai regélőt. I. Clarke lord menyekzője volt. Csillárok ’s kargyertyatartók fényitől elárasztva voltak a’pompás ószerü tetemek; de még szebben sugároztak a’ hölgyek szemei, kik drága diszöltönyeikben sétálgattanak imádóik karjain a’ termekben föl és alá, csodálva ezek tündérfényét, mosolyogva, suttogva, kaczérkodva , majd megint el- elpirulva. Itt ott egyes csoportok alakultak, mellyek mélyebb társalgásba merülve egészen feledni látszanak, miszerint Clarke lord menyekzője tanúiul hivatának meg, melly menyekzőt még is elég gyöngédtelenek valának becsmérlem. ,Nincs ízetlenebb , mint ezen Clarke Henrik lord , szólt a’ szép Fitzwilliam lady gúnyos mosolylyal. Adja az ég, ne jőne azon eszmére soha, hogy külföldre menjen. Mert hol ő megjelennék , rendkívül tanusitná külföldön elhíresztelt nemzetünk különczködését. Valóban ő a’ személyesített életuntság !É nEz már vérében fekszik aszszonyom, szólt Kinglesy lord vállvonitva — mit is kívánhatna tőle kegyed, midőn atyja, korának legnagyobb különcze volt, ’s nősülése Henrik lord anyjával sem vala egyéb különczségnél.“ ,Nejét rútnak ’s vénnek mondják ?—kérdé Fitz william lady/ „Igen rut voltam és vén, mégis bolondulásig szerette őt a’ lord !” ,Ah ez felséges ! kiáltott a’ lady kaczagva. Hisz e’ szerint a’ rútság lenne kívánatos valódi szenvedély- gerjesztésre , mi szépségünknek már nem igen sükerül/ n’S ezt a’ kegyetlen Fitz william lady mondhatja, kinek szépsége naponként egyegy áldozatot öl meg?u .Milly közönséges szólásmód ez mylord ! De csakugyan komolyan állítja Ön, hogy Henrik lord atyja nejét rútsága daczára is szerette „Nem daczára rútságának, aszszonyom , hanem épen rútsága miatt; különösen pedig, mivel egészen kopasz volt. Önök nevetnek aszszonyaim ! de bizonyosakká teszem önöket , hogy e’ tárgynak tragicai oldala van, ’s e’ szenvedéllyel igen szomorú történet volt öszszefüggésben.“ ,„Oh beszélje el mylord , beszélje el! — kérték a’ hölgyek , szorosabban körülvevék őt’s egy ablakzugba vonák , hol észrevétlenül lehete mulatni.“ „Tehát hallják kegyetek! — De nem , — a’ történet sokkal hoszszabb , hogy sem piczinyke chinai lábaiktól kívánhatnám, miszerint olly sokáig hordozzák büszke, szép termeteiket.Menjünk tehát azon félreeső szobába, hol a’ mély csendben senki sem veendi észre távollétünket; e’ termek a’ nélkül is túlságosan telvék , szép háziurunk pedig legkevésbbé sem látszik ránk figyelni, előbb is a’ kertbe láttam őt lemenni arájával.“ ,Istenem! mint szeretném meglesni e’ szerelmes különczenyelgéseit“ szólt nevetve Fitzwilliam lady. „inkább különczködése eredetének történetét hallja most kegyed“ szólt a’ lord, ’s a’ hölgyek az említett szobába követék őt, mellynek ajtaja gazdag függönyökkel volt ellátva , ’s hová e’ miatt a’ hullámzó embertömeg zaja ’s a’ zene harsogása szende habmoraj gyanánt hatott. ,„Tehát borzasztó e’ történet ? — ah hisz akkor felséges !“‘ kiáltanak a’ hölgyek a’ falakat környező selyem párnákra bocsátkozva le. „Mindenek előtt kérem Nagyságtokat , tekintsék meg ama’képeket“szólt a’lord a’hölgyek ülésével átellenbeni falra mutatván , mellyen három nagyszerű olajföstvény függe. A’ középső nyúlánk fejérbe öltözött nőalakot ábrázolt, magasan tartá az fejét,de szép,halvány arczán rémülés és harag kifejezése volt látható, eg fölé emelt kezében hoszszan lefüggő hajfürtöt tartott ’s ez ellen látszék átkát intézni ’s haragját. Végre lábainál vérrel fecskendezett tőr feküdt. „Ez a’ Clarke család ősanyja“ monda Kingsley lord. ,’S azon arczkép ott a' kép jobbjánál hoszszu szőke hajfürttel ?‘ „Az Henrik lord nagyanyja.“ ,Ah — és ezen arczkép balról, e’ vénaszszony kopasz fővel „Henrik lord anyja.“ ,Bah! — ’s ezt szeretheté férje olly szenvedélyesen ? !4 kérdé ujlag Fitz william lady. „Mint mondám , de még sem szerettetek olly szenvedélyesen , mint azon leány , kinek arczképe itt ez odorban (Nische) van , szólt a’ lord egy függönyt huzva félre, melly mögött életnagyságu arczképe látszott egy gyönyörű leánynak. Szőke haja fátyolként környező hoszszan lecsüggó fürtözetben szép tojásdad arczát’s régi gyöngédségül termetét. — Édes mosoly játszék piros ajkai körül , és mint látszék, szerelmes gondolatok teremték ez ajkain lengő mosolyt. — Fejér teljes karjait hajfürtéihez emelé , ’s az előtte álló tükör legszebb fürtöt jelölt ki neki, mellyet balkeze tartott, mig a’ jobbik kisded arany ollóval vágott belé.“ „Milly szép“ suttogtak a’ férfiak. * ,’S e’ levágott fürt nem lenne öszszefüggésben azzal, mellyet e’ fejér nő tart kezében , kérdé egy hölgy. „Meglátandjuk !“ felett titkolódzó mosolylyal a’ lord. „Hanem gyöngítsük e’ lárapavilágot, félhomályban jobban esik regélni, így most csupán egy gyönge sugár világítja a’ fehér nő és szőke leány képét. ’S most halljuk a’ történetet. (Folyt. küv.) T á r e z a. Múlt hónapban nevezetes esemény történt Athénében.A’ királyné megérkeztét ugyanis fényes udvari tánczvigalommal ünneplék , melly alkalommal a’ királyné Kolettis tanács- elnökkeli táncza után a’ Idik lengyel tánczot Delijannisszal a’ idik kamra elnökével szándékozók ellejteni, ez azonban a’ királyné kivonatát vonakodék teljesitni azon okból, mivel ő felsége a’ 3dik lengyel tánczczal a’ tanács elnökét szerencsesité, kinél ő (Delijannisz), mint a’ nemzet képviselő-testületének elnöke,rangra nézve magasbban áll. — A’ követkamra legközelebb gyűlésében azonban Delijannis kinyilatkoztatá, hogy a’ lengyel tánczot rögtöni gyengélkedése miatt nem rejtheté el. Rigas Palamides minden félreértés kikerülése végett indítványozi, hogy a’ kamara egy küldöttség által nyilatkoztassa ki a’ király előtt, miszerint elnöke botrányos magaviseletét egyáltalján roszalja s a’ királyné iránt mindig legmélyebb tisztelettel viseltetik. — A’ küldöttség még azon nap este felé teljesítő is megbízatását ’s kérte a’ királyt: kegyeskednék ő fölsége a’kamra elnökének ezen hibáját kimenteni a’ királyné előtt. Mire A’ király válaszul kinyilatkoztati, mikép ő ’s a’ királyné nem is lehettek más véleményben a’ kamrát illetőleg ezen kellemetlen történet miatt. Delijannis azonban később térden állva követte meg mind a’ két felséget több udvarnok és főhivatalnok jelenlétében.