Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-23 / 24. szám

24­. szám. Pest, m . г­­­­­u­s 23-án 1845. Adstoc a’ magyar ipar mi módont kifejlesz­tése ügyében. (.. czukorgyárosak ’s gazdák figyelmébe különösen ajánlva.) I. Míg Európának majd minden országiban a’ nagy szük­ségben sinyló néposztályok felsegéllésire az emberbaráti egyletek minden tudománya sükertelen, Magyarország azon irigylendő állapotban van, hogy az eddig külföldről hordott ezernyi kellékek nagy részét jövőre maga állíthatja ki,mi által nemcsak a’szükség borzasztó jeleneteit eltávolithatja áldott virányairól , hanem a’ közboldogságot is előmozdíthatja.— Azonban a’ szükségessé vált munkásságnál , midőn mégis mindenhez nem fog hatni, minemű iparüzlet volna leg­­czélszerűbb ? Ha a’ hazai iparosság élénkítésének végczéla más nem lehet,mint a’ kéznél levő terméki erőket, mellyek min­den jó, minden gazdagság forrásai, ’s főleg a’ rendezhető munkaerőt lehetőleg munkássá varázsolni, azaz : azoknak, kik a’ mezei gazdaság, vagy kézművességnél fölöslegek­­­ munkát, foglalkozást szerezni, és igy a’ tápnélküli, mun­­kátlan csoportból hasznos és kamatosan fogyasztó tömeget alakítani, ez által pedig egyszersmind a’ földbirtokosoknak alkalmat nyújtani jószágaik érvényesbitésére , a’ pénzesek­nek alkalmat nyereséges forgalmazásra ; szóval ha az ipar­­fejlesztésnek nem más czélja mint­ az öszszes közjóllét, úgy kétségtelenül, legkönnyebben ’s bizonyosan olly intéz­kedések által érhetni czélt, mnellyek által a' viszonylag leg­csekélyebb tökepénzzel legtöbb munkaerő legjutányosabban te­relhetik foglalkozásba, a’ nyers termékeket, mellyeket a’ kül­föld nem használ, nem is , vesz érvényesítik 's a’ rajok for­dított tökét dúsan kamatoztatják , következőleg rövid idő alatt a’ megszaporodott tőkét más iparvállalatok emeltyűjévé is képesítik. Illy intézkedés Magyarországra nézve minden egyéb fölött kívánatos, miilyen országunk főlig­ nádorának védelme, Batthyányi Lajos gróf erélyes befolyása, ’s Lichtl Ká­roly az itteni czukorfinomitás fáradhatlan szorgalmazója által újonnan alapított czukorgyári társaságé , a­ hazai czukor-­készítésre nézve. Ha ezen czél nincs is kijelölve a’ társaság firmájában , alapszabályai­­ czikkének ezen sza­vaiban : ,,A’ társaság czélja.. a’ magyar czukor- készítés további virágzását lehetőleg előmozdítani“ , érthetőleg ki­mondatott. — Ritkán láthatni a’ legnemesb nevek olly fényes so­rozatát valamelly országos iparvállalatban egyesülve , mint e’ társaság részvényesei névsorában.Hogy semmi más ipar­ág , mellybe Magyarország foghatna, nem érdemes olly nagy védelemre , hogy semmi más minden viszonyaiban jó­tékonyabban hatni nem fog , könnyen átláthatni. Sokan törődnek gyapotgyár-tervezéssel, mert vannak emberek , kiknél a’ népboldogság a’ kartonnyomás vagy gya­potfonás előállításával elválaszthatlan kapcsolatban lenni lát­szik. ’S mi a’ pamutfonás ? Egy épület, hol a’ gépek, mely­­lyek sem nem esznek sem nem isznak, éjjel nappal egy tőzsérnek, ki őket fizeti, ’s a’ külföldi gyapotműveseknek, külföldi kalmárok és küldeményzőknek dolgoznak ! — A’ munkabér mindenesetre az országban marad , csakhogy ki­nek javára lesz ezen úgynevezett fonásbér ? Egyedül az épület és gépek tulajdonosának , kinek az pénze kamatául, speculatio — gyári nyereményül jő be. Mit nyerhetett azonban az által az ország? A’ nagyban gyakor­lott gyapotfonás változtatott é az országi termények állásán, és igy mezei gazdaság, vagy állattenyésztési terjedést , jobbulást előidézett­é ? Nem. A’ gépek nem esznek, nem isznak, ’s nem igen dohányoznak, honnan jöne tehát itt a’ termények nagyobb kerete ? Volna é segítve kisebb föld­­birtokosainkon ’s az adózó népen , mellynek terményei ju­talmazó vevőre nem találnak; — vagy azokon, kiknek ép két karnál vagy a’ gyűjtött ismereteknél egyebök nincsen, ’s kellő foglalkodás nélkül élősködnek, ha a’fölfont pamut­mennyiség fonatási bére, V. a’ hazában fölhasznált kartonne­­műek színnyomatási dija nem valamelly külföldinek ládájába, hanem itt köztünk lakó pénzüzér szekrényébe szivárogna? De, fordítsuk meg , a’ fonás — nyomás még sem történik csupán gépek által , minden emberi segély nélkül. Igaz , tényleg egy fonógépre egy egész munkás jut,melly gép 250 embert, ’s hasonlag egy munkás egy nyomó- hengerre, melly 100 munkást­ pótol. ..! Ha mégis a’ belföldi gyapotgyárak kellékeiket olcsóbban szolgáltathatnák a’ vevőknek! de az sem úgy van , mert az illy gyárak szerkesztése ’s a’ gépek fentartása Magyarországban sokkal többe kerül, mint kül­földön , hol a’ gyári vidékeken ügyes gépészek mindenütt találhatók. — Ellenben vegyünk egy gyárat, melly honi nyers ter­ményeket dolgoz föl, és hogy épen e’ sorok tárgyánál ma­radjunk , egy répaczukor- gyárat. Már a’ répa- termesztés maga, a’ föld szükséges szorgalmas miveltetése , a’gyakori gyomlálás, a’ répa fáradságos munkáltatása sokkal számosb embernek ad munkát, keresetet mint bármelly más munkaág. Még többet, ’s ugyanegy időben foglalkoztat, midőn kö­zülök jobbadán senki sem találna dolgot, maga a’ czukor­­gyártás. Ismét sokan találnak tápláltatást illy intézetnél a’ tüzelékszerek szállításánál , a’ csontliszt (spodium)- gyár­ban , ’s más hozzá tartozók között. Ide járul , hogy a’ ré­­paczukorgyártáshoz kivántató minden gép és készület magá­ban a’ hazában készíttetik , tehát az egész beruházási ’s fölszerelési tőke itthoni munkáért adatik ki, ’s a’ dolgo­saktól mindjárt honi anyagokért tétetik keringésbe ; mig a’ gyapotgyár 2/s—3/t költsége bizonyosan külföldre szivá­rog soha többé viszsza nem térendő. Továbbá, mivel saját czukor-szükségünket saját gyártásunkbeli czukor által fö­­dözzük , a’ gabonatermesztés is aránylag jutalmazóbbá vá­lik , mert a’ répatermesztés nem megvetendő mennyiségű földet vonván el a’ gabonatermesztéstül , természetesen a’ répatermesztéssel ’s czukorgyártással foglalkozó számos, és jól fizetett munkás sokkal több életet fogyasztana el. ’S épen ez az , mi olly gyakran elsiklik szemünk elől, hogy tudniillik a’ termesztésen kívül, magának a‘ termesz­­tőknek fogyasztása is a’ közjóllét gyarapítására szolgál. Igenis, fogyasztókra van szükségtek termesztők,kik t. i. a’ ti gabnátok , húsotok,, fátok, dohánytok, kendertek, borotok, pálinkátokat’stb. vegyes fogyasztókra, kik a’ti fö­lösleg terményeitekért ezerféle dolgokkal lássanak el ben­neteket , miket ti eddig külföldről hozattatok. ’S illy fo­gyasztó termesztőket, kik számotokra hiányzanának , ne kívül a’ határokon keressetek, megtaláljátok őket mindenütt a’ hazában, részint saját éhező polgártársaitok közt. ’S ezen áldás szembetűnő következménye az ember kézművének , hogy mit munkával , vagy ennek terményé­vel szerez , nem élvezheti a’ nélkül, hogy mások szorgal­mának gyümölcseit is elsajátítsa, ’s igy másoknak is ha­sonló módot nyújtson. Hogy éljünk, hagyjunk másokat is élni, nem foglalja­­ például magába a’ garas , melly ke­nyérért adatik, a’ gabona árán kívül aránylag a’termesztő nyereményét, malom és sütő-vámot, fölsütött fa árát, rész­ben a’ kerekgyártó ’s kovács-munka bérét , a’ kik t. i. ké- *) Milly nagy pedig a’ használatlan munkaerő , legalább té­len át, kitetszik a’ vasúti seregletből.—

Next