Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-23 / 24. szám
24. szám. Pest, m . гus 23-án 1845. Adstoc a’ magyar ipar mi módont kifejlesztése ügyében. (.. czukorgyárosak ’s gazdák figyelmébe különösen ajánlva.) I. Míg Európának majd minden országiban a’ nagy szükségben sinyló néposztályok felsegéllésire az emberbaráti egyletek minden tudománya sükertelen, Magyarország azon irigylendő állapotban van, hogy az eddig külföldről hordott ezernyi kellékek nagy részét jövőre maga állíthatja ki,mi által nemcsak a’szükség borzasztó jeleneteit eltávolithatja áldott virányairól , hanem a’ közboldogságot is előmozdíthatja.— Azonban a’ szükségessé vált munkásságnál , midőn mégis mindenhez nem fog hatni, minemű iparüzlet volna legczélszerűbb ? Ha a’ hazai iparosság élénkítésének végczéla más nem lehet,mint a’ kéznél levő terméki erőket, mellyek minden jó, minden gazdagság forrásai, ’s főleg a’ rendezhető munkaerőt lehetőleg munkássá varázsolni, azaz : azoknak, kik a’ mezei gazdaság, vagy kézművességnél fölöslegek munkát, foglalkozást szerezni, és igy a’ tápnélküli, munkátlan csoportból hasznos és kamatosan fogyasztó tömeget alakítani, ez által pedig egyszersmind a’ földbirtokosoknak alkalmat nyújtani jószágaik érvényesbitésére , a’ pénzeseknek alkalmat nyereséges forgalmazásra ; szóval ha az iparfejlesztésnek nem más czélja mint az öszszes közjóllét, úgy kétségtelenül, legkönnyebben ’s bizonyosan olly intézkedések által érhetni czélt, mnellyek által a' viszonylag legcsekélyebb tökepénzzel legtöbb munkaerő legjutányosabban terelhetik foglalkozásba, a’ nyers termékeket, mellyeket a’ külföld nem használ, nem is , vesz érvényesítik 's a’ rajok fordított tökét dúsan kamatoztatják , következőleg rövid idő alatt a’ megszaporodott tőkét más iparvállalatok emeltyűjévé is képesítik. Illy intézkedés Magyarországra nézve minden egyéb fölött kívánatos, miilyen országunk főlig nádorának védelme, Batthyányi Lajos gróf erélyes befolyása, ’s Lichtl Károly az itteni czukorfinomitás fáradhatlan szorgalmazója által újonnan alapított czukorgyári társaságé , a hazai czukor-készítésre nézve. Ha ezen czél nincs is kijelölve a’ társaság firmájában , alapszabályai czikkének ezen szavaiban : ,,A’ társaság czélja.. a’ magyar czukor- készítés további virágzását lehetőleg előmozdítani“ , érthetőleg kimondatott. — Ritkán láthatni a’ legnemesb nevek olly fényes sorozatát valamelly országos iparvállalatban egyesülve , mint e’ társaság részvényesei névsorában.Hogy semmi más iparág , mellybe Magyarország foghatna, nem érdemes olly nagy védelemre , hogy semmi más minden viszonyaiban jótékonyabban hatni nem fog , könnyen átláthatni. Sokan törődnek gyapotgyár-tervezéssel, mert vannak emberek , kiknél a’ népboldogság a’ kartonnyomás vagy gyapotfonás előállításával elválaszthatlan kapcsolatban lenni látszik. ’S mi a’ pamutfonás ? Egy épület, hol a’ gépek, melylyek sem nem esznek sem nem isznak, éjjel nappal egy tőzsérnek, ki őket fizeti, ’s a’ külföldi gyapotműveseknek, külföldi kalmárok és küldeményzőknek dolgoznak ! — A’ munkabér mindenesetre az országban marad , csakhogy kinek javára lesz ezen úgynevezett fonásbér ? Egyedül az épület és gépek tulajdonosának , kinek az pénze kamatául, speculatio — gyári nyereményül jő be. Mit nyerhetett azonban az által az ország? A’ nagyban gyakorlott gyapotfonás változtatott é az országi termények állásán, és igy mezei gazdaság, vagy állattenyésztési terjedést , jobbulást előidézetté ? Nem. A’ gépek nem esznek, nem isznak, ’s nem igen dohányoznak, honnan jöne tehát itt a’ termények nagyobb kerete ? Volna é segítve kisebb földbirtokosainkon ’s az adózó népen , mellynek terményei jutalmazó vevőre nem találnak; — vagy azokon, kiknek ép két karnál vagy a’ gyűjtött ismereteknél egyebök nincsen, ’s kellő foglalkodás nélkül élősködnek, ha a’fölfont pamutmennyiség fonatási bére, V. a’ hazában fölhasznált kartonneműek színnyomatási dija nem valamelly külföldinek ládájába, hanem itt köztünk lakó pénzüzér szekrényébe szivárogna? De, fordítsuk meg , a’ fonás — nyomás még sem történik csupán gépek által , minden emberi segély nélkül. Igaz , tényleg egy fonógépre egy egész munkás jut,melly gép 250 embert, ’s hasonlag egy munkás egy nyomó- hengerre, melly 100 munkást pótol. ..! Ha mégis a’ belföldi gyapotgyárak kellékeiket olcsóbban szolgáltathatnák a’ vevőknek! de az sem úgy van , mert az illy gyárak szerkesztése ’s a’ gépek fentartása Magyarországban sokkal többe kerül, mint külföldön , hol a’ gyári vidékeken ügyes gépészek mindenütt találhatók. — Ellenben vegyünk egy gyárat, melly honi nyers terményeket dolgoz föl, és hogy épen e’ sorok tárgyánál maradjunk , egy répaczukor- gyárat. Már a’ répa- termesztés maga, a’ föld szükséges szorgalmas miveltetése , a’gyakori gyomlálás, a’ répa fáradságos munkáltatása sokkal számosb embernek ad munkát, keresetet mint bármelly más munkaág. Még többet, ’s ugyanegy időben foglalkoztat, midőn közülök jobbadán senki sem találna dolgot, maga a’ czukorgyártás. Ismét sokan találnak tápláltatást illy intézetnél a’ tüzelékszerek szállításánál , a’ csontliszt (spodium)- gyárban , ’s más hozzá tartozók között. Ide járul , hogy a’ répaczukorgyártáshoz kivántató minden gép és készület magában a’ hazában készíttetik , tehát az egész beruházási ’s fölszerelési tőke itthoni munkáért adatik ki, ’s a’ dolgosaktól mindjárt honi anyagokért tétetik keringésbe ; mig a’ gyapotgyár 2/s—3/t költsége bizonyosan külföldre szivárog soha többé viszsza nem térendő. Továbbá, mivel saját czukor-szükségünket saját gyártásunkbeli czukor által födözzük , a’ gabonatermesztés is aránylag jutalmazóbbá válik , mert a’ répatermesztés nem megvetendő mennyiségű földet vonván el a’ gabonatermesztéstül , természetesen a’ répatermesztéssel ’s czukorgyártással foglalkozó számos, és jól fizetett munkás sokkal több életet fogyasztana el. ’S épen ez az , mi olly gyakran elsiklik szemünk elől, hogy tudniillik a’ termesztésen kívül, magának a‘ termesztőknek fogyasztása is a’ közjóllét gyarapítására szolgál. Igenis, fogyasztókra van szükségtek termesztők,kik t. i. a’ ti gabnátok , húsotok,, fátok, dohánytok, kendertek, borotok, pálinkátokat’stb. vegyes fogyasztókra, kik a’ti fölösleg terményeitekért ezerféle dolgokkal lássanak el benneteket , miket ti eddig külföldről hozattatok. ’S illy fogyasztó termesztőket, kik számotokra hiányzanának , ne kívül a’ határokon keressetek, megtaláljátok őket mindenütt a’ hazában, részint saját éhező polgártársaitok közt. ’S ezen áldás szembetűnő következménye az ember kézművének , hogy mit munkával , vagy ennek terményével szerez , nem élvezheti a’ nélkül, hogy mások szorgalmának gyümölcseit is elsajátítsa, ’s igy másoknak is hasonló módot nyújtson. Hogy éljünk, hagyjunk másokat is élni, nem foglalja például magába a’ garas , melly kenyérért adatik, a’ gabona árán kívül aránylag a’termesztő nyereményét, malom és sütő-vámot, fölsütött fa árát, részben a’ kerekgyártó ’s kovács-munka bérét , a’ kik t. i. ké- *) Milly nagy pedig a’ használatlan munkaerő , legalább télen át, kitetszik a’ vasúti seregletből.—