Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-07-01 / 70. szám

NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. 4lapító KultsárIstván táh Kiadja Özvegye. llnrmincziiyolezariik. év. 70. szám. »■■mi.» in ■—É—— Pest, Szent-Jakab hava íjén 1843. TARTALOM, Ifa/ai napló. Országgyűlés (XI. és XH. orsz. ülés, XXY. és XXVI. kér. ülés : í» fölirás és kerületi napló). V i <1 ék i lev. Szabolcsból (közgy folyt.: kir. előadások, különösen a sz, kir. városok), Csongrádból (közgy. : főispáni levél, követjelent, s kir. előadások) , Szepesböl (közgy,: kir. előadások), Külföldi napló. Szerb-, Spanyol-, An­golország. Schweicz. Lapvixsjs;a. Világ. Társalgási terem. íkerv, hírnök. Ap­rólék. — Hirdető. HAZAI MPLÓ, Grsaággyüiés. Xf. *) Országos ülés jun. 26. Junius 26kán tartaték a Ilik or­szágos ülés egyedül a Főrendeknél nádori elnök­let alatt, mellynek tárgya az előleges sérelmek és kegy. királyi előadások tárgyában átküldött föl- irási javaslat volt. E tárgy két szempontból vétetett tanácsko­zás alá , t. i. modorára, és egyes pontjaira nézve. A modort illetőleg az első szónok elmondá, mikép a kezdeményi jog a KK. és RR. táblájánál lévén, az 1807ki országgyűlés volt első, melly- bői a kir. előadásokkal egyszersmind a sérelmek is fölterjesztettek, s hogy később a képviseleti és főrendi tábla úgy szinte a kormány között e részben súrlódások támadtak, azt az 1791: 13. t. czikk határozatlansága okozá, u. m. a mellyet a képviseleti tábla akkép magyarázott, hogy or- vosoltatván elébb a sérelmek , azután a kegy. kir. előadások tárgyaltassanak. — Most azonban miliy értelmet kelljen adni ezen törvényezikknek, nem vitatja, hanem a viszonüzerietben mondassék ki, hogy látván azon közörömet, mellyet a kir. kegy. előadások a nemzetben ébresztettek, tekintvén, mennyire szükséges , hogy a tevésnek jelen kor­szakában a két tábla egymáshoz teljes bizalom­mal viseltessék; mellőzve ez úttal minden észre­vételeket, mellyeket jelen fölirási javaslat ellen fölhozni lehetne, a Főrendek testvéri jobbot nyújt­va a KK. és RRnek, a fölirási javaslatot részük­ről pártolják. A másik szónok akkép nyilatkozott, hogy óhajtotta volna ugyan, hogy a KK. és RR. az e- lőadásokat tűzték volna ki minden más előtt ta­nácskozásuk tárgyának, minthogy azok nem mást, mint magának a nemzetnek közohajtását fejezik ki , de miután a KK. és RR. az előadások tár­gyalására is teljesen készeknek nyilatkoznak^ ré­széről a föliráshoz járul. A 3ik szónok a fölirást szinte pártolván , a következő ezen fölirási javaslatot minél előbb ő Fölsége eleibe jutni kívánja, akarja azonban, hogy abban a fölhívott 1791: 13. t.czikknek szavai, melly rendeli hogy pertracfatis debite propositio- nibus regiis, cuncta justa regni gravamina in’qua- libet diaeta inomisse tollantur, — a fölirásba be­tétessenek , és a kir. előadások Sdik pontja is megemlitessék, minthogy csak ez az egy pont az, mellyre a KK. és RR. egy szót sem felelnek. A következett szónoka fölirásban azon örömet, mellyel vette a nemzet a kir. előadásokat, élén- kebb színekkel óhajtotta volna ugyan festetni, de miután jelen fölirás az 1791 : 13. t.czikk nyomán lévén szerkesztve, mind a kormánynak, mind a nemzetnek eleget tesz, ehez a főrendi tábla bátran hozzá járulhat, ezen hozzájárulás a főrendek ke­zét legkevesebbé sem kötvén meg, hogy az ab­ban foglaltakra nézve később észrevételeiket ne közölhessék. Mondá a további szónok, hogy jelen fölirás Tehát 68 sz. országgyűlési közi. roszul volt jegyezve IX. orsz. ülés X. helyett jun. 34re. 8 z e r k. sem az 1791: 13. t.czikket nem sérti, miután tel­jes készséget nyilvánít a kir. előadások tárgya­lása iránt, sem pedig a főrendi tábla állását nem veszélyezteti, — a fölirást tehát pártolja, egyéb­iránt feleslegnek látja a viszonüzenetben kifejezni, miért fogadta el a főrendi tábla a fölirást, elég lesz , ha abban azon öröm-érzet említetni fog , mellyet a főrendek a KK. és RRkkel egyaránt éreznek. Az ezután szóló püspök a fölirást mind mo­dorára mind tartalmára nézve pártolja. Miután a főrendek mind egyhangúlag nyi­latkoztak , elnök Ő cs. kir. fönsége végzésül ki­mondd , hogy a fölirás modorra nézve elfogad- tatik. Egy része a szónokoknak az okokat is ki- váná a viszonüzenetbe tétetni, mellyek a főren­deket ezen elfogadásra bírák, más része csak azt akará kifejeztetni, hogy a főrendek örömmel vé- vén a kir. előadásokat, azoknak minél korábbi sikert óhajtván, pártolják a fölirást. Mire az elnök kimondd, hogy a többség ez utóbbi véleményt fogadja el. Elfogadást nyervén a fölirási javaslat modo­rára nézve, ezután annak egyes pontjai vétettek tanácskozás alá. A vámokat érdeklő pontra nézve megjegyzé az első szónok, hogy mivel jelen pont az 1S02. és l807ki országgyűlésekből fölterjesztett fölirá- sok tekintetbe vételével készült, ezek jelen föl­irásban világosan fölhivassanak. Mit az ezután szóló is pártolván, a további szónok elmondá, mikép kétségtelen tény, hogy kereskedésünk minden ágaiban csak pang, s hogy ennek egy részben a most fönálló vámrendszer is oka, azt is felesleg bizonyítani, szükség te­hát a föliratban kimondani, hogy jelen vámsza­bályok az ország befolyása nélkül alkottattak , s hogy ezek kereskedésünkre igen káros befolyást gyakorolnak, s e nézetből kiindulva a fölirási szer­kezetre szavaz. A következett szónok megjegyzé, hogy a vámrendszer fölötti intézkedés az országgyűlésre tartozik ugyan, de az árhatározás nem, — s a KK. és RR. sem érthetnek a vámszabályok alatt mást mint vámrendszert, a főrendek tehát illy értelemben a szerkezetet elfogadhatják, miután úgy sem tehetni föl, hogy a főrendi tábla oliy értelemben fogadná el a kitételt, mellyben más alkalommal egyezni nem akart. A többség arra hajolván, hogy az 1802ki és 1807ki e tárgyban készült fölirásokra hivat­kozás ne tétessék , hanem a szerkezet maradjon meg, az elnök ezt mint végzést mondá ki. A fölirás azon pontjára, melly az ország sérelmeire orvoslást kér, az 1791: 13. t.czikkre lévén hivatkozás, egy szónok kiváná, hogyan­nak justa gravamina, igazságos sérel­mek, szavai is megtartassanak és betetessenek, vagy pedig az egész hivatkozás elhagyassék. Mondá a másik szónok, hogy a sérelmeket, mellyeket az egész törvényhozó testület Hlyeknek elismer, s mellyek mint illyek ő Fölsége elébe terjesztettek, nem igazságosaknak mon­dani úgy sem lehetvén, a törvény szavainak meg­tartása felesleg. Mondaték más részről, hogy nem minden gravamen justum , miután a szőnyegre hozottak­ból gyakran több sérelemnek csakugyan el nem ismertetik , tehát a fölhívott törvény szavait meg­tartani kell. A végzés az lön , hogy a KK. és RR. föl- szólitatnak, miszerint vagy a fölhívott törvény szavait is tegyék be a szerkezetbe, vagy erre ne is hivatkozzanak. Ezután egy szónok különösen kívánta volna | a kormányt figyelmeztetni, bár az orosz biroda­lomnak a dunainelléki tartományokra gyakorolni kezdett befolyását gátolni igyekeznék , s lenne meggyőződve, hogy e részben teendő' hatályos lépései a magyar keblekben bizonyosan viszhang- ra találandnak. Mi azonban maga helyén fölhozhatónak nyil­vánitatván , — a következett szónok megjegyzé, mikép jelen fölirási javaslat a kir. előadások pont­jait mind különösen megemlítvén , egyedül a 8ról teljesen hallgat, kivánja tehát ennek is legalább általános megemlítését. Válaszolá a másik szónok, hogy ezen meg nem említés oka alkalmasint az volt, nehogy vi- szonkövetelésekről is kelljen egyszersmind szóla- ni s ekkép a két tábla közti egyezés fenakadjon , — ha az is meg fog emlitetni, akkor az ország pénztáráról'! számadásról is tétessék szó. Mondaték erre , hogy az országos pénztár­ról itt szükségkép szólni nem kell, lehet erről szó a maga helyén, de a méltányosság igen is megkívánja , hogy a többi pontok megemlitetvén , csupán egy hallgatással el ne mellőztessék. A másik szónok ezt szinte pártolván azt kiváná be­tétetni , hogy a8ik pontot is tárgyalás alá veendjük. Több nyilatkozatok után az elnök végzésül kimondja, hogy a KK. és RR. a kir. előadatok 8ik pontjának is általános megemlítésére fölszó- litatnak. S itt az ülésnek vége lön. XXV. Kér. ülés junius 26. (Elnökök: Thuránszky Liptó, Zsedényi Szepes megyék kö­vetei. Jegyző : Szentkirályi. Naplószer­kesztő: Komlóssy.) Mig a főrendek országosan addig a KK.és RR. kerül, tanácskoztak. A tanácskozás tárgya azonban csak hitelesítése volt a már kerületileg megvitatott, s elhatározott némelly tárgyaknak ; fölolvastatván t. i. a KK. és RR. üzenete úgy szinte a fölirási javaslat a vallásbeli sérelmek tárgyában, — úgy szinte 2or a nem egyesült görögökre, és 3or az unitaria vallásnak Magyarországba veendésére nézve készült üzenetek, fölirási és törvényjavas­latok , ezek némi szavakra s kitételekre nézve módositatván helybenhagyattak. Mi után az elnökség jelenté , hogy Zichy Ödön gr.Fehérmegyének folyamodására egy ellen- nyilatkozatot adott be: mi azonnal fölolvastatván köziratra bocsátaték. XII. Orsz. ül és jun. 27. Junius 2 7én tarta­ték a 12ik országos ülés egyedül a Főrendeknél nádori elnöklet alatt. Mellynek megnyíltával a nádori itélőmester fölolvasá a lük országos ülés határozatain ala­pult viszonüzenetet a főrendeknek az előleges sé­relmek és kir. kegy. előadások tárgyában átkül­dött fölirási javaslatra nézve. Melly elfogadtat­ván, a múlt országgyűlésről föl nem terjesztethe­tett sérelmek iránti fölirás, és maguk a sérelmek fölolvastattak. Ennek azon pontjára nézve, melly az országos választmányok elnökeiről szól, az ha­tároztatok , hogy ez iránt a főrendek annak ide­jében nézeteiket elŐadandják. Azon kifejezésre nézve, melly az egyházi javak használói taksál- tatásáról emlékezik, inditványoztaték egy püspök által, hogy ezen kifejezés akkép módositassék, mint ez a múlt országgyűlési föliratban volt, t. i. egyházi javak birtokosai, minthogy több törvény- czikk az egyházi égyénekről (bonorum ecclesias- ticorum possessores) mint birtokosokról szól; — mire mondaték a más részről, hogy ha itt az egy^ házról volna szó, akkor igen is helyén lenne a módosítás, de az egyházi javakat biró egyének nem birtokosai azoknak , hanem csak holtukig v. addig sem, használói , a birtokos pedig az egy­

Next

/
Thumbnails
Contents