Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-07-01 / 70. szám
ház, s mivel a KK. és RR. ezen kitételt ebben az értelemben veszik , módosítani nem szükség. Válaszoló a következett szónok, hogy ő az egyházi javakat úgy tekinti, mint akármelly fideicommissumot,valamint tehát a fideicommissariust nem birtokosnak mondani nem lehet, szinte így nem lehet az egyháziakat csupa javak használóinak mondani, hanem birtokosainak igen, következéskép ezen kitételt a KK. és RR. igy módosítsák. Melly vélemény végzéssé is jön, egyéb pontokra nézve a fölirás és sérelmek szerkezete meghagyatván. Fölolvassatok ezután a KK. és RRnek a részek viszszacsatolása tárgyában kelt üzenetük s fölírási javaslat. Mellyre nézve egy szónok megjegyzé, mikép ezen tárgyban talán sokkal czélszerűbben lehetne intézkedni, ha az ezen kérdést érdeklő adatok a kormány által a törvényhozói testülettel közöltettek volna, mindenesetre, ha a kormány azt állítja , hogy e tárgyat sikeresíteni mindekkorig nem lehetett, az e tárgyban munkáló biztosság eljárásáról az országgyűlést tudósítania kellett volna. Keressék meg tehát jelen föliratban ő Fölsége arra is , hogy az ezen kérdésben eljáró biztosság munkálatát az országgyűléssel közölni méltóztassék, mert csak így lehet kitudni, mi és ki áll gátul ezen tárgy valósításának. Mondaték erre , hogy egy országos választmány miképeni eljárásáról az országgyűlést tudósítani igenis tartozik, de egy udvari biztosság nem; ilyen pedig az, melly jelen tárgy sikeresitésével megvan bizva. Azonban megjegyzi, hogy ezen tárgyat addig bevégezni nem is lehet, mig a törvényhozó testület elébb egy nehány előleges kérdéseket, például az unitaria vallásnak Magyarhonba is bevételét elébb törvények által el nem dönti. Az indítvány tehát el nem fogadtatván, a földírási szerkezet marad. Ezután olvastatok a KK. és RR. üzenete Zala, Gömör, Kraszna, Középszolnok, Zaránd megyéknek, úgy szinte a vágújhelyi prépostnak , mint az országgyűlésre meg nem jelenteknek megidéztetések tárgyában. Melly határozata a KK. és RBnek törvényekben alapultnak nyilvánitatván, az ülés eloszlott. XXVI. ker.ülés, junius 27én. (Elnökök, kik előbb. Jegyzők: Palóczy, Szentkirályi , Zomborcsevics. Naplószerkesztő: Komlóssy.) Fölolvastatván a magyar nyelv tárgyában készült fölírási és törvényjavaslat, ez utóbbi némi módosításokkal helybenhagyatott. Indítvány tétetvén az iránt, hogy a népnevelés az elemi iskolákban magyar nyelven történjék, miután több szónokok úgy nyilatkoztak, hogy bár teljes szívekből óhajtják is a magyar nyelv minél nagyobb terjedését, de a népet egymás eddig elüttök ismeretlen nyelven nevelhetni nem képzelik. A szavazat utján a többség azt határozó, hogy ezen kérdés eldöntése a népnevelési választmányhoz utasitatik. Fölvéteték ezután a vegyes házassági ügy, s fölolvastattak az e tárgyban készült fölírási javaslat, és üzenet, s majd minden módosítás nélkül elfogadtattak. Jelenti tovább egy megyei követ, miszerint a kerületi ülések naplójának kiadását Hajnik gyorsíró ugyan magára vállaló, de a kinyomásra nem találkozik könyvnyomtató, mert, úgymond , mindenik fél nyomtatási szabadalmának elvesztésétől. Kéri tehát a KRket, hogy miután e tárgyat olly meleg kebellel fogták föl, azt férfias lélekkel kivinni törekedjenek. Ezen tárgyat a RR. és RR. jövő kerületi ülésre bővebb kifejtés végett elhalasztani óhajták , azonban az elnökök egyike azonnal fölvétetni sürgető , s nyíltan kimondó , hogy ő az ülést el nem oszlatja. Elmondó tovább, hogy a múlt országgyűlésről fölterjesztett e tárgybani fölirás jelenleg is elfogadtathatik , miután a tárgy ugyanaz, a körülmények szinte azonosak. Mire egy más szónok elmondá, mikép e tárgyban a körülmények jelenleg nem azok , mik múlt országgyűlésen fönforogtak. Azonban ha máskint ezt kivinni nem lehetne, leiratás utján 416 is legyenek a KK. és RR, készek annak sikert adni. Kifejté a következett szónok, miképen ezen kérdésre nézve első teendő egy fölirás , mellyben ő Fölsége keressék meg , hogy a kerületi napló létesítésének a censura által vetett gátat megszüntetni méltóztassék. — Addig is pedig mig a kegy. kir. válasz leérkezendik , a kér. napló a határozat nyomán, kerületi jegyzőkönyvvé alakulván , az csak olly terjedtségben szerkeztessék, hogy leírás útján föntartathassék. Az ezután szóló megemlítő, mikép nem fogja föl, miért kívánja a kormány annyira gátolni, hogy a kerületi ülésekben történtek a nemzet köztudomására jussanak , miért állítja azt mindig, hogy a kerülő ülések nem bírnak diplomaticai hitelességgel ; holott ezekben semmi csendzavaró beszédek nem mondatnak, hanem csak a honjava előmozdítására alkotandó törvények csirájt fejtetnek ki. Részéről tehát a fölirást pártolja , mellyben ő Fölsége a két naplónak sajtó alá bocsátatására megkeressék. Fölhozatok a következett szónok által, hogy európai más nemzeteknél nincs testület, mellynek szavai, tanácskozásai igy minden nyom nélkül kénytelenek volnának elhangzani, mint Magyarország eédei kerületi öszveüléseié. Holott azt hogy az itt történtek az egész haza tudomására jussanak, ezen testület méltósága és a nyilvánosság egyiránt követelik. Pártolja tehát a fölirást. Fölhozatván tovább némellyek által, hogy ezen napló terjedtsége miatt eddig sem irathatván le legalább jegyzőkönyvi alakban az ellen és mellett okok fölhozását foglalja magában ; — ez mások által nem helyeseltetvén, végre abban jön a megállapodás, hogy mig az ő Fölségéhez e tárgyban küldendő fölirásra válasz érkezendik, addig is a napló további szerkesztése folytattassék, a beszédek azonban annyi rövidséggel adassanak elő, hogy a leirhatást napról napra esközölni lehessen. Vidéki levelezés: Szabolcsból. N. Kalló, junius 26. A királyi előadásoknak ugyancsak első pontja nyomán az 1840dik évi 3. tezikk által a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kirendelt országos választmány munkálata vétetett tanácskozás alá, mellyben az országos küldöttség az iránt tesz jelentést, hogy az élelmezési teher megváltása iránt a királyi kincstár küldöttjei alkudozásba nem ereszkedtek, és kiküldetésüket csak az illető adatok előmutatására szorítottnak állították , miután így e részben a munkálkodás meg nem történhetett, a teendőket a küldöttség csak arra látta szorítottaknak, hogy a katonaság tartását és szállásolását illető terheknek mennyibeni törvényességeket, és törvény szerint miből állásokat illető adatokat kikereste, és a megváltás iránti alkudozásnak alapjául az országgyűlés ebbe terjessze , egyszersmind az országot illető 10 lovas ezred szállásolására szükséges laktanyák fölállítását tárgyazó terveket és költségvetést bemutatja. Az 1840ik 3. tezik. nyilatkozott országos kívánatnak az élelmezés megváltása nélkül elég nem tétezhetvén a küldöttség a szállásolás és laktanyázás fölötti tanácskozást az élelmezés fölötti tanácskozástól és az a fölötti alkudozások tisztába hozatalától föltételezendőnek javallja, és e végből jónak látná, hogy országgyűlésileg fölírás útján keressék meg ő Fölsége, hogy a nemzetnek már ő Fölsége által is szentesített törvényben nyilatkozott kívánságát, s a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában már két országos küldöttségeknek különben haszonnélküliekké válható munkálkodásaikat tekintve, a kincstárt az élelmezés iránti alkudozások megkezdésére szükséges nyilatkozatra utasítani annyival inkább méltóztassék, hogy a törvényhatóságok és tisztviselők lehető hanyagságaik ellen a büntető törvények közt tett javaslatban végrehajtó hatalmánál fogva a megváltási öszveg behajtása iránt — elegendő kezességet találhat. Egyszersmind oda utasítja megyénk követeit, hogy a kincstár részéről adandó nyilatkozatot további utasítás- adás végett a megyének megküldjék. Elfogadtatott. A kegy. kir. előadások 3ik pontja nyomán, a kir. városok rendezése vétetvén tanácskozás alá, a kir. városok belszerkezetére nézve ebben állapodott meg a megye. I. Hogy a kamarai hatóság alól kivétessenek, s a nagy mélt. helytartó tanács fölügyelése alá adassanak. II. Hogy a kir. biztosok igazgatása alól kivétetvén egy állandó, például királybírónak nevezett, főkormányzó kormánya alá helyeztessenek. III. Az 1840. 5. tezikkely által kiküldött országos választ. által kidolgozott büntető törvénykönyv II. részéhez 6. alatt a királyi városok büntető biróságainak miképen leendő választása iránt adott külön véleményben foglalt nézetek szerint választassák egy választó vagyis képviselő testület. IV. A törvény kiszolgáltatói s politikai tisztviselői a városoknak a főkormányzó királyi biró elölülése alatt, a választó testület által minden előleges kijelölés nélkül minden hat évben tartandó választás által — szabadon választassanak , úgy azonban, hogy ha az összes szavazatok felét meghaladó többség a többfelé ágazott vélemények között nem létezne , a legtöbb szavazatot nyert két egyénnek neveit a királyi bíró kijelentvén — azokra újabban szavazást eszközöljön, és ha mindkettőnek egyenlő szavazatai lennének, a főkormányzó királybíró szavazatra birjon eldöntő erővel. V. Az úgynevezett tanács kirekesztőleg csak a törvény kiszolgáltatását és az árvák ügyeit kezelje. VI. A város közigazgatási dolgai fölött a tanács s a választott polgárság, a főkormányzó vagy a rendes elnök elölülése alatt — teljes nyilvánossággal s a jelen lenni kívánó polgároknak jelenlétükben — azonban befolyások nélkül — tartandó közgyűlésekben intézkedjenek. VII. A város gazdálkodási és egyéb apróbb politikais dolgait a tanács s választott polgárság közös választmányképen kiküldöttek kezeljék, és a közgyűléseknek eljárásaikról rendszeresen felelős jelentést tegyenek. VIII. Rendszeresen minden hónapban tartassák közgyűlés a főkormányzó királybíró azonban időközben mindannyiszor mikor szükségét látja gyűlést hirdethet, s a pénztárak megvizsgálásáról és minden közgyűlést a közigazgatási jogból eredve illető ellenőrködésekről rendelkezhetik. Ha a kir. városok az itt kifejtett vezérelvek általi alkalmazása mellett elrendeltetnek, akkor a nemzetiséget és alkotmányt veszélyeztető elemek túlnyomóságától tartani kevésbé lehetvén országgyűlési szavazatainak illő aránybani kiterjesztését eszközlendőnek fogja vallani a megye, az ideig pedig az e tárgyban már kinevezett országgyűlési választmány munkálatát bevárja, s a további utasitás készítése végett annak megküldését a követeknek meghagyja. — Káli a y Ubul dadai járás alszolgabirájának hivatala letétele következtében — főispán ő excllja a fölterjesztés nyomán Vay Gejza esküdtet nevezé ki helyébe. B. Baldacehi folyamodására — miszerint ő Fölségétül a beállott országgyűlésre még nem hivatott, — a követek utasitatni rendeltettek, hogy e sérelmet elenyésztessék és megyénk keblebeli mágnásának országgyülésrei meghívását eszközöljék. — Jövő alkalommal többi pontjairól a királyi kegyelmes előterjesztéseknek. Perger János: Csongráditó]* Junius 19énelső alispáni elnöklet alatt megnyílt évnegyedes közgyűlésünkben , szokott rövid üdvözlet után, az elnök által a megye állapotáról szóbeli tudósítás tétetvén , abból megértettük , hogy az egészség nálunk semmiféle rendkívüli betegség v. nyavalyákkal föltünőleg meg nem zavartatott, a közbátorság ingadozóbb lábra ugyan — mint szokott lenni — nem létetett; de mind a mellett elitéletlen rabjaink, az eddig még szokatlan számot, 300at, elérték; a bünbeli és tiszti fenyitő perek száma pedig 115 meghaladja, minek halottára méltó aggodalom fogván el a KK. és Rt. kebelét, rendkívüli törvényszékek tartandását, és a fölös számra szaporodott bünbeli és fenyitő pereknek, az eddig jobbadóra munkálni nem igen szokott tiszteletbeli megyei alügyészek között fölosztását határozák el. 2) Olvastatott főispáni helyettesünk ő nagyságának , Budáról a megye Rendeihez czimzett levele, mellyben az úrbéri telkeket biró nemesek adójának szükség esetében executio utján is behajtását, úgy szinte az elítéletlen rabok, és bűnbeli perek minél előbbi elláttatását sürgeti és szorgalmazza, buzdítás tekintetéből ígérvén, hogy néhány