Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-07-01 / 70. szám

416 ház; s mivel a KK. és RR. ezen kitételt ebben az értelemben veszik , módosítani nem szükség. Válaszoló a következett szónok, hogy ő az egyházi javakat úgy tekinti, mint akármelly fi­deicommissumot,valamint tehát atideicommissariust nem birtokosnak mondani nem lehet, szinte igy nem lehet az egyháziakat csupa javak használói­nak mondani, hanem birtokosainak igen, követ­kezéskép ezen kitételt a KK. és RR. igy módo­sítsák. Melly vélemény végzéssé is lön, egyéb pon­tokra nézve afölirás és sérelmek szerkezete meg­hagyatván. Fölolvasfaték ezután a KK. és RRnek a ré­szek viszszacsatolása tárgyában költ üzenetük s fölirási javaslat. Mellyre nézve egy szónok megjegyzé, mikép ezen tárgyban talán sokkal czélszerűbben lehetne intézkedni, ha az ezen kérdést érdeklő adatok a kormány által a törvényhozói testülettel közöltet­tek volna, minden esetre, ha a kormány azt ál­lítja , hogy e tárgyat sikeresiteni mindekkorig nem lehetett, az e tárgyban munkáló biztosság eljárá­sától az országgyűlést tudósítania kellett volna. Kéressék meg tehát jelen föliralban ő Fölsége arra is , hogy az ezen kérdésben eljáró biztosság munkálatát az országgyűléssel közölni méltóztas- sék, mert csak igy lehet kitudni, mi és ki áll gátul ezen tárgy valósitásának. Mondaték erre , hogy egy országos választ­mány miképeni eljárásáról az országgyűlést tudósi - tani igen is tartozik, de egy udvari biztosság nem; illyen pedig az, melly jelen tárgy sikeresitésével megvan bizva. Azonban megjegyzi, hogy ezen tárgyat addig bevégezni nem is lehet, mig a tör­vényhozó testület elébb egy nehány előleges kér­déseket, például az unitaria vallásnak Magyar­honba is bevételét elébb törvények által el nem dönti. Az inditvány tehát el nem fogadtatván, a föl— írási szerkezet marad. Ezután olvastaték a KK. és RR. üzenete Zala, Gömör, Kraszna, Középszolnok, Zaránd megyéknek, úgy szinte a vágújhelyi prépostnak , mint az országgyűlésre meg nem jelenteknek meg- idéztetésök tárgyában. Melly határozata a KK. és RRnek törvények­ben alapiiltnak nyilvánitatván, az ülés eloszlott. XXVI. Ker.ülés, junius 27én. (Elnö­kök: kik elébb. Jegyzők: Palóczy, Szent- királyi , Zomborcsevics. Naplószerkesztő: Komlóssy.) Fölolvastatván a magyar nyelv tárgyában készült fölirási és törvényjavaslat, ez utóbbi némi módosításokkal helybenhagyatott. Inditvány tétet­vén az iránt, hogy a népnevelés az elemi osko­lákban magyar nyelven történjék, — • miután több szónokok úgy nyilatkoztak, hogy bár teljes szi- vökből óhajtják is a magyar nyelv minél nagyobb terjedését, de a népet egymás eddig elüttök is­meretlen nyelven nevelhetni nem képzelik, — szavazat utján a többség azt határozó, hogy ezen kérdés eldöntése a népnevelési választmányhoz utasitatik. Fölvéteték ezután a vegyes házassági ügy, s fölolvastattak az e tárgyban készült fölirási ja­vaslat, és üzenet, s majd minden módosítás nél­kül elfogadtattak. Jelenté tovább egy megyei követ, miszerint a kerületi ülések naplójának kiadását Hajnik gyorsíró ugyan magára vállaló, de a kinyomás­ra nem találkozik könyvnyomtató, mert, úgy­mond , mindenik fél nyomtatási szabadalmának elvesztésétől. Kéri tehátaRRket, hogy miután e tárgyat olly meleg kebellel fogták föl, azt férfias lélekkel kivinni törekedjenek. Ezen tárgyat a KK. és RR. jövő kerületi ülésre bővebb kifejtés végett elhalasztani ohaj- tak , azonban az elnökök egyike azonnal fölvé­tetni sürgető , s nyíltan kimondó , hogy ő az ülést cinem oszlatja. Elmondó tovább, hogy a múlt országgyűlésről fölterjesztett e tárgybani fölirás jelenleg is elfogadtathatik , miután a tárgy ugyan az, a körülmények szinte azonosok. Mire egy más szónok elmondó, mikép e tárgyban a körülmények jelenleg nem azok , mik múlt országgyűlésen fönforogtak. Azonban ha ' m-skint ezt kivinni nem lehetne, leiratás utján is legyevek a KK. es RR. készek annak sikert adni. Kifejté a következett szónok, miképen ezen kérdésre nézve első teendő egy fölirás , mellyben ő Fölsége kéressék meg , hogy a kerületi napló létesítésének a censura által vetett gátot meg­szüntetni méltóztassék. — Addig is pedig mig a kegy. kir. válasz leérkezendik , a kér. napló a határozat nyomán, kerületi jegyzőkönyvvé alakul­ván , az csak olly terjedtségben szerkeztessék, hogy leírás utján föntartathassék. Az ezután szóló megemlité, mikép nem fog­ja föl, miért kivánja a kormány annyira gátol­ni, hogy a kerületi ülésekben történtek a nemzet köztudomására jussanak , miért állítja azt mindig, hogy a kerül, ülések nem bírnak diplomaticai hi­telességgel ; holott ezekben semmi csendzavaró beszédek nem mondatnak, hanem csak a hon­java előmozdítására alkotandó törvények csiráji fejtetnek ki. Részéről tehát a fölirást pártolja , mellyben ő Fölsége a kér. naplónak sajtó alá bo- csátatására megkéressék. Fölhozaték a következett szónok által, hogy európai más nemzeteknél nincs testület, mellynek szavai, tanácskozásai igy minden nyom nélkül kénytelenek volnának elhangzani, mint Ma­gyarország RRdei kerületi öszveüléseié. Holott azt hogy az itt történtek az egész haza tudomására jussanak, ezen testület méltósága ésa nyilvános­ság egyiránt követelik. Pártolja tehát a fölirást. Fölhozatván tovább némellyek által, hogy ezen napló terjedtsége miatt eddig sem irat’ hatván le legalább jegyző - könyvi alakban az ellen és mellett okok fölhozását foglalja magá­ban ; — ez mások által nem helyeseltetvén, végre abban lön a megállapodás, hogy mig az ő Fölségéhez e tárgyban küldendő fölirásra válasz érkezendik, addig is a napló további szerkesztése folytattassék, a beszédek azonban annyi rövid­séggel adassanak elé, hogy a leirhatást napról napra esközölni lehessen. Vidéki levelezés. Szabolcsból. N. Kalló, junius 26. A királyi előadásoknak ugyancsak első pontja nyo­mán az 1840dik évi 3. tezikk által a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kirendelt orszá­gos választmány munkálata vétetett tanácskozás alá, mellyben az országos küldöttség az iránt tesz jelentést, hogy az élelmezési teher megváltása iránt a királyi kincstár küldöttjei alkudozásba nem ereszkedtek, és kiküldetésüket csak az illető adatok előmutatására szoritottnak állították , miután igy e részben a munkálkodás meg nem történhetett, a teendőket a küldöttség csak arra látta szoritottak- nak, hogy a katonaság tartását és szállásolását illető terheknek mennyibeni törvényességöket, és törvényszerint miből állásokat illető adatokat ki­kereste, és a megváltás iránti alkudozásnak alap­jául az országgyűlés elibe terjessze , egyszers­mind az országot illető 10 lovas ezred szálláso­lására szükséges laktanyák fölállítását tárgyazó terveket és költségvetést bemutatja. Az l840ik 3. tezik. nyilatkozott országos kívánatnak az élel­mezés megváltása nélkül elég nem tétethetvén a küldöttség a szállásolás és laktanyázás fölötti tanácskozást az élelmezés fölötti tanáczkozás- tól és az a fölötti alkudozások tisztába ho­zatalától föltételezendőnek javallja, és e vég­ből jónak látná, hogy országgyülésileg fölirás ut­ján kéressék meg ő Fölsége, hogy a nemzet­nek már ő Fölsége által is szentesített törvény­ben nyilatkozott kívánságát, s a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában már két országos kül­döttségeknek különben haszonnélküliekké válható munkálkodásaikat tekintve, a kincstárt az élelmezés iránti alkudozások megkezdésére szükséges nyi­latkozatra utasítani annyival inkább méltóztassék, hogy a törvényhatóságok és tisztviselők lehető hanyagságaik ellen a büntető törvények közt tett javallatban végrehajtó hatalmánál fogva a meg­váltási öszveg behajtása iránt — elegendő ke­zességet találhat. Egyszersmind oda utasítja me­gyénk követeit: hogy a kincstár részéről adan­dó nyilatkozatot további utasítás- adás végett a megyének megküldjék. Elfogadtatott. A kegy. kir. előadások 3ik pontja nyomán, a kir. városok rendezése vétetvén tanácskozás alá, a kir. városok belszerkezetére nézve ebben állapodott meg a megye. I. Hogy a kamarai hatóság alól kivétessenek, s a nagy mélt. helytartó fanácsTöl- ügyelése alá adassanak. II. Hogy a kir. biztosok igazgatása alól kivétetvén egy állandó, például ki­rálybírónak nevezett, főkormányzó kormánya alá helyeztessenek. III. Az 1840. 5. tezikkely által kiküldött országos választ, által kidolgozott bünte­tő törvénykönyv II. részéhez 6 •/. alatt a királyi városok büntető biróságainak miképen leendő vá­lasztása iránt adott külön véleményben foglalt né­zetek szerint választassák egy választó vagyis képviselő testület. IV. A törvény kiszolgáltatói s politicai tisztviselői a városoknak a főkormányzó királyi biró elölülése alatt, a választó testületál- tal minden előleges kijelölés nélkül minden hat évben tartandó választás által — szabadon vá­lasztassanak , úgy azonban, hogy ha az összes szavazatok felét meghaladó többség a többfelé ágazott vélemények között nem létezne , a leg­több szavazatot nyert két egyénnek neveit a ki­rályi biró kijelentvén — azokra újabban szava­zást eszközöljön, és ha mindkettőnek egyenlő sza­vazatai lennének, a főkormányzó királybíró sza­vazatja birjon eldöntő erővel. V. Az úgyneve­zett tanács kirekesztőleg csak a törvény kiszol­gáltatását és az árvák ügyeit kezelje. VI. A vá­ros közigazgatási dolgai fölött a tanács s a vá­lasztott polgárság, a főkormányzó vagy a rendes elnök elölülése alatt — teljes nyilvánossággal s a jelen lenni kívánó polgároknak jelenlétükben — azonban befolyások nélkül — tartandó köz­gyűlésekben intézkedjenek. VII. A város gazdál­kodási és egyéb apróbb politi&lis dolgait a ta­nács s választott polgárság közöl választmány­képen kiküldöttek kezeljék, és a közgyűléseknek eljárásaikról rendszeresen felelős jelentést tegye­nek. VIII. Rendszeresen minden hónapban tartas­sák közgyűlés a főkormányzó királybíró azon­ban időközben mind annyiszor mikor szükségét látja gyűlést hirdethet, s a pénztárak megvizsgá­lásáról és minden közgyűlést a közigazgatási jog­ból eredve illető ellenőrködésekről rendelkezhetik. Ha a kir. városok az itt kifejtett vezérelvek ál­tali alkalmazása mellett elrendeltetnek, akkor a nemzetiséget és alkotmányt veszélyeztető elemek tulnyomóságától tartani kevésbé lehetvén ország­gyűlési szavazatainak illő aránybani kiterjesztését eszközlendőnek fogja vallani a megye, az ideig pedig az e tárgyban már kinevezett országgyűlési választmány munkálatát bevárja, s a további u- tasitás készítése végett annak megküldését a kö­veteknek meghagyja. — Káli a y Ubul dadai járás alszolgabirájának hivatala letétele következ­tében — főispán ő excllja a fölterjesztés nyo­mán Vay Gejza esküdtet nevezé ki helyébe. B. B al d ac eh i folyamodására — miszerint ő FÖl- ségétiil a beállott országgyűlésre meg nem hi­vatott, — a követek utasitatni rendeltettek, hogy e sérelmet elenyésztessék és megyénk keblebeli mágnásának országgyülésrei meghívását eszközöl­jék. — Jövő alkalommal többi pontjairól a kirá­lyi kegyelmes előterjesztéseknek. Perger János. Csoiigl'ádlló]* Junius 19énelső alispá- ni elnöklet alatt megnyílt évnegyedes közgyűlé­sünkben , szokott rövid üdvözlet után, az elnök által a megye állapotáról szóbeli tudósitás tétet­vén , abból megértettük , hogy az egészség ná­lunk semmiféle rendkívüli betegség v. nyavalyák­kal föltünőleg meg nem zavartatott, a közbátorság ingadozóbb lábra ugyan — mint szokott lenni — nem tétetett; de mind a mellett elitéletien rabjaink, az eddig még szokatlan számot, 300at, elérték; a bünbeli és tiszti fenyitő perek száma pedig 115 meghaladja; minek halattára méltó aggodalom fogván el a KK. és RR. kebelét, rendkívüli tör­vényszékek tartandását, és a fölös számra sza­porodott bünbeli és fenyitő pereknek, az eddig jobbadéra munkálni nem igen szokott tiszteletbeli megyei aliigyészek között fölosztását határozák el. 2) Olvastatott főispáni helyettesünk ő nagy­ságának , Budáról a megye Rendéihez czimzett levele, mellyben az úrbéri telkeket biró nemesek adójának szükség esetében executio utján is be­hajtását, úgy szinte az elitéletlen rabok, és bünbeli perek minél előbbi elláttatását sürgeti és szorgal­mazza, buzdítás tekintetéből Ígérvén, hogy nehány

Next

/
Thumbnails
Contents