Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-07-01 / 70. szám

minster- apátságban mise fog olvastatni, ,,bár ő nem tudja - folytat« — hogy oly esemény im­­kint lehet valószínűvé, annyi azonban bizonyos , hogy Pusey tanár az oxfordi főtemplomban a miséről­ tant szónoklatta, l.a szónoklata vétkes­nek nem ítéltetik, a leghitelesb jelentés szerint 6 — 7 egyetem a mise olvasására kész volna. (Nagy tetszés). A választó fal a puseyismus, és r. katholicismus közt annyira vékony, hogy kilá­tást nyújt a r. katholicusoknak talán rövid idő alatt e választó falat lerontani, s ezután a nagy britt­hont a katholicusok egyesületének visszaad­hatni ! Sch­weicz.. — Aarau, jun. 20. A teg­nap számosan egybegyült nagytanács előtt a ko­lostor-ügy ismét szőnyegre került s némi vitatko­zás után 51 szóval 122 ellen megbukott annyi­ban , hogy a kolostorok helyreállítása megtagad­­tatván, ez ügy eddigi állásában hagyatott. Wal­ler ur abbeli indítványa, hogy a status quo fel­­mondassék, ha a munkálat a napi gyűlés által Aurgau értelmében végkép el nem fogadtatnék , nem lelt viszhangra , s 130 szóval 41 ellen el­vettetett. & Alf. VIZSGA­ Világ (i. e. 51. szám.) „Szabad kir. v­áros­ok“ czimü értekezését II. alatt folytatja. Értekező úr a kir. városok reformját az assimi­­latio elvénél fogva egészen az aristocratia szel­lemében fogta föl, s a többek között állítja , mi­­kint a sz. kir. városokat új szerkesztésükkel akár a már nyolcz századon át­­’önálló aristocratai rend-­­­szer elemeivel összeütközésbe ejteni, akár a tény­leges jog köréből kivonva, átalános elméleti sta­tus formák divatelveihez idomilni , annyi lenne, mint az egésznek öszhangzatát megzavarni , az életté vált jogállapot egyensúlyát fölbillenteni, s bonyolodást okozni, mellyből a miképeni kifej­­tés előre nem látható. Mondá továbbá, mikint ,,a népb­oldogitók (?)", többnyire democratai ele­mek magvát szeretnék ültetni a sz. kir. váro­sok ríj szerkezetébe. Ez lenne szerintük a kert, mellyben csiráiból kifejtetvén , addig táplálhatnék a népelem, mig olly terebélyes fává nőhetne, hogy árnyai alatt az akkor már dicső nemzet mél­tósággal pihenhetne, minden aristocratai feszes­ség nélkül? — — A quid consilii? kérdésben azt javalja értekező: ha assimilatio kívántatik, annak első fő és lényeges föltéte az , hogy a ne­messég a közterhek viselésében a polgárokkal egybeforrjon ; továbbá ki kell bontakozniok a vá­rosoknak ama szűk tanácsi kormányzatból , s a mennyiben az úgynevezett in consult a multi, mudo nem veszélyezteti a közü­gyekbeni tágas t­ ársalgási tubn. Ikervárost Ilirnek. Az életben az­zal szoktam magamat vigaszta­ni, ha fonákságo­kat és ferdeségeket látok szemölcsökkint föltűn­ni; hogy mindennek van jó oldala, ezt ugyan né­­melly közönséges halandónak nehéz fölfogni, de kinek bölcsejét ármányos satyrok ringaták, lele­ményességével rögtön föltalálja , hol a rosznak jó oldala — s ép ezen tétel, hogy „mindennek van jó oldala", szégyeniti meg a philosophianak azon tételét: inpossibile est idem­ simul esse et non esse. A minap egy társulatból, melly con­­statirozottsága daczára nem meri kimondani con­­statirozását, kijővén, minthogy véreink javításá­ról folyt a vita, s olvastunk már bizonyos, váro­sunkban létező ideiglenes dolgozó­­házról valamit, siettünk annak szemlélésére, s mindjárt belépőnk­kor meggyőződtünk, hogy ez intézet 1­ör meg bölcsőjében van, 2­or hogy az ideiglenes szem reá illik. A német felügyelőben higgadt vérít embert felénk, ki nehezen törve fejét a javító házakról irt munkákkal, s tekintélye föntartására helyes volt a porkolóknak korbáccsal fegyver­zettel­ föl s alá sétálása a dolgozók között, kik férfiakból és nőkből gyülesztve , ideiglenes mun­kájukat egészség sorvasztó hamarkodás nélkül végezték. Megtekintvén ezen ideiglenes intézet ideiglenes rendét, nem túlságosan épülve, de csak azt gondolva, jobb valami mint semmi, s kez­detnek mindenütt kell lenni, az indítványozóknak méltányos hálát szavazva , az intézetet, minthogy e földön minden ideiglenes, néhány húszassal se­gíteni akarok, de fájdalom az ideiglenes rend még itt nem alapított e végre pörzsölyt, nem a jóté­temények följegyzésére szolgáló ívet, és így sze­­mélyenként egy egy húszast átadunk az intézet fölügyelőjének. Ezt alig pillanták meg az intézet­­ indeiglenes hölgyei, iűren hangokkal ostromolni­­ kezdik, „hogy szégyen, gyalázat, miután az egész­­ világ cseresznyét eszik, nekik ez éldeletet nékü­­j fözniök kell 44 S jó isten soha se bizonyult job­­­­ban be, hogy minden ideiglenes, mint az átadott húszasokon ; mert az igazgató e szavakkal for­dult felénk: „Az uraknak nem lesz tudom ez el­len kifogásuk4, és rögtön mind az öt húszast a cseresnye áruló kofa zsebébe escamotíroztatja, hogy a kírnönczük cseresznye mellett annál job­ban megszokjanak dolgozni. E tényhez, ha csí­pős vagy hegyes tollam lenne, vagy képes len­nék valami fölött vagy panegyrist vagy satyrát , h­ír, bizonyosan az elsőt írnám mindenek előtt magasztalva a felügyelő emberszeretetét, utóbb a bünönczök gyümölcsmüvelésünk előmozdítására s czélzó törekvését, s végre ez ügynek jó oldalát, [­hogy t­i. a kofának is kell élni. E tárgyról ta­lán lehetne többet is írni , de miután hisszük ,­­ hogy a felügyelő szakjához értő ember, nem a­­karjuk elmeszüleményeit megelőzni s bevárjuk a dolgozó házak s bünönczökkel bánásáról­ egy­kor írandó munkáját. A mit mondottunk csak azért mondok, hogy az intézet valóban rendeltetésének megfeleljen, és azzá váljék, mivé válnia kellene. Mi az intézetet még többször is meglátogatandjuk és figyelmünket nem fogja elkerülni semmi. Van­nak Pestnek egyedei,kik hivatásuknak képesek meg­felelni, sigy illy nagyjelentőségű intézetek felü­­gyelőségét nem szükség kegyelemkényérül osz­togatni , mert minden elhanyagolás háromszoro­san nehezedik azokra, kik bajokat orvosolni akar­nának, ha a gyógyszereket rosszul választják. — A hála, fájdalom, minél ritkább annál szebb tulaj­dona az emberi szívnek, s a tanuló ifjúság teljes méltánylást érdemel , midőn előjárósága iránt tisz­telete eleven jeleit adja, s midőn az érdemeket becsüli, sugárai fénye önmagára ragyog vissza. Az egyetemi törvénytanuló ifjúságnak politikai tudományokat hallgató osztálya Tipula Péter, s a sebészek Bugát Pál urakat névnapjuk előes­téjén fáklyás zenével tisztelték meg; mind a két részről szivérzelmeket fejtegető beszédek tartot­tak, és viszonoztattak. Mi mikép mondok illy nyi­latkozatokat becsülni tudunk, de ha meggondol­juk, hogy a fáklyafüst eloszlik, a zene elhangzik, megvalljuk valami maradandóbbat óhajtanánk, mi a megtiszteltek nevét utóbbi koroknak átadná — az illyesmit kezdeni szép dicső volna s nem kel­lene fiatal barátunknak azon aggódni , hogy kik őket követendik pályájukon, azt folytatni nem fognák; saját érdekük, saját dicsőségük ösztönöz­ni fogja a megkezdett tökéletesbitésére; egy illy zene p. o. bele telik 100­0 forintba, nem szebb lenne-e szegényebb sorsú, jó erkölcsű,s egyszers­mind jól tanuló oskolatársuk fölsegélésére szán­ni ezen összegnek évenkint gyarapodandó tőkéjét, és azt p. o. Virozsil, Frank, Viszkelety, Tipula, Bugát, stb. alapítványának nevezni ?­ ­ 418 részvehetési jogot, s a józanul értett és fölfogott nyilvánosságot; végre a már diplomaticai polctra emelt magyar nyelvet el kell fogadniok. (O­livé­r: HIRDET A gőzhajók érkezése s indulása. Indul Pestről Pécsbe mindennap reggeli 1t órakor. Megérkezik Pécsből Pestre mindennap este. Ezenkül Pestről Bécsbe minden vasárnap és szerdán s Bécsből Pestre minden va­sárnap és csütörtökön egy rakható. Indul Pestről Zimony és Orsova felé apr. elejétől kezdve od­­ végéig hetenkint kétszer, mindig vasárnap és csütörtökön (az elindulás 2 órakor reggel.) ,, Újvidék felé minden kedden. „ Mohács és Eszék felé minden pénteken. Megérkezik Orsováról és Zimonyból Pestre délelőtt jun. 2-án , 5kén­t továbbá minden vasárnap és csütörtökön. Pest és Drenkova közt minden két hétben egyszer fordul meg a lakható. dal­on a ái• vált*agarasokb­­ól»« «S- | - *1 a !­é Előfizetés a második félévére. Üstgir T. cz. előfizetőinket szives tisztelettel emlékeztetjük , hogy annak második félévi folyamára mind szerkesztő hivatalunkban, mind a cs. kir. pos­­tahivataloknál . — Erdélyben pedig az Erdélyi Hír­adó kiadójánál t. ez. Méhes Sámuel urnái folyvást előfizethetnek. Az előfizetés díja ugyanaz ma­rad, mi eddig volt: félévre postán­k, helyben 5 p. fr. A czímezetek, név és lakhelyek, valamint az utó­­só postajárás pontos és olvasható följegyzését kérjük, hogy igy az ujságboritékon minden tévedés annál in­­kébb kikerültethessék. Helybeliek évnegyedenkint is válthatnak példányokat 3 fr. 30 krral p. p. Pest, május 24-én 1842. A Regélő szerkesztősége. (Belváros, Leopold utczában, az apáczák során lévő 189-dik sz. Rottenbiller—ház­adik emeletében.) v n e le. JPénakelet­: Bécs . Szerkeszti Kovacsóczy Mih­ály. _ Nyomatik Trattner- Károlyi betűijei, uri-utcza 453.szám. Pesten, jun. (pest. m.) Tiszt.báz. Kétsz­eres Rozs Árpa Zab Kukoricza Köles 30. 110--130 80—90 74--83 60-— 66 52-—55 80— 90 _____ ríngváron ,, 13.(poz0.n1.) 73--78 63—66 54--58 44--47 32-—36 47— 50 120-■._. Báján , ,, 17. 5? 53--61 40-43 37-__ 28--26 25-37_ ______ Pécsett, , 17 )■­ 70--75 55—— 45--50 40-35 50 ___ 40 Minkolcz,­­ 21. 5­ 63--65 44—50 41 —-43 33-35 26-28 36— 38 Beszterczebánya 47.t 5 94—-106— — 62--68 54--60 40-—44 52— 58 Győrött „ 10.V 50-63 37—44 37—_ 28-— 29 26. 37 Pozsonyban, ,, 14. )) 60--65 50-58 40--44 30--35 25-—28 35— 38— — 1 F ea e a X e f $ ffo f 5pctes stat. kötelez. . . 4pctes stat. kötelez. 3pctes stat. kötelez. 1834ki stat. kötes. . . , 1839ki stat. köles. . . . 2/. peres bécsvárosi bankokot. Bankrészvény. . . . . , junius 28án 1843. peng. pénz. . . . . llój/a — fr. JDllliavf&állás jun. 30án: IP 5" 6"' Aprólék. — Midőn Ti­­­off uz orosz követ a török udvarnál , Bécsen átment, uralkodója nevében Metternich hgnőnek Sz. Katharina rendje első osztályú díszjelét nyujtá át. Mivel e rend csak igen magas rangú egyéneknek szokott adatai,­­ gondolják némellyek , hogy e megtiszteltetés a hgnőre nézve igen hízelgő !

Next