Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-02 / 1. szám

2 500,000 nemes közöl alig szavazott kétharmada, s ezek közöl megint csak kétharmadnak voksával kül­dettek föl ide a megyei képviselők, s mi csekély szám ez a 10. millió megyei lakokhoz képest? a képvise­let tehát nálunk most még csak indirect es erkölcsi, és e tekintetben mi is nem 10 vagy 20 egyént képvi­selünk, hanem a status legszentebb érdekét, mindazo­kat, kik állapotunkhoz tartoznak, kik minket a val­lás ügyvivőinek , erkölcsiseg védőinek , nevelés okta­tás sáfárjainak elismernek. Delia fölteszem is, hogy a statustan ez újabb időkben nálunk is újabb eszmé­ket hozott divatba , követelésünk még ezek irányában sem képtelen, s itt a t. kér. Rendek engedelmével az újabb constitutiok statistikáját fogom röviden fölhozni, melly __Szászhonban ameiszeni Hochstift, budisini cath.kápta­lan, wierseni társas káptalan, lipcsei egyetem, lipcsei su- perintendens az első kamarában vannak. Hannoverában a loccumi és szentmihályi evangelicus apátok, a neu- waldi monostor előjárója a kath. püspök s még egy meghívott evangelicus pap az első : három Stift követe, a hildesheimi káptalan követe , göttingai egyetem, és két evangelicum consistorium követei a második kamrában ülnek, Bavaria példája közelebb áll hozzánk, hogy sem ezt elmellőznünk lehetne, itt az első kamrá­ban két érsek egy püspök, a másodikban 11 catholi- cus és 5 evangelicus papi követ ül. Würtenbergában a rothenburgi püspök, a káptalan követe , s a megyéből a legidősb decán részt vesz a törvényhozásban. Baden! nagyherczegs égben az első kamrában az érsek , a má­sodikban a káptalani tag foglalnak helyet, mellettek egy protestáns pap, két, egyetemi követ. Hessen! nagy herczegségben a mainzi püspök, egy más praelatus, az egyetem cancellárja szinte törvényhozók , s igy van ez : Kurhessenben, Braunschweigban, s Dania kapcsolt részeiben, igy Nassauban ; mindenütt az újabb consti­tute szerint (mellyek legidősbbike 1819. fogva) apap- ságnak befolyás engedtetett a törvényhozásba , noha az előszámlált országokban a képviseleti rendszer ki­sebb nagyobb mértékben el van fogadva. Nem áll te­hát kivánatunk ellenébe a képviseleti rendszer ideája sem, mellyet ránk alkalmazni még most, midőn ho­nunkban a statusrendszer főn ál, a legnagyobb igaz­ságtalanság és valóban merő önkény volna. T. ke rületi Rendek ! Ha a tekintetes Rendek fö­lülről igazságot kívánnak, szolgáltassanak aláfelé is igazságot. Itt nem az a kérdés: adjanake helyt és vok- sot az egyházi Rendnek, részeltessék e őt a törvény- hozásban , hanem az , hogy igazságos- és jogszerü-e őket annak gyakorlatában tovább is akadályoztatni, mit a SOOdos consfitutio nekik megadott. Az igaz, a tekin­tetes KK. és RRek elmondhatják magokról, mit NIV. Lajos mondott: ,L’ etat c’ est4 moi, de váljon ezen mo- nopolisálásából a hatalomnak, lehet-e a hazára üdvös eredményeket várni? de az illyen önkény rendszerén nincs biztos alapra fektetve a hon boldogsága. A tör­vényhozásnak nem kell és nem lehet szeme elől elté­veszteni a törvényszerűséget és históriát, különben botlásai fölszámithatlanok, 1789ben a forradalom e botlást tette , Thierry azt mondja azon országgyűlésről, melly magát assemblée constituante-nak nevezte: ,,Elle demanda tout á la raison , rien á 1’ histoire az min­denben az észtől kért tanácsot , a históriát semmibe sem vette. Egy veteran követ tudja ugyan, hogy az 1608. l.t.cz.ben említés van a káptalanok szavazatáról is, de isten tudja, iigymond, miilyen szavazat lehetett az, hi­szen ott megemlíttetnek a városok is, az absentium ab- legati is sat. és még sincs szavazatuk. De ha állana is azonban megtanuljak, hogy: irodalmunk néhány baráti összeül lottak, s szabad füzetekben bírálatokat bocsátanak közre, tudományos és szépirodalmi munkákról, komoly, de­rült és oílykor csípős hangon is, a mint azt a tárgy s az iró érdeme,Lessing ismeretes seálája szerint, (1. a ,Kri­tikai lapok4 mottóját) megkívánják. Szabad criticát a mun­katársak csak névtelenség mellett vélnek lehetségesnek, s azért — úgy mondanak—ne ütközzék meg a közönség a bírálók névtelenségén, s az irók a helyett, hogy az areo- pagi munkatársak neveit kutatnák, inkább foglalkozzanak a mondottakkal. Szükség esetében fölvilágosító anticriti- cákkal is szolgálhatnak a munkatársak, de eleve kikötvén, hogy a megsértett hiúság kifakadásait és az asszonyos in­gerlékenység panaszait, hallgatással mellőzhessék. A jövő füzetek megjelenése — az előszó szerint — egészen a tisz­telt közönség részvététől, vagy részvétlenségétől, és a dol­gozók kedvétől vagy lustaságától fiiggend. Es mi szívből üdvözlünk téged, irodalmi areopag! őszinte örömmel üdvözlünk az irodalom nevében, melly- nek semmire nagyobb szüksége nincs, mint tudományos és szakértő férfiak tollából eredő bírálatokra; s ha az illy tollat igazságosság, férfias őszinteség s egyedül az iroda­lom javának szemmel tartása vezérli, munkálkodását ko­runkban irodalmunkra nézve a legnagyobb nyereségnek mondhatjuk.Légy íidvöz tehát irodalmi areopag! s valamint hiszszíik, hogy a közönség részvétlensége nem fogja gyá- molíllanul hagyni munkásságfokaf, óhajtjuk egyszersmind hogy dolgozótársaid kedve folyvást csüggedetlensegben maradjon d . . . Nincs ugyan gyakoribb tünemény, mini; az, hogy ott egyenkinti szavazat adatik az akkor létező káptalanoknak , de nem adatott azoknak , mellyek az­után keletkeztek, miilyenek a rozsnyai, szathmári, kas­sai sat. káptalanok, mert hiszen ekkint könnyű volna az egri , váradi, váczi tetemes káptalani javakból na­ponkint uj káptalanokat alkotni; véleménye szerint a káptalanok az alsó táblánál nem mint képviselők, hanem csak mint jószág birtokosok ülnek , valamint ült a je­zsuiták főnöke is, mig a rend el nem töröltetett, s ja­vai el nem vétettek. Sem az angol, sem franczia alsó házban pap nem ül, majd ha az o.gyűlés rendezése föl­vétetik , szóba jovendnek a káptalanok is , melly szó azonban nem arról lesz, hogy szavazatuk szaporíttassék- e? hanem vájjon a törvényhozási teremben megmarad­janak-e ? Erre a f................i káptalani követ válaszol : Je lenleg is úgymond a tek. KK, és RR. nemes bé­ketűrésével visszaélni nem akarok, de miután az előt­tem szálló B — d megyének érdemteljes követe e jelen tárgynak, s itteni állásunknak törvényes oldalát meg- pendité; s másoktól is azt hallóm, hogy itt semmi törvény sértésnek helye nincs. Illy ellenvetések közt mindenek előtt szükségesnek tartom e tárgynak tör­vényes szempontbóli bővebb fölfogását, mellyhez én röviden, s egész tisztelettel szólani fogok. — Tek. KK. és RR azon ügy, melly mellett fölállani, s sza­vamat emelni tartozom, nem egyedül magamé, s kül­dő káptalanomé, hanem a mennyire világos törvénye­inknél fogva, a káptalanok, s apátok ezen tek. rendi táblának kiegészitő részét teszik , annyiban ezen ügy egyszersmind magáé nyolez százados polgári alkot­mányunké ; s illy értelemben vélem ide is alkalmaz- hatónak az 1828: 3dik t.czikknek ama nevezetes sza­vait: hogy a király, és az ország boldogsága, a tör­vényeknek épségén, s pontos megtartásán alapul, — és ha vagy a király , vagy az ország rendéinek jo­gai valamiben megcsonkittatnak , a törvények és az országnak századok által alapított törvényes szerke­zete — aláásatik. Ezeket előre bocsátván , a káp­talanok, s apátok törvényes szavazataiknak e tek. rendi táblánál megszoritása, valamint a sz. kir. városoké — leginkább 1825től fogva, vévé eredetét, midőn a négy kerület egybe olvadván, a szavazás melly annak e- lőfte, csak a legritkább esetekben fordult elő, most majd nem minden nehezebb kérdések eldöntésében szo­kássá vált ; — ekkor történt, hogy valamint a váro­sok, úgy a káptalanok is, — észrevétlenségből-e vagy inkább a szavazás megrövidítése miatt-e? nem külön, mint a megyék, hanem csak összesen szólittattak föl, és igy csak egy curiatum votumra szórittattak ; melly törvény elleni gyakorlat ellen mind a két status kép­viselői az utolsó országgyűléseken reclamatioval élni kénytelenek voltak.—S miután a tek. KK. és RR. a sz. kir. városokat ezen szenvedőleges állásukból mos­tan kiemelni méltóztattak, önkényt következik, hogy nekünk is ezen kedvező alkalmat kellet megragadnunk, ha csak polgári kötelességeink , s alkotmányos joga­ink iránt egészen érzéketlen emberekké nem akar­tunk válni. Tek. KKk és RRdek ! a súly, melly re­ánk e tekintetben majd húsz évtől fogva nehezkedik, már olly nyomasztó, olly leverő, hogy annak további elviselésére majd nem elégtelenek vagyunk. Itt a kí­vánt idő, mellyben a tek. KK. és RRdek az ország mindennemű bajainak, sérelmeinek gyógyításával fog- lalkodnak , méltóztassanak egy úttal orvosló kezeiket, loyalis nemes gondolkozásukat s igazságszeretetüket azon sebejtő gyakorlat megszüntetésére is mielőbb ki­terjeszteni, mert ezen mostani gyakorlat több fönálló részre hajlással vádolhatva látni a bírálót irók által, kik­nek munkáit igazságosan sújtja; meglehet, neked is ta­lálkoznod keilend illy kifakadásokkal. De korunkban na­gyobb mar az öntudat a közönségnél, sem bogy vak lárma és zajongás által hagyná magát el kábít tatni, bánnelly rész­ről jöjjön az, és a fejlettebb journalismus résen áll, hogy a tévedést vagy ál tanítást, azonnal helyreigazítsa, visz- szatorolja. Az irók, a méltán sújtottak, jajgathatnak bát­ran,— bátran mondhatja ki Ítéleteit az areopag, ha tévútra tántorogna; a fejlettebb közvélemény egyik részen úgy, mint másikon diadalt küzd ki az érdemesnek , s győzni fog, a hol erő van és igazság .... Az előttünk fekvő első füzetben öt talpraesett bírá­latot találunk; az első együtt fogja fel Wildner Ignácz „Ein I laupf binderniss des Fortschrittes in Ungarn44 czímű röpiratát, és Fényes Elek erre irt feleletét, s férfias részrehajlaflansággal, tárgyavatotfsággal, értelmes combi­nál iával szolgáltat ki igazságot mindkettőnek, vagy igazítja helyre tévedéseiket. Különösen ajánlhatjuk ez értekező bírálatot figyelmébe mindazoknak, kik W i I <1 n er említett röpirataban annak idején annyi tévedést vagy épen rósz akaratot véltek látni hazánk iránt----Második czikkül tíz so r nyűgjei és hat sor beszéd áll 8z eremley Gábor „Azuj philosophia szellemvilági helyzetében44 czímű mun­kája fölött. Miután az areopag „Csalánok44 ozím alatt sa­ját rovattal bír a csípős epigra.....tok számára, (hasonlóan a ,Kritikai lapok4báni ,,PáJyalombok44hoz), véleményünk szerint a tulajdonképi eritikai czikkek sorából mindent, ami csak gúny, és se nem tanít, se nem világosít, a törvényeinkkel igén is homlok egyenest összeütközik, s ezeket sérti. Mindenek előtt. a) Ide tartoznak mind azon régi törvények, mel­lyek a bécsi, s linzi békekötés előtt törvénykönyvünk­ben feltaláltatnak, jelesen szent István, szent László, s egyéb koronás fejedelmeink decretumaiban , mel­lyek világosan azt erősitik , hogy alkotmányunk kez­detétől fogva a törvényhozásban nemcsak a világi nagyok, nemesek, hanem az egyházi nagyok is, praelatusok, apátok, prépostok, és Káptalanok reszt­vettek ; azonban ezen régibb törvényes adatokat itten az idő rövidsége miatt elmellőzvén, egyedül csak azt érintem meg, hogy valamint az 1553: 15 törvény czikk bizonyitása szerint, az akkori káptalanok az országos küldöttségben (melly a reformált decretum megvizsgá­lása végett rendeltettett) úgy századokon keresztül e- gész a mai napig illy országos választmányok tagjaivá kiszoktak neveztetni, s azokban eldöntő szavazattal bírni; e mellett figyelmet érdemel még itt a II. rész 49dik czime: mellyben a praelatusok neve alatt nem­csak az érsek s püspök urak, hanem egyszersmind apátok s minden világi szerzetes prépostok is értőd­nek. b) A bécsi s linzi békekötésekre annál nagyobb örömmel hivatkozom itt, minél inkább bizonyítja a min­dennapi tapasztalás, hogy evangelicus atyánkfiái nem­csak vallási, hanem polgári tekintetben is szabadsá­gaik védelmekor ezen békekötésekre, mint a törvényes jogaik legfőbb palládiumára, s legerősb támaszára szok­tak hivatkozni ; sőt meg kell vallani, hogy a tek.KK* és RR. is e két békekötésre ezen országgyűlésen is mint egész kiterjedésben fönálló törvényekre hivat­koztak, azért ezen bilaterális békeszerződések nem­csak a romai catholicusok, hanem a helvetiai, s á- gostai vallást követők által is egész kiterjedésében most is megtartandók. Nézzük meg tehát, micsoda vé­delmet találhat ezekben a catholikus clerus szavazási jogaira nézve í Igen is a bécsi békekötés első §ban az határoztatik: hogy a romai catholicusok clerusa, templomaik, gyülekezeteik (ecclesiae) sértetlenek és sza­badok maradjanak. Egész tisztelettel kérdem itt a tek. KK. és RKket! mikép maradhatott volna meg a romai katholikusok clerusa sértetlen és szabad? ha o.gyűlési szavazatától, ősi legszebb alkotmányos jogától meg- fosztatott volna? De nem fosztatott meg, mert ezen békekötés 5ik §ban azt is rendeli: hogy a prépostsá- gok s apátságok maradjanak meg maguk statusában s alapítványában.—Hogy ezen rendelet által az o.gyűlési jog is értődik, kitetszik az 1608ki kor. ut.lőcz.6dik §ból, melly az infulatus, s kiváltságos prépostokat s apáto­kat az ország rendei, s karai közé foglalván azt ren­deli : hogy ezeknek is az ország rendei közt szava­zatuk legyen, a bécsi rendeletek szerint, (juxta con- stitutiones viennenses) Ekép a catholicus clerusnak a békekötésben is polgári szabadsága, sértetlensége , s o.gyűlési szavazata biztosittatik. A linzi békekötés (melly az 1647: 5dik törvény­ben beczikkelyeztetett) 8dik pontja, a már említett 1608ki kor. ut. lső t.czikket egész kiterjedésében meg- erősiti azt határozván: hogy ő fölsége a legközelebbi o.gyűlést akép tartatni méltóztassék, hogy arra minda­zok, kik az országgyűlésre az 1608 kor. ut. lső t. czikk szerint meghivatni szoktak , ott biztosan megje­lenhessenek és munkálódhassanak,a régi időtől szokott o.- gyülési szabadsággal; vagy mint az eredeti deák szerke­zet ezt még velősebben fejezi ki: Eandem autem Generalem Regni Diaetam,ut Sua Sacrissima Caesarea et Regia Majes- tas ita celebrari facéré dignabitur, ut omnibus ad Diaetam Csalánok közé szeretnénk átültetve látni. — Ismertetésül adatik továbbá Bene Ferenc/, orvostudor „Tetszhalál, megétetés és egyéb rögtöni életveszélyekről, mentő-szere­ikkel együtt44 czímű munkájának; s méltányló dicsérettel említvén a biráló orvosainkat, hogy munkáikkal, mióta senyvedő szendergésünkből föléledtünk, többnyire a ma­gyar irodalmat gazdagítják, érdemleg megróván kir. egye­temünkben a jog-osztályzat férliait, kik minden egyéb tan­karok t. tanítói közt, egyedül semmit nem tesznek a sza- kukbeli tudományok nemzeti nyelveni kidolgozására, egye­dül nem adnak semmi életjelt.—-Átmegy aztán a munka foglalatára, mellyet a sűiün használt műszók és műkité­telek által okozott népszerűtlenséget kivéve, a leggyakor- 1 at iabbak közé soroz és közhasznúságát mondja legkitűnőbb oldalának. — Negyedik czikkül egy mulatságos ezikket ka­lmük, csípdező gúnynyal teljest. Á hang, mellyen biráló az iró felől beszél, mutatja, hogy ennek Lessing scalája szerint igen alant fokon kell állnia. A bírálat alatt levő munka,tulajdonkép munkák: ,.Petriehevieh 11orváth Lázár munkái;44 s a kilenc/, kötetből csak egy vétetik a ,crif icai korbács4 alá, mellyben van: „Álmok, dráma 4 fel­vonásban.44 S azok szerint, miket biráló ez úgynevezett drámából idézget és részletesen bonczol, a munkának va­lóban rendkívül silánynak kell lenni. Tudjuk, hogy e szer­ző igen bőkezű szók lenni saját munkáiból* idézetekben, tanúja ennek a ,Honderű4 mellyben oJ/y felette gyakran van a szerkesztő munkáira hivatkozás; s n jókedvű bíráló megtevé e barátságot a szerző iránt, ő is hagy bőven idézget drámájából furcsánál furcsább helyeket, s mi meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents