Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-07-02 / 308. szám

308. szám. 1840 Negyvenegyedik év. Csütörtök jul. 2. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal ß forint, boríték nél­kül házhoz küldve üt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Egy egy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Alapiíá KULTSÁtt ITSVÁN táblabiré, kiadja Özvegye* Előfizetést Diég folyvást elfogadunk lapjainkra. Előfizethetni minden es. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán irott ezimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz- lendüuk. Szerk. TARTALOM fflfagyarorazág é» Erdély. Névváltoztatás. — Po­litikai prograram. (Folyt.)— Törvényhatósági tudósí­tás ok. Nógrádiból (nyílt levél.) —• Hevesből (közgyük alis- páni jelentés a megye állapotáról, helytartósági intézvények, megyei körlevelek). —Vidéki hírek. (Nógrádból. Tisza- Füredről). Külföld. Spanyol-, Olasz-,Francziaország. N.Britannia, Törökország. La Plata státusok. Társulatok és Intézetek. (M. gazd. egyesület.) Hirdetések. MAfiTARORSZÁ» ÉS ERDÉLY. ő cs. kir. ap. felsége S chi n d 1 er Imre sz. kír Pest városa h. ellenőrének és testvére Schindler Ferencznek kegy. meg­engedni méltózlatott, miszerint nevét „Szelvényükre átvál­toztathassa. Pest, julius 1. roliiikHl programi«. (Folyt.) A mint az ausztriai birodalom , egyes állomá­nyaiban s népeiben öszvesitve van; a közös kormány soha sem indulhat ki alkotmányos szempontokból. Ila tehát a hazai pártok Ausztria irányában, józan, szenve­délyeden, nyugodt, számitott s a bizodalmon és köl­csönös kímélés elvén fekvő politikát nem csinálnak; ha a haza ügyét az örökös tartományok ügyétől ott is elválaszlják, hol azt tenni szorosan véve nem szük­ség ; ha nem egyedül szóval, de tettel is a bizodalom és a kölcsönösség elvét Ausztriára nézve őszintén nem ölelik; a magyar specialis kormánynak odafent va­lamit initialni sokkal nehezebb, mint azt mi első öt- leire gondolnék. Innen van: hogy az initiatióknak eddig mindig a nemzettől kelle jönniök. Miután azonban most már egy részről a kormány különböző rendszert fogolt fel, a rendszert t. i. melly szerint a majoritássali kormány szükségességét átlátván, méltányolja azon polgárokat, kik a mérsékleti elvek s eszmék első zászlóhordozói lévén, neki úgy, mint a haza ügyé­nek is hasznosokká válhatnak, és ezzel szükségtelen­né tette azon óriási nagyságú abnormitást, hogy az erélyes és tevékeny férfiaknak előbb veszedelmesekké kelle válniok, hogy sem fontosakká lehetének; más rész­ről pedig már bizonyos tárgyakra s tennivalókra néz­ve a haza kivánatai s óhajtásai annyira tudva vannak, hogy a divergentiák most már nem a dolgok, hanem egyenesen csak azoknak hogyan, miképen, mi elv s mi szcllembeni keresztülvitele körül forognak; an- nálfogva mi azt most már teljességgel szükségesnek tartjuk, hogy a magyar specialis kormány, a javítások körüli saját nézetei felöl legelőször is saját magá­val tisztába jöjjön, azután pedig irántuk mielőbb az összes birodalmi kormánnyal értesülvén,azokat a mér­sékleti pártbeliekkel, sőt maga utain az összes ha­zai inlelligentiákkal, habár csak főbb pontjaiban is, közölje ; mert mi legalább úgy vagyunk meggyő­ződve: hogy a véleményeket maga körül csak ez állal egyesítheti okadatosan s szilárdan ; csak ez ál­lal fegyverezheti le az oppositiót végképen; és csak ez által fogja könnyíteni azon körbenforgó visszásság kiegyenlítését; melly szerint, eddig, egy részről a speciális magyar kormány nem pacificálhatta a kedé­lyeket, mert az összes birodalmi kormányra nézve elegendő súllyal nem bírván, e tehetetlen állapota sokkal inkább átszivárgóit a közönségre , hogysem elegendő ható tehetsége, ereje s tekintélye maradha­tott volna magát híveivel környezhetni; — más rész­ről pedig a trón és az összes kormány azért nem engedett elegendő hatáskört a magyar specialis kor­mánynak, mert látta, hogy a kedélyeket lecsilapit- ni, és normális, alkotmányos, higgadt, bizodalmas szel­lemet a honban létrehozni nem bírt. — Egy fatális kör; mellyre nézve a dolgok okos és természetsze­rű poslulaluma utójára is csak oda vág, miszerint az első lépés attól jöjjön, ki a hatalmat adhatja; mert a hatalom gyakorlata mindig csak maga a ha­talom nagysága s mennyiségétől függhet............ S tehát saját szerű állásunk s viszonyin knál fogva: tekintély magyar specialis kor­mányunk részére, felülről! ........ De tekintély s hatalom specialis kormányunk­nak alulról is: miután az élet és vagyonbiztosítására törekvő társas elemeknek természet-szükségtől su­gallóit, visszautasithatlan cselekvősége mindig azon törekvés felé van irányozva: hogy a végrehajtó ha­talom és a kormány gyenge s tehetetlen kezekből erős és erélyes kezekbe szállittassók. Ez olly önkény- leien és visszautasithatlan vágy az embernél, mi az egyszerű s a mindennapi élelem iránt gondoktól nyo­matott polgárt úgy, mint a közép s a förendüeket is egyiránt ösztönzi. A politikai feszültségek s moz­galmak csak közvetlen jelenségeikben támadják meg a rendet és békét; ha azonban okos élet- s elméleti czélukat tekintjük, mindig a biztos lét s nyugalom felé irányzott sóvárgásuk , mellyeknek a társulat termé­szeténél fogva lehetlen előbb megszűnniük, s a meg- nyugvásnakkényelmes érzetéhez vezettetniük; mintha először is az alkotmányba olly elemek vannak beilleszt­ve, mellyek a kormányt erőssé, öszpontosulltá, és ez által erélyessé, s nagy feladatának minden részről meg- felelhetövó teszik; másodszor pedig, ha maga a kormány e súlyok okos használásának megfelelő annyi eréllyel,s határozott tetterővel bir, miszerint ép olly lelkiismeretes szigorral ragaszkodván azon jogaihoz, melly eket az al­kotmánytól nyert, mint lelkiismeretes szigorral tisztel­vén a nemzet alaptörvényeit — fel bírja fogni azon el­ső , s mindenek felett álló socialis elvet: hogy nem kisebb árulást követne el az alkotmányos élet magasz­tos és kegyeletes szentsége ellen, midőn a constitu­te által kezébe adatott jogokat s hatalmat ideig—ó— ráig tartó népszerűségi vágyódásoktól kicsalt idétlen concessiók utján megcsonkítani engedné; mint elkövet­ne akkor, midőn az uralom veszedelmes édességei által szédítetve, a nemzeti jogokat megtámadná. És most még csak egy szót... Ki nemzetisége s alkotmányának annyi viha­rok közt szeplötlenül megőrzött szent lobogójához hazaíiui emelkedéssel s pietással viseltetik, lehe­tetlen, hogy egykedvüleg nézze azon vitát, melly által nemzetünk sorsa felelt a mindent elválasztó koczka ép most kevertetik. Ez , és csak egyedül ez okalapja a mi fellépésünknek is; csak ez ment ki parányiságunk érzetében magunk előtt; és ez nyújt erőt, a hazai nagy munkához, t. i. átalakulásunk é- pitményéhez, ha nem is márványtáblákat, de leg­alább homokszemeket hordhatni. Programmunk nem hitágazat. Nem követelünk mi annak csalhatlanságot s vak hódolatot; de figyel­met igen___Hosszasb fontoláson s körülményeinknek komolyabb egybevetésén alapuló hazafiui meggyő­ződésünk igéjekint kívánjuk ezt vétetni. Némi tájpontul szolgáland ez bonyolódott állapolink közt a haza jobb­jainak s értelmesbjeinek; szóval azoknak, kik a hon jövő felvirágzása magvait a jelenben kívánják el­vetni. Szolgáland illyenül főleg azon részében, mel- lyetspecialis kormányunknak az összes birodalmi kor­mány irányábani állása s viszonyi felett ez úttal ini- liálandunk, és uiellyet a nyájas olvasó jelen már 5dik szamunkban folyvást adott okoskodó elemzése­inkből bőven megérthetett. *) Programmunk szel­*) Mi t. i azt indítványoztuk s annak szükségét mutogattuk: miszerint, látható, specificált, ismert specialis kormányunk \ legyen, melly az átalános birodalmi cabineti tanáccsal köz­vetlen érintkezvén, egyezkedhessék a kölcsönös érdekek felett. Legyen az minél függetlenebb s nemzeties, hogy az alku minél függetlenebb hatalmak közt történhessék, lerne, nemcsak honpolgári, de egyszersmind kor­polgári meggyőződésnek kifolyása, melly midőn a jö­vendő jóléiért működik, a jelennek is kíván gyümölcsöz­ni. Jelszavunk a liberális mus nak azon fönségesés tiszta neme,mellymindenléptenaj ö vő érdekeit biz­tos í t n i, sajelenétkimólni törekszik!... Azon liberalismus, melly a polgári inslilutiókban azér- dekgyülölet megsemmisítésére, s érdekjátékok előidézésére működik; melly soha nem barátja az el­nyomásnak, s egyedül a renddel párosult szabadságért vív; melly midőn a nemzetélet fejlesztését vezérli, min­dig a normalitas utján marad, s magasra törekvésében soha sem löki el lába alól a természet lajtorjáját!... Azon liberalismus, melly mindenkinek pártolja tulaj­donát, és soha nem kívánja elkobzani a másét; melly igy a fenálló instituliók és a kifejlett népszükség kö­zött szünteleni egyensúlytartásra hatván; innen ren­des fokozatokon keresztül, finoman két részre kü- lönzi az állományokban a néposztályt, s annak, melly erkölcsileg erősebb, s physikailag gyengébb, több szabadságot; s annak, melly physikailag erősebb, s er­kölcsileg gyengébb, több féket ad; bölcsen tudván: hogy csak igy tartathatikfen az okos egyensúly, melly a szabadsagot a féktelenségtől, s az erkölcsi erőt az elnyomatástól megőrzi; különben : ha az úgy is for­rongó erőhöz, melly a physikailag erős, de erköl­csileg gyenge embernél (ki önkényén kívül más ösztönt alig ismer) a szabadság balértelmezóse által, a túlerös természethez még erősítés nyujtatik, árulás köveltetik el az emberiség ellen, ép úgy, mint más részről vad zsarnokság gyakoroltató ott, hol a mi- veltebb s erkölcsileg erősebb, de olly emberektől, kik­nél a természeti erők s vad ösztönök lankadásban vannak, a szabadság elvonatik, s ez által az emberi önállóság s egyediség eltöröltetik... — A liberalismus ezen neme az: melly programunk minden egyes pontjának szelleméül szolgáland, s melly, nézzük bár az összes birodalomhozi, vagy saját hazánk- bani különböző érdekeinket, mindenütt vezérünk mara- dand, s mellyel a politikai élet tömkelegének semmi ös­vényén el nem hagyandunk.... Most térjünk politikai meggyőződésünk egyes pontjainak szerkezetéhez ........ (Fo lytatása követk.) TÜRYÉNYHATOSÁ TUDÓSÍTÁSOK. Nógrádból. Nyílt levél. Tekintetes főszerkesztő ur! A folyó 1846-dik évi junius 25-dikén az igazság ragyogó diadalt ünne­pelt nemes Nógrádmegyének tanácskózó teremében, mert az administrated rendszernek üdvárasztó jóté­konyságát az ellenzéknek tiszta keblű főnőkéi is mél- tányolák, elismerék és bevallók. Ugyanis Nógrádban közelgetvén a tisztépitöszóknek villanyos ünnepe, mi­dőn a korteskedésnek ádáz s vérengző hydrája itt, hol született, egy szerencsésen gyilkoló végzéssel agyonsujtatni szándékoltatnék,némellyek a határozattá válandó rendszabályok megvitatásának alkalmával, nyomorult boldogságot lelvén a korteskedés undor alacsonyságaiban, a határozat szentesítendósét lehet- lenítni akarnák azon észrevétellel, miszerint illyen, már több Ízben hozatott végzések, valamint eddig- eló sikeretlenek voltak: úgy sikerök most sem leend- ne; a fentartó elvek ösvényén eszélyesen haladók­ba nem anyagilag is, de legalább elvileg, miután a szel­lem , a jog hatalmának, a civilisált világ fogalma s jog­tisztelete mellett, az anyagi hatalom előtt is roppant a tekintélye. Ezt mi nyomatékosb indítványnak tartjuk min­dennél. Ezen indítvány sikerénél fognak a hazai politikai pártok egykor egymással egyesülni elvben, és a divergen­tiák azontúl csak a quantitatióban, az intensióban fognak élni s létezni. Csak igy várhatjuk bizton: hogy ha nem egész tömegbeni nyereményeket is, de nagy részletes lerovásokat fogunk kieszközölhetni. Ezen jegyzettel tisz­telt uj előfizetőinknek tartozánk. Az eddigiekhez mindenben hasonló uj öntetü betűink közbejött akadályok következtében csak pár hét múlva készülhetvén cl, addig igen tisztelt előfizetőink szives elnézését kérjük. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents