Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-01 / 412. szám

412 szám. 1847-Előfizetési díj félévre postán és helyben, borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel Öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik ev. Alapiá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Péntek jan. 1. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Adó és urbérváltság. — Törvényhatósági tudósítások Abaujból (közgy. közinség enyhítése, kinevezések, megyei körlevelek). Biharból (közgy. inségelháritási előintézkedések, görög egyesültek és nem egyesültek vallási viszonyai, törvényszéki ülnökök, egy figyelmet érdemlő folyamodás, közmunkák sat. — Budai és a pesti újdonságok. — Könyvismertetés. (Görög régiségtan rövid egybefoglalta. Irta Fojtényi János). — Külföld. Portugália. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok és intézetek. (II-dik felszólítás a vukovár-fiumei vasút tárgyában). MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, december 31. 1846. Adó és urbérváltság. *) A „Hetilap“ közelebbi uj év előtti számaiban **) két czikket közöl. Egy igen fontos tárgy fölött igen súlyo s jelentéktelen két czikket__Alájuk K. L. nevét látjuk nyomatva; és a lapszerkesztőség egy syntactice erősen hibás csillagjegyzetében henfoglaltan azt mondja , hogy ütött részére a megváltás órája, mert ime K. L. a „Hetilap“ba ir s írni fog....... Ha a hit, melly egy — a nimbusztól már jóformán megfosztott — névhez görcsös vakbuzgósággal ragaszkodik, boldogít, akkor ám lássa a „Hetilap“ s legyen boldog a maga hite szerint___ Mi ennél a boldogság s megváltásnak olcsóbb árát nem ismerjük. — Ez ellen nincs semmi kifogásunk. Van azonban igen is kifogásunk, ha az üres név leple alatt a még üresebb bentartalom, vagy is világosabban szólva: ha az adós urbérváltság magas eszméje körüli nyomorultan tárnokok ferde s mondhatatlamil fonák elv s nézet, valamelly remek szabálykint szándékoltatik a közönségre reá disputáltatni, reá disputáltatni mint valamelly stereotyp hitágazat, valamelly örök szabályu hitágazat. Mert mihelyt ez így áll, akkor mi kifogást tenni a haza szent ügyének érdekében vagyunk hivatva. Főleg, ha valónak szabad elfogadnunk e két czikken keresztülvonuló ama correct nyilvánítást, hogy e két nagy tárgy s honi ügy — t. i. az adós örökváltság ügye — fölött K. L. és az ellenzék nézete azonos. Világos , hogy itt a dolgozat alá vett ultema gyönyörű.... Mind e mellett is valóban úgy látszik, hogy az író lelkének nem volt magasb szárnyalása e tárgyak fölött, mint az, amellyet e két czikkben olvasói elébe terjesztek. Ő mindenét ide adta... Nincs mit olvasnunk a fekete sorok közt.... De ez azután mind csak oda mutat, hogy K. L. a journalistica terén túlélte fölhasználta magát. Ő itt is szóözönbe és némi elcséplett rhetori virányokba merítette el magát a tárgyat. Belőle csak annyi maradt, mint a mesében az árnyékbérlőjének maradt, midőn a gazda az állatot helyéről elvezette —semmi!.... Mint mondók, mi e két czikkben K. L. rhetori tollára ráismerünk , de eszmemenetének egykori szabályosságára teljességgel nem.........Csúfos logicai mint politicai anaekronismus az egész, nem egyéb. Taglaljuk csak futólag, mert a férezeset komolyabb, vigyázóbb, kimerítőbb cáfolatot nem igényel, nem érdemel, nem dir........ „Osztozni fogunk a népnek minden terheiben“ igen is. A mi jóslatunk is ez........És ha bárki mondja is, hogy e jóslat nem teljesülend, mi is —nem ugyan hitünkre, mint K. L., hanem okszerű előreláásunkra támaszkodva — azt felelendjük: „hogy még s ugy lesz“....... ,E pero si muovet mond Galilaei. Igen, de e szerint itt hát az egészben is már nem a fölött van a kérdés : meg lesz e ezen osztozkodás ? ... hanem a fölött: váljon okos elv s előszámitó óvatossággal kell ezt sajátszerű alkotmányos állásunknál fogva előidéznünk, vagy oktalan elhamarkodással kihívnunk a sorsot annyiban, mennyiben a közteherviselés közvetlen s feltétlen elvállalása, okvetlenül döntvényes lépés leendene arra, miszerint a hovafordításnak alkotmányos elve ki ne vívassér, ellenben ha ezen elv föltételként csatoltatnék minden már létező és még behozandó adó közviselésének megajánlásához, akkor ismét más oldalról tornyosulnának valószínűen olly nehézségek, mellyel az egész ügyet mozdulatlanságra kárhoztatnák. is mi annak, mit most itt érintettünk, tüzetes!) fölvilágosításába nem ereszkedhetünk, hanem beelégszünk annyit mondani, hogy mind az adónak, mind pedig a mirefordításnak okvetlenül s visszautasíthatlanul egy új, eddig nem gyakorlott neméhez kell folyamodnunk, és a közteherviselés elvét arra vonatkozólag kimondanunk . Ez az oka, hogy mi a hon fölszerelésére fordítandó közpénztár megteremtését minden másnál hazafiasb, nemzetiesb, eszélyesb, alkotmányos!) lépésnek tekintve pártolunk, pártoljuk most s pártolandjuk ezentúl is, minden hatalmunkban álló erkölcsi befolyásunkkal, tevékenységünkkel. — Akár közbirodalmi, akár nemzeti viszonyaikat tekintsük, azok nem ollyanok, hogy az adó s a hovafordítás alkotmányos természetének elvileges taglalásával bíbelődnünk időszerű tehetne.------Vannak olly elvek, mellyel tisztaságukban épen akkor éktelenítetnek el, s világosultságukban akkor bonyolulnak be, midőn szükség nélkül a közvitatkozás terére imrézoltatnak. Hatalmas és mokodó szabály ez a politikában. Egy szabály, mellyet untalan elleléz az abstract-jogi iskola, de eszélyes éberséggel szem előtt tartanak a gyakorlatnak s az élet vonalán fel fedező tények fokozatos szükségeinek ritka emberei — a practicabilitás emberei. De ezek is ám azután a társadalmi jólét sikeres eredményének azon választottai, kik ha a kormányrúdhoz eljutnak, vagy alkotmányos honban maguknak politikai befolyást szerzettek, — a néptribuni szerepet másoknak engedve — a specialitások s az excerptumosuljáni térnyerés által az állhatatosságban, erőben, határozotságban s erélyben fekvő lépcsőzeteknek segedelmével , egy kiszámított egészet képező eredményhez jutnak; vagyis : a különösségek útján érnek el az általános jólét javadalmaihoz. És igen sajátszerű , miszerint az ebbeli tactica, mind a mellett hogy részleteire nézve nyilvános, és az illető ellenoldalról tisztán fölismertetett, mégis úgyszólván ellenállhatatlan. Ezt azért, mert a társadalmi élet szükségein nyugvó véleményfordulatokon alapszik, pedig egyedül ezen szükségeken nyugvó véleményfordulatot fényezhetik ama factor, mi a közvélemény, az illy alakban hatalmas mindenható közvélemény............. Csak ezen kulccsal keretekben, foghatjátok megérteni gróf Széchenyi István magas politikai ihletésű működéseit, s azoknak fölkent hazafiságát, csak ez által az e hires „modor s taktika“ fölötti tanait. Csak ezen kulcs szolgálhat alapul megbírálni, mi magas, egykori siker fekszik mind annál, mit ő életre hozott, vagy létrehozni segített. Egy szóval: ha midőn a tetterő jelen századában a haza fölszerelésére megkívántak a közpénztárt megalkotni és az ország ellenőrködése alá állítani az előszámítás minden okos szabályai szerint — csak szilárdan akarjuk — hatalmunkban áll; ezen tény által már maga a hovafordítás átalános elve is életet nyert, testté lelt, bizodalmát élő declamatiókra szükség többé nem lesz... E szerint tehát már, ha e fontos tárgynak hatalmas körét tekintve, K. L. úr valóban az egész oppositio; és az egész oppositio valóban K. L. úr — mint ahogyan ezt a taglalt két czikkből épületesen megértenk; — akkor a most egymással surlódó s mérkőző alkotmányos párttábornak a jelen ügy körüli teendők fölötti correct osztályozása aligha sikerülendhet máskint, mind ha sok szerencsét kívánva az ellenzéknek az ő legújabban fölállított üres és véletlen philantropiájához , s azt „a most fönálló népterhekbeni föltétlen részvétnek“ — meddő s mozdulatlanságot örökítő elve körüli impractieus ábrándjaiban, lengni engedve — mi az élethez csatlakozunk, és a közpénztár létrehozására szolgáló alapot fölkutatva s megajánlva, annak mint éven kinti törlesztési alapnak megfelelő tőkéjével a haza viszonyait nagyobbszerű virágzásnak indítván , az állapotokat oda visszük, hogy a közlekedés és forgalom illy módoni fölvidorlása által már maguk az évenkinti terhel is az illetőktől könnyebben fizettethessenek. — A népi nemesség közti arányos teherviselésnek kiegyenlítő expedienséül a most érintett közpénztáron kívül — ha szükséges — a szinte közösen viselendő és a megyei visszaélések előleges szabályozása által biztosítandó házi pénztárak szolgálhatván. (Folytatása következik.) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Abaújból, Kassa, december 24-kén. Ez évi utósó közgyűlésünk folyó helokén főispáni helyettes idősb Vitéz János önliga elnöklete alatt véve kezdetét és ugyan e hó 191-én befejeztetett. A közgyűlést szeretve tisztelt elnök önliga, rövid, de szívből fakadó beszéddel nyitá meg, és a ritka nagy számmal összegyűlt rendeket szívesen üdvözlő , lelkes szavait harsogó „éljen“ kiáltások és a folyó hókén közszeretetü első alispánunk Patay Sámuel elnöklete alatt tartott kisgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése követte. Hogy megyénk lelkes rendei mindenkor, midőn a szükség vagy körülmények kívánják, áldozatokra készek, jelen közgyűlésünk tettlegesen igazolta; mert jelen közgyűlésben kiemelőleg a könnyen bekövetkezhető ínség elhárításáról és a szegény adózók sorsa lehető enyhítéséről folyván a tanácskozás, tömvelen díszes teremünk, hol többek közt örömmel szemléltük az itt ritkán látható tekintélyes s előkelő felebaráti szeretetű és hazafias érzelmű több tábla bírákat, csupán némelly részben az hangoló le kedélyeinket, hogy a grófok és bárók közöl ez alkalommal a tanácskozásban egy sem vett részt, azonban azt majdnem bizton állíthatjuk,hogy megyebeli grófjaink és báróink szükség esetében minden reájos rovandó terheket szívesen lerójjál, és a fizetéstől nem fognak elhúzódni , mint szomszéd Sárosmegyében legközelebb (dec. lőkén) Eperjesen tartott marcalis közgyűlésben g.H.J. és g. Sz. J. tették, minden kivetés és pénzfizetés ellen óvásukat még a jegyzőkönyvbe is beiktattatván; ez aztán ám a kürtell nagylelkűség; ha már hazafiak nem akarnak lenni, legyenek legalább emberek, hisz amit fizetnének, azzal csak önjobbágyaik nyomasztó sorsán enyhítőének; l-cs-ra, t-v-ra ezreket költenek, és a szegény adózókat éhen hagynák halni. — Ezen közgyűlésből az éhség lehető elhárításáról szóló véleménye jelentésének tételére fáradhatlan buzgalmú Zsod alispánunk Kelcz István elnökletealatt kiküldött választmány mindenekben helyrehagyott terjedelmesebb jelentését beadta, és ennek nyomán minden czélszerű előleges intézkedések megtétettek, és mivel pénzbeli áldozatok is kívántainak, e végből jövő 1847dől. évi február 5-re rendkívüli közgyűlés tűzetett ki. — Thiró Kraynik Ferencz fölszólítására a megyében lakó minden táblabirák becsületszavukra arra kötelezték magukat, hogy jövő évben a biínfenyítő törvényszékeken napidij nélkül fognak bíráskodni, s az által is az ínséggel küzdők részére 1600 Irton fölül jutván, vegye ezért a tisztelt indítványozó a szegény adózók nevében legmelegebb hálaköszönetünket és megyénk emberszerető táblabirái éljenek!—reményijüik, hogy a tisztviselői kar is e részben hátra nem maradand, mert híjában rendkívüli idők rendkívüli áldozatokat kívánnak. — Httanácsi intézvény következtében is az ez idei termés összeírására, kerületenkint a szloirák esküdt társaikkal kiküldettek. — A megyei levelezések között Vasmegye a kóborlók s bevándorlók ügyében országgyűlésileg párolottatni fog, megyénk a szomszéd Galicziából beözönlött zsidók bevándorlásának korlátozását is kérni fogja. E czikk írójának utósó súlyos betegségébeni szenvedései által meggyengült szemei, tetemest) erősödésnek indultak; minélfogva reménye, hogy ezentúl ismét gyakrabban lesz szerencsés, dolgozatai által az igen tisztelt olvasó közönséggel találkozni. **) 100. és 103 ik szám.