Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-07-01 / 513. szám

i 513- szám. 1847. Előfizetési díj félévre helyben borítók nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden köddén, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy iv. I.apunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró belükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. ÉTI FJSÁG. Csütörtök jul. 1. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utrza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Alapltá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz-- lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Nemesítés. Névváltoztatás. Halálozás. — Miről van a kérdés ? Mi az első, az alapteen­dő ? 1. — Törvényhatósági tudósítások. Eszter­gomból (közgyűlés). — Magyar academia. — Vegyes újdonságok. Külföld. Portugália. N. Britannia. Franczia-, Olasz-? Törökország. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. 0 cs. kir. ap. felsége Miltenberger Mih. és S c h n ei­le r Antal tolnaraegyei táblabirákat magyar nemességre e- melni;i legkegyelmesebben méltoztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Szlaninka András jász-ladányi segédpap vezetéknevének „Sza 1 onay“-ra átváltoztatha- tását kegyelmesen megengedni méitóztatott­Ő cs. kir. ap. felsége Rózsahegyi István, magyar k- udv. kincstári járulnoknak a bajor-frauendorfi kertmüvelő társulattól neki megküldött tagsági oklevél elfogadhatását ke­gyelmesen megengedni méltoztatott Nádasi Tersztyánszky Imre, választott pharo- si püspök, tereskei sz. Benedek apátja, a pécsi székeskáp- talan nagyprépostja és kanonoka, a főmlgu hétszemélyes tábla bírája, és a magyar tudományos egyetem bölcsészeti karának igazgatója, a haldoklók szentségeinek ajtatos fölvéte­le után folyó évi junius 28-án déli 1 órakor, munkás éle­tének 61-dik évében tüdő-szélhüdésben Pesten meghalálo- zott A boldogult derék egyházférfiunak ismertetett; mint szó­nok ifjabb korában a pesti megyegyüléseken, valamint ké­sőbb az országgyűlésen is, kitünően jeles készültséget fej­tett ki; mint hivatalnok, ernyedetlen buzgalommal ölelte pá­lyáját; és mint biró, törvenytani mély belátása, szeplőtelen becsületessége s megvesztegethetlen jelleme által köztisztele­tet vívott ki magának. Elhunytál kesergik számos tekintélyes rokoni, s minden honpolgár, kinek őszinte bírói szilárdságá­val közelebbről volt alkalma megismerkedni. Béke lebegjen hamvai fölött. Pest, junius 29. Miről van a kérdés? Mi az első,az alapteendö? I. Olly roppant erők mellett, mellyek e szép ha­zában szunyádnak; olly özönében a természet áldá­sainak ; olly bőségében a föl nem használt termő e- röknek; Magyarország anyagilag tekintve mégis egyi­ke a leggyengébb állodalmaknak Europa minden pol­gárisodon országai közt: nemzeti és alkotmányos consistentiájára nézve pedig a viiág minden müveit népe által úgyszólván ignoraltatik. Földünk áldott termékenysége; nemesés egyéb érczeink kiaknázhatlan bősége; folyóink; más kime- rithetlen kincsforrásaink; és sok illy kedvezményei melleit a szerencsének s geographiai helyzetnek — ugyan nem fölölte szomoru-e, miként a magyar nem­zet egyéb balsorsu állapotai melleit még nagyon sze­gény nemzet is egyszersmind? ugyan nem meg- foghatallan-e, bogy a hányszor valamint elszánt erösb akaratú honfiak a nemzeti szegénység kábító vará­zsa , t. i. a henyeség mámorából üdülni akarván, az iparnak — másként az egész élő müveit világban dú­san jövedelmező — különbféle nemeit megragadják, vállalataikban többnyire bukniok kell?... bukniok: mintha Istennek átka alatt örökké holtan kellene fe­küdniük Magyarország virányos téréin a szorgalom minden áldásinak!!!... Szorongató, lesújtó állapot!! ........ Kibonyo­lít hatlan, balsorskint fejünkre nehezedni látszó ta­lány!___ mellynek azonban megfejtésére a kul­csot részint épen ott látjuk rejleni, hogy az ipar s tevékenység mezejéni pályafutás hajlama nem átalá- nosul, hanem csak az egyeseket, az erőseket száll— ja meg, kiknek a sok munkátlan here közt végre is el kell vérzeni; részint pedig ott: hogy alkotmányos alap­elvünk s ezzel egybekapcsolt, ettől föltételezett po­litikai jövőnk fölötti tájékozásunk s eligazodásunk hiányában, az ipar és szorgalom helyett — az al­kotmányos súlyok s formák tanát képező — maga­sabb politikának művelése szállván meg átalánosult kiterjedésben s tömegben lelkünket, ez által nem egyedül a testelmi, hanem a real tudományok müve- lésétöli aversio végeit a ssellemesült s a magasb anya­gi erők is parlagul hevernek, és a literatori- s jog- | pályáni félinüveltségü ivadék vásott impracticus lel— külete messze taszítván magától azon elvet, miszerint: „hol az alkotmányos nemzet vagyonos, ott politikai jövője is biztos lábon áll,*4 — bizonyos kietlen, ké­nyelmetlen állásnak érzetében, tudva nem tudva, sejt­ve nem sejtve, szive s lelke legmélyebb mélyében a közjogi s kormányi biztosítékok felé sovárog, s minden anyagi javítások kérdéseit az alkotmányos jogoknak ezen kérdések által melly mértékbeni ki —, vagy ki nem terjesztése szempontjából mérlegel­vén, nem kétkedik: az illy javításokat az alkotmá­nyos alapelvnek csak parasyt adagu morzsányi ki- terjeszthetése árán is megfoghatatlan könnyelműség­gel visszalökni. A múlt országgyűlés november 10-diki ülésé­ből kelt ama híresen könnyelmű, bizodalmallanságot szavazó határozatában az oppositio kereken kimondá: „hogy a haza jelen állapota akár összesen, akár rész­leteiben, sem közjogi, sem közérdeki tekintetből töb­bé nem kívánatos; azért egyedül a parliament fele­lős kormányban látja a törvények szentségének biz­tosítását, és az ország kifejlődésének föltételét.“ A centralisatio leple alatt szinte ezt mondd ki a Pesti Hírlap csakhamar__ Altkor az idézett országgyű­lé si nyilatkozat egy fölhevült, a diaeta végóráiban rögtönzött kitörésnek, a Pesti Hírlap követelése pe­dig, annak akkori vezetője b. E. J. ábrándjának s ma­gán poesiajának tekintetvén, az összes magyar op­positio ezen kimondott elvet nem egyedül hogy se­hol nyíltan magáénak nem vallotta , hanem elsőbb- rendű képviselői által azt, mint a megyei szerke­zettel meg nem férőt, egyenesen desavouiroztaugyan; mi azonban már akkor mondánk, s azóta számtalan­szor ismétlénk, hogy az összes oppositionak vég­hitágazata, végimádsága nem egyéb, mint ez........ És ime egy idő óta az ellenzéki eszmék s ezélzások föl­derítésére, és a fönforgó politikai kérdések fölötti tájékozásra s eligazodásra hatalmas lépés történt; mert az ellenzék egyenesen és széliében hirdeti: hogy a hazá­nak aggasztó helyzeténél fogva az alkotmányos állások biztosítékait nevelni s erösbítni igyekezvén,az alkot­mányos élet természetében fekvő kormányfelelösé- get, mint a Magyarországban is olly igen szükséges parliament! kormány alapját, melly a magyar kor­mányt az idegenszerü elemek befolyásától megóvja — mielőtt életbeléptetni lesz legfőbb törekvése. Ez egy okadatolt köznyilatkozal az oppositio részéről; szüksége, ténysúlya,czólja s irányának igazo­lására... Komoly mérsékletet lehet mindenütt észre­venni. Első ötletre úgy látszik, hogy az ellenzéknél a kedélyizgalmak nyugosznak; s úgy látszik, mintha el volna általuk ismerve az ész superioritása s a véd- vek hatalma az indulatok vad követelései ellen; a- zonban komolyabb fontolás után még is csakhamar kitetszik, miszerint a kehidai férfiú elvei adnak irányt véleményüknek... Túlsúllyal bir t. i. náluk a gravaminalis politika, D.F. e kedvencz, nem mondjuk egyetlen statustalentuma. Túlsúllyal bír náluk a pa­nasz, melly annyival inkább sújtja a kormányt a nemzet színe előtt, minthogy ama lehetőségtől, miként „a hata­lom egykor még a nemzet alkotmányos jogai s függet­len állása elleni törekvésekre is vetemedhetnék,“ nem félnek, ezen történhetöség fölött nem sopánkodnak, nem jajongnak; hanem a kormány iliynemü törekvését e- gyenesen s kereken mint valamelly világos, senki ál­tal kétségbe nem vett s befejezett tényt állítják elő. Es ez ismét a vezetők módszere: keserű andalgásra, közelálló catastrophtóli félelemre költeni a polgárok lelkét, s ezt mind, mint ész által parancsolt gerje- delmet oltani a nemzet keblébe,,.. Mind e mellett még is őszinte egyenességgel kell elismernünk, hogy az oppositio egész terve s iránya a mérséklett alkotmányos vitatkozás terére van jelenleg általuk áttéve. A nemes hangú vitatkozás nálok nem e- gyedül hogy kizárva nincs,hanem egyenesen általuk föl- hivatik... Mi büszke hivatásunknak tekintjük észszel és? ellen, okkal ok ellen vívni meg itt... Megvíni: föndobogó emelkedett hazafi kebellel s azon lélek— vidorító számítással, miszerint egyetlen egy ellenzé­ki tag sem létezvén a hazában nálunknál függetle­nebb, — okunk lehet reményleni: hogy honfitár­saink jelen közvetítő szellemű részrehajlatlan nyilat­kozatunkat félreismerhetlen hivatásunknak , s tiszta forrásból s hazafiul öntudatból eredettnek tekintvén, figyelemre fogják méltatni. A siker e vonalon sikerünk legjutalmazóbbika, életünk legboldogitóbbika lenne. De ha bármelly részről félreértetnénk s félreismertetnénk is; hagy­juk Istent őrködni a népek s nemzetek végsorsa fö­lött olly megnyugtató önérzettel, hogy többet ugyan nem, de hazafi kötelességünket híven teljesítőnk. Látja az ég , de látja az egész élő világ, hogy nem vagyunk ama szerencsések közöl, kik a kormány sympathiájának bármi igen csekély küljeleivel is di­csekedhetnénk. Politikai pályánknak eddigelé még csak két csalhatlan eredményét érezzük. Vagyonúnk­ban t. i. tűrhetően fogytunk; s ez az egy. Mi a má­sodikat illeti: ez jóval kellemesb ; mert azt mond­ja lelkünk: hogy parányiságunkhoz képesti erőfe­szítéseinktől sem vonta meg Isten malasztja a siker áldását. ... Ez a jutalmak legnemesbike.... Szóval, érezzük: miként bármelly illusiónk sem volna a föl­dön csalékonyabb, mintha abban ringatkoznánk, hogy a kormány kedvenczei vagyunk. — És ime még is meggyőződésünk szilárd szikláin nyugvó hi­tünk az: hogy a kormány azon utón, mellyen azt most menni látjuk, nemcsak hogy legkisebb alkot­mányellenes tervet nem forral, hanem őszinte, jóaka- ratu, nemzeti s alkotmányos rokonszenvet táplál lel­kében... És ez az első alapdivergentia a mi nézetünk s az ellenzékiek által kifejtett — örök igazság gyanánt kikiáltott — tény között „hogy t. i. a kormány nemzetiség elleni elemekből lévén szerkesztve, most is mind annyi jeleit adja alkotmá­nyunk s nemzetiségünk elleni törekvéseinek.“ És ebből azután csak önkényt folyik azon második di- vergentia iránti részünkre kedvező eligazodás is,hogy illyformán nekünk okunk van épen a jelen kormány elveihez kötni a pártolást; azután pedig: hogy épen a jelen viszonyok a legkecsegte- többek arra nézve is, miszerint a m a- gyar ügyekbeni kormányszerkezetnek eddigi rendszerét illetőleg minden a g- godalmatmegszüntetö módosítás ki esz­közöltessék. Mi itt az oppositiót koránt sem kívánjuk hi­tünkre téríteni; midőn azonban épen azt mondjuk, miszerint „legyen mindenkinek a maga hite sze­rint;“ ez által legalább is csak annyit véltünk megdönthetlenül kivivottnak tekinteni, hogy így lévén a mostani kormány őszintesége s becsüle­tessége felöl meggyőződve nem egyedül mi, hanem az egész politikai párt, mellyhez tartozni szerencsénk van;.. a taglalás alá vett oppositionalis állításnak ezzel ellenkezően hangzó hitágazata: nem va­lamelly kétségtelen, stereotyp hitágazat, hanem igen is kétségbe vett, a magyar haza nagy több­sége , a conservativ többség által ellenkezően álló­nak nyilvánított vélemény... Nem tény; hanem ál­lítás: melly bizonyítást nem nyújt, hanem igényel. Igaz igen is: hogy a mi kormányunk tényleg nem parliamenti, annak tagjait nem valamelly több­ség akarata jelöli ki, fönállhatása sem függ az illy több­ség bizodalmától; azt sem lehet tagadni: hogy az a honiaktól különvált elemektől is környeztetik; azon­ban mind e mellett is a kérdés az: váljon aggodal­maink eloszlatására a képviseleti rendszer mostani divatos uj szabásával járó, de alkotmányos alap­elvünkkel megférhetlen, ennél fogva annak gyöke­res változását maga után vonó, s igy teljességgel ulóérhetlen parliamentaris felelős kormány követe­léséig kell-e fölmennünk? vagy nem létezik-e en­nél egyszerűbb, gyakorolhatóbb módszer, mellynek követése fönálló rendszerünk s írott törvényeink

Next

/
Thumbnails
Contents