Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-07-01 / 44. szám

Szombat 44. szám. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. MEM7.ET1 aBWH ™ OHHH HBHR ^ EísSH jBe __________I Ju lius 1™ 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egy egy ív Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyogy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. szamittatik. Előfizetési dij féli nre helyben borilék nélkül házhoz küldve 5 frl, borítékkal fi fr ; postán horilékban hatszor küldve 8 fi 1 ; kevesebbszer pedig kiik ve 7 frl pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesz- segnel /old kert uleza 488-dik szám alatt földszint a |0S( hivatalban. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlap jelen (julius-decemberi) félévi fo­lyamára előfizetni élkéstek, ezennel jelentjük: miszerint teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Előfizetési dij félévre Budapesten házhordással 5 fr., boritékban 6 fr.. postán borítékban hatszor küld­ve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. Pest, j u n i us 30kán. Értelmetlenebb szószapor.tást, oliy néma hosszú tűnő­dés után, alig lehetett volna a közönség elébe tálalni, mint a lapunk múlt szám ában közlött ministeri félhivatalos jelen­tés, a horvát bonyodalmat illetőleg... Dessewffy Emil hajdani czikkei a Budapesti Híradóban, valóságos Claris si- miísok ebez képest. Ezen manifestum vagy mi akart lenni, magunk sem tudjuk s talán a kibocsátók maguk sem tudják — olly cso­dálatos tudományosságával hemzseg a semmit sem mon­dásnak, hogy az embernek sz.nte hajaszál i állanak fel a morális kíntól, ha egymás után vagy háromszor keresztül olvassa, miután szemlátomást kell tapasztalnia, hogy men­tül többet olvassa, annál kevesebbet ért belőle. Ha akad ember széles e magyar hazábm — melly igen jó útban van arra, hogy megkeskenyüljön — ki, az é- rintett nyilatkoz it habár százszoros elolvasása után, meg tudja tiszta meggyőződése szerint mmdani, hogy mi utón módon, mi politikából, és milly minőségben megy János főherczeg a horvátokboz, úgy e mint teljes hatilmu kir. biz­tos, hogy a lázadókat a tő vényes ösvényre térítse , vagy ped.g úgy mint közbenjáró két függeilen nemzet között? Ki meg tudja mondani: váljon áll e még ó felségének a- zon rendeleté — melly közbevetőleg s ő felsége sérthetlen személye iránti teljes hódolattal legyen mondva, különben i is törvénytelen volt, mert minden ministeri ellenjegyzést nél­külözőn, — azon rendelete mondjuk, meliyben Jella­sics minden hivatalától felfüggesztek, vagy nem ? Ki megtudja mondani: ha csak ugyan független felelős ma­gyar ministenum kormányoz e bennünket vagy nem? ha váljon ő felsége a magyar felelős ministerium által kor- aányoz-e vagy nem ? végül Horvátország a magyar korona kiegészítő része-e, vagy pedig önálló s csupán Magyarországgal foederalis állapotban levő ország ? ha — ismételjük «akad iUy ember a hazában, ki e nyilatkozat után mindezen kérdésekre egyenesen megtud felelni, az e- lőtt térdet fejet hajtunk, mert az ő bölcsesége nagyobb és fényesebb mint bölcs Salamoné, ki ne u mondható ré­szével egyetemben!. .. Föltéve azonban — bár meg nem engedve — hogy találkoznék még is olly philminister egyéniség, ki a nem okoskodás kényelmes párnáin, szerzi meggyőződéseit s a fentebbi pontokat a ministerium javára azonnal megoldaná; de már azt még sem tehetjük föl, hogy még ollyan is a- kadhasson, ki első pillanatra el ne ismerje, miszerint azon politikai eljárás, mellyel a ministerium a borvátok irá­nyában követ,csakugyan néma 19. század rendezett státussá - nak, hanem a sölét középszázadok politikája, hol a halalom- nélküli fejedelmek hatalmas vasallussaikkai gyáva alkudo­zásra léptek.... Váljon nem pirul-e el minden nemzeti becsületét szerető magyar arcza, midőn olvassa, hogy a magyar fe­lelős minister jelenlétében Jellasics — és czimborái a magyar ki.álynál olly elfogadást nyertek, mellyetmm- den styiaris szóburkolatok mellett is, a félhivatalos nyilat­kozat sem bir nem kegyesnek mondani, a honátok pedig csaknem egekig ragadtatnak örömükben e császári ke­gyelem miatt. Hát épen az első független sat. sat. ministeriumnak kellelt a magyar korona s a legjobb király felségét és ha­talmát igy megbélyegezni?... Valójában kár volt olly sok lárma semmiért ! Ha időnkivülinek nem látnók most a vérgható polé­miákat, soha sem alkalmazhatnék azt jogszerűbben, mint az érdeklett ministerialis nyilatkozatra, és pedig nem épen azért, a mi abban foglaltatik; hanem leginkább azon előz­ményekért, mellyek után az olt foglaltaik __ Az athaenei köztársaság már nem épen virágzó korá­ban mondá Isocrates: „rósz hedvezér az, ki az ellenséo- által meglepetni engedi magát, előre nem lévén elkészülve minden lehető véletlen esetekre...“ Ez tökéi tusén áll a kormányokra nézve is... s ha a Pesti Hit lap félhivatalos mondása szerint, egy elvesztett üt­közet kétségbe ejtené a nemzetet; mennyivel inkább nem ejtheti kétségbe a nemzet bizodalmát ministeriuma iránt az, hogy a ministerítlíünak harmadfél hónapos politikai had­viselése Jellasics és czimborái ellenében mindannyi üt­közetvesztés volt, s nem elég hogy a kiengesztelésre minden módokat megkísértett, még a világos törvénysértést sem véve ki, és pedig ezt mindazért, hogy hiúsult kísérletei után a baklövéseknek semmi neme el ne maradjon, azzal tegye töl politikai tapintatlanságának koronáját, hogy Jellasich helyett „maga álljon a horvát reactio élére!“... Szépen vagyunk... A félhivatalos lap rőlös czikkeket irt a bécsi nép po­litikai oktalansága ellen, és még is ezen bécsi nép kormá­nya, a nélkül hogy hosszú rendeleteket bocsátott volna ki s tüzes peroratiokat tartott volm, három rövid nap alatt eszére hozta Prága', és a magyar po'itikailag müveit, s vi­téz bátorságáról hires nemzetnek kormánya, meghajol Zá­gráb falai élőt», mellyek nem ri léteznek, s négy hasábos érthetlen nyilatkozatot bocsát ki, hogy jobban lássuk a fi- gét, mellyet az illírek mutatnak. Gyönyörűen vagyunk!... Soha kormány a fóldhálán, meg nem tagadta vakme­rőbben politikáját, mint a mienk a horvát ügyekben....... Az on igazságok irányában, mellyen mellett a jrien minis­terium tagjai a múlt országgyűlés n Horvátországot illető­leg küzdöttek, a ministerium mostani eljárása nem csak­hogy reactio, de a lehető legszélsőbb fokig vitt lázadás __ a mú ltnak tökéletes megtagadása, valóságos tabula rasává tett meggyőződés!... És igy elég legyen most ennyi egyelőre a ministe- terium politkiáját illetőleg; azoknak pedig, kik még is sze­relnék urdui, hogy milly alapokon fog míriodni János főherczeg közbenjárása, szives ulashásul adjuk, méltóz- tassanak elolvasni az érdeklett ministeri félhivatalos nyi­latkozatból Jellasicsnak Eszterházihoz intézett szavait.... most pedig bezárjuk sokainkat Chatham következő sza­vaival: „Alkotmányunkon rés ülteted ; sánczolaUi lehá­nyattak ; bástyái megingattattak; az első szélvészre, melly alkotmányunk ellen emelkedik, az össze fog roskadni... nincs lehat más t nni va'ónk, mint a nyílást testünkkel ta­karni be, hogy azt vagy betömjük, vagy elvesszünkI“___ Ért sétek meg népképviselők!.... Hivatalos rovat. Miután báró Jellachicli József az „Oster. Z.u l4T-dk számában megjelent azon fölszólitásb m , mellyet az Olasz­országban levő horvát ezredekhez, Insbruckból jun. 20-ról intézett, következőleg szól: „Én a ti bántok , szerencsés voltam tegnap ő felségé­nél, a mi kegyelmes urunk s császárunknál audientián len­ni , hol ő felsége nekeni azt méltóztatott nyilvánítani: hogy fönséges János főh uezeget közbenjáróul rendelte, ki Ma­gyarország és a mi hazánk közötti visszonyok 0, a mi ki- vánataink tekintetbe vételével, kiegyenlítse.“ 0 felségének báró Jel acbich Józsefhez jun. l9-én in­tézett válasza szóról szóra ime közöltetik : „Nyíltan mjg kell önnek mondanom, Ir-gy Engemet az ön parancsaim iránti e'lentörekvésa mélyen megsértett. — Emiatt, a vizsgálat megtételére, báró Hrabovszkyt, kiküldöttem ; azonban a kiegyenlítést még magam is óhaj­tóm , mire nézve magyar ministeriumom nagybátyám János főherczeg közbenjárását hozta javaslatba. — Használja ezt ön a magyar és Hoválországok közötti kapcsolóknak álta­lam szilárdul elhatározott föntsrtására. A fö 1 dmive 1 és ipar és kereskedési minis- t e r t ő 1. Az ausztriai dohánygyártmányoknak az I8i0ik évi ma­gyar b vételi vámjegyzék 474-ik tétele által engedélye­zett, vámmentes behozatalát ezennel megszüntetvén ren­delem. ­Az ausztriai tartományokban készített és onnan köz­vetlen behozott dohánygyár.mányokban; úgymint dohány vágva, vagy tekercsbe, burnót tört állapotban , vagy ru- dakban, úgy nem különben dohány-liszt- és por í Spco mázsája 15 ftnyi beviteli vám alá van vetve. A külföldi behozott dohányezikkekért a változatlan fon- álő beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az Ausztriában termesztett dohánylevelek behozatala és a magyar dohány kivitele iránt a fonállá vámszabályok vál­tozatlan meghagyatnak, Jelen rendeletem jövő jul. hó 1-én foganatba veendő Budapesten, jun. 20-án, 1848. Klauzál Gábor. Képviselő urakh o z. A képviselő urakat ezennel van szerencsém megkér­ni, hogy Pestre megérkezvén, neveiket és szólásaikat a királyi főlovászmesteri irodában (Színháztér 3-dik sz. 2dik emelet lüsténi beíratni szíveskedjenek. Budapest, jun. 29-én, 1848. belügyminister Szemere Bertalan. Rendelet. Mai napig még több helyhatóság nem küldé be a nemz. őrs. Összeírást. A beküldés megkönnyítésére a nemz. őrs. tanács által rendeltetik, hogy ezentúl a névszerinti nagyobb lerjetMmü összeírás helyett csak helységekként összitettet küldjenek be; de a helységek olly formán soroztassanak, a mint járásokban fekszenek. Az erre fordítandó figyelem annál inkább szükségeltetik , mert csak úgy leend lehetsé­ges a zászlóaljak legczélszerübb összeállítása, csak igy le­het meghatározni ez vagy amaz helység, mellyik századhoz vagy zászlóaljhoz lenne sorozandó. Pesten, jun. 28. 1848. Baldacci. Fölhívás hazai iparvállalkozóinkhoz a vál- lalataikat illető statistical adatok bekül­dése iránt. A létező állapotok bajain segíteni, hiányain on javíta­ni csak akkor lehetvén, ha azon bajok és hibák, átaláno- san pedig a helyzetek minél teljesebben ismertetnek. Hazai műiparunk mibenlétéről általánosan, s egyes iparos vállalataink viszonyairól különösen, eddig hivatalo­san gyűjtött adatok nélkül pedig , csak nem teljességgel, szűkölködvén. Hogy az országos műipar, annak egyes ágai, és ha — és mennyiben lehet, — egyes vállalatai iránt is czél- szerűen, hathatósan, sikerbiztosan intézkedhessem. Ezennel fölhívom az országban létező minden gyár­vállalatnak tulajdonosait és vezetőit, fölhívok a kézműipar körében minden egyes ezéheket, testületeket és egyesüle­teket, — fölhívok általában minden iparost, hogy vállala­taiknak s illetőleg iparágaiknak minél bővebb, részletesebb i megismertetését, leírását készítsék meg, s illető hatósá­' gaikhoz benyújtván, azokat hivatalomhoz beküldetni esz­közöljék. Tudván , miképen a fölvilág-ositások azon hatalomnak értesítéséül szolgálandnak, melly hivatva van az ipar javá­ra országosan intézkedni, — az illetők, reményiem őszin­tén, titkolódzás nélkül, de egyszersmind híven és kerülve a túlzást, fogják adni nyilatkozataikat, vállalataik s ipará­guk minden körülményeire kiterjeszkedóleg. Tájékozásul mégis közlöm a főbb pontokat, mikre 2-s ./ ./ alatt a táblázatokat, mik szerint válaszokat s teljes adatgyűjteményt szükséglek. A gyáripar körében óhajtóm az egyes gyárvállalatnak vállalkozóit, egyes vagy társ-tulajdonosait, s a telephe­lyet megneveztetni. A műnök-személyzet tekintetében: a müigazgatót, s a többi műnök-munkásokat és napszámosakat, szám, nem és korszerint megneveztetni, az utóbbi — a korrai tekin­tetet úgy értvén, hogy mennyien vannak lt> éven felülés aluliak, s ezek között, jelesül mennyien műnök-tanulók? A személyzetre nézve még az is kivántatván, hogy származás tekintetében, a bel és külföldiek, s ezek között a települ­tek száma is előadassék. A műnökök havidijai, legalább a napszámosak napibé­rei szinte előterjesztenoők. A gyár telephelyére nézve ennek környéki viszonyai, természeti helyezetei, legalább röviden érintendők, ideért­vén, hogy vidéke népességi tekintetben, helysége, tűzi szerek, vizerő s effélékre nézve, mi kedvezményekkel vagy akadályokkal van. A gyártelep minő épületekkel, minő mozgató erővel, minő gépekkel és eszközökkel bir, s ezeket hol szerzi? A vállalatnak alap s forgó tőkéje mennyi? Anyagzatait honnan veszi, — ezeknek megszerzésé­ben mi akadályai vagy mi előnyei vannak; mennyit, meny­nyi értékben dolgoz föl évenkint?

Next

/
Thumbnails
Contents