Nemzeti Ujság, 1920. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
1920. január 16. NEMZETI ÚJSÁG -----------------------------------111 Negyed hat órakor az ülést újra megnyitották. Geyer, Dumál és Lenként képviselők, akiket az ülésről kizártak, a helyükön maradtak. Az ülés megnyitásakor az elnök kijelentette, hogy az előbb, amikor a sajnálatos eseményekről beszélt, csak annyit tudott, hogy emberek megsebesültek. (A kormány és a Ház tagjai felállónak.) Közben a zavargást megszünették és az áldozatok számát is meg lehetett állapítani. Azzal az igen elszomorító ténnyel kell számolnunk, hogy az haláleset történt. Tekintettel arra, hogy a halottakat az utcáról a nemzetgyűlés épületébe hozták, az elnök nem hiszi, hogy a Ház nyugodtan folytathatná tanácskozását és ezért azt ajánlja, hogy a mai ülést szakítsák félbe. Az elnök ezután az ülést berekeszti és a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára, a mai napirenddel tűzi ki. (M. T. I.) Eiviteles állapot az egész birodalomban. Berlin, jan. 13. A birodalom elnöke máról kelt rendeletével az egész birodalomra kihirdette a kivételes állapotot. Ennek alapján Noske birodalmi hadügyminiszter Berlin és egész Brandenburg területére átvette a végrehajtó hatalmat. Polgári biztosul Ernst berlini rendőrfőnököt küldték ki. Felvonulásokat és szabad ég alatt gyűléseket nem szabad tartani. Ha a nemzetgyűlés munkáját újólag meg akarnák zavarni, ezt a fegyverek könyörtelen alkalmazásával megakadályozzák. (M. T..) / U! vádak Szamuelly László ellen. Megkezdték a tanukihallgatásokat. ^ Budapest, jan. 13. Az ukrán tisztek meggyilkolása miatt Szamuelly Lászlót már az akasztófa fenyegeti, mikor kiderült, hogy ez a veszedelmes gonosztevő az utolsó napjaiban is magával rántott szélhámosságával egy kereskedő családot. Kelemen álnév alatt belopózott a család szeretetébe és rövidesen eljegyezte az egyetlen leányt. Letartóztatása kellemetlen meglepetést okozott menyasszonyának. Ma délelőtt10 órakor folytatta Szanuelly László ügyében a főtárgyalást dr. Szenyi Antal táblabiró tanácsa. Először Jablonszki Mas vádlottat hallgatta ki a biróság, egy lengyel tolmács hutrván. Elmondta, hogy magyar hadifogságba került és a proletárdiktatúra idején vöröskatonának állt be. Szamuelly halálvonalán teljesített szolgálatot. A leghatározottabban tagadja, hogy egy akasztásnál "is részt vett volna. Becsületszavára fogadja, hogy igazat mond. Az ukrán tisztek meggyilkolásáról sem akar semmit tudni. Elmondja, hogy a Dunaparton a Hungária előtt teljesített őrszolgálatot, midőn látta, hogy 12 ember jön aHungáriából és menne a Dunapartra. Puszta kiváncsiságból odament és látta, hogy két ember vetkőzik. Észrevette, hogy a vörösök nem jó szemmel nézik közeledését, mire otthagyta őket. Mikor visszajött a Hungáriába, azt mondták neki, ha ki meri nyitni a száját, őt is a Dunába dobják. Az elnök eléje tartja a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, ahol beismerte az ukrán tisztek meggyilkolásában való részességét. A vádlott erre megjegyzi, hogy a rendőrségen nagyon megverték és úgy csikarták ki tőle a vallomást. A vizsgálóbíró előtt pedig azért ismerte el, hogy részt vett a gyilkosságban, mert attól félt, hogy itt is elverik. Másnap megkérdezte a terroristáktól, hogy miért dobták azt a két embert a vízbe, mire azok azt felelték, hogy Kun Béla parancsára. Elnök : Maga részt vett Szamuelly Tibor megszökötetésében. Ebből is látszik, hogy Szamuellynek egyik legbizalmasabb embere volt. Újabb vád Szamuelly László ellen. Az utolsó vádlott Sefcsik Gregor, akit lopással vádol az államügyészség. Azt mondja, hogy a 300 ezer koronát szétosztották egymás között, ő kapott 40 ezer koronát, utóbb azonban megijedt és visszadobta a pénzt. Ezután a bíróság szünetet rendelt. Szünet után dr. Szilassy Pál államügyész bejelenti, hogy Szamuelly László ellen újabb feljelentés érkezett hozzá, amelyet átad a törvényszéknek ismertetés céljából. Dr. Szenyi elnök felolvassa a feljelentést, amelyet Szentgyörgyi Horváth Xavér Ferenc alhadnagy, felsőpéterfaplakos küldött be. A feljelentés így hangzik : Haza utaztató Devecserbe, amikor ott kitört az ellenforradalom. Ugyanakkor egy terrorkülönítmény jött Devecserbe, hogy letörjék az ellenforradalmat. Ez a különítmény fegyveres vöröskatonákkal behatolt sógorom, dr. Auguszt Zsigmond villájába és azt teljesen kifosztotta. Én a villa felügyeletével voltam megbízva, tehát panaszt tettem a vörösök parancsnokságánál.Ott Szamuelly László fogadott és dühösen rám kiabált : — Te kutya burzsuj, hogy mersz a vörösök ellen vádaskodni ? Azonnal letartóztattak és a főszolgabiróság fogdájába csuktak. Ott gyötörtek hosszú időn át s a családom által részemre beküldött ételekbe a vörösök beleköptek és úgy adták nekem. Emlékszem, hogy Szamuelly László akkor három embert akasztatott. Amikor Krasovszki tanítót akasztották, elővezettek engem is a fogdából, hogy nézzem végig a kivégzést. Könyörögtem a vörösöknek, mire Szamuelly összepofoztatott és megveretett. Kérem emiatt az eljárást megindítani és Szamuelly Lászlót szigorúan megbüntetni. Dr .Szenyi elnök ismertetése után Szamuelly László kijelenti, hogy most hall erről a feljelentésről először, egyetlen Szava sem felel meg a valóságnak. Ezután a tanuk kihallgatása következik. f ’ * Dr. Karikás Sándor, Gáspár József és Hoffmann Elemér hajóstiszt ráismernek a három vádlottra, akik verték és szurkolták az ukrán tiszteket. Szemlény László is ott volt — vallja a hajóstiszt — Kohn-Kerekes dobta a Dunába az egyik tisztet. Holnap folytatják a tárgyalást. Mentőakció egy vessedeiturss Stentmunists ércekében. — A „Nemzeti Újság" tudósitójától. — Budapest, jan. 13. Megírta a Nemzeti Újság annak idején, hogy dr. Kertész Sámuelt, a Ferenc József kereskedelmi kórház és betegsegélyző pénztár igazgatóját a kommün alatti magatartásáért letartóztatták s átkisérték az ügyészség fogházába. Mint értesülünk, a kórház igazgatósága az ügy ilyetén s a jogrend szerint való elintézésébe nem hajlandó belenyugodni, mert közvetlenül Kertész letartóztatása után összeült s Bakács volt népbiztos atyjának, a Hitelbank volt vezérigazgatójának elnöklésével a letartóztatott kommunista kórházigazgató kiszabadításának módozatairól tárgyalt. Az ülésnek ez volt egyetlen tárgya. Ennek folyamán többen jelentést tettek a haladéktalanul folyamatba tett mentési akció jelenlegi állapotáról. Az elnök biztosította az igazgatósági tagokat, hogy Bárczi István igazságügyi és Peyer népjóléti miniszterek körül már történtek intézkedések, hogy őket Kertész ügyének kedvező elintézése érdekében mozgósítsák. A népjóléti minisztert abban a formában kérték meg, hogy befolyását Kertész kiszabadítása érdekében érvényesítse. Megkörnyékezték továbbá dr. Papp Géza miniszteri tanácsost is Kertész bancjainak növelése céljából. Szinte hallatlan az a merészség, amely ezt a 18 zsidóból és 23 keresztény tagból álló igazgatóságot annak az indítványnak a megtételére bírta, hogy a vádemelők ellen egy vizsgálóbizottság küldessék ki. Ezt azonban végeredményben mégsem merték elfogadni. Az igazgatósági tagok abban a reményben oszlottak szét, hogy sikerülni fog Kertészt kiszabadítaniuk. Ugyancsak e célból a kórház egész személyzete, aligazgatója, gondnoka s a főbb zsidó tisztviselők vezetésével a napokban deputációban járt az ügyészségen, hogy Kertész szabadlábrahelyezését kérje. Ez a megdöbbentő hír, bármily hihetetlennek látszik is, tökéletesen megfelel a valóságnak. De talán olvasóink nem is fognak annyira csodálkozni a fennebb vázoltakon, ha tudomására hozzuk, hogy a Ferenc József két kórház orvosi és tisztviselői kara csaknem kizárólag zsidókból áll. Ez az intézet, mely a kommunizmusnak 3—4 népbiztost — többek között Szántót, Vágót — és a kisebb bűnösöknek egész légióját szállította, ki zsidó orvosra 15 keresztényt számlál, tisztviselői közül pedig csak 2 százaléknyi keresztény elemet. Egy ilyen intézetnek az igazgatósága merhet csak síkra szállni volt igazgatója érdekeiért, akinek múltjából,azt hisszük, éppen elegendő lesz az alábbiakat feltárnunk. Dr. Kertész Sámuel, aki, margón jegyezve, nem orvos, a diktatúra alatt, a fürdőügyek helyettes népbiztosa volt. Mint értesülünk, Kertész védelmét arra építi, hogy ezt az állást közérdekből vállalta. Ez annál kevésbbé állhat meg, mert amikor állítólag a betegsegélyzőpénztár érdekeit védte, ugyanakkor a személyes szabadság megsértésével a balatoni fürdőző polgári közönség érdekeit a legsúlyosabban megtámadta és veszélyeztette, ő egyébként a szerzője a fürdők szocializálási rendeleteinek. Ennek végrehajtásáról a legszigorúbban gondoskodott. Hatalmas zöld automobilján gyakorta száguldott le a Balaton mellékére többnyire Guth közoktatásügyi népbiztos és dr. Berndl Margit kommunista agitátornő társaságában. A siófoki fürdőigazgatót, Weitzel Jenőt egy ízben öt polgári nyomozóval éjjel tizenkét órától reggel ötig vallattatta annak kinyomozására, hogy kik vannak még polgári osztálybeliek a fürdőtelepen. A vallatás után általános razzia következett, melynek eredményeként a fürdő polgári lakosságának huszonnégy órán belül távoznia kellett. A diktatúra alatt a kórházi személyzetet az ő tudtával és beleegyezésével fefegyverezték s éles töltényekkel látták el. A kórház udvarán való gyakorlatozások alatt ezek az ott sétáló «burzsujokat» vették célpontul, ami osztályellenes izgatásnak ugyancsak beillik. Kertész Kunfinak legjobb barátai közé tartozott. Viselkedésében azonban annyi óvatosságot tanúsított, hogy például fizetést nem vett fel s a siófoki kirándulások költségeit is a tanácsköztársaságnak adományozta. Hogy aztán e szemfényvesztő önzetlenség mellett a kulisszák mögött mivel dotáltatta szolgálatait, annak kitalálását az olvasóra bízzuk. Kertész nem mulasztotta el a kommunista eszmék terjesztését sem a kórházi személyzet között. A kórház bejáratánál egész könyvtárat rendezett be a kommunista irodalom termékeiből, mely a közönségnek is rendelkezésére állott. A diktatúra bukása után az egyik szolgának azt a reményét fejezte ki, hogy : — Most rosszul megy ugyan nekünk, de ne fajön, eljön még a mi időnk is ! Jellemző még Kertészre, hogy amikor a rémuralom megdőlte után a minisztériumból egyakta érkezett a kórházba, annak megállapítására, hogy kik viseltek exponált állást a kommün alatt, azigazgató úr erre soha nem küldött választ felettes hatóságának. Ez hát az a nagyérdemű férfiú, akinek kiszabadításáért az igazgatóság minden követ megmozdít. Ha ez megtörténnék, mi súlyos vétséget látnánk a közérdek ellen, nem is említve, hogy igazságérzetünk a leghatározottabban tiltakoznék az ilyen bűnös ember meg nem fenyítése ellen. De bízunk az ügyészség erejében és igazságosságában, mely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján méltóképpen le fog sújtani a kommunizmus e szilárd oszlopára. TÁVIRATOK Bulgária ratifikálta a békeszer« 'wx edest«, Szófia, jan. 13. A szobranye rövid vita után elfogadta a kormány által aláírt békeszerződést és kifejezte reményét, hogy az mielőbbijeibe lép. / ©sztrák*cseh megegyezés, Prága, jan. 13. Tusar miniszterelnök az osztrákokkal folytatott tanácskozásról úgy nyilatkozott, hogy a politikai kérdésben teljes eredménnyel tárgyaltak, a gazdasági kérdésekben azonban nem lehet Ausztria összes kívánságait kielégíteni. Bécs, jan. 13. A nemzetgyűlés holnap tartja első ülését a karácsonyiszünet után. Renner valószínűleg pénteken nyilatkozik prágai tárgyalásainak eredményéről. Hír szerint újból Párisna fog menni, s csak azután utazik Belgádba. A Poincarét szenátornak választották. , Páris, jan. 13. Poincarét, ámbár nem is volt jelölt, beválasztották a szenátusba. A lapok szerint ez újabb bizonyítéka annak, hogy az ország rendet és egységet akar. Renner visszatért Prágából. Prága, jan. 13. Dr. Renner birodalmi kancellár valamennyi államtitkár és szakreferensek kíséretében este 9 óra 38 perckor Bécsbe utazott. Prágában csak a közlekedésügyi államtitkár, továbbá a szénügyi és vasúti szakreferensek maradtak. (M. T. I.) iiiiiiiiiiiiii!ii)ií!iiiiiiiiimHiiiiiiiiniiiiiiiiiii!ii)iiiiiiiiniiiiiiiitiiuiiiiiiiniiiiiiiiii készülődjünk a választásokra ! Csak keresztényi válasszatok!