Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-31 / 25. szám

Péntek, Í936 jannár SI. NEMZETI ÚJSÁG 13 Dr. Boytha József -• a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli főorvosa Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a Nemzeti Színház örökös tisz­teletbeli főorvosává nevezte ki dr. Boytha Józsefet, akinek csak nemrég adták át a Pázmány Péter Tudományegyetem arany­diplomáját. Dr, Boytha — az egymást követő tsjiuéezneiinzedékek dédelgetett „Boytha bá­csija“, — negyvenhét évig volt egyhuzamban a nemzet Színházának orvosa. Nemcsak a le­bontott régi Nemzeti Színház tatai között ismerték, de népszerű tagja volt a legelő­kelőbb társaságoknak, ismert és nagyon tisz­telt alakja a régi magyar életnek. Boytha József korának egyik legelegánsabb férfija, a hajdani Medikus-Bálok főrendezője, az elmúlt évtizedek nevezetes nagy művészednek legbem- eöbb barátja. Kedves, patriarchális alakja va­lósággal odatartozott a régi színházhoz, a melynek nézőterén állandó helye volt óvtizod- ről-évtázedro. Közel is lakott a színházhoz, a Itáikóczi-uton és ha végigment megszokott út­vonalán, lakásától a színházig, vagy az Or­szágos Kaszinóig, mindenki megsüvegelito a szép öreg urat, aikinek előkelő alakja köré valósággal od aki vünk ozott a képráma. A felesége régi nagy patrícius-családból, a Saxlehnerek közül Való volt, de már néhány éve meghalt. A kiváló orvos azóta visszavonnl- tabb életet élt, de a Nemzeti Színház továbbra is második otthona maradt. Szeretetreméltó jóságos, mindig derűs, bölcsészét sugárzó és előkelő lénye mindenki tiszteletét érdemelte meg. A színészek különösen szerették, ha a régi időkről beszélt nekik. Dr. Boythának pompás a memóriája és csalhatatlanul meg tudja mondani — például 1 — „A vén gaz­ember“-ben játszó színésznek, hogy 1865-ben milyen szabású ruhában jártak az emberek Pesten . . . Boytha József nemrég töltötte he nyolcvanadik életévét és megválik a színház orvosi állásától. Nemcsak az ő öt évtizedes működését, de a régi Nemzeti Színház múlt­ját is megtiszteli a kultuszminiszter, mikor első Ízben adja az „örökös tiszteletbeli főor­vos“ címét. — Operaház. Az Álarcosbál csütörtöki esti előadásán mutatkozott be Stefano Ballarini, az olasz nevű, de magyar szár­mazású kitűnő fiatal baritonista, aki René szerepét alakította. Komoly, figye­lemreméltó énektechnikája, amely ugyan magán viseli az olasz iskola néhány apróbb modorosságát, nemes stilusa, az egyszerűség, amellyel Verdi dalművének nagy alakját színpadra vitte, egyszeriben megnyerték számára a közönség elismeré­sét Fokozta ezt az elismerést a tudat, hogy Stefano Ballarini voltaképpen ma­gyar származású — Bállá István —, aki csak olasz szerződése miatt változtatta meg magyar nevét az olasz csengésű művésznévre. A közönség nagy elismerés­sel ünnepelte a vendégművészen kívül elsősorban Halmos Jánost, a kiváló teno­ristát Riohard gróf szerepében. Rigó Magda gyönyörű orgánuma, átütő erejű drámai szopránja ezúttal is nagy tetszést aratott. A rokonszenves fiatal művésznő ritkán szerepel az utóbbi időben és ennek tudható be a fellépésekor időnkint mu­tatkozó bizonytalanság. Budanovits Má­ria és Ladányi Ilonka egészitették ki az együttest, amelynek tagjai közül újak voltak a két összeesküvő szerepében Kóréh Endre és Vitéz Tibor. A fiatal Hámori Imre is derekasan állotta meg helyét. Failoni karnagy vezényelt- (d.) — Íbiszt Ferenc a magyar népzenei kutatá­sok tükrében. A Magyar Néprajzi Társaság ülésen dr. Major Ervin ,-Liszt Ferenc a ma­gyar népzenei kutatások tükrében“ címmel tartott előadást, amelyben rámutatott mind­azokra a kapcsolatokra, amelyek Löszt Feren­cet kora fiatalságától kezdve a magyar népi muzsikához fűzték. Liszt 1822-ben hallotta Bihari Jánost és Parisban 1828-ban egy Bihari átiratot készített. A műit század negyvenes évedben irta meg Liszt a „Magyar dailok“-at. a rapszódiák jelentős előtanulmányait, me­lyekben régi magyar táncok mellett magyar népdalok is felcsendülnek. Az 1853-tól kezdve kiadott magyar rapszódiák dallamanyagáboz Liszt Ferenc részben gyűjtés, részben pedig főúri baláitai — gróf Fáy István, báró Augusz Antal és mások, továbbá muzsikus kortársai, igy többek között Reményi, Erkel és Mátray Gábor — révén jutott. Az előadó befejezésül azt hangoztatta, hogy Liszt Ferenc sokat vita­tott magyarságának a legigazibb bizonyítékai azok a sokszoros kapcsolatok, amelyek öt a magyár zene tö-ténetéhez, valamint a népi muzsikához fűzik. Az érdekes előadás után Bállá Péter számolt he az 1934. évi moldovai népzenei gyűjtéséről. — A „Bécsi tavasz“ Szegeden. A szegedi Városi Színház ma mutatta be nagy ér­deklődés mellett, Honthy Hanna vendég- szereplésével a „Bécsi tavasz“ eimü ope­rettet. A közönség meleg ünnepléssel fogadta Honthy Hannát és többször hivta a vasfüggöny elé. A szegedi szerep­lők közül Márkus Lajos, Eőry Klári, Vágó Artúr és Bihary Nándor arattak nagy ükért. A pénteki főpróbái szombatra halasztották, a bemutató napjára BULLA ELM4 REKEDLSÉGE MIATT ELMARADT A BELVÁROSI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA Csütörtökön este a Belvárosi Színház előtt nagy tömeg állt, amely érdeklődés­sel tárgyalta az eseményt: a Belvárosi Színház esti előadása váratlanul elma­radt. Amint a szinbáz a közönséggel a kitett fekete táblán tudatta, Bulla Elinát az elmúlt napok próbái annyira igénybe- vettók, hogy csak a legnagyobb önfelál­dozással tudott eddig is fellépni. A ki­tűnő drámád színésznő ugyanis most ké­szülődik élete legnagyobb szerepére, Ber­nard Shaw Szent Johannájára, amelyet Bárdos Artúr rendezésében mutat be a színház. Az óriási drámai szerep, amely fizikailag is erős próbának teszi ki a szí­nésznőt, alaposan megviselte Bulla El­műt, akinek közben minden nap játsza­nia is kellett. Bulla Elma, aki annyi lel­kiismeretséggel készül szerepeire, any- nyira beleéli magát egyes alakításaiba, már napok óta kimerültön támolygott ki a színpadra. Hangja is egyre fátyolozot­tabb lett, kisebb huzatot kapott, hang­szálai berekedtek. A színház igazgatósága, mikor látta, hogy Bulla Elma milyen állapotban van, először aTra gondolt, hogy elhalasztja a Szent Johanna bemutatóját, vagy pedig pár napig mással játszatja Bulla szere­pét az Urilányban. Bulla Elma azonban önfeláldozóan végezte dolgát. Csütörtö­kön a házi főpróbán azonban annyira rekedt volt, hogy orvosi tanácsra két na­pig nem szabad beszélnie. Ezért kénytelen volt lemondani az elő­adást csütörtökön és ezért marad el az Urilány péntekre hirdetett 100. előadása is. Ily módon biztosítani tudja a színház a Szent Johanna szombati bemutatóját. Természetesen a péntek délelőtti zártkörű főpróba, amelyre csak a kritikusokat hív­ták meg, szintén elmarad, illetve szom­bat délelőttre halasztották. Az Urilány századik előadását pedig szerdán tartják meg. Mécs Alajos előadása a modern és romantikus japánról az Uránia színházban Mécs Alajos, a Nemzeti Újság világ­járó riportere, aki három évet töltött a Távolikeleten, megismétli páratlan sikerű előadását a modern és romantikus Japán­ról. Mécs Alajos nemcsak kitűnő iró. akinek cikkeit nagy élvezettel olvassák mindenütt, hanem, amint azt a sajtó egy­hangúlag megállapította s mintegy fel­fedezte, páratlan előadó is. Izgalmas és szenzációs beszámolóját, melyet február 2-án délelőtt 11 órakor tart meg az Uránia színházban, több mint 2000 méter hangosfilm kiséri. Előadása iránt oly nagy az érdeLSi 'és, hogy ezúttal is táblás ház élvezi majd a szebbnól-szebb japáni képeket, az eredeti muzsikát és Mécs Alajos érdekes, vonzó előadását. Pozsonyinál 3 kabinetkép 8 P. Kálvin-tér 5. — Pénteken temetik Kukán Gézát. Pénteken délután temetik a magyar festőművészet ki­tűnőségét, a konzervatív irányú művészet egyik legkiválóbb képviselőjét, Kukán Gézát. A fiatalon elhunyt festőművész egész ifjú korában tűnt fel, azóta sikert sikerre halmo­zott és még azok is, akik művészeti kérdések­ben ellentétes irányt vallottak, elismerték őserejü tehetségét, meggyőződéséhez való hű­ségét, azo-kat a szellemi és erkölcsi tulajdon­ságokat, amelyek méltán avatták Kukán Gé­zát a magyar festőművészet jobbszárnyának reprezentatív alakjává. Sok kitüntetés között az állami aranyérmet is megkapta és a Mű­csarnok minden tárlatán azok között szere­pelt, akik magasra emelték a kiállítás szín­vonalát. Éppen az utóbbi években jutott el tehetsége teljességéhez, 45 éves korában, pá­lyája delelőjén ragadta el a halál. Temetése pénteken délután félhárom órakor lesz a Kerepesi-temetőben. Mengelberg súlyos beteg - elmarad a budapesti hangversenye is Willem Mengelberg, a világhírű hol­land karmester súlyosan megbetegedett és igy legközelebbi hangversenyeit Ber­linben, Béesben és Budapesten kénytelen elhalasztani. A Filharmóniai Társaságot Van Hoorn hollandi követ értesítette, hogy Mengelberg február 10-ére kitűzött hangversenyét, súlyos betegsége miatt nem tarthatja meg. Dohnányi Ernő, a Filharmóniai Társaság elnökkarnagya a február 10-ére kitűzött hetedik bérleti hangversenyt elhalasztotta s a hangver­seny megtartásának időpontját később fogja közölnL A nyolcadik bérleti hang­verseny (Dohnányi—Thibaud) időpontja változatlan marad. — Évek óta a hangversenyszezon legbizto­sabb eseménye a „Fehér Hollók“ műsoros dél­utánja a Zeneakadémián. Ezidén is vasárnapi napon: február 9-én délután 5 órakor kezdő­dik a változatos, vidám énekes számok, próza-tréfák tarka egymásutánja. A Fehér Hollók Budapest összes népszerű művészét állítják megint csatasorba a sikerért. — Az XJj Thália bemutatója. A mai fiatal­ság problémáját, hivatását és rendeltetését választotta drámai témájául Felkai Ferenc „Vágta" című színmüvében, amelyet az Uj Thália vasárnap délelőtt 11 órákor a Kamara Szín házban mutat be, Pünkösti Andor rende­zésében. Az Uj Thália fiatal szinészgárdája, mely az első bemutatón olyan nagy sikert aratott, hálás feladatokat kapott a magyar szerző uj müvében, melyben a főszerepeket: Sennyei Vera Beleznay Margit, Étsy Emilia, Sivó Anna, Egyed Lenke, Faragó Sári, Básthy Lajos, Kédly Gyula, Doktor János, Egry István, Palasovszky Ödön, Harsányt Miklós és Szabó Imre játsszák. A darabhoz nj díszlete­ket tervezett Kürthy György, a zenei rész Csizmarek Mayáé munkája. Il| filmek A DÉCSIBEN: A Négy és fél muskétás, az első magyarra szinkronizált német film, amely Pulváry Károly találmányá­nak köszönheti világrajöttét, azt bizo­nyítja, hogy a szinkronizálásra igenis szükség van Magyarországon. Amig a magyar filmpiacot nem tudjuk kellő számú magyar filmekkel ellátni és na­gyobb importra szorulunk, addig éppen a magyar publikum érdekében szükség van a német és angol nyelvű filmek rész­beni szinkronizálására. Ezt kívánja külö­nösen a kismozik és a vidék közönsége. Arai az első szinkron filmet illeti, kétség­telen, sokkal sikerültebb és értékesebb, mint ahogy azt vártuk. Nem szabad el­felejteni, hogy a szinkronizálás első állo­mása ez a film! A szereplő színészek száj­mozgását meglepő élethüséggel követi a szinkron hang. Persze a magyar szöveg kényszerűségből alkalmazkodik a szin­kronizálás technikájához. Lakner Artur ültette át magyar nyelvre a Négy és fél muskétást. Mindent megtett, hogy a szö­veg pontosan kövesse a mozdulatok és a történések vonalát. Azok az alig észre­vehető kisebb hibák, amelyek inkább a technikai kidolgozásban nyilvánulnak meg, könnyen eltüntethetők és egészen bizonyos, hogy az első magyar szinkron- filmet sok, még jobb és sikerültebb test­vére követi. A film különben nagyon mulatságos, fri6s és fordulatos. A színé­szek, Szőke Szakáll, Verebes Ernő, Hal- may Tibor, Walburg Ottó és Bressart Félix nagyon jók. A RADIUSBAN: Bűn és biinhödés. A film­művészeti nagydijjad tüntették ki ezt a fran­cia filmet és aki végignézte képeit, meg ke’.l állapítania, hogy ez a kitüntetés most való­ban méltó művészi teljesítményt ért. Doszto­jevszkij Raskolnikovja már csak a regény óriási terjedelme, a benne lévő lelki rajzok és tépeilődásek miatt is szinte lehetetlen feladat. A filmrendező, ha a cselekménnyel akarja visszaadni a történteket, csak valami hig ki­vonatot adhat, amely e regény tartalmát semmikép sem fedi És ott áll az óriási fel­adat előtt, hogy vagy lírává, sejtelmes meg- éreztetéssó, a képek által lehelt költészetté oldja fel a regény mondanivalóját, vagy pedig minden igyekezete csődöt mond. A ren­dezés itt megtalálta a művészi érzékeltetésnek azt a módját, hogy fényképezésével, az ala kok beállításával és a kísérőzenével többet mondjon eü, mint a beszélőfilm adta lehetősé­gekkel. A franciák a szimhólikns fényképe­zésnek nagy mesterei és egy-egy tájat, sötét kapualjat vagy uteaszögleteit megrendítő tar­talommal tudnak megtölteni Dosztojevszkij küzbödő leikéinek fájdalmát érezzük ki ebből a filmváltozatból, amelynek legfőbb meglepe­tése Pierre Blanchar, a francia filmművészet áltálnak eddig nem ismert kitűnősége. Arcá­ról. egy-egy mozdulatáról és játékáról, mert azt Dosztojevszkij élményei festik alá, köte­teket lehetne Írni. Kitűnő Porflr vizsgálóbíró személyében Harry Baut, akinek hálójában Raskolnikov megkinzottan vergődik. Végül Madelaine Ozeray-1 kell említenünk Sonja megjelenítőjét, de külön dicséret illeti a sok epizódszereplőt is, akik fájdalmas élethüséggel adják vissza Dosztojevszkij múlt századi orosz világát. Vergődtetően és fájdalmasan szép film, a Bűn és biinhödés, bizonyára válogatot­tal! előkelő publikuma lesz. /CuiisstsaiUUűk — A croydoni Repertory Színház érdé- kés Ibsen-bemutatóval kísérletezett <t napokban. A Catalina, a nagy drámaíró­nak eddig még sehol elő nem adott tra­gédiája került színre a kísérleti előadá­son. Ibsen huszonnégy éves korában irta meg rimnélküli versekbe a római össze­esküvés történetét, amely azonban a gon­dos előadás és ügyes rendezés ellenére is a kritika egyhangú megállapítása szerint megbukott. A lapok szinte egyértelműen állapították meg, hogy „Ibsen ifjúkori müve teljesen nélkülözi az ifjúság szelle­mét és regényes lendületét“, — A Magyar Színház február 11-én ünnepi formában tartja meg Az Ur ka­tonái századik előadását. Külön arany­szegélyes meghívót nyomatott a színház, amely egyúttal bejelenti, hogy Az Un katonáinak ezt a jubiláris előadását köz­vetíti először a rádió! — Csütörtökön este a Pesti Színházban érdekes szereplőváltozás volt. A Nemzeti Színház Vili. Henrik előadásán játszó Titkos Ilona helyett Sulyok Mária vette át a Kilencágu korona főszerepét. A nagyszerű megjelenésű, izmos tehetségű Sulyok Mária ezúttal is bebizonyította, hogy ma már a legelső színésznők közé tartozik Pesten, aki hamarosan erőssége lesz a Vígszínház gárdájának. — Fritzi Jockl, Bécs ünnepelt énekes­nője mutatkozik be Budapesten. A pesti Vigadóban rendezik azt a bécsi zeneestét, amelyen a népszerű énekesnő a két Strauss népszerű dalain kívül Mozart Jl re pasture“ hangversenyáriáját is énekli, A Székesfővárosi Zenekart Nilius Rudolf, a bécsi zeneakadémia professzora ve­zényli. — A nagy amerikai filmek példájára érdekes újítást vezettek be legutóbb a Hunnia-gyárban. Úgynevezett párbeszéd­vezetőt szerződtettek, akinek nem volt más feladata, mint a film felvételeim közreműködő színészeknek precíz tudásá­ról gondoskodni. A barátságos arcot kérek“ felvételeinél Kardos László ren­dező Szenes Ernőt, az ismert komikust bizta meg ezzel a feladattal, aki drámai színészeket megszégyenítő szigorral vette, elő a jelenésre kerülő színészeket és gya­korolta velük szerepüket. — Kétmillió dollárt emésztettek fel a Lázadók felvételei. A Metro-gyár legújabb filmjének szenzációja, hogy férfi sztárjai Charles Laughton, Clark Gable és Fran- chot Thone­— Műsoros est a Pátria Klubban. A Pátria Klub szombaton este fél 10 órai kezdettel műsoros estet rendez, A műsor első része magyar nóta-hangverseny, közreműködik Ké­kes írón és Kubányi György, Vörös Misi ei- gányzonokarának kíséretével, a második lés»* ben Dayka Margit, Szombathelyi Blanka ég Kovács Károly magánszámokkal szerepel. Konferál Saád Béla. — Február 22-én álarcos magyar bál. — Majd a Zsuzsi!.,, Lakner Bácsi Gyer­mekszinházának Európában egyedülálló pro­dukció j a vasárnap délelőtt a Vígszínházban» Jegyekről ajánlatos elővételben gondoskodni. — Millos Aurél a magyar balettről. A düs­seldorfit táneakadémia kiváló vezetője, MilloS Aurél tartott érdekes előadást a magyar ba- lett fejlődéséről. Kortörténeti visszapillan­tásban számolt be a magyar táncművészet érdekesen egyéni kialakulásáról, méltatva a népművészeti elemeket, amelyek voltaiképpen tartalmát adják a magyar pantomim modern értelemben vett kialakulásának. Millos Aurél, aki a ditsseldorffi táneakadémia vezetője, leg­utóbb Schuman „Karnevál“ cimü alkotásának ragyogó beállításával aratott elismerést az Operaházban s azóta is tevékeny részt vesz az Operaház balett-tánckarának irányításá­ban. Az érdekes előadás előtt Sándor György orosz szerzők, valamint Dohnányi Ernő mü­veit adta elő. — A Babkó Gyermek Színpad előadása a Budai Katolikus Körben. A népszerű Babkó Gyermekszinpad február 2-án, vasárnap dél­után 3 órakor tartja legközelebbi előadását a Budai Katolikus Kör (Fő-utca 83.) dísztermé­ben A tehetséges kis művészek a Kalász királyfi cimü gyermekoperettet adják elő, amelynek kaiborérészébem sok tánc, ének és vidámság Ígér szórakozást az apróságoknak. A táncokat és az előadást a Babkó Színpad vezetője: Koróda Mfklósmó tanította be. Az egyetlen budai gyermekszinpad előadása iránt nagy az érdeklődés. A megjelent gyerekek uzsonnát kapnak. Jegyek már 50 filléres ár­ban kaphatók a Budai Katolikus Körben és telefonom előre rendelhetők 614—08. számon. A Nemzeti Újság olvasói 50 százalékos ked­vezményt élveznek. MEGJELENT! Dr. Közl-Horváth Józsefi MLETtt MSI a «Quadragesimo anno» feldolgozása. 48 oldal! 3 fillér! 100.000 példány' Megrendelhető: Actio Catholica Országos Elnöksége Budapest, IV., Perenclek-tere 7., 1H. lépcső. I. emelet 8 Vidékre » legkisebb megrendelés ÍOO pld.

Next

/
Thumbnails
Contents