Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-31 / 25. szám
Péntek, 1936 január 1I. NEMZETI ÚJSÁG Dr. Boytha József• a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli főorvosa Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli főorvosává nevezte ki dr. Boytha Józsefet, akinek csak nemrég adták át a Pázmány Péter Tudományegyetem aranydiplomáját. Dr. Boytha — az egymást követő zsziuéezneizedékek dédelgetett „Boytha bácsija“, s negyvenhét évig volt egyhuzamban a nemzet Színházának orvosa. Nemcsak a lebontott régi Nemzeti Színház falai között ismerték, de népszerű tagja volt a legelőkelőbb társaságoknak, ismert és nagyon tisztelt alakja a régi magyar életnek. Boytha József korának egyik legelegánsabb férfija, a hajdani Medikus Bálok főrendezője, az elmúlt évtizedek nevezetes nagy művészeinek legbennebb barátja. Kedves, patriarchális alakja valósággal odatartozott a régi színházhoz, amelynek nézőterén állandó helye volt évtizedről-évtizedre. Közel is lakott a színházhoz, a Szalkóczi-úton és ha végigment megszokott útvonalán, lakásától a színházig, vagy az Országos Kaszinóig, mindenki megsüvegelite a szép öreg urat, akinek előkelő alakja köré valósággal odakivánkozott a képráma. A felesége régi nagy patrícius-családból, a Saxlehnerek közül Való volt, de már néhány éve meghalt. A kiváló orvos azóta visszavonultabb életet élt, de a Nemzeti Színház továbbra is második otthona maradt. Szeretetreméltó jóságos, mindig derűs, bölcsészet sugárzó és előkelő lénye mindenki tiszteletét érdemelte meg. A színészek különösen szerették, ha a régi időkről beszélt nekik. Dr. Boythának pompás a memóriája és csalhatatlanul meg tudja mondani — például — „A vén gazember“-ben játszó színésznek, hogy 1865-ben milyen szabású ruhában jártak az emberek Pesten . . . Boytha József nemrég töltötte be nyolcvanadik életévét és megválik a színház orvosi állásától. Nemcsak az ő öt évtizedes működését, de a régi Nemzeti Színház múltját is megtiszteli a kultuszminiszter, mikor első ízben adja az „örökös tiszteletbeli főorvos“ címét. — Operaház. Az Álarcosbál csütörtöki esti előadásán mutatkozott be Stefano Ballarini, az olasz nevű, de magyar származású kitűnő fiatal baritonista, aki René szerepét alakította. Komoly, figyelemreméltó énektechnikája, amely ugyan magán viseli az olasz iskola néhány apróbb modorosságát, nemes stílusa, az egyszerűség, amellyel Verdi dalművének nagy alakját színpadra vitte, egyszeriben megnyerték számára a közönség elismerését Fokozta ezt az elismerést a tudat, hogy Stefano Ballarini voltaképpen magyar származású — Balla István —, aki csak olasz szerződése miatt változtatta meg magyar nevét az olasz csengésű művésznévre. A közönség nagy elismeréssel ünnepelte a vendégművészen kívül elsősorban Halmos Jánost, a kiváló tenoristát Richard gróf szerepében. Rigó Magda gyönyörű orgánuma, átütő erejű drámai szopránja ezúttal is nagy tetszést aratott. A rokonszenves fiatal művésznő ritkán szerepel az utóbbi időben és ennek tudható be a fellépésekor időnként mutatkozó bizonytalanság. Budanovits Mária és Ladányi Ilonka egészítették ki az együttest, amelynek tagjai közül újak voltak a két összeesküvő szerepében Keréh Endre és Vitéz Tibor. A fiatal Hámori Imre is derekasan állotta meg helyét. Failoni karnagy vezényelt (d.) — Íbiszt Ferenc a magyar népzenei kutatások tükrében. A Magyar Néprajzi Társaság ülésén dr. Major Ervin ,Liszt Ferenc a magyar népzenei kutatások tükrében“ címmel tartott előadást, amelyben rámutatott mindazokra a kapcsolatokra, amelyek Liszt Ferencet kora fiatalságától kezdve a magyar népi muzsikához fűzték. Liszt 1822-ben hallotta Bihari Jánost és Parisban 1828-ban egy Bihari átiratot készített. A múlt század negyvenes éveiben írta meg Liszt a „Magyar dalok“-at, a rapszódiák jelentős előtanulmányait, melyekben régi magyar táncok mellett magyar népdalok is felcsendülnek. Az 1853-tól kezdve kiadott magyar rapszódiák dallamanyagához Liszt Ferenc részben gyűjtés, részben pedig főúri baráttai — gróf Fáy István, báró Augusz Antal és mások, továbbá muzsikus kortársai, így többek között Reményi, Erkel és Mátray Gábor — révén jutott. Az előadó befejezésül azt hangoztatta, hogy Liszt Ferenc sokat vitatott magyarságának a legigazibb bizonyítékai azok a sokszoros kapcsolatok, amelyek őt a magyar zene történetéhez, valamint a népi muzsikához fűzik. Az érdekes előadás után Balla Péter számolt be az 1934. évi moldovai népzenei gyűjtéséről. — A „Bécsi tavasz“ Szegeden. A szegedi Városi Színház ma mutatta be nagy érdeklődés mellett, Honthy Hanna vendégszereplésével a „Bécsi tavasz“ című operettet. A közönség meleg ünnepléssel fogadta Honthy Hannát és többször hívta a vasfüggöny elé. A szegedi szereplők közül Márkus Lajos, Eőry Klári, Vágó Artúr és Bihary Nándor arattak nagy ükért. BULLA ELME REKEDTSÉGE MIATT ELMARADT A BELVÁROSI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA A pénteki főpróbát szombatra halasztották, a bemutató napjára Csütörtökön este a Belvárosi Színház előtt nagy tömeg állt, amely érdeklődéssel tárgyalta az eseményt: a Belvárosi Színház esti előadása váratlanul elmaradt. Amint a színház a közönséggel a kitett fekete táblán tudatta, Bulla Elinát az elmúlt napok próbái annyira igénybevették, hogy csak a legnagyobb önfeláldozással tudott eddig is fellépni. A kitűnő drámai színésznő ugyanis most készülődik élete legnagyobb szerepére, Bernard Shaw Szent Johannájára, amelyet Bárdos Artúr rendezésében mutat be a színház. Az óriási drámai szerep, amely fizikailag is erős próbának teszi ki a színésznőt, alaposan megviselte Bulla Elmát, akinek közben minden nap játszania is kellett. Bulla Elma, aki annyi lelkiismeretséggel készül szerepeire, anynyira beleéli magát egyes alakításaiba, már napok óta kimerülten támolygott ki a színpadra. Hangja is egyre fátyolozottabb lett, kisebb huzatot kapott, hangszálai kerekedtek. A színház igazgatósága, mikor látta, hogy Bulla Elma milyen állapotban van, először arra gondolt, hogy elhalasztja a Szent Johanna bemutatóját, vagy pedig pár napig mással játszatja Bulla szerepét az Úrilányban. Bulla Elma azonban önfeláldozóan végezte dolgát. Csütörtökön a házi főpróbán azonban annyira rekedt volt, hogy orvosi tanácsra két napig nem szabad beszélnie. Ezért kénytelen volt lemondani az előadást csütörtökön és ezért marad el az Úrilány péntekre hirdetett 100. előadása is. Ily módon biztosítani tudja a színház a Szent Johanna szombati bemutatóját. Természetesen a péntek délelőtti zártkörű főpróba, amelyre csak a kritikusokat hívták meg, szintén elmarad, illetve szombat délelőttre halasztották. Az Urilány századik előadását pedig szerdán tartják meg. Mécs Alajos előadása a modern és romantikus japánról az Uránia színházban Mécs Alajos, a Nemzeti Újság világjáró riportere, aki három évet töltött a Távolikeleten, megismétli páratlan sikerű előadását a modern és romantikus Japánról. Mécs Alajos nemcsak kitűnő író, akinek cikkeit nagy élvezettel olvassák mindenütt, hanem, amint azt a sajtó egyhangúlag megállapította s mintegy felfedezte, páratlan előadó is. Izgalmas és szenzációs beszámolóját, melyet február 2-án délelőtt 11 órakor tart meg az Uránia színházban, több mint 2000 méter hangosfilm kíséri. Előadása iránt oly nagy az érdekelés, hogy ezúttal is táblás ház élvezi majd a szebbnél-szebb japáni képeket, az eredeti muzsikát és Mécs Alajos érdekes, vonzó előadását. Pozsonyinál 3 kabinetkép 8 P. Kálvin-tér 5. — Pénteken temetik Kukán Gézát. Pénteken délután temetik a magyar festőművészet kitűnőségét, a konzervatív irányú művészet egyik legkiválóbb képviselőjét, Kukán Gézát. A fiatalon elhunyt festőművész egész ifjú korában tűnt fel, azóta sikert sikerre halmozott és még azok is, akik művészeti kérdésekben ellentétes irányt vallottak, elismerték őserejű tehetségét, meggyőződéséhez való hűségét, azokat a szellemi és erkölcsi tulajdonságokat, amelyek méltán avatták Kukán Gézát a magyar festőművészet jobbszárnyának reprezentatív alakjává. Sok kitüntetés között az állami aranyérmet is megkapta és a Műcsarnok minden tárlatán azok között szerepelt, akik magasra emelték a kiállítás színvonalát. Éppen az utóbbi években jutott el tehetsége teljességéhez, 45 éves korában, pályája delelőjén ragadta el a halál. Temetése pénteken délután fél három órakor lesz a Kerepesi-temetőben. Mengelberg súlyos beteg - elmarad a budapesti hangversenye is Willem Mengelberg, a világhírű holland karmester súlyosan megbetegedett és így legközelebbi hangversenyeit Berlinben, Bécsben és Budapesten kénytelen elhalasztani. A Filharmóniai Társaságot Van Hoorn hollandi követ értesítette, hogy Mengelberg február 10-ére kitűzött hangversenyét, súlyos betegsége miatt nem tarthatja meg. Dohnányi Ernő, a Filharmóniai Társaság elnökkarnagya a február 10-ére kitűzött hetedik bérleti hangversenyt elhalasztotta s a hangverseny megtartásának időpontját később fogja közölni A nyolcadik bérleti hangverseny (Dohnányi—Thibaud) időpontja változatlan marad. — Évek óta a hangversenyszezon legbiztosabb eseménye a „Fehér Hollók“ műsoros délutánja a Zeneakadémián. Ez idén is vasárnapi napon, február 9-én délután 5 órakor kezdődik a változatos, vidám énekes számok, próza-tréfák tarka egymásutánja. A Fehér Hollók Budapest összes népszerű művészét állítják megint csatasorba a sikerért. — Az Xj Thália bemutatója. A mai fiatalság problémáját, hivatását és rendeltetését választotta drámai témájául Felkai Ferenc „Vágta" című színművében, amelyet az Új Thália vasárnap délelőtt 11 órakor a Kamara Színházban mutat be, Pünkösti Andor rendezésében. Az Uj Thália fiatal színészgárdája, mely az első bemutatón olyan nagy sikert aratott, hálás feladatokat kapott a magyar szerző új művében, melyben a főszerepeket: Sennyei Vera Beleznay Margit, Étsy Emilia, Sivó Anna, Egyed Lenke, Faragó Sári, Básthy Lajos, Rédly Gyula, Doktor János, Egry István, Palasovszky Ödön, Harsányi Miklós és Szabó Imre játsszák. A darabhoz új díszleteket tervezett Kürthy György, a zenei rész Csizmarek Mayáé munkája. Is filmek A BÉCSIBEN: A Négy és fél muskétás, az első magyarra szinkronizált német film, amely Pulváry Károly találmányának köszönheti világrajöttét, azt bizonyítja, hogy a szinkronizálásra igenis szükség van Magyarországon. Amíg a magyar filmpiacot nem tudjuk kellő számú magyar filmekkel ellátni és nagyobb importra szorulunk, addig éppen a magyar publikum érdekében szükség van a német és angol nyelvű filmek részbeni szinkronizálására. Ezt kívánja különösen a kismozik és a vidék közönsége. Azai az első szinkronfilmet illeti, kétségtelen, sokkal sikerültebb és értékesebb, mint ahogy azt vártuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a szinkronizálás első állomása ez a film! A szereplő színészek szájmozgását meglepő élethűséggel követi a szinkronhang. Persze a magyar szöveg kényszerűségből alkalmazkodik a szinkronizálás technikájához. Lakner Artur ültette át magyar nyelvre a Négy és fél muskétást. Mindent megtett, hogy a szöveg pontosan kövesse a mozdulatok és a történések vonalát. Azok az alig észrevehető kisebb hibák, amelyek inkább a technikai kidolgozásban nyilvánulnak meg, könnyen eltüntethetők és egészen bizonyos, hogy az első magyar szinkronfilmet sok, még jobb és sikerültebb testvére követi. A film különben nagyon mulatságos, friss és fordulatos. A színészek, Szőke Szakáll, Verebes Ernő, Halmay Tibor, Walburg Ottó és Bressart Félix nagyon jók. A RADIUSBAN: Bűn és bűnhödés. A filmművészeti nagydíjjal tüntették ki ezt a francia filmet és aki végignézte képeit, meg kell állapítania, hogy ez a kitüntetés most valóban méltó művészi teljesítményt ért. Dosztojevszkij Raskolnikovja már csak a regény óriási terjedelme, a benne lévő lelki rajzok és tépeilődések miatt is szinte lehetetlen feladat. A filmrendező, ha a cselekménnyel akarja visszaadni a történteket, csak valami híg kivonatot adhat, amely e regény tartalmát semmikép sem fedi És ott áll az óriási feladat előtt, hogy vagy lírává, sejtelmes megéreztetéssé, a képek által lehelt költészetté oldja fel a regény mondanivalóját, vagy pedig minden igyekezete csődöt mond. A rendezés itt megtalálta a művészi érzékeltetésnek azt a módját, hogy fényképezésével, az alakok beállításával és a kísérőzenével többet mondjon el, mint a beszélőfilm adta lehetőségekkel. A franciák a szimbólikus fényképezésnek nagy mesterei és egy-egy tájat, sötét kapualjat vagy utcaszögleteit megrendítő tartalommal tudnak megtölteni Dosztojevszkij küzdödő lelkeinek fájdalmát érezzük ki ebből a filmváltozatból, amelynek legfőbb meglepetése Pierre Blanchar, a francia filmművészet általnak eddig nem ismert kitűnősége. Arcáról, egy-egy mozdulatáról és játékáról, mert azt Dosztojevszkij élményei festik alá, köteteket lehetne írni. Kitűnő Porfir vizsgálóbíró személyében Harry Baut, akinek hálójában Raskolnikov megkínzottan vergődik. Végül Madelaine Ozeray-t kell említenünk Sonja megjelenítőjét, de külön dicséret illeti a sok epizódszereplőt is, akik fájdalmas élethűséggel adják vissza Dosztojevszkij múlt századi orosz világát. Vergődtetően és fájdalmasan szép film, a Bűn és bűnhödés, bizonyára válogatottal előkelő publikuma lesz. 13 /CunsstsaiUUnk — A croydoni Repertory Színház érdekes Ibsen-bemutatóval kísérletezett a napokban. A Catalina, a nagy drámaírónak eddig még sehol elő nem adott tragédiája került színre a kísérleti előadáson. Ibsen huszonnégy éves korában írta meg rimnélküli versekbe a római összeesküvés történetét, amely azonban a gondos előadás és ügyes rendezés ellenére is a kritika egyhangú megállapítása szerint megbukott. A lapok szinte egyértelműen állapították meg, hogy „Ibsen ifjúkori műve teljesen nélkülözi az ifjúság szellemét és regényes lendületét“. — A Magyar Színház február 11-én ünnepi formában tartja meg Az Úr katonái századik előadását. Külön aranyszegélyes meghívót nyomatott a színház, amely egyúttal bejelenti, hogy Az Ur katonáinak ezt a jubiláris előadását közvetíti először a rádió! — Csütörtökön este a Pesti Színházban érdekes szereplőváltozás volt. A Nemzeti Színház Vill. Henrik előadásán játszó Titkos Ilona helyett Sulyok Mária vette át a Kilencágú korona főszerepét. A nagyszerű megjelenésű, izmos tehetségű Sulyok Mária ezúttal is bebizonyította, hogy ma már a legelső színésznők közé tartozik Pesten, aki hamarosan erőssége lesz a Vígszínház gárdájának. — Fritzi Jockl, Bécs ünnepelt énekesnője mutatkozik be Budapesten. A pesti Vigadóban rendezik azt a bécsi zeneestét, amelyen a népszerű énekesnő a két Strauss népszerű dalain kívül Mozart il re pasture“ hangversenyáriáját is énekli. A Székesfővárosi Zenekart Nikus Rudolf, a bécsi zeneakadémia professzora vezényli. A nagy amerikai filmek példájára érdekes újítást vezettek be legutóbb a Hunnia-gyárban. Úgynevezett párbeszédvezetőt szerződtettek, akinek nem volt más feladata, mint a film felvételeim közreműködő színészeknek precíz tudásáról gondoskodni. A barátságos arcot kérek“ felvételeinél Kardos László rendező Szenes Ernőt, az ismert komikust bízta meg ezzel a feladattal, aki drámai színészeket megszégyenítő szigorral vette elő a jelenésre kerülő színészeket és gyakorolta velük szerepüket. — Kétmillió dollárt emésztettek fel a Lázadók felvételei. A Metro-gyár legújabb filmjének szenzációja, hogy férfi sztárjai Charles Laughton, Clark Gable és Franchot Thone— Műsoros est a Pátria Klubban. A Pátria Klub szombaton este fél 10 órai kezdettel műsoros estet rendez. A műsor első része magyar nóta-hangverseny, közreműködik Kékes Irén és Kubányi György, Vörös Misi cigányzenekarának kíséretével, a második részben Dayka Margit, Szombathelyi Blanka és Kovács Károly magánszámokkal szerepel. Konferál Saád Béla. — Február 22-én álarcos magyar bál. — Majd a Zsuzsi!... Lakner Bácsi Gyermekszínházának Európában egyedülálló produkciója vasárnap délelőtt a Vígszínházban. Jegyekről ajánlatos elővételben gondoskodni. — Millos Aurél a magyar balettről. A düsseldorfi táncakadémia kiváló vezetője, Millos Aurél tartott érdekes előadást a magyar balett fejlődéséről. Kortörténeti visszapillantásban számolt be a magyar táncművészet érdekesen egyéni kialakulásáról, méltatva a népművészeti elemeket, amelyek voltaképpen tartalmát adják a magyar pantomim modern értelemben vett kialakulásának. Millos Aurél, aki a düsseldorffi táncakadémia vezetője, legutóbb Schuman „Karnevál“ című alkotásának ragyogó beállításával aratott elismerést az Operaházban s azóta is tevékeny részt vesz az Operaház balett-tánckarának irányításában. Az érdekes előadás előtt Sándor György orosz szerzők, valamint Dohnányi Ernő műveit adta elő. — A Babkó Gyermek Színpad előadása a Budai Katolikus Körben. A népszerű Babkó Gyermekszínpad február 2-án, vasárnap délután 3 órakor tartja legközelebbi előadását a Budai Katolikus Kör (Fő utca 83.) dísztermében A tehetséges kis művészek a Kalász királyfi című gyermekoperettet adják elő, amelynek karbarérészében sok tánc, ének és vidámság ígér szórakozást az apróságoknak. A táncokat és az előadást a Babikó Színpad vezetője, Koroda Miklósmé tanította be. Az egyetlen budai gyermekszínpad előadása iránt nagy az érdeklődés. A megjelent gyerekek uzsonnát kapnak. Jegyek már 50 filléres árban kaphatók a Budai Katolikus Körben és telefonon előre rendelhetők 614—08. számon. A Nemzeti Újság olvasói 50 százalékos kedvezményt élveznek. MEGJELENT! Dr. Közl-Horváth Józsefi MLETtt MSI a «Quadragesimo anno» feldolgozása. 48 oldal! 3 fillér! 100.000 példány Megrendelhető: Actio Catholica Országos Elnöksége Budapest, IV., Perendek tere 7., 10. lépcső. I. emelet « Vidékre » legkisebb megrendelés 100 pld.