Népi Egység, 1946. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1946-04-02 / 75. szám

Mi. ivmn ?5, ssim ár* 266 !«­ Kedd. .1946 április % 1 BRASOV-BRASSÓ S*«f keoslö»41f i Str.Arti­itarilor fOtv8s-u.) lt. TlvitKdlil 1IVS9 Kladóhivatal Piafa Oh Eneseu (Rózsatér) a. Tét beszélS 22*99 Kéziratokat nem őrlünk «sec. Szcl-mentőségi fogadó óra e»9 törtökön 16-18 éréig, Kiadóhivatal! órák naponta 8-10 óráig POLITIKAI NAPILAP VEL'uSs SZERKESZTI?: KURKO GYÁRFÁS B«]*gj*TVe a brassói törvényszéken ö. II. 1768*1944 szám alatt Engedélyest«: Cenzura Militară a Prese!­sale No. 1437.7.X. 1944 Előfizetés egy hónapra 4600 HirDETESI DIJAK. Hírrovatban, hirdetményben, nyilttérben 309. Közgazdasagi közleményben 900 lej szavanként (legkeve­sebb 20 szó). Keretes hirdetés négyzeten­­ fként 300 lej. Gyász Jelentés négyzetcentiméterenként 850 lej. Dijak előre fizetendő!. a csíki­k körül némi bajok varrnak. Csíkmegye népe nyugtalankodik a termelés és a szállítás körül tapasztalható események miatt s ez a nyugtalanság érthető te. Csikmegyé­­ben ugyanis nincsenek tengő búzamezők, hanem csak pityókaföldek, azontúl he­gyek és havasok és ha a csíki székely meg akar élni s adófizető állampolgár akar len­ni, akkor legelsősorban is a fával kell tö­rődnie. Lehetőleg vizi íg­y saját fájával. A helyzet ugyanis az, hogy a csíki szé­kely mindig kitűnő erdőminkás volt és ezt a tulajdonságát ma sem veszítette el. Hiszen éppen ezért nyugtalankodik a fája miatt Mert az idők változásával és a sza­badság rangy szellőinek borzolgatásá­­ra a széles tömegekben is felébredt a ha­ladás v­ágya a nincsenek megelégedve az eddigi módszerekkel. Azokkal a módsze­rekkel, amelyek értelmében a csíki szé­kely a maga munkakészségével, kitűnő szervezőkép­ességeivel, iparűzésre s iparte­­rem­tésre irányuló tehetségével még min­dig csak dönti, hántja,­­úsztatja, közelíti és rakja a fát, de fejszétől és főrésztől fel­tört markát mégis csak a szűkönszabott munkabér üti s a haszonból, a csíki fa hasznából, saját havasainak termékeiből egy huncut vasat sem kap. Törekvése közös mindazok küzdelmé­vel, akik a gazdasági nyomás fojtogató szorításán akarnak tágítani és a munka hasznából a dolgozókat is szeretnék ré­­ fizettetni a munkaeszközök jelenlegi bir­tokosai mellett. A lelkekben megcsonduló idegesség azonban nem mindig találja meg a heyes utat és kifejezést. Egyes he­lyeken a nyilas idők még bujkáló marad­ványai gonosz célzatossággal igyekeznek kihasználni a széles tömegek természetes törekvéseit az igazabb és jobb élet után s hamis szólamok, hamis jelszavak álruhá­jába igyekezi­ek bujtatni a helyes szándé­kot.­­ Csikmegyében* még mindig vannak egyesek, akik a nagy faüzletek lebonyolí­tóiban „idegeneket" vagy „másfa­juakat* látnak s talán már arra is hajlandók, hogy baráti körben, nyíltan meg-megszidogas­­sák őket, mint gonosz kelleti népet Einnek a felelőtlen izgatásnak azonnal véget kell vetni. Le kell leplezni a nyílás bujtogatókat és ki kell zárni őket a köz­életből. A dolgozót vagy a munkaadót a demokrácia nem aszerint ítél meg, hogy milyen nyelvet beszél, vagy milyen a bőre színe, vagy milyen Istent imád, ha­nem aszerint, hogy erejét és képességét az uj világ felépítésének munkájába állít­­vagy sem? A csíki székelyek tudják is ezt és Szálas s­avatag hívei nem sok eredményt érnek­­ köztük. De a csíki székelyeknek Meg Stefi ta- Sir­ok azt a módot, amelynek segítségé­­et saját jogos vágyaikat és igényeiket is kielégíthetik a demokrácia szellemében. Mert a csiki székelynek igaza van, amikor tíz körömmel kapaszkodik egyetlen élet­­lehetőségéhez, a fához és nem akarja, hogy erdeinek és havasainak hasznát min­dig csak mások fölözzék le. Ez a haszon a népé és annak is kell lennie. Az út pedig a népi szövetkezetek­ útja. Ezen az utón indultak el a székelyek már rögtön a felszabadulás után és ezen az utón kell tovább haladniok, ha maguknak és gyermekeiknek biztosítani akarják az életet. A szövetkezetekké tömörült kis­emberek együttes ereje szembe fog szálla­­ni a csak haszonra törő puszta péa­zváral­ko­zásokkal és meg fogja akadályozni azt, hogy Csikm­egye második Karszt­ vidékké pusztuljon a személytelen és közömbös döntő­ fejsze nyomán. Tudjuk, hogy a csifkm­egye fatermelő szövetkezeteket milliónyi vád érte és éri naponta Rájuk kenik a gyalázatot erről is, arról is. D­e hát ez már így van a ke­ SssfMu­st mlr­ín­t»»»lHftk »z»Hwt Legalább húszezer halott is résztvett a vasárnapi görög választásokon rtól!” (Athén.) Görögországban vasárnap tar­tották meg az általános választásokat. Soha talán még választásokat ilyen fe­szült légkörben nem rendeztek meg. Az izgalom már a választásokat megelőző nap a tetőfokára hágott. Ennek ellenére a szombati nap viszonylagosan nyugalom­ban telt el. A Szofurisz kormány már elő­zőleg a legmesszebbmenő óvintézkedése­ket rendelte­­. Athénban az­­utcákon pán­célos gépkocsik tartottak járőrszolgála­tot. Ezenkívül külön főhadiszállást létesí­tettek­, ahol katonai alakulatokat tartottak készenlétben, hogy rendzavarás esetén tehergépkocsikon a helyszínre siessenek. A görögországi brit csapatok paran­csot kaptak, hogy a választások napján nem hagyhatják el kaszárnyájukat. A vá­lasztások ellenőrzésére kiküldött kül­földi megfigyelők már a szombati napon megtettek minden előkészületet. Ezek az angol, amerikai és francia megfigye­lőkből alakított bizottságok 240 csoportot alkotva 1750 választási helységet elen­­őriznek. Észleleteikről 10 napon belül kö­telesek jelentést ternni, d e jelentéseiket egyidejűleg teszik közzé Newyorkban, Parisban és Londonban. A választások napját megelőző este Athénban népgyűlést tartottak, amelyen felszólalt Szofianopulosz volt külügymi­niszter is, aki tudvalevőleg a választások elhalasztása mellett foglalt állást és ezért kellett kiválnia a Szofufisz - kormányból. Szofiamopulosz a választásokról való tá­volmaradásra szólította fel a jelenlévőket. Beszédében többek között a következőket jelentette ki: „Nem félünk Bevín ágyú-A k­épgyűlés alkalmával erős katonai készültség ügyett fel a rend fenntartására. Összetűzésekre azonban nem került sor. A választások megtartását ellenző bal­­oldali és középpártok kiáltványokat bo­csátottak ki, amelyben a szavazástól való távolmaradásra szólították fel a görögö­ket és élesen bírálták Szob­disz miniszter­elnök politikáját. A kormány egyébként rendeletet adott ki, hogy a választások napján nem szabad gyűléseket tartani és a pártoknak nincs jogukban semmiféle alak­ban híveikhez fordulni. A kormány az összes távbeszélő és táviró vonalakat va­sárnapra a választások céljaira foglalta le. Az­­eredményeket a szavazások összeszá­molása után vasárnap éjfélkor hozzák nyilvánosságra. A görögországi választások előestéjén Bevitt brit külügyminiszter Bristolban be­szédet mondott. Kijelentette, hogy Görög­ország rendkívül nehéz helyzetben van. Majd arról beszélt, hogy a görög válasz­tások elhalasztásának kérdésében kikérte kormánya véleményét és együttesen ju­tottak arra a meggyőződésre, hogy a választások elhalasztása csak a jelenlegi bizonytalanság további fennn tartásét je­len­ten­é. Jellemző a görögországi választások körülményeire Szofufisz miniszterelnök legutóbbi beszéde. Szofuíisz kijelentette, hogy rendkívül boldog lett volna, ha a baloldali pártok is részt vesznek a szavazá­­­­son. Ilyenformán ugyanis ezek a pártok törvényes jelleget kaptak volna és m­eg­­nyílt volna a választások után a lehető­ség egy széleskörű pártközi kormány megteremtésére, amely megerősíthette volna a köztársasági szellemet. A balol­dali pártok távolmaradása szerinte a ki­­rálypártiaknak kedvez. A választási névjegyzékek összeállítá­sával kapcsolatban Szofurisz nyíltan utalt arra, hogy ezeket a névjegyzékeket meg­hamisították, kijelentve, hogy olyan sze­mélyek is szerepelnek ezen a jegyzéken, akik már 10­0 éve meghaltak. A görög azi­niszterelnök­ hozzáfűzte: " Legalább 20.000 halott fog szavazni és ezek a halottak a királyra adják le sza­­vazatukat. A továbbiak során Szofurisz kijelentette hogy a jelenlegi rendőrség és csendőrség a Metaxasz és a tengelyhatalmak parancs­­uralmának az öröksége. Éppen ezért hí­vei a paran­csuralomnak, a fasizmusnak és királypárti érzelmnek. Az egyetlen meg­oldás az volna, ha ezeket feloszlatnák és teljesen új emberekkel váltanák fel Szofurisz azt is kijelentette, hogy ha bármelyik párt megszerezné az abszulú­ többséget, azonnal benyújtja lemondását.. Ellenkező esetben május 13-ig, a parla­ment összeüléséig a kormány élén ma­rad. Kérdést intéztek a görög miniszterel­nökhöz a brit csapatok görögországi tar­tózkodásáról is. Szofukisz úgy véli, hogy a brit csapatok azonnali kivonulása a vá­lasztások megejtése után felfogása szerint nem célszerű. Ez azonban csak az ő véle­kedése ,mert nem a görögök döntik el­­hogy kivonuulnak-e vagy benn maradnak-e ezek a csapatok az országban. Megható ünnepség keretében leplezték le a Brassóban eltemetett szovjet hős síremlékét (Bricste.) Egyszerű kőoszlop, a tetején szovjet csillag, Sarló és kalapáccsal, az ol­dalán emléktábla, rajta felirás orosz és ro­mán nyelven. Gorunov Mihajlovics Nikoláj, repülő­­főhadnagy, a Szovjetszövetség hőse, szüle­tett 1920-ban, Taranovka községben, Vo­­rosszovgrad megyében, elesett a becsület mezején, 1945 augusztus 23-án. Emléke­det, Sztálin sólyma, Szentül megőrizzük szivünkben." Itt temették el Brassóban, a Város szi­vében levő közkert közepén, virágok és árnyas fák között, ahol ünnepeken a város apraja-nagyja megfordul. Régen a hősök hősének nevezték azt, aki az emberiség szabad, jobb és szebb jövőjéért áldozta fel életét. A Szovjetszövetség hősei is ezért az eszményért áldozták fel az életüket. Brassó földjének is jutott egy belőlük. Emlékművét most vasárnap leplezték le méltó ünnepi keretek között. A sír körül szabályos négyszögben szovjet és román csapatok, az emelvényen szovjet kiküldöttek, a helyi hatóságok, a hadsereg és a demokrata szervezetek képviselői állottak. Az emelvény alatt ha­talmas, vörös virágokból készült vörös­­sza­lagos koszorúkkal szabályos sorban, a különböző demokrata közületek kiküldöt­tei­­várták ,h­ogy hálájuk jelét a Szovjet­szövetség hősének sírjára helyezzék. Kö­zöttük a Romániai Magyar Népi Szövet­ség vörösszekfű koszorúja, szalagjáról messziről olvasható a felirás. Cucu polgármester megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a Szovjet szövetség hősének itt nyugvó hamvai a nagy szom­széd barátságát bizonyítja Románia iránt. Az emlékoszlop is ezt hirdeti. A város ha­tóságai, a hadsereg és demokrata szerve­zetek egyébként elhatározták, hogy nem­sokára olyan emlékművet állítanak az osz­lop helyére, amely méltó kifejezője lesz a város hálájának a hősi önfeláldozás iránt. Szoko­lovszki szovjet repülőőrnagy ez­után Gorunov Mihajlovics Nikoláj, a Szovjetszövetség hőse emlékét idézte, a­­ki a Don, a Dnyeper vidékétől Németor­szágig hősi tettet hősi tettre halmozott a felszabadító háború során, hogy vég­ü is fiatal életével pecsételje meg a szabó­ság eszményéért való rajongását. Az ODA képviseletében Silva Mérnök, beszédében annak igazságát hangoztatta, hogy szabad nép tud olyan hősöket adni akik minden önző érdek nélkül más népek legfőbb java,­­ szabadsága érdekében küzdöttek. E nagyszerű hősök iránt azzal róhatjuk le hálánkat, ha méltókép befejez­zük, a harcot azért az eszményért, amelyért életüket áldozták. Ezután egész fiatal szovjet repülőtiszt, Pocsolovics főhadnagy, aki a Szovjet­szövetség hőse címet viseli, beszélt ez­után a hősi bajtárs tetteiről. Majd Ilies­cu tábornok beszélt az ARLUS nevében. A román nép — mondotta — helyre akar­ja hozni azokat a bűnöket, amiket fasiszta , kényszerre a közelmúltban a terhére el­követtek. Ezért csatlakozott a szabadsá­gért és az igazságért folytatott harc küz­dőihez maga­ is. A brassói helyőrség he­vében Prodán tábornok azt hangoztatta, hogy ebben a szörnyű világháborúban a legkiválóbb hősök áldozták fel életüket, de áldozatuk nem hiábavaló, mert e há­ború nyomán új világ születik és abban új élet, a réginél szebb és jobb az emberiség számára. Cucu polgármester zárószavai után szovjet és román csapatok léptek el a sír előtt, megadva a végtisztességet a hősi bajtársnak, aki a népek testvérbarát­ságáért és szabadságáért adta oda fiatal életét. reskedelemben. A versenytárs lehetőleg minden keresztvizet leszed a másik ver­senytársról és a szövetkezet sem várhatja ezt a piacot eddig teljesen­ magáénak valló magánvállalkozástól, hogy egyszerre be­álljon a népi törekvések dicsőitői közé. Ez a sok szidalom azt jelenti, hogy a szö­vetkezetek élnek, dolgoznak és rem­élhető­leg hasznot is hajtanak. De mindezt a sok bírálatot sem szabad elereszteniök a fülük mellett. A megjegy­zésekben és hibáztatásokban gyakran ko­moly igazságok rejtőznek. Vannak szövet­kezetek, ahol meg kell javítani az ügy­vitelt, mert a vezetőség nem a szövetke­zet, hanem a saját hasznát nézi. Vannak szövetkezetek, ahol a hozzá nem értés súlyos károkat okoz. Vannak szövetkeze­tek, amelyeknek üzleti poétikája nem tud versenyezni a magánvállalkozás tapaszta­lataival és tágultságával. Mindezeket a hiányokat ki kell vizsgálni, meg kell ja­vítani, ha szükséges, az egész szövetke­zetet át kell szervezni, mert csak így le­het elérni a célt, a csíki nép jólétének előmozdítását. Nem kicsi munka ez, de megéri. Ezzel az erőfeszítéssel aztán csakugyan a csíki népé tesz a csíki fa. Másképpen soha! ERŐSS BÁLINT

Next