Kalauz, 1867. október - 1868. szeptember (4. évfolyam, 1-49. szám)
1867-10-29 / 1. szám
Pécs, okt. 29-én 1867. I. szám, IV. évfolyam. Tulajdonos és felelős szerkesztő : Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál- és elemi főtanodák s tanítóképezde igazgatója. Szerkesztői iroda: Pécsett a püspöki joglycdm 1-ső emeletében. KALAUZ. SZAKKÖZLÖNY a tanügy és népnevelés barátai számára. Megjelenik e lap minden kedden. Előfizetési föltételek : Egész évre 5 fr. — fél évre 2 „ 50 kr. negyedévre 1 „ 20 * Kiadóhivatal: Pécsett a püspöki foglyovum 2-ik emeletében. Nehány szó tisztelt olvasóinkhoz. A nevelés és tanügy dicső pályáján a küzdtérre ismét kilépünk. Ezt tenni mulaszthatlan szent kötelmünk, mert a harcz még egyre tart és pedig hevesebben folytattatik az, mint valaha. Nekünk, kik a jó s igaz ügy mellett síkra léptünk a „Kalauz“ eddigi kiadásával, tágítanunk, visszalépnünk nem szabad. Ez bizonyos vereség volna. Azért itt állunk, mint zászlóvivői azon szent harcznak, mely közvetlenül a népnevelés és a nügy, közvetve pedig az ideiglenes és örök haza érdekében vitatik. Mielőtt azonban a síkra szállanánk, néhány szót intézünk azon lelkesekhez, kik a küzdtérre velünk kilépnek és azon nemesszivüekhez, kik, hogy nehéz harczainkban emberül megállhassunk és Isten segítségével a diadal cserkoszorúját a nevelés és tanügy és igy az egyház és haza oltárára tehessük, c serkentenek, buzdítanak, támogatnak részvétükkel, mint ingatlanul hiszszük, ezentúl is. Tanférfiak és írótársak! A zászlóid van göngyölve, gyűljetek alája! Ti tudjátok, ti érzitek legjobban, hogy tenni kell, tenni az eszmék mezején, tenni a gyakorlat tág terén. Ott az eszmecsere fölvilágosító szavaival, a toll és tudomány hatalmával, mely mint a kétélű kard mírködik, és minden idegenszerűt elválaszt, nehogy a nevelés és tanügy megmérgeseztessék; itt a nyílt és szabad homlok verítéke közt a tantermekben az előadás ügyessége s a tantárgyak értelmes fejtegetése s egyéb fáradozás által. Ezért tietek az elsőség; nektek jutott a dicsőség szent harczunkban legelső sorban küzdeni s itt érvényesíteni azt, mit hosszú, kitartó munka és fáradság által sajátítottatok el magatoknak. Az eszmével, a fogalommal kell előbb tisztában lennünk és csak akkor honosíthatjuk ezt meg áldásosan az életben. A fogalomzavar nem vihet üdvöt át az életbe magával. De más oldalról meg a gyakorlat, az élet az, mi az eszmének, a fogalomnak szentesítést ad; a gyakorlat tanúsítja az eszme életrevalóságát. Ekkor következtetnünk lehet, következtetnünk kell: az eszme s gyakorlat elválhatlan ikertestvérek. Egyiknek életrevalósága a másiknak fölvirágzása ; egyiknek bukta a másiknak halála. Azért hadd járjon az eszmék világa a gyakorlati élettel karöltve. Ennek valósítására ti vagytok fölhiva tisztelt tanférfiak és irótársak! Gyűljetek zászlónk alá; a vezérszó hozzátok van intézve. A ti férfias bátorságtok az igaznak leplezetlen hangoztatásában, a ti szilárd kitartástok által nyerhetünk diadalt ügyünknek. Bizalmatok irántunk jelölte ki nekünk a vezérszerepet, s a mi határtalan bizalmunk irántatok, hogy követni fogtok még a nehéz küzdelmekben is, bátorít, buzdít minket, hogy csüggedetlenül haladjunk előre, nem rettenve meg elleneinknek sem száma, sem ügyességes hatalmától, nem riadva vissza azon gátaktól, melyek utunkba selénk gördíttetnek. Bajtársak ! Azon boldogító öntudaton kivül, hogy nemes kötelmünknek férfiasan megfeleltünk, osztályrészünk leend