Szabad Nép, 1945. augusztus (3. évfolyam, 105-129. szám)
1945-08-11 / 114. szám
Egynapos háború A második orosz-japán háború és ezzel a második világháború befejeződött. Hétfőn zuhant le Japánra az első atombomba. Annak hatását az egész világsajtó, a világ összes rádiói megrázó szavakkal írták le. De az elvakult japán vezetőket még az atombomba sem térítette észre. A háború folyt tovább. Sőt Japán az ellenőrzése alatt álló singaporei rádión keresztül még megfenyegette Amerikát. Kijelentette, hogy ismeri az atomerők felhasználásának módját és most szintén hasonló fegyverhez nyúl Szerdán este a moszkvai rádió tudatta a világgal, hogy a Szovjetunió, vállalt kötelezettségéhez híven, a háború és a népek szenvedéseinek megrövidítése érdekében hadat üzent Japánnak. Csütörtökön reggel a dicsőséges Vörös Hadsereg legyőzhetetlen csapatai átlépték a mandzsúriai határt. S alig múlt el 24 óra, Japán letette a fegyvert. Amire az állandó légibombázás, az amerikai és csendesóceáni hadiflotta nem volt képes, amit az atombomba nem tudott elérni — azt elérte a Vörös Hadsereg fellépése. Béke van az egész világon —■ a szovjet hadüzenet elérte a célját. Ez az utolsó, egynapos háború a Szovjetunió évtizedes erőfeszítése és az emberi történelem legszörnyűűbb tíz éve után tesz pontot. Ott fejeződött be a háború, ahol elkezdődött, a Távolkeleten. És az a hatalom vetett véget a háborúnak, amely a legkövetkezetesebben harcolt ellene: a Szovjetunió. A harmincas évek alatt Japán mandzsúriai és sanghaji támadása után a Szovjetunió egymaga állott szemben a támadóval Kína oldalán. A Népszövetségen belül és kívül egymaga mutatott rá a nagyhatalmak katonai és politikai összefogásának, a háború megfékezésének és eltiprásának útjára. A háború azonban kiterjedt és lángba borította a világot, mert a nagyhatalmak nem törődtek ezekkel a figyelmeztetésekkel. Nem törődtek a 350 millió lakosú Kínával, amely minden belső erőforrás nélkül, védtelenül, szövetségesek nélkül volt kénytelen szembeszállni a támadóval. Anglia és Amerika csak akkor látták át a teljes veszélyt, amikor Japán tényleg hadba lépett ellenük, amikor 1941 december 8-án a japán repülőgépeik bombái lehullottak a Pearl Harbourban horgonyzó amerikai csendesóceáni flottára , mialatt a japán diplomáciai képviselők Washingtonban tárgyaltak a megegyezésről. A háború súlyát és terhét tehát vállalni kellett a két angolszász nagyhatalomnak a Távol- Keleten. Azonban a német fasizmussal birkózó Szovjetunió továbbra is döntő tényező maradt. Ha nem is fegyveresen, de távolkeleti hadseregének egyszerű jelenlétével megakadályozta Japánt a kínai hódítás, befejezésében és az indiai betörésiben. Szárazföldi hadsereg helyett elsősorban tengeri és légi erejének bevetésére, tereát olyan területre kényszerítette Japánt, ahol a felocsúdó angolszászok könnyűszerrel fölénybe kerülhettek. Miközben a Szovjetunió Európában a háború főterhét viselte, a Távolikeleten döntően megkönnyítette az angolszász szövetségesek számára a győzelem kivívását. Ma pedig a kegyelemdöfést adta meg annak a Japánnak, amely nemcsak tanítványa, hanem mestere volt Hitlernek és az élenjárt a háborús gyújtogatásban. A Szovjetunió vereségéről és az ázsiai „nagytérről“ ábrándozó japán imperialisták végül a saját Csütörtökön nagyarányú angolamerikai légitámadás indult a japán anyaország ellen, amelyben 1200 repülőgép vett részt. A Vörös Hadsereg csapatai átlépték Korea határát és Sahalin szigetén is támadásba ment át. Burmában állandóan visszavonulnak a japán csapatok. A moszkvai rádió jelenti, hogy Külső-Mongólia köztársasága, amely Mandzsúriával határos és szoros kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval, hadat üzent Japánnak A japán rádió nem számolt be a Szovjetunió hadbalépéséről, csupán felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy rövidesen szenzációs bejelentést fog tenni. A szingapúri rádió, amely tudvalevőleg Japán fennhatósága alatt áll, angol nyelven bejelentette, hogy megtorlásban fogják részesíteni Amerikát. Japán ismeri az atomerők felhasználásának módját és hasonló fegyverhez fog nyúlni. Augusztus 10-én, 18 óra 40 perckor jelentik Londonból, hogy a keletázsiai helyzetben nincs kizárva a váratlan fordulat. A tokiói szovjet nagykövet engedélyt kapott a japán kormánytól, hogy szabadon tárgyalhasson rádió útján Moszkvával. Tizenhárom órakor közült, hogy Japán jegyzéket juttatott el a svájci és svéd kormányhoz az Egyesült Államok, Nagybritannia, Kína és a Szovjetunió kormányaihoz való továbbítás végett. A jegyzék hosszadalmas és szóvirágokkal teli bevezetés után a következőket mondja: „A japán kormány kész elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket az Egyesült Államok, Nagybritannia és Kína kormányainak vezetői által július 26-án Potsdanaban kibocsájtott közös nyilatkozata felsorolt és »vár ilyet a szovjet kormány is «több aláírt — azzal a kikötéssel, hogy az említett nyilatkozat nem foglal magában semmi olyan kívánságot, amely érinti őfelségének szuverén jogait. Hasonló nyilatkozatot nyújtott át Togo japán külügyminiszter Malik szovjetkövetnek, katasztrófajuicat idézték elő. Mindez nemcsak a szövetségesek, hanem ezen belül a Szovjetunió döntő hatalmi súlyát mutatja. Másrészt a tettek erejével bizonyítja a szövetségeseik közti harmonikus együttműködést. Potsdam után ez a gyors sikerű közös kar Pravda, augusztus 9-i vezércikke, amelynek címe „Megverjük a japán támadót“. ,Jsztálin 1936-ban megállapította — írja többek között, a Pravda, *— hogy a háborús veszélynek két melegágya van. Az egyik Távolkeleten, Japán övezetében, a másik Németország övezetében. Japán segédkezet nyújtott a békeszerető népek ellen támadó összeesküvésnek. 1936 novemberében szövetséget kötött Németországgal a békeszereti hatalmak ellen. Ez volt az úgynevezett komintern elleni paktum, amely kézőőbb három hatalmi szerződéssé bővült ... Japánnak, mint a hitlerista Németország szövetségesének szerepétekonai akció nyilvánvalóvá teszi, hogy a németek legyőzése után csak szorosabbá vált az együttműködés. A Szovjetunió ereje és a szoros együttműködés a két legdöntőbb tényező a világ frissen szerzett "békéjének megóvására. A San Francisco és Potsdam vonalán cselekvő nagyhatalmak órák alatt eltiporták a világ második legveszélyesebb háborús tűzfészkét. A három nagyhatalom katonai együttműködése megteremtette a békét Európában, a Vörös Hadsereg egynapos támadó hadjárata meghozta a békét Kelet- Ázsiában és a jövőben a három biztosítanunk kell a háború mielőbbi befejezését és a béke helyreállását. Mire a Pravda cikke hozzánk eljutott, a tények bizonyították annak helyességét. Londonból jelentik, hogy Attlee minisztertanácsot hívott össze. Amerikában Truman szintén azonnal egybehívta a kormány tagjait. nagyhatalom együttműködése fogja biztosítani a békét az egész világon Ma már levonhatjuk a tízéves háború egyik fontos tanulságát: a szovjet-angolszász együttműködés hiánya a háborúhoz, a baráti, szövetségi viszony a békéhez vezetett. Japán békát kért Él Vörös Hadsereg beavatkozása huszonnégy óra alatt meghozta a háború végét Az egész világ megelégedéssel, megnyugvással és örömmel fogadta a Szovjetunió Japán elleni hadba,lépésének hírét. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a Vörös Hadsereg fellépése nagymértékben le fogja rövidíteni a háború utolsó szakaszát. Valóban, alig 24 óráig tartott a Szovjetunió háborúja a japán támadók ellen. Szinte hihetetlen, de így van: 1930 óta ma először van béke az egész világon. És ma már, mint a történelemelőtti kor eseményeiről szóló tudósítás, úgy hangzik minden beszámoló azokról az eseményekről, amelyek a japán fegyverletétel hírét megelőzték. Jesen feltárult akkor, amikor a hitlerista hordák megtámadták a Szovjetuniót. A japán imperiatizmus polilikája azon a feltevésen alapult, hogy a hitlerista Németország megveri a Szovjetuniót és szövetségeseit. Az uralkodó japán körök azt hitték, hogy Németország támadásával könnyebben és teljesebben keresztülvihetik saját kizsákmányoló terveiket... A csendesóceáni háború kirobbantásában a japán imperialisták csakúgy, mint a német banditák, a meglepetésszerű támadás sikerében bíztak. Japán, és Németország között az egész háború alatt Németország vereségéig és fegyverletételéig katonai együttműködés állt fenn. A szovjet kormány történelmi elhatározása bizonyítja, hogy a Szovjetunió állandóan és következetesen folytatja Sztálin politikáját, a nem-1ép elfoglalása hetek közötti békéért folyó harcot. A szovjet nép a német imperialisták ellen vívott hősies küzdelmével megőrizte becsületét, hazájának függetlenségét és szabadságát, megmentette az európai civilizációt a fasiszta bandáktól. Most új történelmi feladat vár ránk, szövetségeseinkkel együtt .éS „Megverjük a japán támadót”” A londoni rádió péntek este 10 órakor jelentette, hogy a brit kormány és az Egyesült Államok kormányai is megkapták a japán kapitulációs jegyzéket. A jegyzéket két órával ezelőtt átadták a svájci és a svéd külügyi hatóságoknak, akik azt haladéktalanul közölték Nagybritanniával és az USA-val. Történelmi okirat ma már a iAlian VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! .óra. .peri SZABAD NÉP ilyett Bagdasar román egészségügyi miniszter Budapesten — Jugoszlávia a balkáni népek együttműködéséért és a reakció ellen — Milliós cukorpanama a fővárosban — Büntetik az árdrágítást, láncolást, pengőkiajánlást — Letörik a burgonyaspekulációt Bgmmmel. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ÁRA 3 PENGŐ SZOMBAT, 1945. AUGUSZTUS 11 170 kilométeres előretörés A Szovjet Tudósító Iroda augusztus 10-i hadijelentésében közli a szovjet csapatok újabb mandzsúriai előnyomulását. A szovjet csapatért a tengerparti megerősített pontokon az ellenállást megtörve, több hely után 30 kilométert nyomultak előre. Az Amur és az Usszuri folyón több helyen átléptek és számos községet foglaltak .. Heves harcban elfoglalták Hajlar várost, fontos vasúti csomópontot. Szovjet gyorscsapatok 170 kilométert előnyomulva elérték a nagy Szmtgal hegységet. „Nem smbad megengednink, hegír « bérekkel együtt az árak is emelkedjenek" — mosidotiCK Bélsosi Mártás Csepelen Népgyűlés lett a tagértekezletből — mert a Vörös Csepel Rákosit akarta hallani A kommunista párt csütörtökre a csepeli pártaktíva kibővített értekezletét hívta egybe, hogy a csepeli tagság előtt ismertesse a párt politikai irányvonalát. A pártértekezletre Rákosi Mátyás és Rajk László elvtársak mentek Csepelre. Rákosi Csepelen! Futótűzként terjedt a hír a csepeli munkások között és csakhamar hatalmas tömeg özönlött a csepeli sportcsarnokhoz, ahol a pártértekezletet kellett volna megtartani. Kommunisták, szociáldemokraták és pártonkívüliek, csoportok és egész küldöttségek kérték, hogy engedjék őket is az értekezletre. — Rákosi a miénk is! — kiáltották a csepeli munkások. És kívánságuknak engedni kellett. A csepeli sportcsarnokot csakhamar mintegy 4500 ember töltötte meg. Csepel a tervezett pártértekezletből rövid percek alatt népgyűlést teremtett. • Rákosi Mátyás elvtárs azzal kezdte beszédét, hogy ez a tagértekezletnek tervezett népgyűlés mutatja, mily népszerű ma a kommunista párt. A munkások azért követelték bebocsájtásukat, mert meg akarják ismerni a kommunista párt politikáját. Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy ezért e széles tömeg előtt is úgy fog beszélni, mintha csak párttagok volnának jelen. Annál is inkább, mivel úgy érzi, a Vörös Csepel egész munkássága a kommunista párthoz tartozik. — A magyar dolgozó tömegek között, a nehézipari munkások között — mondotta Rákosi elvtárs — sokan nem tartják a Magyar Kommunista Párt politikáját elég rámenősnek, elég erélyesnek. Úgy érzik, mintha a párt nem haladna oly gyorsan, mint arra szükség volna. Hogy is áll ez a kérdés? Milyen is a kommunista párt politikája? — A Magyar Kommunista Párt mindig arra törekedett, hogy a munkásság érdekeinek elérésére a legnagyobb erővel, a legtöbb szövetségessel vonuljon fel, így sikerült a földreformot — a magyar nép ezeréves álmát — négy hét leforgása alatt megvalósítani. Ez a munka bizony rámenős munka volt. Ugyanilyen rámenős politikát csinál a párt minden más kérdésben és most különösen az újjáépítés kérdésében. A kommunista párt itt is a legszélesebb rétegek bevonásával, a legtöbb szövetségessel akar együtt dolgozni. Bármily türelmetlen is a munkásság, ma nincs gyorsabb út céljainak megvalósítása felé, itűnt a munkafegyelem megszilárdításának, a termelés folozásának útja. A kommunista párt nem akarja népszerű jelszavak és frázisok hangoztatásával megtapsoltatni magát, mert a munkások igazi érdekeit tartja szem előtt. Ezért a kötelező munka bevezetését, a munkateljesítmény fokozását követeli és ha a nélkülözés idejének megrövidítése eztmegkívánja, a munkaidő meghosszabbítását is követelni fogja, bármily népszerűtlenek is e jelszavak. Fegyházba a feketézőkkel — A demokrácia veszedelmes ellensége — mondotta Rákosi elvtárs — a feketepiac és a termelőmunkától magát távoltartó spekulánsok hada. Ezért követeli a párt, hogy a feketézőket ne csak internálják, hanem ítéljék el sokesztendős fegyházra; ne csak árukészletüket, hanem egész vagyonukat kobozzák el. Magyarország komoly baja azonban, hogy a harc a feketézés ellen nem oly egyszerű, mint azt sokan hiszik. Nem egyszerű, mert nemcsak a reakció spekulálta, hanem a munkásság jelentős része is feketézésbe menekült. Nekünk meg kell ezeket győzni arról, hogy az ő érdekük: vállalni a nehezebb, rosszul jutalmazott munkát, de dolgozni, termelni, az áruhiány megszüntetéséért harcolni. Majd néhány hónap múlva az egész munkásosztály rájön arra, mily igaza volt a kommunista pártnak, mikor munkát követelt tőle. Mert az újjáépítés sikeres menete, az ország gazdasági helyzetének megszilárdítása fogja lehetővé tenni, hogy a munkásosztály közvetlenek. Mi felvethesse saját szociális problémáit is. — A termelést a súlyos nyersanyaghiány is gátolja. A Szovjetunió ezen a téren is segítségünkre sietett és az ország egyévi pamatszüíkségletét bocsátja rendelkezésünkre. Külkereskedelmi kapcsolatainkat még az ősz folyamán helyreállítjuk és így gondoskodhatunk a legszükségesebb nyersanyagok beszerzéséről. A párt minden erejével oda fog