Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-01 / 1. szám
J VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABA A MAGYARO KOMMUNISTA PÁRTKÖZIPONTLAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 500 PENGŐ Szombaton és vasárnap tartja a Magyar Kommunista Párt nagybudapesti pártértekezletét jt Rákosi Mátyás elv társ nyilatkozata: 1946 békét, kenyeret, jó pénzt, köztársaságot hoz a magyar népnek fí-C*l(ttel‘h&g fhhnepek Után aok *‚=-h &?•'■‹?& P?l kézéi*, dg alytmHn-i és reménn-pei telve tekintenek a ma(eper minkások, parajotok és értelmiségi dolgozók a# új esztmáá felé. A gazdasági nehézségek, a belpolitikáé, étet a hibv- tiga, a nemzetközi helyzet a kérdések tömegét veti felszínre. A sok kérdés közül kiválasztattunk néhányat, amelyet különösen időszerűnek teertettünk és megkértük Rákosi Mátyás eddáriot, aNemzeti Kormány miniszterelnök-helyeüte■*é a Magyar Kommunista Párt főtitkárát, kokig a Szabad Kép hasábjain beszéljen róluk a magyar népnek. Első kérdésünk természttevágó gazdasági helyzetre vonatkozott. Megkérdeztük a főtitkár élvtársát, kép ’ mit tart na újév küszöbén .az ország lápos tovább és hegéinyl,b gazdasági kérdéseinek ? — A válasz erre nem nehéz. A közellátás megjavítását és a további pénzromlás megakadályoságát. Ami az élelmezés megjavítását vagy legalábbis a meglévő készletek egyenletesebb és igazságosabb elosztását illeti, arra nézve a nemzeti kormány tett már egy gór intézkedést. Ezek azintézkedések, bár külön-külön nem átütőerejűek, együttesen és más termé-szetű rendszabályokkal együtt alkalmasak arra, hogy az ellátás eddigi formáján változtassanak. Változtassanak olyan módon, hogy a meglévő kevés elsősorban az ipari munkásoknak jusson, akik erre legjobban rászorulnak és akikre az ország újjáépítése szempontjából is a legnagyobb súlyt kell helyezni. Mikor ezt megállapítom, hozzá kell tennem, hogy az, amit e téren tettünk, még csak a kezdet és lényegében csak a már begyűjtött élelmiszermennyiségek elosztására vonatkozik. Meg kell változtatnunk azonban a begyűjtés rendjét is, amely eddig tulajdonképpen csak az önkéntességen alapult. Ez a mi viszonyaink mellett, amikor, sajnos, a közerkölcs laza, természetesen nem adhatott megfelelő eredményt. A gazdáknál lévő, a városok és iparvidékek ellátására igénybevehető készleteket, elsősorban az árucsereforgalom emelésével és az eddiginél nagyobb, jobban megszervezett iparcikk juttatással kell igénybevenni. Amenynyiben az így kapott mennyiség nem volna elegendő, akkor más eszközökkel is gondoskodni kell arról, hogy az üzemek és bányák dolgozói megkapják azt a minimumot, ami munkájuk elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Milyennek látja Rákosi (Ívtárs a fiatal mag!»■« e demokrácia esélyeit, n. •inflária elleni hírt'cbon történtesi'csomó rendszabály és intézkedés. Köztük a legszélesebb és legközismertebb a bankjegyek felbélyegzése. Ez utóbbi intézkedés hatása kétségkívül, azonnal mutatkozott az árak és a valuták esésében. Természetesen tartós és gyökeres változást a pénzfelbélyegzés magában véve nem hozhat. Ki kell egészíteni olyan rendszabályokkal, melyek emelik az állam jövedelmét, csökkentik az állam kiadásait. Ezenkívül fokozni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elsősorban a spekulációs jövedelmet és azokat a vagyonokat sújtják, amelyek a pénzromlásból keletkeztek. Ez utóbbiaknál a legkíméletlenebb eszközökhöz kell folyamodni. A dolgozó tömegek a háborús romlásból és a rossz termésből folyó legsúlyosabb nélkülözéseket és áldozatokat is nyugodtar vának iík, na. iht.at.iv, mg- valóban meg van a közteherviselés és az ő nyomorukból és nélkülözésükből senki nem gyűjthet vagyont és nem folytathat fényűző, dőzsölő életmódot. A drudubbi apákba,így egész sor drákói büntetés lépett hatályba a gazdasági reakció letörésére. Kdengostav a feketézőkét lehetett hálára ítélni, most ezt na orgazdáikra is kiterjesztették, és adócsalókra az eddiginél is sokkal szigorúbb büntetéseket rónak ki. Mi a Véleménye, Rákosi elvtársitok 11. büntetések várható végrehajtásáról és holusáról ? Ezeket a büntető intézkedéseket természetesen helyeslem. Meg kell azonban mondanom, hogy az eddigi bírói gyakorlat tapasztalatai alapján nem látom annak biztosítékát, hogy ezek az intézkedések nem maradnak-e papíron. Tény az, hogy bár a nagy feketézőket halállal lehetne büntetni, és egy sor felháborodást keltő ilyen feketézési esetet lepleztek le, a komoly megtorlás minden esetben elmaradt. Hasonló a helyzet az adócsalással is, ahol a forgalmi adónál naponta milliárdokkal károsították meg az államot. Itt is feltűnést keltő visszaélésekről rántották le a leplet, de az ígért megtorlás elmaradt. Helyette lépten-nyomon tapasztalható, hogy a bíróságok, különösen a rendes bíróságok, nagyon enyhén kezelik nemcsak azokat a bűnöket, amelyek gazdasági életünk alapjait ássák, alá és a dolgozók nyomorát fokozzák, hanem méginkább a politikai természetű, népellenes bűnöket. Ezen a téren a rendes bíróságok és különösen az ügyészségek szabótázsa annyira nyilvánvaló, hogy fel kell vetni a kérdést, nem volna-e jobb a Horthy, és a fasiszta rezsimtől örököst bírákat és ügyészeket — tiszteletreméltó kevés kivétellel — felfüggeszteni és kizárni, azoknak az intézkedéseknek végrehajtásából, melyek fiatal demokráciánk gazdasági és politikai alapjainak megvédését célozzák Ha nem tudjuk biztosítani, hogy rendelkezéseink és intézkedéseink végrehajtását célzó büntető rendszabályokat a legkíméletlenebbül alkalmazzák, akkor legfontosabb és legjobb indulatú határozataink is csak papíron fognak maradni. A tetejébe pedig fokozzák a dolgozó tömegek jogos elégedetlenségét és aláássák ahelyett, hogy megszilárdítanák fiatal demokráciánk rendjét. Ezen a téren feltétlenül gyors és gyökeres változásra van szükség. . Y. ■—• Az ország demokíra-tikaA közévészményében mi ul gyakrabban beszélnek az áfa/iforma repiezésének kérdéséről. Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban • A Magyar Kommunista Párt temészetese. a demokratikus ..i *i!ii .,jH .-.s '. u ságának a Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén hangot, is adott. Ugyancsak a köztársaság mellett nyilatkozott meg a Nemzetgyűlésen testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt. Nem kétséges, hogy a Parasztpárt is a demokratikus köztársaság híve. A Kisgazda Pártban akadnak egyesek, akik a magyar nemzetre annyi romlást, hozó Habsburg-ház hívei. Hallottunk olyanokrólis, akik az államforma kérdésének rendezését a legközelebbi hónapokban nem tartják időszerűnek. Az eddig elhangzott hivatalos megnyilatkozások azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a Független Kisgazdapárt zöme ugyancsak a köztársaságot követeli. Számolni lehet vele, hogy a magyar demokratikus köztársaságot a Nemzetgyűlés hamarosan törvénybe iktatja és ezzel hazánk harmonikusan beilleszkedik a szomszéd államok köztársasági gyűrűjébe. A köztársaság törvénybe iktatása az Amerikai Egyesült Államok demokráciájánál is bizonyára meleg helyesléssel fog találkozni. Mit tart a moszkvai megállapodások magyarorspsry kihatásáról ? Ezek a kihatások minden tekintetben fontosak. A külügyminiszterek szeptemberi londoni értekezletének sikertelensége után a magyar reakció már úgy látta, hogy meghasonlás áll be az angolszászok és a Szovjetunió között. Azt hitték, hogy régi vágyálmuk, a demokratikus nagyhatalmak összeveszése, melynél a reakció lenne a nevető harmadik, a megvalósulás stádiumába lépett. Ez a reményük a moszkvai konferencia után semmivé foszlott. Bebizonyosodott, amit a demokrácia következetes hívei nem szűntek meg hangoztatta, hogy a döntő kérdésekben a három győztes nagyhatalom megtalálja a közös és célravezető megoldást. A moszkvai megegyezés ennek megfelelően a magyar reakciónak is súlyos veresége és fiatal demokráciánk erősödését fogja eredmé-' nyezni. Rendkívül örvendetes számunkra, hogy a moszkvai konferencia megállapítja többek között a hazánkkal kötendő békeszerződés időpontját. Ezzel eltűnik egy bizonytalansági tényező: most már tudjuk, hogy néhány hónapon belül hazánk újabb jelentős és döntő lépést fog tenni függetlensége és szuverenitása helyreállításának útján. Az esztendő első felében jelentős mértékben ki fog küszöbödni országunknak az a függősége, amely a megdőlt fasiszta rendszernek egyik súlyos hagyatéka volt. Számunkra a moszkvai konferenciának az a döntése is fontos, amelyben az Egyesült Államok és Anglia elismerik a romániai Gróza. kormányt és ezzel erőteljesen alátámasztják a romániai demokráciát. A magyar reakció egyik tit.„•'••.'yV • .. . ' zenei tanság volt, amely a Grózakormánynak az angolszászok részéről való el nem ismeréséből „következett. A bizonytalanságot itt is a demokratikus megoldás váltotta fel és mi magyarok, akik ismerjük a román miniszterelnök hazánk iránt táplált őszinte jóindulatát, csak örülhetünk a moszkvai értekezlet e határozatainak. — A békekötés új korszakot nyit meg a magyar nemzet életében. Hogyan javíthatluk Rákos elvtárs véleménye szerint legjobban,, kilátásainkat a békekötésre ? Elsősorban azzal, hogy erősítjük demokratikus intézményeinket és megkezdjük végre minden téren, gazdaságin csak úgy, mint politikáin, a reakció ellen azt a kérlelhetetlen harcot, amelyről sokat, beszéltünk ugyan, de sajnos, elég keveset tettünk. Minél demokratikusabb lesz belső berendezkedésünk, annál jobb kilátásokkal nézhetünk a béketárgyalások elé és megfordítva. A reakció minden erősödése itthon, lerontja kilátásainkat és eshetőségeinket a béketárgyaláson. Különösen lerontja kilátásainkat az utolsó két-három hónapban lábrakapott felelőtlen és reakciós agitáció. Ez nyíltan vagy elkendőzve azt a régi Horthysta revíziót hirdeti, amely egyik fő oka volt annak, hogy Hitlerért olyan könnyen taszíthatták hazánkat a szörnyű következményekkel járó háborúba. A reakciós soviniszta propaganda, mellyel szemben még nem léptünk fel a szükséges erélylyel, már eddig is igen súlyos károkat okozott és kezdi megmérgezni egészségesen és jól induló viszonyunkat Jugoszláviával, sőt részben Romániával is. A közeledő békekonferencia kilátásainak megjavítása céljából a magyar demokrácia legsürgősebb teendője, hogy ezeket a Horthysta, reakciós követeléseket, melyek csak ártanak hazánk érdekének, erélyesen és félreérthetetlenül elutasítsa. — é - ..j físz'endölg gben a maijyn-e hadság második esztönéletét is jelent Mit írre hoz a nemzet náj. demokratikus életének második élétől? Elsősorban a gazdasági helyzet alapos javulását. Hála a falu és a város együttes erőfeszítésének, 3 millió holdunk van őszi babonával bevetve. Ezenfelül több mint félmillió hold már a tavaszi vetések alá van szántva. Rendes állagtermést feltételezve, a 3 millió hold őszi vetés egyedül kiadja azt a gabonamennyiséget, amely az ország lakosságának normális, békebeli kenyérellátására elegendő. Előre lehet látni, hogy az aratással egy csapással megszűnnek az annyira nehéz élelmezési gondok. Az élemezés megjavulása egész gazdasági életünkre kihat és lényegesen megkönnyíti az infláció leküzdését. A szabadság második éve meg'ho-.'/n a magyar i ■ s én elmúló. .)-• j *•»»«■. * Politikai téren meghozza a demokratikus köztársaságot és az annyira áhított békét. Mindezek a tényezők természetesen meg fogják erősíteni a demokrácia alapjait, is. A demokrácia erősödésének, mint a múltban, úgy az új esztendőben is elengedhetetlen előfeltétele a nemzeti erők összefogása. A nemzeti összefogás legfontosabb oszlopának mi elsősorban testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal való még szorosabb és még eredményesebb együttműködését tartjuk. Ezen túlmenőleg rajta leszünk, hogy a Független Kisgazdapárttal és, a Parasztpárttal szintén szorosabbra fűzzük a magyar Nemzeti Függetlenségi Front minden téren helyesnek bizonyult és egyedül célravezető politikáját. Remélem, hogy ez a szándékunk meg is valósul és a második szabad esztendő sokat szenvedett hazánk száz égő sebét begyógyítja s hogy a magyar nép hatalmas lépéseket tehet azon az úton, mely újra visszavezet a szabad, boldoguló nemzetek közösségébe. Jók befejezésül még csak azt szeretnék megkérdezni: mit elír Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Kommunide Párt főtitkára, az új esztérá de- Ijen a többi elctársuktól, , saját pártjától? Remélem, hogy a Magyar Kommunista Párt az új esztendőben a megnövekedett feladatoknak megfelelően még egyöntetűbb, még összekovácsoltabb, fegyelmezettebb és áldozatkészebb lesz, mint az 1945-ös esztendőben. Mindenütt ott kell lennie, ahol példát kell mutatni, ahol kezdeményezni kell és ahol tettekkel kell igazolni, hogy megérdemeljük a kommunista nevet. Meg vagyok győződve róla, hogy pártunk meg is felel ennek a várakozásnak és még mélyebben ereszti gyökereit a magyar nemzet döntő rétegeinek, a munkásoknak, a parasztoknak, a haladó értelmiségnek egészséges és nemzetfenntartó talajába. Prival vistikion KFIM*, I94K JANKÁK 1