Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZÁBA D 1.4 háromneszpot alapján a magyar szociálpolitika megadja a dolgozóiutak mindazt, amire népünk joggal igényt tart44 (Molnár Erik nemzetgyűlési beszédéből) Horthysta, tisztekkel és a csendőrség visszaállításával fegyveres katmai összeesküvést szervezett Dálnokti Veress Lajos A népbíróság pénteken Dálnoki Veress Lajos ny. vezérezredes, a köztársaság ellenes összeesküvés katonai főszervezőjének kihallgatásával folytatta a bűnper tárgyalását. Jankó Péter tanácselnök kérdésére a vádlott kijelenti, hogy a vádiratot megértette, majd körülményesen magyarázni próbálta, hogy miben ért és miben nem érzi magát bűnösnek. Az elnök felszólította Dálnokit: mondja meg nyíltan, hogy „mindössze“ miben érzi magát bűnösnek. Az egykori hadseregparancsnok, élet és halál ura, katonák tízezreinek és a székely férfiak, gyilkosa, a németek cinkosa, most nagyokat nyel, ijedten tekinget föl az egyik, hol a másik népbíróra, mintha töltik várna tanácsot. Aztán nagyon halkan és szemmel láthatóan alaposan megfontolva mondja: — Az én feladatom a honvédség megszervezése volt és ezt akkor akartam végrehajtani, mikor az oroszok már kivonultak és megkötöttük a békét... Hadműveleti céllal... Dálnoki elmondja, hogy a múlt év október közepén kapott meghívást Szentmiklóssy vezérőrnagy lakására Előzőleg nem tárgyalt senkivel. (Dálnoki hazudott, mert a Donáthtal történt későbbi Szembesítésnél kitűnt, hogy előzőleg már beszélgettek arról, hogy meg kellene szervezni egy katonai csoportot és amikor Ssentmiklóssy lakására elment, Dálnoki már nagyon jól tudta, miről lesz szó.) Csökönyösen azt vitatja, hogy akkor még nem tudta, hogy „fővezérséget" akarnak szervezni. Csak annyit, hogy ő lesz a vezetője a katonai akciónak. Az elnök elrendeli a szembesítést és Donáth Dálinoki szemébe mondja, hogy igenis úgy hívta meg a tanácskozásra hogy közölte: Dalnoki lesz a katonai akció vezetője. Dálnoki: Ezt tagadom. Donáth, redes úr. Pedig így volt, vezérez „A jövő embere“ Dálnoki a továbbiakban Donáth vallomása miatt láthatóan izgatottabban elmondja, hogy sokan jöttek hozzá volt tisztek és civilek, mint a „jövő emberéhez“, az „egyetlen katonához“. Az elnök most nem firtatja, miért érezte magát Dalmoki a jövő emberének, hanem rátér a katonai akció megszervezésének titkaira. Kitűnik itt, hogy Dalnoki tulajdonképpen Kiss Károlyt kérte fel a honvédség megszervezésére és Szentmiklóssy vetette fel a kérdést, hogy ha már vállalja ezt a megbizatalt, milyen formában szerveznék meg az alapot? Fövezérséget vagy honvédséget szervezzenek-e ? — Mi a különbség? — kérdi az elnök, mire Dalnoki így felel: — A fövezérség tulajdonképpen hadműveleti célzatú szervezését jelenti a honvédségnek, míg a honvédségi szervezés kettős célú: békés és hadműveleti. Én az egész dolgot akkor a jövő zenéjének mondtam £■, az volt a véleményem, hogy előbb szakembereket kell magam köré gyűjteni és kiosztani a feladatokatnak. ..Meg akartuk akadályozni, hogy kilőjék azokat a tiszteket, akik nekünk megfelelnek.“ Elnök: Mitől, kitől várták azt a változást,amely önöket olyan hatalomhoz juttatja, hogy terveiket valóra válthatják ? Dálnoki nem felel. — Vagy maguk ölhetett kézzel várták, hogy más erők készítsék elő a helyzetet és hozzák létre a változást, amely önöket hatalomhoz juttatja? Vissza akarták állítani a csendőrséget Dalnoki: Kérem szépen, mi nemcsak másokra számítottunk Mi összeköttetésben voltunk Donáthékkal, tőlük vártuk a politikai változás előkészítését és ehhez készítettük mi el a személyi garnitúrát katonai vonalon. A hadparancs felolvasó fővezérségi ülés után, november 27-én még egy ülést tartottak, amelyen Dálnoki is részt vett. Ez volt szerinte az utolsó. Fülöp és András beszámoltak azokról a személyekről, akiket alkalmasnak tartanak a mozgalom céljaira. A meglévő honvédségi Szervezeti posztokban ülő vezető személyekről volt szó. Sorra vették a jelenlegi hét kerületi parancsnokot és megállapodtak abban, hogy a budapesti beosztottakkal Dalnoki Veress személyesen fog beszélni, vállalják-e a megbízatást, míg a vidéki beosztott kerületi parancsnokokkal Dálnoki megbízatása alapján András vezérőrnagy fog beszélni. Elnök: Milyen megbízást akartak adni ezeknek a tiszteknek? Dálnoki: Hogy vállalják-e azt a bizonyos posztot, amelyre kiszemeltük. Elhatározták a csendőrség visszaállítását is. Kijelölték a parancsnokát is Kosma István személyében. Az elnök figyelmezteti Dálnokit, hogy a csendőrség a köztársaságban feloszlatott olyan alakulat, amelynek minden tagja felelős azért, amit elkövetett. Hogy képzelték visszaállítását ? Dálnoki: Politikai változás esetén,ha hatalomhoz jutok, vissza akartam állítani a csendőrséget. Ezt a tervet magamévá tettem Az Összeesküvők perének második napja (Sándor Károly rajza) Donáth György (Sándor Károly rajza) Dalnoki Veress Kinek a nevében kapta Dalnoki a megbízatást? Megállapodáslik ezen az első úgynevezett fővezérségiértekezleten, hogy a személyi, szervezési, anyagi és politikai ügyek irányítására négy szakelőadót választanak. Andrást, Borkőt, Sóvárit és Szentmiklóssyt jelölték ki. Elhatározták, hogy két hetenkint szükségszerűen sűrűbben is találkoznak. Szóba került még a ,,leplezési szabályzat“ kidolgozása. Ezt Berkóra bízták, ő volt a kémelhárítás szakembere. A cél az volt, hogy a szervezési munkát, de általában az egész összeesküvésnek ezt a központját a legnagyobb titokban tartják. Az elnök azt kezdi firtatni, hogy Kiss Károly kinok a nevében hívta meg Dalnokit értekezletre és kinek a nevében adta a megbízást a katonai vezetésre Dalnoki nem emlékszik, azt mondja, erről nem volt szó. Az elnök. Hisz ön vezérezredes volt. Hogyan fogadhatott el kisebb civil személytől, mint amilyen Kiss vagy akár Donáth, megbízást. Ezeknek nyilván képviselniük kellett valakit? Dalnoki egészen feldúltan, végül beismeri: — Quasi... quasi... tudtam, hogy 1t Magyar Közösség áll mögöttük és más erők. (Később meg is mondta Dalnoki Veress, hogy ez a „más erő" alatt, a Kisgazdapártot értette. Fővezér vagy nem fővezér? Izgalmas jelenetek következnek. Szembesítésekkel tisztázza a népbíróság, hogy az egyes értekezleteket mikor, hol és kiknek a jelenlétében tartották meg. Kitűnik, hogy a mássodik értekezleten, amely a Lónyayutcában folyt le, borozás közben Dalnoki, aki konokul tagadja, hogy fővezérnek érezte volta magát, „felállással és kézfogással“ megbízást adott Berkónek az E. B. és Sóvárinak az 1. C. osztály szervezésére. — Hogy történt ez? — csap le Dalnokira az elnök. — Ha ön nem volt fővezér, akkor mi címen nevezett ki tiszteket? — Én nem használtam azt a szót, hogy kinevezem, hanem azt mondtam, hogy megbízom... De lehet, hogy azt mondtam, hogy kinevezem. Ezen az ülésen bízták meg Fülöpöt a személyi referens tisztségével. Berkó a hírszerzést vállalta. Szentmiklóssy lett volna Dáln°ki segédtisztje. A hadparancs megszületése Tisztázták a hadparancs megszületésének történetét. Szentmiklóssy október 31-én, amint belépett az értekezletre, azonnal átadott egy papírlapot Dálnoki Veressnek, aki — mint mondja — „szokásához híven” ceruzával a kezében nekiült és „adjusztálta”. Az agyonjavítgatott fogalmazványt elolvasta azután András vezérőrnagy is, majd felolvasták és Dálnoki kiváncsi volt, hogy „mi az urak véleménye?”, kiadják-e? Fülöp azt mondta: Abszurdum, ezt nem kell kiadni. Berkó, mint kémelhárító, csak abból a szempontból helytelenítette, hogy nem okos dolog ilyen írást forgatni. Sóvári azt kérdezte, kinek adják ki, saját maguknak ? András is szükségteremnek tartotta a kibocsátást, de Szentmiklóssy ragaszkodott hozzá, hogy a hadparancs létrejöjjön. Erről így beszél Dálnoki: — Szentmiklóssy azzal érvelt: kell, hogy legyen a kezünkben valami jövőre, valami okmány. Ezt Dorarth is helyeselte Donáth, aki a vádlottak padján ül, helyeslően bólint. — Szentmiklóssy ■— folytatta Dalnoki — elykor azzal érvelt, hogy a „polgári vonal” nem fog egyetérteni velünk ... (Nagy mozgás a teremben). Erre elöntött a méreg mondja Dálnoki — és elrendeltem a hadparancs megsemmisítését, minnt Fülöp el is égettük a mienket, de Szentmiklóssytál maradt néhány példány. Dálnoki beismeri, hogy a jogfolytonosság alapján áll Dálnoki kifogásolta, hogy sok a politika a hadparancsban és ebből baj lesz. Kijelentette az uraknak, hogy ha majd politizálni kell, akkor majd őn fog politizálni. Elnök: Mit értett politikán? Mi az, amit kifogásolt a hadparancsban ? Dalnoki: Nem tartottam belevalónak a jogfolytonosság feszegetését és több más apolitikus kifejezést. De ez nem jelenti, hogy a hadparancs több részét nem tettem magamévá. (Donáth felé fordul) Nem akarom ezzel Donáth dr. urat dezavuálni. Elnök: Mit fogadott el és mit nem? Dálnoki percekig gondolkodik. Viaskodik. Elkéri a hadparancs szövegét, felteszi szemüvegét és silabizál. Majd így szól: — .4. jogfolytonosság gondolatát magamévá tettem, a többit nem. — A földalatti fővezérsogi megalakulását sem tette magáévá? — Nem. Mikor elolvastam a hadparancsot, nem is értettem, hogy vonz, hogy Fő. Föv. Ezt a kifejezést Szentmiklóssy találta ki. És a hadparancsban említett fegyveres erők? Ezt sem fogadta el? — Ilyen formában nem. Honnan tudod ?— kérdeztem Szentmiklóssytól.—, hogy a nyugatitok velünk akarnak tartani? Ezzel az erővel az Anders-hadseregre is számíthattunk volna. Én a meglévő honvédség tisztjeiből akartam magunknak megfelelő embereket verbuválni, a megbízható tisztekből. Az elnököt az érdekli, honnan méretett Dálnoki jogcímet, hogy megbízatásokat adjon és kinevezzen. Milyen címen rendelte el a hadparancs megsemmisítését? Dálnoki, aki igyekszik kitérni a nyílt válasz elől, arra hivatkozik, hogy ezt a jogot előre megadta magának, számítva arra, hogy ha majd „katonai mivoltából folyóan később szerephez jut,“ akkor majd csak szentesíti ezeket a kinevezéseket. A leplezéssel, a titoktartással csak az volt a céljuk, hogy az ellenfél ne sejtse meg, hogy ők vannak a háttérben, ha valamelyik jelenleg is szolgáló tisztet igyekeznek a B. lista vagy az elbocsátás elől menteni. Féltünk, hogy például a kommunisták megtudják, vagy akár melyik más párt és kontrakarhroz. A katonai szervezkedés célja a hatalom átvétele volt A tárgyalás legizgalmasabb pillanatai következnek. Az elnök a csendőrség visszaállításával kapcsolatban rámutat Dálnoki korábbi kijelentésére, amely szerint nem volt célja a hatalom átvétele katonai erőszak útján. A rendőrségen tett vallomása szerint viszont a katonai szervezkedés célja a hatalom, átvétele volt, és tulajdonképpen ezt készítették elő a fővezérségben. Dálnoki szerint Donáthéknak, vagyis a Magyar Közösségnek kellett volna a politikai változást előkészíteni, „alkotmányos" úton, s ha a rendszer megváltozott, volna, akkor Dálnoki a jelenlegi honvédségben kiszemelt és a titkos alakulatban már szereplő tisztekkel adta volna meg a katonai támogatást. — Mondta-e azt a rendőrségen, hogy a katonai szervezkedés célja a hatalom átvétele? Dálnoki elsápad, érzi, hogy most nem lehet kitérni a válasz elől. Azt állítja, hogy ő ezt nem mondta, de nem tiltakozott a jegyzőkönyvbevétel ellen, mert maga is belátta, hogy a szervezkedés céljából ez logikusan kövekezett. Az elnök a kérdések özönét zúdítja Dalnokira, aki végül megtörik és beismeri, hogy: — Sejtettem, hogy a katonai szervezkedés mögött a Magyar Közösség felélesztett szervezete áll. Ezt Vallottam (j. rendőrségen. — Akkor most miért tagadja? — Nem tudtam a szervezet felélesztéséről. — Hogy-hogy nem tudott? Hiszen abból a tényből, hogy önt 1946 nyarán avatták fel a Magyar Közösség tagjává, tudhatta, hogy a Közösséget felélesztették. Ezt nem kellett, hogy Kiss Károly mondja önnek, ön tehát Kiss Károly nélkül is tudta, hogy a Magyar Közösség áll önök mögött. — Tudtam, hogy az is. Az elnök lecsap: — Mit jelent az, hogy az is? Hát még ki más? Dálnoki: — A Kisgazdapártra nem dőltünk. A Horthy-féle megbízólevél Dálnoki ezután elmondja a Magyar Közösség egész történetét. Ennek fedőszerve a Honszeretet volt. Ebbe lépett ő be 1930-ban Kimeri Dezső felkérésére. A felszabadulás után ismét Kimeri és Kiss Károly vonták be a felélesztett Magyar Közösségbe. Elnök: Kiss és Kérnéri miben jelölték meg a Magyar Közösség célját? Dálnoki: Erről nem beszéltünk, mert én tudtam, hogy milyen irányban dolgozott a múltban. Elnök: No de most milyen irányban? Dálnoki: Szegények támogatása, egymás segítése, fajszeretet... (A teremben derültség támad) Arra a kérdésre, hogy egyéb céljuk nem volt, Dálnoki riadtan hallgat. Végül kitűnik, hogy Donáth az előzetes megbeszélések során megkérdezte Dálnokitól: igaz-e, hogy IM-ben Horthytól megbízólevelet kapott? Dálnoki azt felelte: igaz. A Magyar Közösség tagjává való felavatása előtt Kimek említette Dálnoki előtt, hogy „a Közösségnek tervei, vannak önnel“. Nyilván a Horthy-féle levélre gondoltak, amely jóljött a szervezkedésnek és megteremtette a jogfolytonosság ideológiai alapját. Az elnök kérdésére Dálnoki részletesen előadja, hogy hogyan kapta meg Horthy levelét és mi volt benne. Előzetes telefon után Vatai vezérezredes közölte Dálnokival 1944 aug. 5-én, hogy két levelet fog kapni Egyet futár visz, egyet pedig Bánffy Dániel volt földművelésügyi miniszter. Dálnoki akkor az erdélyi főhadiszálláson tartózkodott . Nagyon meglepett, mikor elolvastam a levelet, amelyben a főmér-