Szabad Nép, 1948. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! SZABAD NEVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 40 FILLÉR AR KOMMUNISTA. PÁRT KÖZ ,PONTI LAPJA ?Boldog újévet kívánunk a SZABAD NÉP minden olvasójának! -a RÁKOSI ELVTÁRS ÚJÉVI NYILATKOZATA A Szabad Nép szerkesztősége, mint a megelőző években, Szilveszter nap,ján, az idén is felkereste Rákosi Mátyás elvtársat, Pártunk vezérét, hogy áttekintést kérjen tőle az elmúlt esztendő politikai és gazdasági kérdéseiről, a magyar demokrácia helyzetéről, és jövő évi kilátásairól. Első kérdésünk így hangzott: — Mit tert legfontosabbnak a magyar demokrácia gazdasági fejlődésében az 1917-es esztendő során? ■— Gazdasági életünk minden terén egészséges fejlődés tapasztalható. Vonatkozik ez a mezőgazdaságra is, amely — jóllehet olyan szárazság sújtotta, amire 120 év óta nem volt példa, — mégis többet termelt, mint a megelőző évben s jobban biztosította a közellátást is. A szárazság okozta nehézségek ellenére az őszi gabonával bevetett és a tavasziak alá szántott terület nagyobb, mint tavaly. S ha már a mezőgazdaságnál tartunk, meg lehet említeni, hogy a földreform első, döntő része befejeződött: az új gazdák több, mint 10 százaléka az év végéig megkapta földjéről a telekkönyvi kivonatot. A magyar ipar fejlődése még biztatóbb képet mutat. Tudvalevő, hogy az esztendő utolsó negyedében a szénbányászat, a vas és acélgyártás már túlhaladta a 38-as év termelését. Ami ennél talán még fontosabb: az ipari termelésben lassan kint elmúlt a rögtönzések, a kapkodások, az egyik napról a másikra való élés ideje. A termelés ritmusa egyenletesen fejlődővé vált, az iparok tartalékokat gyűjtöttek, amelyek tervszerű termelést tettek lehetővé. A hároméves terv megindítása természetesen elősegítette és meggyorsította ezt a folyamatot. Az újjáépítés is tervszerűbbé vált. A befektetések most egyre inkább oda kerülnek, ahova azt a magyar demokrácia érdeke legjobban megkívánja. Meggyorsul enenk nyomán az újjáépítés irama is. Gazdasági életünk már normális mederben folyik és ennek útmutatója, hogy decemberben elmaradt a megszokott karácsonyi drágulás és árvmség. Az idei majdnem békebeli karácsony a gazdasági életben nem jártas ember előtt is érzékeltette, hogy e téren a magyar demokrácia mennyire megerősödött. Az esztendő legfontosabb gazdasági eseményének azonban a bankok államosítását és a nagyüzemek államosításának gyakorlati megvalósítását tartom. Az államosítások következtében a magyar ipar és közlekedés dolgozóinak kétharmada ma már olyan üzemekben dolgozik, amelyeknek vezetésében a döntő nem a profit, a haszon hajhászása, hanem a közösség, a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartása. Ez a döntő strukturális változás még nem, vagy nem eléggé érezteti hatását mindennapi életünkben. De jelentősége hosszú távlatban, a népi demokrácia gazdasági alapjainak megszilárdításában felmérhetetlen. Ennek a gazdasági változásnak politikai kihatásai vannak s ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozi: egyre inkább csökken a régi úri rendhez húzó tőkések befolyása demokráciánk gazdasági és politikai életében. — Történt Politikai téren is a magyar demorácián belül olyan alapvető változás, mint a mai gazdasági téren az államosdás következtében előállott. — kétségkívül. Elég szembeállítani 1947 január elsejét 1948 január elsejével. 1947 elején az ország vezetésében döntő befolyást gyakorolt az a Kisgazdapárt, amelyet Nagy Ferencek és a magyar nép egyéb hasonló ellenségei vezettek. Ez a párt egyedül abszolút többséggel rendelkezett és szakadatlanul fenyegette a magyar demokrácia fejlődését. Most az ország legnagyobb pártja a Magyar Kommunista Párt, a demokrácia legkövetkezetesebb védője. A demokrácia-ellenes, a régi reakciós úri rendszert visszakívánók 1947-ben egy sor súlyos vereséget szenvedtek. Kezdődött ez a vereség az összeesküvők felszámolásával, folytatódott a fasiszta Sulyok-párt feloszlásával, a demokratikus koalíció választási győzelmével és a Pfeiffer-féle reakciós párt felszámolásával. Csődöt mondott a régi úri rend politikusainak az a reménye, hogy a Kisgazdapárt megnyergelésévl vagy földalatti összeesküvéssel újra visszajussanak a hatalomba. Azokban a politikai harcokban, amelyek ez évben lezajlottak, ■a magyar demokrácia és benne a Kommunista Párt olyan politikai erélyt, tudást és éberséget mutatott, amely lehetővé tette a válságok gyors és megrázkódtatás nélküli elintézését. Ezekben a harcokban megnőtt a magyar demokrácia öntudata, önbizalma és ereje. Viszont a reakció olyan vereségeket szenvedett, amelyek helyzetét egyre reménytelenebbé teszik. A küzdelem természetesen tovább folyik, de a magyar demokrácia állásai az év folyamán annyira megerősödtek, hogy a régi rend hívei között teljes a zavar, a tanácstalanság és a reménytelenség. A magyar demokrácia sikerei és megerősödése természetesen hatással vannak hazánk külpolitikai helyzetére is. Hogy látja Rákosi elvtárs ezzel kapcsolatban a magyar demokrácia külpolitikai helyzetét ? — Azok a csapások, amelyeket a magyar demokrácia ellenségeire mért, gyökeresen megváltoztatták hazánk nemzetközi jelentőségét is. Amíg a legnagyob magyar párt élén olyan áruló politikusok állottak, akiknek működését joggal figyelték gyanakodva a szomszéd demokráciák vezetői, addig nehéz volt megteremteni szomszédainkkal az egészséges baráti viszonyt. Csak amikor a magyar demokrácia itthon rendet teremtett a maga portáján és megmutatta, hogy le tud számolni azokkal, akik a békés külpolitikában a reakciót képviselik, akkor teremtődtek meg a szomszéd népekkel való jóviszony feltételei. A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsapásra megszűnt nemzetközi elszigeteltségünk. Először fordu d '"uT' J modern magyar történelemben, hogy nem a gyanakvás, ellenségeskedés és acsarkodás, hanem a kölcsönös megbecsülés és barátság köti össze a magyar népet a megújhódott hősi Jugoszláviával, a demokratikus Romániával. Azok a kulturális és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket Jugoszláviával, Romániával kötünk — s amelyekhez hasonlókat többi szomszédainkkal is szeretnénk létrehozni — nem egyszerű diplomáciai vagy kormányaktusok, hanem egymásra talált, egymásrautalt sorsközös népek új útjai. A népi demokráciák Európa ezen a részén kölcsönösen segítik egymást, a béke és az egészséges fejlődés, megőrzésében. Ha a múltban a Dunamedence tűzfészek volt, úgy a népi demokráciák korában a béke bástyájává válik. A magyar demokárcia belső megerősödése ezért olyan új jelenség, mely határaiban messze túlnő a Dunamedence határain. — Bizonyosak vagyunk, hogy a magyar demokrácia megerősödése hatással lesz a szlovákiai magyarság sorsára is. Megnyugtatja azokat a csehszlovák patriótákat, akik a szlovákiai magyarsággal szemben eddig azért foglaltak el ellenséges magatartást, mert attól tartottak, hogy hazánkban reakciós revizionizmus üti fel a fejét. Most láthatják, hogy ez a félelmük nem volt eléggé megalapozott és ebből következően meg fogják változtatni eddigi álláspontjukat, amellyel annyira megnehezítették a csehszlovák-magyar jóviszony kialakulását. A magyar demokráciával párhuzamosan megerősödött az európai demokrácia is. A világuralomra törő amerikai imperializmus mindenütt a reakciós, népellenes erőkre támaszkodik. Vele szemben áll a Szovjetunióval az élén az a tábor, amely a népek szabadságát és függetlenségét és a demokráciát védelmezi. Ebben a táborban mindenütt a kommunisták állnak az élen, mint népeik legönfeláldozóbb, legöntudatosabb demokratái. A kilenc nagy európai kommunista párt összefogása, működésük öszszeegyeztetése hatalmas új erőforrást jelent abban a harcban, amely világszerte folyik az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen. A görög nép szabadságharca, a kínai népfelszabadító hadsereg sikerei, az olasz, a francia munkásosztály hősi küzdelmei, a román köztársaság létrejötte mutatják a demokratikus erők növekedését. — Ebben a két részre való világban a magyar demokrácia helye nem az imperialisták, nem az új háborúra spekuláló reakciósok oldalán van, hanem ott, ahol a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzdenek. — Hogyan látja Rákosi elvtárs a demokrácia megerősödésével kapcsolatban a munkásegység kérdését? — A munkásegység az elmúlt két hónapben örvendetesen megerősödött. A magyar munkásosztályra mély hatást gyakoroltak a francia eseményeik, valamint az olasz és a görög tapasztalatok. Látják, hogy a reakció fő célja az, hogy mindenekelőtt a munkásosztályt megossza és ebben a szándékában a szakszervezetek széttörésétől sem riad vissza, mint ahogy ezt most Franciaországban megkísérlik. Erősítette a munkásegységet az a sikersorozat, amelyet a demokrácia hazánkban a reakció elleni harcban elért. Peyer és társainak szégyenletes szerepe is sok munkásnak felnyitotta a szemét. Erősítette az egységfrontot az a tény is, hogy szeptemberben, a választások után a szociáldemokrata jobbszárny az ismeretes „memorandum“-ban bepillantást engedett kártyáiba és megmutatta, hogy vannak a munkásmozgalmon belül is olyan erők, amelyek veszélyeztetik a demokráciát és amelyekkel szemben szorosabbra kell fogni a munkásegységet. Mindezek következtében nyugodtan el lehet mondani, hogy a munkásegység híveinek tábora ma nagyobb és szélesebb, mint bármikor az utolsó két esztendőben. A magyar munkásság tanult a hazai és a nemzetközi tapasztalatokból és azt a tanulságot szűrte le, hogy minél egységesebbek a dolgozók, annál biztosabban áll a demokrácia, annál gyorsabban gyűrjük le a nehézségeket, a bajokat. — Hozzájárult a munkásegység megerősödéséhez a két munkáspárt egyesülésének kérdése körül lezajlott vita is. Ma már minden öntudatos munkás — a Kommunista Pártban csakúgy, mint a szociáldemokrata testvérpártban — megért, hogy a demokrácia erőinek felmérhetetlen növekedését jelentené, ha a munkásságnak nem két, egymással versenyző, hanem egyetlen, egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az egységes párt felé visz. Ez a felismerés természetesen erősíti a munkásegységet. — Miben látja Rákot elvtárs az 1948-as esztendő legfontosabb gazdasági teendőit? — Tennivaló esőstől van. Lendületbe kell hozni a hároméves terv végrehajtását. Ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni a termelési versenyt, amely meg fogja erősíteni a munkafegyelmet is. Az államosítást végre kell hajtani és gondoskodni kell róla, hogy megszűnjék az államosított üzemek deficitje. A 48-as évben a szövetkezetek fejlesztésének kérdése előtérbe kerül. Különösen a földmíves-szövetkezetek fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. Ha a tavaszi vetések sikerülnek, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy jövőre gazdasági életünk elérje a békeszínvonalat és a legközelebbi karácsony már mint .,békebeli ünnep“,jelezze a magyar demokrácia fejlődését. — Mit vár politikailag az 1948-as esztendőtől? — A jövő év első felére mélt, benyomást fog gyakorolni az 1848-as forradalom centenáriumának megünneplése. A magyar nép az elmúlt száz esztendő alatt most van először abban a helyzetben hogy valóra váltsa azokat az eszméket, amelyeket az 1848-as forradalom zászlóira tűzött. Ennek a felismerésnek kétségkívül meg lesz egész demokráciánkat erősítő, hatása. Bizonyos, hogy erősödni fog a munkásegység is. És ezen túlmenőleg szorosabb lesz a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front koalíciós pártjainak együttműködése. A demokrácia győzelmei a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front minden pártjában azokat igazolták, akik megalkuvás nélkül hirdették a demokratikus népi erők összefogását. Ezt az egészéges fejlődést a jövő évben még fokozni kell, mert a demokrácia erősödött ugyan, de ellenségei még nem adták fel a harcot: a belső fronton vereséget szenvedtek, de a nemzetközi reakciótól segítséget remélnek és ezért tovább szövik ellenséges terveiket. — Milyennek látja a magyar demokrácia külpolitikai fatálisait a küszöbönálló esztendőben? A magyar külpolitika kétségkívül következetesen folytatni fogja azt az utat, amely a szomszédokkal való megbékítés és egészséges jóviszony elmélyüléséhez vezet. Élni fog azzal az alkalommal, amely először adódik az utolsó száz esztendőben, hogy barátságos és jóindulatú szomszédnépekkel karöltve munkálkodjék a béke megőrzésén és saját felvirágozásán. A magyar külpolitika terén most kezdenek kirajzolódni azoknak a lehetőségeknek körvonalai, amelyekről népünk legjobbjai, Kossuth, Ady, József Attila írtak: a Dunamedence sokat szenvedett, egymásrautalt népeinek szabad, demokratikus összefogása és fejlődése. — Befejezésül megkérdezzük, hogy látja, Rákosi elvtárs a Magyar Kommunista Párt helyzetét és feladatait az 1948-as év küszöbén? — Ha a magyar demokrácia hasonlíthatatlanul erősebb most, mint egy évvel ezelőtt, úgy fokozottan érvényes ez a megállapítás a mi pártunkra. Az elmúlt esztendőben megnőtt pártunk tekintélye, súlya, ereje, befolyása és önbizalma. Minden téren bebizonyítottuk, hogy érdemesek vagyunk arra a bizalomra, amellyel a magyar nép megajándékozott bennünket s melynek eredményeképpen az ország első pártjává lettünk. Megnőtt pártunk nemzetközi jelentősége is; ezt mutatja az, hogy ott voltunk a kilenc nagy kommunista párt konferenciáján. Mindez arra kötelez bennünket, hogy még többet dolgozzunk a nemzet javára, még több áldozattal, fegyelemmel, önkritikával építsük és erősítsük a magyar demokráciát és benne pártunkat. Még többet kell tanulnunk, m még többet kell szolgálnunk a magyar népet. És még következetesebben, szívósabban kell harcolnunk a reakció, a régi úri rend maradványaival szemben. Az 1848- as centenáriumot pedig használjuk fel arra, hogy tettekkel igazoljuk, hogy a magyar demokrácián belül mi vagyunk azok, akik legkövetkezetesebben és legeredményesebben váltjuk valóra Kossuth, Petőfi, Táncsics eszményeit és vágyait, a szabad, erős, virágzó, népi Magyarország megteremtését! CSÜTÖRTÖK, 1948 JANUÁR 1