Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL­JETEK! ARCHÍVUMA fisk­ 21 óra 1S perckor közvetíti a rádió a Függetlenségi Népfront alakuló üléséről Rákosi Mátyás elvtársnak és a többi demokratikus párt vezetőiü­ek beszéde! luw'iiujiP’jiiiwBMwewwawaBii A Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfej­leszti a német fasizmus elleni há­ború alatt a magyar nemzeti ellen­állás szervezésére megalakult Ma­gyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Független­ségi Front, mely a Magyar Kom­munista Párt kezdeményezésére akkuit, programját megvalós­í­­totta. A hazánkat felszabadító Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború ka­tasztrófájából. Újjáteremtette a rombadőtt magyar államiságot. Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 1848—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbenmaradt magyar demokratikus átalakulás felada­tait : felosztotta a dolgozó paraszt­ság között a nagybirtokosok föld­jét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köz­társaságot. A külföldi imperialis­ták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus marad­ványainak megsemmisítéséért foly­tatott kemény harc közben a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépí­tették az országot. A magyar demokrácia megszilár­dítása, vívmányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túl­haladjanak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programján. Döntően megváltoztak a nemzet­közi és a belső viszonyok, melyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az ame­rikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demo­krácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszo­rultak a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontból. A feudális ma­radványok felszámolásán túl napi­rendre került a nagytőke elleni harc: harc a­ kapitalista kizsákmá­nyolás korlátozásáért, a tőkés ele­mek fokozatos felszámolásáért. Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front teljesítette törté­nelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a ki­zsákmányoló osztályok és marad­ványaik reakciós törekvései ellen; semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulák és klerikális reakciót, közös erővel védjük népi demo­kráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító, hábo­rús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a ma­gyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Nép­front a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szol­gáló­­ értelmiség, a dolgozó kis­emberek harci és­­építő szövetsége, a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésé­vel. A Magyar Függetlenségi Nép­frontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguk elé: 1. A magyar köztá­rsaság követ­­kezetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá, a­z SZD teljes értelmében.­­ Az államgépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bü­rokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közig­az­­gatásba, az állami szervek ellenőr­zésébe A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos válasz­tójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabad­ság, a munkához és a művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, a­­gya­korlásukhoz szükséges anyagi fel­­tételek mind tökéletesebb megvaló­sítása útján. Uj népköztársasági alkotmány megteremtését, mely a magyar nép nagy politikai és tár­sadalmi vívmányait a népi demo­krácia alaptörvényévé emeli. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pár­tversen­gés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására a demokratikus szer­vezetek következetes megtisztítá­sát a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb de­mokratikus tömeg­szervezetekben, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását, a tervgazdálko­dás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áru­elosztás erősítése, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a három­éves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, új ötéves terv, tízéves villamosítási és öntö­zési terv útján. A nehéz- és gépipar kifejleszté­sét, a magyar föld méhébe­n rejlő nyersanyagkincsek és az energia­­források feltárását. A magyar mezőgazdaság évszá­zados elmaradottságának megszün­tetését, a technika és tudomány eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősor­ban a mezőgazdasági gépállomá­sok hálózatának kiépítésével, ily­­módon a dolgozó parasztság fel­­­­szabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításai­nak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az or­szág erdősítését. A város és a falu közötti öröklött különbségek foko­zatos felszámolását, a falvak vil­lamosításával, közlekedési viszo­nyainak megjavításával, kulturális és egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésével, tanyaközpon­tok létesítésével. A szövetkezeti gazdálkodás, kü­lönösen a termelő szövetkezetek támogatását, és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a pa­rasztgazdaságok szövetkezeti tö­mörítése teszi lehetővé a mező­­gazdaság korszerűsítését, a dol­gozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámo­lását. A parasztság szövetkezeti tömörítését a­z önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzés­sel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hat­hatós állami támogatását és védel­mét a kizsákvmányolókka­l szemben. 4. A munkán alapuló önálló kis­ipar és kiskereskedelem nemzet­gazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülését, sza­bad működésük biztosítását. 5. A néphez hű, az ország gaz­dasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biztosítását a társadalomban, munkájának fokozott anyagi elis­merését. 6. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelését, a termelőerők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdülé­séről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének ki­­fejlesztését, fokozott harcot a nép­betegségek leküzdésére, a dolgo­zók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolását. Az aggkori ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíróképessége sze­rint. 7. A dolgozó nép kul­túrszínvo­­nalának, általános műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és értelmi­ség gyermekei számára, hogy a közép- és felsőiskolákba egyre na­gyobb arányban jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségleteit képzett , és a demo­kráciához hű szakemberekben. A demokratikus és haladó kul­túra, tudomány, irodalom, művé­szet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyagi megsegítéseit. Harcol a kultúra minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imperialista rothadás mérgét ter­jesztő, a jelen­­ nagy kérdéseitől elforduló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. A társadalom és a természet fejlődésének törvényeivel foglal­kozó igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein.­­... A vallásszabadság feltétlen biztosítását. Az egyházakkal kö­tött megegyezés pontos megtartá­sát, amennyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket, a népi demokrácia országépítő munká­jának elismerését és támo­gatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés el­len, amely bármely egyház szerve­zetét, szellemi befolyását és nem­zetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek támogatást nyújtson. 9. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása, és maradványa ellen, népünk gondolkodásának át­alakítását az igazi hazafiság szel­lemében, amelynek elválaszthatat­lan része a dolgozó osztályok és a szabad népek nemzetközi testvéri­sége. Az országban élő nemzetisé­gek számára a teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés min­den feltételének, valamint az anya­­nemzeteikkel való kultúrcserének a biztosítását. Következetes harcot az irredentizmus és revisionizmus ellen. Ez az egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári egyen­jogúságot és a magyar dolgozó nép haladó, demokratikus kultúrá­jával való szoros kapcsolatot biz­tosítsunk a szomszéd országokban élő magyar dolgozó tömegeknek. 10. Demokratikus vívmányaink­nak, nemzeti függetlenségünknek, népünk és a világ békéjének biz­tosítása érdekében szembeszállást minden imperialista törekvéssel, szilárd helytállást a nemzetközi békefrontban. A világ demokra­tikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és a népi demokra­tikus államokkal kötött baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződé­sek következetes betartását, a ba­ráti országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tok kimélyítését. Ugyanakkor a kölcsönösség alapján békés gazda­sági és politikai kapcsolatokat minden országgal, azzal a feltétel­lel, hogy nem avatkoznak belső ügyeinkbe. 11. Nemzeti függetlenségünk megvédésére, belső békénk bizto­sítására, szövetségi kötelezettsé­geink teljesítésére erős, egységes szellemű, demokratikus néphad­sereg kiépítését és korszerű fel­szerelését. 12. A magyar dolgozó nép poli­tikai és erkölcsi egységének elő­mozdítását és megvalósítását a ki­zsákmányolás elleni harc alapján, a munkán és az igazságosságon épülő új társadalom megteremté­sével. Az ország termelőerőinek fejlesztéséhez, népünk anyagi és kulturális felemelkedéséhez, a ki­zsákmányolás megszüntetéséhez szükséges gazdasági és politikai reformok, a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes mene­tének további biztosítását, az or­szág minden alkotó erejének bevo­násával és támogatásával. Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függet­lenségi Népfront egységes sorain kívül. A Magyar Függetlenségi Népfront minden hazafias és al­kotó erő tömörülése, ezért a­ Ma­gyar Függetlenségi Népfrontban a munkásosztály vezetésével egyesült demokratikus erőknek joga és kö­telessége a népi demokratikus Ma­gyarország kormányzatának inté­zése és irányítása. A fejlődéshez múlhatatlanul szükséges szabad bírálatot és önbírálatot nem a pártversengés idejétmúlt rendszere, hanem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront biztosítja saját soraiban. A Magyar Függetlenségi Nép­frontban egyesülő politikai és tár­sadalmi szervezetek - megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes Országos Tanácsát és kimondják, hogy mindenben alá­vetik magukat az Országos Ta­nács döntéseinek és végrehajtják határozatait. A Magyar Függetlenségi Nép­front programja igaz és tiszta nemzeti program, megvalósítása népünk felemelkedésének záloga. A Magyar Függetlenségi Nép­frontban egyesülő politikai és tár­sadalmi szervezetek felhívják tag­jaikat, felhívják az egész dolgozó magyar népet, hogy a program megvalósítására egységesen tömö­rüljön a Magyar Függetlenségi Népfront piros-fehér-zöld zászlaja alá. A Magyar Függetlenségi Nép­front a magyar népi demokrácia táborába hív minden alkotó erőt! Együttműködésre, közös munkára, vállvetett harcra szólít fel minden­kit, aki boldog és erős új népi M­a­gyaro­rsz­ágot akar! Magyar Dolgozók Pártja Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Dolgozó Parasztok és Földmunkások Orszá­gos Szövetsége Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Sztálin nagyjelentőségű békenyilatkozata Moszkvából jelentik: Sztálin válaszolt Kingsbury national News Service­ amerikai hírügynökség európai Smithnek, az Intel vezér­i­g­azgat­ó­j­ána­k január 27-én hozzá intézett kérdéseire.­ ­ Első kérdé­s: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya meg­fontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely megerősítené, h­ogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincsen szán­dékában háborúhoz folyamodni egymás ellen! Válasz: A szovjet kormány haj­landó lenne ilyen nyilatkozat közzétételének kérdését megfon­tolni.­­ Második kérdés: Hajlandó lenne-e a­ Szovjetunió kor­má­­nya az Egyesült Államok kor­mányával közösen e békepak­­tum megvalósítására irányuló intézkedéseket, tenni, mint pél­dául a fokozatos leszerelés? Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttmű­ködhetnek az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek e béke­­paktum megvalósítására irányul­nak és fokozatos leszereléshez ve­zetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egye­sült Államok, az Egyesült, Ki­rályság és Franciaország kor­m­­ányok hajlotandók elhalasztani a nyugatnémet különállam meg­alakítását a külügyminiszterek tanácsának összeilléséig, amely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-e a Szov­­jetun?6 kómnái?va megszü­ntetni azokat a korlátozásokat, ame­lyeket a­ Szovjet hatóságok, a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban léptettek, életbe? Válasz: Ha az Egyesült Álla­mok, Nagybritannia és Franciaor­szág megtartja a harmadik kér­désben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja aka­dályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg meg­szüntetik a­ három hatalom által elrendelt közlekedési és kereske­delmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön. Miniszterelnök Úr, Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfe­lelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum, megkötésének lehetőségét ? Válasz: Már régebben is kije­lentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom.

Next