Szabad Nép, 1949. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! * SZABAD NÉP A k kitüntetett szentesi gépállomás-alközpont tavaszi mankaversenyre hív­a ki az ország valamin­api gépállomásának dolgozón Rövidesen megkötik a mezőgazdasági kollektív keretszerződést Többszátz néni bűes­ség­óinkul! vak man INDUL A VERSENY Március 1 . ma indul az új. szocialista­­munkaverseny. Tíz napja csak, hogy elhangzott a diósgyőri vasasok hívó szava, amely új versenyre szólította a magyar munkásosztályt. De ez a tíz nap is elég volt ahhoz, hogy­ a diósgyőri szikra lángra lobbantsa szerte az országban, Budapesten­ és Ózdon, Csepelen és a bányavidéke­ken a versenyszellem tüzet Tíz napja, szombaton tartották izzó hangulatú versenyülésüket a diós­győriek, hétfőn már feleltek a csepeli öntőik, a MÁVAG kazán­­kovácsok, a Kistext szövőnői, ked­­dit, szerdán , egész héten pedig tucatjával, százával özönlöttek a leveleik, amelyekben az üzemek be­jelentik lelkes csatlakozásukat. A tagnapi napig 429 gyár fogadta el a versenykihívást és nem kétséges, hogy az elkövetkezendő napokban újabb száz és száz üzem, a dolgo­zók százezrei kapcsolódnak be a versenymozgalomba. Mi az új verseny feladata ? Min­denekelőtt: az 1949-es terv marda­léktalan végrehajtása, sőt túlszár­nyalása. Nagy feladat vár ránk ebben az évben: iparunknak 27 százalékkal, és ezen belül nehéz­iparunknak 70 százalékkal kell felülmúlnia a háború előtti terme­lés szintjét. A versenyző munká­sok jól tudják: ezzel biztosítják a hároméves terv idő előtti megvaló­­sítását, ezzel teremtik meg a nem­zetgazdaságunkat újjáformáló nagy ötéves terv sikeres megkez­désének feltételeit. Jól emlékeznek arra: minden eddigi verseny h­a­­­ma­y fllendü­lést hozott ipari ter­melésünkben és ezzel együtt hatá­sosan elősegítette a dolgozók jólé­­tének gyors növelését is. Az új munkaversenynek is újabb — az eddiginél is erőteljesebb — fellen­dülést kell hoznia iparunkban. De a tervteljesítés mellé ebben az új versenyben másik központi feladat is sorakozik: az önköltség­­csökkentés nagy feladata. Nem ezért új ez a feladat, mintha eddig mit sem­ törődtek volna az üzemek­ben a termelési költségek leszállí­tásával.­ Mégis sosem volt annyira központi kérdés az önkölség­csök­kentés, mint ma. Miért? Azért, mert az eddiginél is gyorsabban akarjuk fejleszteni szocialista ipa­runkat, korszerű technikával, gé­pekkel felfegyverezni dolgozó pa­rasztságunkat, biztosítani népünk szociális és kulturális felemelkedé­sét, erősíteni néphadseregünket. A megnövekedett feladatok teljesíté­séhez pedig nem utolsósorban az iparnak kell az anyagi erőforráso­kat biztosítania. Ezért vállalták például az iparügyi minisztérium­hoz tartozó vállalatok, hogy túl­teljesítik a költségvetés parla­menti vitájakor bejelentett 1200 millió forintos nyereségelőirány­zatot is. Senki sem képzelheti, hogy ilyen hatalmas összeget pusztán felülről hozott intézkedé­sekénél elő lehet teremteni? Nem, ehhez a széles tömegek tevékeny részvételére, önköltségcsökkentési mozgalmára van szükség. A mun­kaverseny keretében ezért van döntő szerepe az önköltség csök­kentéséért, vagyis a termelékeny­ség emeléséért, az anyag- és energiatakarékosságért, a gépek jobb kihasználásáért végzett mun­kának. A dolgozó tömegek maguk is felismerik e feladat alapvető fon­tosságát. Kell ,e itt más bizonyíték, mint maguk a versenytervek, a kihíváso­!? Ragadju­k ki például a Ganz Villamossági gyár egyik műhelyének, a 416-03 automata műhelynek, a versenytervét. Pon­tosan előírja ez: a havi 840 órás géná Házi időt 560 órára akarják csökkenteni, a selejtet le fogják szorítani 0.52 százalékról 0.4 szá­zalékra. Részletesen felsorolják a módszereket is, amelyekkel el akarják érni ezeket a célokat. Persze, hiba volna, ha csak a fel­adatokban vennénk észre változást az előző versenyekhez képest. Vál­tozott a verseny politikai jellege is. Nem­ véletlen az, hogy ezt a ver­senyt nevezzük első ízben szocia­lista versenynek. — De hát miért? -­— vetődik fel a kérdés. — A többi verseny talán nem segítette elő a szocial­izmus ügyét? Senki sem állítja ezt. Ki tagadhatná, hogy a felszabadulás utáni első májusi verseny is nö­velte a termelést, ezzel erősítette a munkásosztályt, tehát segítette a szocializmus felé való haladást. De ugyanakkor ki tagadhatná azt, hogy 1945, sőt 1948 márciusa, a csepeli felhívás óta is alapvető változások mentek végbe orszá­gunkban. 1945-ben még a tőkés­osztály is részese volt a hatalom­nak, ma a hatalom szilárdan a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztályé. 1948 márciusában még az államosítás előtt volt üze­meink nagy többsége. Ma a ver­seny az ipar legnagyobb részében szocialista üzemben folyik. Nem kell sokat bizonygatni, hogy ma a verseny közvetlenül, minden eddigi versenynél közvetlenebbül szolgálja a szocializmus építésének meg­gyorsítását A hatalom ma — a proletár, diktatúra funkcióit betöltő népi csinoist­­­a mmmásosz­­tályé. Jól tudjuk: a proletárdikta­túra egyik alapvető funkciója a kizsákmányolok elleni harc és az imperialisták elleni védekezés mel­lett: a szocialista építés. A szo­cialista építőmunka egyik legfon­tosabb eszköze pedig: a verseny. „Alig lehet kételkedni abban — tanította Sztálin —, hogy a mun­kások r­itáliós tömegeinek szélesen kibontakozó versenye az adott pil­lanatban építőmunkánk egyik leg­fontosabb, ha ugyan nem a leg­fontosabb tényezője.“ A hatalom a munkásosztályé. De a hatalom mindenekelőtt foko­zott felelősséget, fokozott kötele­­zettségelést jelent. A szélesen ki­bontakozó versenymozgalom azt bizonyítja, hogy a magyar mun­­kásosztály felismeri kötelezettsé­geit. A munkaversenyt nem utol­sósorban azért is nevezhetjük jog­gal szocialista versenynek, mert a munkások minden eddiginél vilá­gosabban látják kötelezettségeiket, mert a versennyel tudatosan a szo­cializmus építésének ügyét akar­ják szolgálni. Aki kételkedik eb­ben, az menjen csak ki néhány üzembe, hallgassa meg a munká­sok véleményét­­ az új versenyről, vagy olvassa el a Szabad Néphez beküldött munkásleveleket. Hadd idézzünk egy-kettőt közülük: „Az új versenyszellem — írja például Gerván József Láng-gyári mun­kás — feltétlenül az életszínvonal emelését is hozza magával, de ami a legfontosabb, az utat biztosítja a szocializmus mielőbbi elérésé­­hez.“ Vagy pedig Pocsai Béla Munkf-érdemren­des MÁVAG mun­kás levele: „Én csak annyit tudok m munkatársaim felé szólni, hogy tenn­ék magukévá a becsületes munkát öntudatosan, mert csak tudjuk, megvalósítani azt a célt, amit kitűztünk: a szocializ­must.“ A szocializmus építésének öntu­datos meggyorsítása — erre vál­lalkoznak ma a versenyző munká­sok, ez az új szocialista munka­­verseny célja. Pártunk, pártszerve­­zeteink feladata, hogy mozgósít­­a dolgozókat e nagy­ cél eléré­sére. A francia nép üzen Trumannak: Megvonják a kormánytól a jogot a támadó Atlanti Szerződés aláírására Az „amerikai kormány ” fel akarja függesztetni Thorez elvtárs mentelmi jogát A francia „Szocialista’­ pá­t orszá­gos tanácsának vasárnapi ülésén Jules Moch belügyminiszter bejei,m­­i­att hogy folytatják a kommunis­ták ellen indított rendőri hadjáratot. ..A bolsevizmus elleni­ harc folytató­­dik — rikácsolta a belügyminiszter —, a letartóztatások nem értek­ vé­get, az eddigie­k után fijaobarc '­ö,ét­keznek. A rendőrség ju­o­t­t'Afb kom­munista katonatisztet hallgat ki." Bár a rendőrség semmiféle hivat­­os közleményt nem ad­­ ki a „had­műveletek“ folytatásáról, párisi új­ságíró körökben úgy tudják, hogy­­ vasárnap is több házkutatás volt Párisban és vidéken a Kommu­nista Párt több szervezetének székházában. A párisi rendőrség vasárnap a Francia Demokratikus Ifjak Szervez­­ségének mintegy­­ ötven tagját le­tar­­tóztat a meri, az utcán aláírásokat gyűjtöttek a vietnami háború meg­szűntetése érdekében. Páris több külvárosában össze­tűzésre került a vor a demokra­tikus ifjak és az erőszakosan fel­lépő rendőrség között. Hétfőn korán reggel a Kommu­nista Párt VI. kerületi székházából lángok csaptak ki. A tűz oltása után kiderült, hogy 'ismere­tlen’’ ihetényüik JoeenCoiTai'Minux gyútó­­anyagot helyének el épült­bin­ A legújab­b terrorint­ézkedések csoőtorban a­ francia nemzetgyűlés és a köztársasági tanács tagjai el­­len irányulnak. Eddig húsz komp­­onista képvi­­selő és köztársasági tanácsos mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Közöt­tük van Thorez elv­­társ is. Az újabb terrorhullám közepette joggal teszi föl a kérdést a l’Humanité vezércikke: ,, Hitler valóban meg­hajt " A legutóbbi napokban Fran­ciaországban lezajlott eseményekből — írja a lap — arra lehet követ­­keztetni, hogy nem. A háborús uszítás egyre fokozó­­dik és teljes nyíltsággal folyik. Ezt bizonyítja De Gaulle pártjának vasárnap kiadott közleménye és Módi kijelentése is, hogy „a bolse­­vizmus ellen folytatódik a harc". Ezt: az urak szín­e versenyt futnak, hogy elnyerjék Yankee milliárdos vezéreik elismerését. Cselekedeteik mozgatása az osztályszellem. ’ Ezé±t szolgáltat­ják ki országukat az amerikai tőké­­nek és hadseregnek, ezért nem riadnak vissza a háborútól sem, csakhogy a társadalmi föld­rengést megakadályozzák De a francia nép — hangsúlyozta a lap — egyre jobban megérti hol van a helye. Erre mutat az a számtalan levél és távirat, amely Thorez beszédének elhangzása óta az ország minden ré­széből a Komm­un­i­­­i Párthoz ér­kezik. A Francia Béke­ és Szabadság­ Mozgalom egyébként üzenetet kite­zett Truman elnökhöz; ebben meg­állapítja: ,,A francia kormány meg­tévesztette önt, amikor elhitett­e ön­nel, hogy a francia népet háborúba lehetne vinni az Atlanti Szövetség spanyol fala mögött. A francia nép meg akarja őrizni a népekkel fenn­tartott barátságát, t­ljesíteni zavarja az Egyesült Nemzetek Szervezetében vállalt, kötelezettségeit és hű akar maradni­ a francia-szovjet szöve­tségi szerződéshez, a A francia nép minden idegen tá­madástól meg­ akarja­ óvni Fran­ciaország területét, ezért meg­vonja kormányától azt a jogot, hogy a vállalt szerződések meg­sértésével aláírja az Atlanti Egyezményt. A franci nép visszautasítja a hábo­rút." A francia közélet legkiválóbb 1. Ra­badság­ Mozgalom válti­t,­vnnyt haladó személyiségi, írták alá ezt az 1 helyi szervezetéhez további aláiró. 4*- e$$!Szt4!k­k, Réka­ és| dokxL Tagadjátok meg milliószámra a háborút Szerdán hatalmas béketüntetést rendeznek a béke hívei Párisban A Co Spir ,,Tagadjál­tok meg mil­liószámra a háborút!*1 című vezércik­kében felhívja a párig,lak­.d, hogy gyűljenek össze minél nagyobb szám­ban szerdán e­­, a Spor csarnokban Thorez és Duclos elv­társak meghal­­­gatására. .A vezéreinkk hangsúlyozná, hogy a francia nép tiltakozik a hábo­rús uszítók mesterkedései ellen- A kormány gyalázatos elnyomó eszkö­zökkel igyekszik ellensúlyozni a nép megmozdulását. Erre a támadásra a francia népnek azzal kell válaszol­nia, hogy­­hatalmas mozgalomban egy­esül. Most a legfontosabb, a há­­borúellenes egység megvalósítása. Tömegtüntetések Dániában a háborús tömbpolitika ellen A dániai Olborg Városában ha­­talmas tömeggyűlés­­ltakozott Dá­niának az É­zakajaali Egy­etemyh­e való csatlakozása ellen. Alfred Jen­sen képviselő , kijelentette:­ „A dán nép nagyon is jól tudja mire vezet a töm­­ök politikája. Azt mondják, hogy a norvég nép már Yfffe»# To't',’’ Nem, nem a norvég nép válasz­tott, hanem­ a norvég politikusok és a norvég kormány. Éppen ezért,Norvégia dö­ntésének nem szabad befolyásolni a dán nép elha­tározá-'át ” A TASS he’s'nki jelen­ése beszámol arról, hogy a finn újságíró­szöve­tség vég­ha­ti bizottsága határozatban megállapítja: az USA háborús propagandája és fegyverkezési versenye fenye­­geti a békét. Rámut­­, hogy a háborús propagan­dában azok a reakciós finn újságírók is vétkesek, akik nem követ­i a Nem­zetközi Újságíró Szöve­ség határoza­tát, hogy az újságíróknak harcolniuk kell a háborús hírverés ellen. Brüsszeli jelent­és szerint egyébként vasárnap géppisztollyal és gázálarccal fel­szerelt belga csendőrosztagok zárták­ el a brüsszeli értéktőzsde előtti teret, ahol a hírhedt „európai­­ egységmozgalom" tar­tott gyűlést. Amikor Churchill szólásra emelke­dett, hogy megnyitó beszédét el­mondja, viharos tiltakozással fogadták. Sok szár rítpirat hullott lábához a kö­vetkező felírással: ,,Mit keresnek volt nácik az európai egységmozgalom­­ban?!" A tiltakozás megismétlődött, amikor Spaak belga miniszterelnök akart beszélni- A csendőrök hatvan tűztető-, köztük több szenátort és képviselőt őrizetbe vett. A finn KP írtat a a ré­szőt: „az ország politik­áját meg kell váloztanii“ A helsinki Tuekanson Sanondt közli Vilie Pessi elvtársnak, a Finn Kommunista Párt­ főtitkárának nyi­latkozt­aa­ a kormány tevékenységé­ről „A mostani kormány politikája — mondja a többi között a nyilatko­zat­­—­ olyan elégedetlenséget szült, hogy mind sürgetőbbé válik a kor­mány minél előbbi megváltozta­tása. A nép széles tömegei nem helyes­lik a kormány politikáját, Fagerholm külpolitikáját, amely romlásba so­­dorja az országot. A Kommunista Párt együtt az egész népi demokratikus m­ozga­­lommal, a következő jelszót adta ki: Az ország politikáját meg kell változtatni! Ez azt jelenti, hogy a mostani politi­­kát a nép érdekeinek megfelelő de­­mokratikus politikával kell felcse­­rélni. E cél elérése érdekében kell most harcolnunk, ennek pedig lénye­ges feltétele a dolgozó tömegek egy­sége!' 1­­’ Gázt használt De Gasperi rendőrsége a tüntetők ellen Csődbejutott a Caproni Rómában 15­ 0'X­ ember , gyűlt össze, hogy meghallgassa a Szabadsághar­cosok Szövetsége elnökének tiltakozó beszédét Borghese herceg és Roat­a tábornok fasiszta háborús bűnösök szabad­onfpccsátása ellen.­­—­ Mianó­­ban szintén Rkts­tek a fasiszta Borghese herceg szaba­don bocsátása miatt. A rendőrség gázt használt a tüntetők ellen és a tiltakozó gyű­lés után kisebb összecsapásokra került sor. A milánói Caproni-Művek 15.000 munkását és alkalmazottját elbocsá­­tották és bejelentették, hogy a vál­lalat csődbe jutott. A gyárat és a hozzátár­ozó két kohászati üzemet már ré­gebben fel akarták számolni, mert konkurrenciát jelen­ett az ame­rikai tőkével dolgozó milánói Fiat- Műveknek. 3000 demokratát készülnek meggyilkolni a monarchofasiszták A Szabad Görög Rádió újabb fel­hívással fordul a világ­­munk­áksá­­gához, hogy még:­rterníl­yebben emeli fel szavát és men­je meg r­­­ivégéésl­e­ a tengerész-szakszervezet és a munkásság letart­álattett veze­tőit-Az athéni és pireuszi rendőrség tömegesen állítja elő az internáló tábor­ok lakóit és bíróság elé ál­­l­ja őket,­ hogy ozt azután kimondják rájuk a­­halália ítéletet. Valósággal új terrorstállám söpör végig Görög­­orszá­gon Sok ezer internáltat, Száműzöttet, foglyot, dem­ok­ra­tát és szak­­szervezeti tagokat, valamint 3000 elítéltet egyen akarnak lövetni.

Next