Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-06 / 154. szám
I SZERDA, 1949 JÚLIUS 6 HATSZÁZ ÍV a marxizmus-leninizmus klasszikusaiból Az őszre megjelenik Sztálin elvtárs műveinek első két kötete magyarul A könyvnapok sikere Budapesten is, vidéken is bebizonyította, hogy a demokratikus magyar közönség helyes tudattal fordult a politikai irodalom, a magyar jövőt építő marxista-leninista ideológia felé. Ennek a helyes tudatnak a kialakítása részben a magyar könyvkiadásnak, s itt elsősorban a Párt könyvkiadójának, a Szikrának az érdeme. A Szikra — Tamás Aladár elvtárs vezetése alatt — dicséretreméltó következetességgel folytatja a megkezdett irányt, amikor nyári, őszi és karácsonyi programjára az eddigit is meghaladó arányban veszi fel a marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit és a szovjet tudomány és irodalom remekeit. A több, mint 600 ív, amellyel a Szikra az 1949-es év végéig a magyar nyelvű marxista-leninista irodalmat gyarapítani szándékozik, újabb jele annak a hatalmas szellemi forradalomnak, amelynek megvívása demokráciánk egyik legelső feladata. Marxizmus-leninizmus Hogy a közönség milyen gyorsasággal követi a Szikra kezdeményezését, annak jele a már megjelent művek számos új kiadása, legörvendetesebb ezek közül Lenin válogatott művei II. kötetének ősszel időszerűvé váló új kiadása: a könyvnapok óta az ötvenezres példányszámnak jóval több mint fele elkelt már. Új kiadásban jön Lenin: „Marx, Engels, marxizmus“ című válogatása, Sztálinnak a Nagy Honvédő Háborúról szóló könyve, Kalinin: „A kommunista nevelésről“ című műve. A nagy érdeklődés nyomán új kiadás készül Rákosi elvtársnak két régibb könyvéből, az 1947-ben megjelent „A magyar demokráciáért“ és az 1948-ban napvilágot látott „A fordulat éve“ címűekből. Hatalmas lépést jelentenek előre az új könyvek. Elsősorban Sztálin elvtárs művei, amelyeknek első kötete szeptemberre, második kötete az ősz folyamán jelenik meg. (Koszulnyikov kitűnő kommentárja Sztálin műveinek első kötetéről szintén napvilágot lát az ősz folyamán.) Az eddiginél lényegesen bővebb kiadásban jelenik meg Sztálin elvtárs „A Szovjetunió agrárpolitikájáról“ szóló írásainak gyűjteménye. A napokban kerül nyilvánosságra Leninnek az irodalom kérdéseire vonatkozó írásainak gyűjteménye. Az év folyamán jelennek meg Leninnek az agrárkérdésről szóló írásai, továbbá lényegesen bővített formában Leninnek és Sztálinnak a „Párt és pártépítés” kérdéseivel foglalkozó művei. Érdekes tanulságokkal szolgál Leninnek az orosz kapitalizmus fejlődésével foglalkozó műve. Megjelenik Lenin és Sztálin az Októberi Forradalommal foglalkozó írásainak nagyfontosságú gyűjteménye is. Felmérhetetlen jelentőségű gyarapodása a magyar könyvpiacnak Marx és Engels válogatott műveinek ősszel megjelenő két kötete, továbbá Marx és Engels levelezésének válogatott kötete. Nagy érdeklődésre tart számot Engels két műve: „A természet dialektikája” és ,,A német parasztháború" A magyar demokrácia vezetőinek művei közül Gerő elvtárs tanulmányainál és cikkeinek kötete viszi jelentős lépéssel előre a magyar demokrácia ügyét. A nyugati kommunista testvérpártok vezetőinek művei közül a francia Casanova, Garaudy és az olasz párt nagy vértanújának, Gramsci elvtársnak ideológiai művei és az ango Gallacher elvtársnak érdekes önéletrajza látnak napvilágot. A marxizmus klasszikusaihoz számító Mehrini „Lessing-legenda” című műve nag gazdagodása az irodalomtudomány nak. , Szovjet tudomány, szovjet irodalom Nagy szerepet töl be a Szikra ősz programjában a szovjet tudomány és a szovjet irodalom. Elsősorban Gorki műveinek sorát kell kiemelnünk. A napokban jelenik meg a szocialist realizmus nagy klasszikusának Armrikáról szóló könyve, az ősszel látna napvilágot Gorkij híres és régen nékülözött irodalmi tanulmányai, eg kötet cikkeiből és pamfletjaiból, tovább „Hogyan tanultam?“ című dejűs ifjúsági könyve. Megjelenik „Klim Számgin“ harmadik és négy dik kötete is. Új kiadásban lát napvlágot Gorkij önéletrajzi trilógiája , „Aki az életet keresi“ (Foma Gordjijev) című könyve. Harmadik kötetén gyarapodik Panljorovnak a szovje faluról szóló nagyszabású regénysorzata, a „Bruszki". Régóta nélküle az érdeklődő magyar közönség Szichov nagyszabású Csendes Donján olcsó, népszerű kiadását, ősszel Szikra kiadásában ehhez is hozzájs megtetézve az „Új barázdát szá az eke“ új olcsó kiadásával A nálünk eddig ismeretlen szovjet szerzi közül Azsajev „Távol Moszkvái” című, Moszkva a honvédő hábor alatti kiürítésével foglalkozó Sztálindíjas regényét mutatja be a Szikra. Az orosz irodalom klasszikusainak művei közül megismerjük Bjelinszkij és Herzen tanulmányait, Ljeszkov novelláit. A szovjet tudományos irodalom gazdag felvonulásából említsük meg Misulinnak az ókor, Kozminszkijnak a középkor, s Jefimov-nak az újkor történetéről szóló műveit. Jelentős gyarapodása lesz az irodalomtudománynak Mjasznikov-nak az irodalmi pártszerűségről, Bicskov-nak Tolsztoj Háború és béké’’-jéről, Jegolin nak Gorkijról szóló tanulmánya, Timirjazev tanulmánya a biológia kérdéseiről szól. Nagy és régen mutatkozó hiányt pótol „A mi nagy hazánk” című gyűjtemény a Szovjetunió földrajzi, politikai és kulturális berendezkedéséről. Mindezek a művek — éppen úgy, mint a Szikra népszerű sorozatai, a „Tudomány és haladás” és a „Marxista ismeretek” — hatalmas példányszámban jelennek meg és így egyre alacsonyabb áraikkal is jelentősen hozzájárulnak a magyar demokrácia dolgozó tömegei kulturális emelkedéséhez. Megkezdték a szervezkedést az új állami színházak a ficixki ucicc//UUiA atánati évad és megkezdik a szervezkedést a magánszínházak helyén ősszel kaput nyitó új állami színházak. A fővárosi színházak beosztása és vezetése az új évadtól kezdve a kő’’étkező lesz. Nemzeti Színház igazgatója Major Tamás, a Nemzeti kamaraszínházának Magyar Színháznak igazgatója Várkonyi Zoltán. A Madách Színház igazgatója Barta Zsuzsa. Az Hiúság Színház, a Vígszínház Nagymező utca helyiségében fog működni, igazgató: Egri István. Színházat kapnak az évadban az Úttörők is: az 1tttörő Színház a Művész Színház helyiségében nyílik meg, igazgatója Fahr Zoltán. A Belvárosi Színház igazgatója Simon Zsuzsa, az Operettszínházé Gáspár Margit, az eddigi Pest Színház helyiségében kaput nyitó Vidám Színház igazgatója pedig Békés István. A főváros színházai, — amint ez a részben megváltozott színháznevekből is látszik —, a szükségleteknek megfelelően gondoskodnak a közönség szórakoztatásáról, neveléséről. A Nemzeti Színház hivatása változatlanul a legjelentősebb és legmagasabb színvonalú új magyar, szovjet és népi demokratikus színművek bemutatása, valamint a drámairodalom nagy klasszikusainak műsoron tartása. A Madách és Belvárosi Színházak nagyobbrészt új darabokat játszanak, főként magyar és szovjet műveket, amelyek a szocializmust építő dolgozók új problémáit, eredményeit, megváltozott életüket ■tükrözik. Az Ifjúsági Színház valamennyi dolgozót érdeklő és érintő tárgyú,, egészséges, ifjú szellemet, szocialista világnézetet képviselő műveket tűz műsorára. Az Úttörő, az Operett és Vidám Színház programját nevük elárulja és mindhárom színház vezetősége, akárcsak a többieké, már előrehaladt tárgyalásokat folytat a valóban színvonalas, szórakoztató és nevelő hatású, mindenkor a népi demo-krácia ügyét szolgáló műsor megte remtésére. A színházak átszervezésének célja az volt, hogy a népi demokráciának Tregideie színháztípusok kialakulhassanak, íróink megértették ezt és már most számos új magyar darab készül az őszi évadnyitásra. Megértették a célt a magyar színművészek is, akik ürömmel várják a minden művész számára kedvező, hatalmas fejlődés lehetőségét megnyitó új évad megindulását. A színházak dolgozóinak szerződtetése ezen a héten megkezdődik, a próbák pedig a legtöbb színházban augusztus 1-én indulnak. 9-15éves fiúkat és lányokat keresnek az Úttörők című új magyar filmhez A Magyar Filmgyártó Me hónát: «Szépen megkezdi Úttörők című filmjének forgatását. A film szerepeinek túlnyomó részét ’9—15 éves gyermekek játsszák. A filmgyár felhívja az ilyen korú fiúkat és lányokat, akik tehetséget éreznek magukban a filmezéshez hogy szerdán, 6-án délelőtt 10—13 óra között jelentkezzenek a film rendezőjénél. Makk Károlynál kiválasztás végett a Hunnia-filmgyárban (XIV., Gyarmat utca 39.1. Vasvári Pál 1849 július 6-án, ma száz esztendeje a marucelli hegyek között fegyverrel a kezében, harcban a haza szabadságáért elesett Vasvári Pál, 1848— 49 dicső korszakának egyik legjobb fia. Vasvári Pál, abból az értelmiségből származott, amely „a jobbágyság mellett a legjobban szenvedett attól, hogy a nemesi Magyarország zsírjába fullad és nem tud haladni. Ez a réteg volt a feudális Magyarország szellemileg legmozgékonyabb, politikailag legaktívabb rétege — írja Révai József elvtárs. — Ez az értelmiség, mely mint országgyűlési ifjúság már 1832-ben fellép, volt a reformmozgalomban az első rendiségen kívülálló politikai erő, a néptömegek első képviselője, ő alkotja az ifjú Magyarország mozgalmát a harmincas és negyvenes években, belőle kerülnek ki a Jókai Mórok, Vasváriak, Madarászok, a 48-as forradalom balszárnyának ideológusai és politikai vezetői." Nem csoda tehát, hogy Vasvári Pál nevét a felszabadulásig alig-alig hallottuk vagy olvastuk. Petőfi barátjának, a jakobinus forradalmi balszárny egyik vezérének emlékét nem megőrizni, hanem elfeledtetni igyekezett az úri Magyarország, de beszélnek róla tettei és rendkívüli tehetségéről, lángoló forradalmiságról és hazaszeretetről tanuskodó írásai. Vasvári Pál történésznek készült, olyannak aki látja és ismeri a történelmi „folyam főirányát" tudja, hogy ez az irány a feudalizmust megdöntő forradalomhoz vezet. A francia forradalom történetét akarta megírni mint ifjú diák, néhány muncája el is készült, de nem tollal és tintával, hanem karddal és vérével irta — nem a francia, hanem a magyar forradalmat. Mint az egyetemi ifjúság vezére, már 1847-ben bekapcsolódik a „Fiatal Magyarország” íróina táborába és beviszi a Pilvax „közvélemény-asztalához” egyetemistatársait. Lamartine-t, Robespierreolvassa, s azt vallja: „Emberre nézve a helyes vezéreszme az, mi madaraknál a repülő szárny.. Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűi szolgáljanak az események hullámai között!" S mi volt az ő világnézete? „Mi a földet nem tartja, siralomvölgyének, s ha tettleg az volna, ennek oka nem a természetben, hanem a természetellene társadalmi viszonyokban kellene keresnünk.” „A óriáshatalmú természeti elemeket legyőztük — ígt máshelyütt — s le fogjuk győzni az emberi rosszakarat által utunkba gördített akadályokat is, ha előbb kitanuljuk ezeknek természetét, erejét, működését.” Mint minden igazi forradalmár, úgy Vasvári számára is a gondolkodás vezérfonal a cselekvéshez. „Csak a jelen teljes lerombolása után kezdődhet el egy egészen új élet” — vallja, s amikor eljön ennek a napja, Petőfivel együtt a forradalmi pesti nép élére áll. Ott van azok között, akik a 12 pontot szövegezték március 15-nek hajnalán. „A leghevesebb volt közöttük Vasvári Pál — írja e hajnali jelenetről Jókai. — Hatalmas, ifjú atlétai alak. A kezében volt egy tőrpálca, agancsfogantyúval, azzal hadonászott, amíg egyszer a meglódult tőr kiguvadt a hüvelyéből, s egyet malmozva a levegőben keresztülrepült a fejem fölött, a hegyével a falba fúródva. — Szerencsés ómen! — kiótta Petőfi... Siettünk ki az utcára..." E naptól kezdve Vasvári Petőfivel együtt küzd az ingadozó Batthyány-kormány ellen, s a pozsonyi országgyűlésről visszatérő Kossuthot, Batthyányt és Széchenyit a pesti nép és a márciusi ifjúság nevében így fogadja: „A hatalom szót ezentúl csak az említse, ki a nép nevében beszél és csak akkor említse, midőn magáról a népről beszél...” Tettei sem különböznek szavaitól. Azokban a dicsőséges szeptemberi napokban, amikor a forradalmi nép az alkudozást megúnva, a függetlenségi harc forradalmi útjára lépett. Vasvári Pál vezeti döntő rohamra a pesti tömegeket. Utána a legelsők között jelentkezik a frontra. Megszervezi a „Rákóczi szabadcsapatot", végigharcolja a teret és áprilisban Bem hadseregéhez csatlakozik. Rendíthetetlen hősiességgel küzd hazájáért és elveiért, a magyar szabadságharccal a világszabadságért. Jól látja, hogy a császári ház „nemzeti gyűlölséget ébresztett fel, egyik népet felhasználta a másik legyilkolására. Ha a lengyel felkelt a zsarnokság ellen, a magyart, csehet és olaszt küldi annak legyilkolására. Ha az olasz mozgott, a magyar és lengyel katonát használta gyilkoló eszközül... Pedig — folytatja — mi mindnyájan testvérnemzetek vagyunk. Egyenként gyengék, de egyesülve erősek, hatalmasak, megtörhetetlenek." Vasvári Pál tehát a nemzetköziség elvét hirdette a szabadságért vívott harcban, síkraszállt az elnyomott nemzetek összefogásáért, de jól látta, hogy milyen hazug és reakciós az az álnemzetköziség, amellyel a reakció már ebben a korszakban meg akarta bénítani a forradalmi szabadságmozgalmakat. „Ezektől az igaz férfiaktól jól megkülönböztessük az úgynevezett kozmopolitákat, kik magukat a világ polgárainak, az emberiség apostolainak szeretnék neveztetni... Mindenkor kerültem az ily embert. Ez nyugodtan nézi a honfitársain csörgő rabláncokat, s azon okoskodik nagy komolyan és nagy bölcsen, várjon mily arányban áll azon nyomás, melyet a láncok jelenleg gyakorolnak bizonyos számú embereken, azon nyomáshoz, melyet kétszer és egy félszer súlyosabb láncok fognának gyakorolni ugyanazon idő alatt, félannyi emberen, stb?... Bizton hihetjük, miszerint az ily kozmopolita azért vallja magát az emberiség apostolának, a nagyvilág polgárának, hogy körülötte lévő szegény honfitársaival ne kelljen jót tennie; azért akar felülemelkedni saját hazáján, hogy a honfi kötelességektől feloldozza magát.” Vasvári felismerte, hogy a vezetőknek a tömegektől való elszakadása súlyos veszély minden forradalomban. Felismerte azt is, hogy az akkor még kisszámú, s többnyire idegenajkú „iparos és kézműves ifjúság” nem magyar nemzetisége ellenére „a magyar szabadságról mégis a legnagyobb elragadtatással beszél”. A kézműves- és iparosifjúság — írja — kész arra, hogy „három nap alatt ágyúkkal bánni megtanul, s ha kell, az újépületet a forradalom számára lefoglalja". Vasvári, mint írja, „a tervnek lelkéből örvendett", a Középponti Választmány elutasító határozatát nem helyeselte, mégsem szállt síkra a munkásság követelése, a céhek eltörlése mellett, hanem csak mint lehetőségre céloz, hogy ennek jegyében fel lehet lázítani a céhmunkásságot mestereik ellen. Vasvári is ingadozott tehát az akkori munkássághoz való viszony kérdésében, mégis ő volt az, aki legjobban meglátta e kisszámú réteg forradalmi jelentőségét. „Fel kellett őket tartanunk azon alkalomra, ha a forradalom második felvonása kezdődnék. — Ők titokban szoktak összegyűlni, de a szabadságért mindenre készek ...** Huszonhárom éves ifjú volt Vasvári Pál, amikor meghalt hazájáért alig egy hónappal azelőtt, hogy elesett a magyar nép száz év előtti harcának legnagyobb alakja. Vasvári barátja és harcos társa: Petőfi Sándor. Huszonhárom éves volt... Nézetei még nem voltak teljesen kiforrottak, de élete, tettei és írásai a forradalmár gondolkodó és vezető egyik legszebb példaképévé, a magyar szabadság hőseinek legnagyobbjai közé emelik. M. M. rfi kultúrhíradó AZ AMERIKAI KÖNYVPIAC leszújabbbestsellere” Shelden Barkan „Hogyan lehet valaki eredményes bűnöző?” című könyve. Barkan gyakorlati tanácsoltad az olvasóknak, hogyan kell bűntettveket elkövetni. A gyakorlati tanácsolértékének hitelét a könyvkiadó azza emeli, hogy a szerző börtönben ül. A MOSZKVAI RÁDIÓ a közönség felkérésére július 6-ikán, budapesti időszámítás szerint 20 óra 10 perckor az első hullámcsoport hosszain megisméti azt az adását, amelyben a demokratiku Magyarország költőinek verseit közvetítette Hidas Antal elvtárs bevezetésére 12 H — 7 arányban győztünk a holland sakkválogatott ellen Az első forduló 62—3*/2 arányú vezetése után fokozott érdeklődés kísérte a második fordulót. A hollandok ellenállása fokozódott az előző játszmákhoz képest, de még így sem tudták megakadályozni a magyar csapat nagyobb arányú győzelmét. Különösen izgalmas volt a Szabó— dr. Euwe találkozó, amelyen a magyar nagymester szép támadó játékkal verte meg világhírű ellenfelét. A többi játszmák eredménye: Barcza—Cordover 1/2, Benkő—Prins 0—1, dr. Szily—Kramer 1—0, Gereben— Mühring 1/2, Füstér—Vlagsma V2, Szilágyi—v. Steins 0—1, Bakonyi— Henneberke 1—0, Jeney—Stumpers 1—0, Tipary—Scheltinga V2. A végeredmény tehát 12V2—7/2, amelyhez hasonló vereséget a hollandok legerősebb csapatukkal már évek óta nem szenvedtek el. KÉT MAGYAR FILMET MEGVÁSÁROLT A SZOVJETUNIÓ A Szovexport-film értesítette a Magyar Filmhivatalt arról, hogy két filmünket, a Talpalatnyi földet és a Mágnás Miskát megvásárolják és rövidesen műsorra tűzik a Szovjetunió filmszínházaiban. A Talpalatnyi földet orosz nyelvre szinkronizálva játsszák a szovjet mozik, hírt. Lelkesen üdvözöltük bemutatásakor a Talpalatnyi földet, amelyet méltán nevezhetünk az első szocialistarealista filmalkotásnak, elégedetten állapítottuk meg annak idején, hogy a Mágnás Miskával olyan filmoperettet teremtettünk, amely ízléses, dolgozó emberek számára méltó szórakozást jelent, örömünk és büszkeségünk most megsokszorozódott. Két filmünket méltónak találták a fejlett és igényes szovjet közönség számára s ez azt mutatja, hogy az állami magyar filmgyártás e filmek gyártásával jó munkát végzett. De mutatja ez azt is, hogy a Szovjetunió becsüli és szereti országunkat s hogy a szovjet nép érdeklődik a magyar nép művészete iránt, kiváncsi sorsunkra, eredményeinkre, kultúránkra. A Mágnás Miska humora nemsokára megnevetteti a szovjet üzemek, kolhozok és hivatalok dolgozóit. Gőz Jóska, a Talpalatnyi föld elnyomott parasztja nemsokára elindul moszkvai, leningrádi, északi, déli és távolkeleti útjára, hogy megmutassa barátainknak, a szovjet embereknek: ilyen volt a magyar múlt, az úri elnyomás alatt, amelytől a szovjet fegyverek szabadították fel népünket. És még másról is beszél Gőz Jóska életének realista, hű, művészi ábrázolása: arról, hogy jól „gazdálkodtunk” a Szovjetuniótól kapott ideológiai segítséggel s a szovjet filmtől kapott tanulságokkal is. A valóság — legyen szó múltról vagy jelenről — igaz és magasrendűen művészi ábrázolására csak azért vagyunk ma már képesek jónéhány alkotásunkban, mert olyan tanítónk van, mint a Szovjetunió kultúrája. Ugyanakkor tehát, amikor büszkék vagyunk eredményeinkre, hálásak vagyunk a szovjet kultúrélet vezetőinek és a szovjet népnek a mi művészetünk iránt tanúsított becsüléséért és érdeklődéséért, tudjuk azt is, hogy az ő segítségük és tanácsaik nélkül sohasem tudtunk volna eljutni a hazug és sekélyes régi magyar filmgyártásától — a Talpalatnyi földig és a többi, még ezután várt, valóban új magyar filmekig.