Szabad Nép, 1954. január (12. évfolyam, 1-31. szám)
1954-01-07 / 7. szám
Miért nincsen DISZ-élet a Sortexben? Egy vezetőségválasztó taggyűlés tanulságai Fél hetre hirdették a vezetőségválasztó taggyűlést a Soroksári Textilgyár I-es DISZ alapszervezetében. Elmúlt már hét óra is, de lassan, nagyon lassan gyülekeznek a fiatalok. Vagy húszan jöttek össze az éjszakai műszak után — vidám, nevetgélő fiatalok, meg sem látszik rajtuk, hogy egész éjjel a szövőgépek mellett dolgoztak. De csak húszan vannak, holott az alapszervezetnek 40 tagja van. És amikor elhangzott Joó elvtársnőnek, a Sortex DISZ-titkárának beszámolója — még ez a húsz fiatal sem szólalt meg. A beszámolóhoz csak a párttitkár szólt hozzá, a fiatalok közül egyetlenegy sem, így zajlott le a vezetőségválasztó taggyűlés a Sortex I-es DISZ-alapszervezetében. És hasonlóképpen zajlott le a Sortex másik négy alapszervezetében is. Lehet, hogy valamivel jobbak voltak — Joó elvtársnőnek legalább is ez a véleménye — de a számok sok mindenről tanúskodnak. Az öt taggyűlésen az üzem 350 DISZ-tagjából csak 120-an jelentek meg. S ha nem jöttek el a DISZ-tagok, még kevésbbé a DISZ-en kívüli fiatalok, alig egy-kettő jelent meg közülük a vezetőségválasztó taggyűlésen. ★ Rosszul készítették talán elő a taggyűléseket? Bizonyára lehetett volna jobban is, de azért az üzem DISZ-vezetői lelkiismeretes munkát végeztek. Alapos, részletes tervet készítettek a taggyűlések lebonyolítására, s ezt az üzem pártvezetősége megvitatta és jóváhagyta. A DISZ-vezetőség titkára, Joó elvtársnő színes lélekkel dolgozott, nem sajnálta a fáradságot, még az éjszakai műszakra is bement, s szinte külön-külön beszélt minden egyes fiatallal, segített a taggyűléseket előkészíteni. Talán a fiatalokban van hiba? Bizonyára bennük is van, de azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gyár ifjúmunkásai nagyszerűen megállják helyüket a termelésben. Az üzemben 87 ifjú sztahanovista van, köztük Juhász Katalin elvtársnő, munkaérdemrendes szövőnő. December 14-től 25-ig a fiatalok ifjúsági műszakot szerveztek a vezetőségválasztások tiszteletére és vállalták, hogy két nappal előbb befejezik tervüket. Felajánlásukat becsülettel teljesítették. Világos, hogy ilyen tettekre csak lelkesedni, harcolni tudó fiatalok képesek. Miért hát ez a közömbösség a DISZ munkájával szemben, amelyet a vezetőségválasztó taggyűlések tükröztek? Elsősorban annak tudható be, hogy az üzem vezetői gyakran közönyösek a fiatalok kívánságaival, kérdéseivel szemben, nem sokat törődnek a DISZ-szervezet életével, sőt egyben-másban meg is nehezítik munkáját. Igaz, a gyár pártbizottsága még nyújt némi segítséget a DISZ-nek. Megtárgyalta a vezetőségválasztások tervét, felszólította az alapszervezeti titkárokat, hogy segítsenek a DISZ-taggyűlések előkészítésében (s valóban, az elvtársak segítettek is, elmentek a taggyűlésekre, fel is szólaltak ott). De a pártbizottság nem látja, hogy mi fáj a fiataloknak, miért nem megy a DISZ-munka. Nem látja, hogy a DISZ pártirányítása többet követel tőle, mint hogy csak egy-egy nagyobb feladatnál ellenőrzi a DISZ munkáját, megtárgyalja tervét. Nem, egész másutt kellene segítenie a pártbizottságnak. A fiatalok, akik oly nagyszerűen megállják helyüket a termelésben , kultúréletet is akarnak élni, szórakozni és sportolni is szeretnének. Ám sem egyikre, sem másikra nincs lehetőségük. Nézzük csak. ★ A Soroksári Textilgyárban szép kultúrterem van. Azelőtt bálokat, előadásokat, műsoros esteket tarthattak az üzemben. De hónapok óta megfosztották ettől a gyár dolgozóit, s elsősorban a fiatalokat. Az üzem igazgatósága raktárt csinált a kultúrteremből, szövőgépekre való hengerekkel rakta tele. Az üzem igazgatója, szakszervezeti bizottsága, de a pártbizottság is csak nézte, hogy a fiatalok és általában a gyár dolgozói másutt töltsék — mivel nem volt hol megrendezni — a Szilveszter-estet. A fiatalok nagyon szeretnének kultúrmunkát végezni. A gyárban mégsincs az egyetlen tánccsoporton kívül más kultúrcsoport. (A «Szabad Nép» borsod megyei tudósítójától.) Ezekben a napokban gépállomásaink legfontosabb tennivalója: a mezőgazdasági gépek gyors, alapos, gondos megjavítása. Borsod megyében ez a munka a legutóbbi időkig akadozott. A gépállomások, a megyei mezőgazdasági gépjavítóüzem, az illetékes szervek nem tudtak megbirkózni a feladattal. November-december hónapban például a főjavításra előirányzott traktoroknak mintegy felét hozták csak rendbe. A vetőgépek, aratógépek javításával még ennél is rosszabbul álltak. Sok oka volt ennek az elmaradásnak: a nem megfelelő vezetés, hibás munkaszervezés, anyag- és szerszámhiány, szakmunkáshiány stb. A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy nemcsak a közvetlenül illetékes mezőgazdasági szervek munkáját kell megjavítani, hanem a gépjavításokhoz segítséget kell kérni a megye ipari munkásságától is. A munkások — különösen a régi falujárók — már régóta készültek erre. A Lenin Kohászati Művek karbantartói már hetekkel ezelőtt mondogatták: «Megyünk mi segíteni, csak mondják meg, minél előbb, melyik gépállomást patronáljuk!» Az elmúlt héten aztán megkezdődött a munka szervezése, s a borsodi üzemek dolgozói már ezekben a napokban is megmutatták: minden tőlük telhetőt elkövetnek a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának végrehajtásáért. ★ Először is azt vállalták az üzemek, hogy brigádokat szerveznek, s ezek a brigádok vasárnaponként elmennek a gépállomásra, s ott, helyben segítenek a gépeket megjavítani. A DIMÁVAG munkásai a mezőcsáti és a tiszadorogmai, a Lenin Kohászati Művek munkásai a mezőkövesdi és az emődi, az Ózdi Kohászati Üzemek munkásai az ózdi gépállomásra mennek segíteni. A Szerencsi Cukorgyár a szerencsi gépállomást patronálja. Eddig is sokat segítettek a gépállomásiaknak a szerencsiek. A gyár hegesztője nemrég kiment a gépállomásra, szaktanácsokat adott a hegesztéshez. A patronáló brigádot is megalakították már. Most. A DISZ-fiatalok már többször megszervezték a második tánccsoportot is, de senkinél sem találtak támogatásra. Megtanulták a táncszámokat, de nem szerepelhettek, mert nem kaptak ruhákat. Igaz, a szakszervezeti tánccsoportnak vannak szép ruhái, kölcsönadhatta volna , de a szakszervezet nem tett eleget a fiatalok kérésének, így hát nem tudni, mikor lehet a Sortex-ben a DISZ-nek tánccsoportja. És így van ez a fiatalok sportolásával is. Az üzemnek van egy NB II-es labdarúgócsapata, büszkék is erre a gyár dolgozói, s az üzem vezetősége támogatja is a csapatot. De annál kevésbbé támogat bármiféle más sportot. Nincs tornászcsapat az üzemben, pedig a fiatalok nagyon szeretnék, ha lenne; kedvetlenül dolgozik a röplabdacsapat is, nincs melegítőjük, most is nyári ruhában edzenek. És mivel a fiatalok nem hajlandók a sportról lemondani, másutt keresik meg a lehetőségeket, sokan járnak például a Hazai Fésűsfonóba és más környékbeli üzemekbe tornászni, röplabdázni. Nem lehetne vágjon eleven sportéletet teremteni a Sortexben is? Hogyan legyen DISZ-élet a gyárban, ha sem a kultúrmunka, sem a sport elemi feltételeit nem adják meg a fiataloknak? ★ S hogyan legyen Dísz-élet a gyárban, ha még helyisége sincs a DISZ-nek? Pontosabban: volt, de már nincs. — 1951- ben a fiatalok kaptak — hosszú huzavona után — egy kisebb termet DISZ-helyiségnek. Nagy volt a lelkesedés a fiatalok körében; a termet saját maguk kitakarították, függönyökkel, képekkel díszítették a kis helyiséget, könyveiket és legnagyobb vagyonukat, a gyönyörű zenegépet is oda vitték. Itt tartottak azután megbeszéléseket, összejöveteleket, klubdélutánokat. Igaz, még nem volt mindennap élet a DISZ-helyiségben, de legalább a lehetőség megvolt, hogy ebben a kis teremben egyre több fiatal szórakozzék, pihenjen vagy tanuljon. A gyár vezetői azonban mindezzel keveset törődtek. Néhány hónapja «két hétre» kölcsönkérték a helyiséget a DISZ-től és mind a mai napig nem adták vissza, ellenben ideköltöztettek egy irodát. Az irodának szüksége van a helyiségre— dehát a DISZ-szervezetnek nincs rá szüksége? S ha már az üzem igazgatója semmibe veszi az egyik legfontosabb tömegszervezetének, a gyár fiataljainak igényeit — miért nem lépett fel a pártbizottság, hogy megvédje a párt ifjúsági szövetségének azt az elemi jogát, hogy saját helyisége legyen? Nagyon, de nagyon elkelne tehát a pártbizottság segítsége. Több mint 700 ifjúmunkás nagy részük leánya dolgozik a gyárban. Nem lehet azt várni, hogy nevelésük csupán az üzemi DISZ-szervezet gondja legyen. Különösen nem, ha még ráadásul az elemi feltételeket sem adják meg a DISZ-szervezet működéséhez. Nem szabad ezt a pártbizottságnak közömbösen vagy tehetetlenül szemlélnie, hiszen az ifjúság neveléséért elsősorban a pártbizottság felelős. ★ A felelősség alól persze ne mentsük fel teljesen a DISZ-szervezetet sem. A DISZ-vezetőség munkájában is akad jócskán hiba, nem használja ki eléggé a még meglévő lehetőségeket sem, hogy vonzóbbá, érdekesebbé tegye a DISZ-munkát a fiatalok számára. Jobban kellene támaszkodnia a vezetőségnek a fiatalok lelkesedésére, tettvágyára. Jelenleg szinte egyedül Joó elvtársnő, a DISZ-titkár végzi az egész munkát, jót-fut, «szervez», ahelyett, hogya vezetést jobban megosztaná a vezetőség tagjai között, s bevonná a munkába a DISZ-alapszervezetek vezetőségeit és az ifjúgárdistákat is. Bátrabban, harcosabban léphetnének fel a fiatalok — jó termelési eredményeikre hivatkozva is — jogaik védelmében. De azért elsősorban a gyár vezetőin van most a sor, hogy eleven DISZ-életet teremtsenek a gyárban. A most lezajlott DISZ vezetőségválasztó taggyűlések bőséges tanulságot nyújtanak az üzem DISZ-vezetősége és tagsága számára. De talán elgondolkoztatják majd a gyár gazdasági és pártvezetést is. Szedlacsek Éva amikor a gyárban befejeződik a kampány, a gyári javítóműhely is megad minden segítséget a mezőgazdasági gépek kijavításához. Amikor a megyei pártbizottság és a megyei tanács felmérte a helyzetet, világossá vált, hogy a gépállomásokra kiutazó szerelőbrigádok nagyon sokat segíthetnek, de még ezen túl is van lehetőség a gépjavítás meggyorsítására. Felkérték a megye üzemeinek vezetőit, hogy két-három traktort mindegyik üzem javítson meg saját karbantartó vagy javítóműhelyében. Az üzemek vezetői, dolgozói örömmel vállalták ezt is. A Borsodvidéki Gépgyárba például két traktort visznek be javításra, s hasonló vállalásokat tett a többi üzem is. A miskolci városi pártbizottság ugyanakkor hozzálátott a megyei mezőgazdasági gépjavítóüzem megerősítéséhez, összehívták a miskolci üzemek igazgatóit, s tőlük kértek segítséget. Elsősorban emberekre, jó szerelőkre, szakmunkásokra volt szükség. Az üzemek vezetői nem fukarkodtak, azonnal megígérték a segítséget. A DIMÁVAG-ból például 12 kiváló szakmunkás megy több hétre a gépjavítóüzembe segíteni, a Lenin Kohászati Művekből is megy vagy 13, s hasonlóan a többi gyárból is. A megye üzemei elkérték a listát, milyen anyagok, alkatrészek hiányoznak a gépjavításokhoz. Azonnal megvizsgálták, mi az, amit gyorsan el tudnak készíteni vagy más módon tudnak biztosítani a gépállomások számára. A DIMÁVAG-ban Mausz Péter főmérnök, a szocialista munka hőse vette kezébe az ügyet. A gyár több — náluk nélkülözhető — szerszámot ad át a gépjavítónak és a gépállomásoknak. A raktáron heverő, felhasználatlan golyóscsapágyak között több olyant találtak, amelyet a gépállomások használni tudnak. Keresés közben nagymennyiségű csavar is előkerült, ezekre nagy szükség van az ekék javításánál. A DIMÁVAG ugyan eredetileg is erre a célra gyártotta ezeket a csavarokat, de aztán elfeledkeztek róluk. A Drótgyár rúgók edzését és csapszegek cementálását vállalta, a Sajószentpéteri Üveggyár saját öntödéjében dugattyúkat fog gyártani. A Borsodvidéki Gépgyár hengerfejeket, dugatySzerdán délelőtt a földművelésügyi minisztériumban ankéton beszélték meg a falusi lakóházépítési terv végrehajtását, elsősorban azt, hogyan gyorsíthatnák meg a falusi építkezéseket. Az ankéton részt vettek a földművelésügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium, a könnyűipari minisztérium, a közlekedés- és postaügyi minisztérium, a Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda és a megyei tanácsok küldöttei. Az elmúlt évi eredmények és hibák megbeszélése után határozati javaslatot dolgoztak ki a Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda munkájának megjavítása érdekében. A határozati javaslat a többi között kimondja, hogy a gazdasági iroda január 10-ig köteles megállapítani az 1954-re áthúzódott építkezések állását, milyen anyagok kellenek még azok befejezéséhez és köteles mielőbb biztosítani az építkezések befejezését. Az építkezések meggyorsítása érdekében az illetékes szervek még januárban kötelesek eljuttatni az új építtetők listáját a gazdasági irodának, amely azonnal megkezdi az építőanyagok helyszínre szállítását. A gazdasági iroda vezetői szerződést kötöttek a közlekedés- és postaügyi miniszJariár 6-án a cukoripar befejezte a tavalyi cukorrépatermés feldolgozását. A gyárak 170 millió kiló cukorral többet készítettek, mint az előző kampányban. A gyárak most megkezdik a felkészülést a következő gyártási kampányra. Ennek feltételei: a jó karbantartás és a termelési szerződések megkötése. Lyha Károly Kossuth-díjas műtörténész kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lyka Károly Kossuth-díjas műtörténésznek a művészettörténet terén végzett sokévtizedes eredményes munkája elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet adományozta. (MTI) Fischer Annie nyugateurópai hangversenykörútja Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművésznő nyugateurópai hangversenykörútra indult. Első fellépése január 10-én lesz Párizsban, ahol a «Concert-Colonne» magyar műsorszámokból álló nagyzenekari hangversenyén Bartók III. zongoraversenyét adja elő. (MTI) Január 20-ig meghosszabbították a téli iskolai szünetet Az általános- és a középiskolai tanulóifjúság körében elterjedt meghűléses megbetegedések miatt a téli szünetet január 20-ig meghosszabbították. Az első tanítási nap az általános- és az összes középiskolák-ban január 21. csütörtök. (MTI) A konzervipar beruházásai Ebben az évben a Budapesti Konzervgyár több mint egymilliós költséggel betontartályokat épít. Új öltözőket, mosdókat, légtisztítóberendezést is létesítenek. A Nagykőrösi Konzervgyárban befejezik egy több mint 100 vagonos raktár építését és új barackfelező-, barackmagozógépet állítanak be. Két és félmillió forintos beruházással munkásszálló épül. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár is új üzemrésszel bővül, cukrozott gyümölcsöt készítenek itt majd. A Mirelit félmillió forint költséggel új raktárt épít a gyümölcs- és zöldségfélék tárolására. (MTI) tyúkat és más alkatrészeket készít, a borsodnádasdiak lemezt adnak a cséplőgépek kijavításához. ★ A megyei pártbizottság a múlt héten összehívta az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek titkárait, hogy megbeszéljék, milyen politikai segítséget tudnak nyújtani a gépállomásoknak, elsősorban most, a gépek kijavításánál, de később, hosszú időn át is. Rövid, lelkes és eredményes értekezlet volt ez. Igaz, akadt néhány üzem, amelynek a párttitkára nem jelent meg az értekezleten. A XVI-os gépjavító, a teherfuvar, a putnoki bánya és még néhány üzem párttitkára hiányzott. Arra figyelmeztet ez, hogy még nem mindenütt értik meg a mezőgazdasági határozat jelentőségét, még nem mindenütt érzik, hogy e határozat végrehajtása nemcsak a parasztság, hanem az ipari munkásság legsajátabb ügye is. De akik részt vettek az értekezleten, azok örömmel tervezgettek, vállalták a feladatot. Segíteni fognak a gépállomások pártszervezeteinek, a gépállomások szakszervezeteinek és más tömegszervezeteinek, segítenek a verseny megszervezésében, a kultúrélet fellendítésében. A párttitkárok elhatározták ezen a megbeszélésen, hogy versenyre hívják egymást: melyik üzem ad több segítséget a patronált gépállomás dolgozói számára. S ezt a versenyt komolyan fellendítheti majd, ha az «Északmagyarország», a megyei pártbizottság lapja a jövőben a gépállomások egymás közti versenyének értékelésekor arról is hírt ad: melyik üzem patronálja a kiválóan dolgozó vagy esetleg elmaradó gép-, állomást. Ezen az értekezleten állapították meg véglegesen azt is, hogy melyik üzem, melyik gépállomásnak nyújt segítséget. Azért is fontos volt tisztázni ezt, mert az üzemek munkásai termelőszövetkezetek felett is védnökséget vállalnak, így a jövőben a «saját» gépállomásukhoz tartozó termelőszövetkezeteket fogják majd patronálni. ★ A borsodmegyei üzemek nagyon sokrétű és komoly segítséget adnak tehát a gépállomásoknak a gépek kijavításához. A munka dandárja azonban változatlanul a gépállomások, a gépjavítók dolgozóira vár. Az ipari munkásság segítőkészsége meg kell hogy sokszorozza az ő erejüket, lendületüket is, tériummal, amely a szerződésben vállalta: gyors és pontos vasúti anyagszállítással segíti az építkezéseket. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló legutóbbi határozat óta mind több és több falusi dolgozó kapcsolódik be a falusi lakásépítkezési akcióba. A Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda budapesti központjába naponta futnak be az érdeklődők, az építtetni akarók levelei. Államunk nagy segítséget ad a falu dolgozóinál, az építéshez. A többi között 20 éves hosszúlejáratú kölcsönt kapnak az építtetők, de ha 5 év alatt viszszafizetik a kölcsön 75 százalékát, a hátralévő 25 százalékot elengedik. Az állam teljesen ingyen juttat az építtetőknek 200- tól 400 négyszögölig terjedő háztelket. Tekintettel a nagy érdeklődésre, az eddigi 50 millió forintos építési keretet most 80 millióra emelték. A gépállomások, termelőszövetkezetek, állami és tangazdaságok dolgozói ezért az összegért 4000 családi házat építtetnek 1954-ben a Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda típustervei szerint. Eddig csak 3 típusterv volt, de ez már nem elégíti ki a falu dolgozóinak igényeit. Most újabb típusterveket bocsátanak az építtetők rendelkezésére. (MTI) Az 1954-es évre a termelési szerződések 70 százalékát már megkötötték a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal. A cukoripar állandó, közvetlen kapcsolatot tart a termelőkkel. A szakemberek a talajelőkészítéstől a betakarításig tanácsaikkal támogatják a termelőket. (MTI) TJJ GYÓGYSZER A Kőbányai Gyógyszerárugyár tavaly mintegy hét és félmillió forint értékű készítményt gyártott terven felül. Az új évben a gyár, a kormányprogramra követelményeit tartva szem előtt, a minőség megjavítása mellett az önköltség jelentős csökkentését tervezi. A Cholinchloridot, a májbetegségek bevált gyógyszerét kétszeres mennyiségben gyártja ebben az évben az üzem, csaknem teljesen hazai anyagokból. Most indult meg a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a B. 12. vitamin üzemi gyártása is. A B. 12. vitamin a vészes vérszegénység gyógyszere és erősítő, hizlaló szer. Injekció formájában eddig is készítette a gyár, de kristályos alapanyagát külföldről kellett importálni. Az új év kezdetétől a kristályt is részben maga a gyár állítja elő. (MTI) Elkészült az első magyar permetező-porozógép Gyáraink egymásután kezdik meg olyan mezőgazdasági gépek gyártását, amelyeket azelőtt Magyarországon nem készítettek, így a Fémszerelvényárugyárban a napokon készült el az első magyar permetezőfiorortógép két mintapéldánya. A gép a nálunk termelt növények kezelésére alkalmas, folyadékot és port lehet vele permetezni, illetve szórni. A próbáknál a gyár udvaráról mintegy öt-hat méterrel a két emelet magas gyárépület fölé hatolt el a gép permetezősugara. A permetező- és porozógép percenként 150 liter folyadékot vagy két-hat liter poranyagot permetez szét. Szántóföldön óránként 3,8 katasztrális hold porozható be a traktorvontatású gép segítségével. A Fémszerelvényárugyár a permetező- és porozógép mintapéldányait átadja a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek felülvizsgálatra. — A. PANKRATOVA AKADÉMIKUS ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA. A. Pankratova akadémikus Andics Erzsébet akadémikushoz intézett táviratában legjobb kívánságait tolmácsolta az új év alkalmából a Magyar Tudományos Akadémiának és a magyar történészeknek. (MTI) Éppen ezért a járási tanácsok az elmúlt napokban értekezleteket tartottak a területükön lévő gépállomások dolgozói számára. Ezek az értekezletek kétségtelenül eredményesek voltak. A gépállomások dolgozói nem egy helyen lelkes vállalásokat tettek, bátran bírálták a vezetőket, a járási tanácsokat, s különösen azt követelték, hogy az eddiginél sokkal jobban gondoskodjanak róluk, biztosítsák számukra a megfelelő munkakörülményeket. Az értekezletek azonban rámutattak egy — eléggé régi — hibára is. Pártszervezeteinkben, tömegszervezeteinkben, üzemeinkben gyakran túlságosan általánosak az értekezletek. Egy-egy megbeszélésen szóba kerül minden , s közben többnyire éppen a legfontosabb, az adott időben döntő kérdés sikkad el a sok egyéb között. Ez a hiba mutatkozott meg több helyen a gépállomások dolgozói számára tartott értekezleteken is Borsod megyében. Az előadók többnyire általában beszéltek az egész mezőgazdasági határozatról, s nem emelték ki belőle megfelelően azt a részt, amely jelenleg a gépállomások dolgozói számára a legfontosabb: a gépjavítást. Emiatt aztán a vitában is mindenről szó esett, s a gépek javításáról úgy beszéltek, mint a sok közül az egyik feladatról. A járási tanácsoknak a beszámoló elkészítése előtt a helyszínen kellett volna tanulmányozniuk a munkát. Meg kellett volna nézniök, hogyan halad a javítás, milyen körülmények között dolgoznak az emberek, milyen problémáik vannak, milyen segítségre van szükségük, eléggé szervezett-e a vezetés, eleven-e a munkaverseny stb. Ez azonban csak elvétve történt meg. Az encsi járási tanács is csak azt tette meg, hogy néhány adatot kért a gépállomások vezetőitől, megtudakolta a jó és hanyag munkások neveit. A gépjavításról nem sokat tudott , s éppen ezért az értekezleten is csak általában esett szó a gépjavításokról. Ilyen «előkészület» után természetesen nem lehet operatív, segítő javaslatokat tenni a munka megjavítására, nem lehet megfelelően mozgósítani az embereket a konkrét, alaposan kidolgozott tennivalók végrehajtására. E hiba ellenére ezek az értekezletek mégis egy lépést jelentettek előre. Nagy munka vár a gépállomások pártszervezeteire: nekik kell napról napra ismertetniük a munkásokkal a mezőgazdasági határozatot, s mozgósítani annak végrehajtására, ezekben a hetekben pedig mindenekelőtt a gépek megfelelő kijavítására. Gál Pál A lakosság jó ellátása nemcsak azt jelenti, hogy a vevő sok és gazdag választékú áruhoz jut, hanem azt is, hogy a keresett árucikket a lehető legkevesebb fáradsággal, lakóhelyéhez közel vásárolhatja meg. A vásárló sokszor — és helyesen — azon méri le a kereskedelem fejlettségét, kulturáltságát, mennyi idő alatt jut hozzá a kívánt árucikkhez. A tervszerűen kiépített, korszerű üzletekből szervezett kereskedelmi hálózat tehát igen fontos. Tavaly jelentősen bővült, szépült az üzlethálózat. 1953-ban mintegy 200 új bolt nyílt, s csaknem 500 boltot korszerűsítettek. A falvakban 70 földművesszövetkezeti kisáruház, továbbá 325 földművesszövetkezeti bolt létesült. A fővárosban sok új, korszerű üzlet nyílt meg. Például a Rákóczi-út 32-ben, a Thököly-út 8, a Baross tér 9, a Váci-út 108 szám alatt új élelmiszerüzlet, a Rákóczi-út 59-ben gyönyörű csemegeüzlet, a Leninkörúton korszerű rádió-villamossági szaküzlet. Az újonnan épült fővárosi üzletekkel vetekszik a kaposvári ruházati, valamint fűszer-csemegebolt, az egri, a gyöngyösi fűszer-csemegeüzlet, a tatabányai élelmiszer- és húsbolt, a sztálinvárosi nagy cipő-, méteráru- és ruházati szaküzlet. Még hoszszan sorolhatnék a városokban és a falvakban épült áruházakat, üzleteket; ezek mind megkönnyítik, hogy a lakosság kényelmesebben szerezhesse be a kívánt árucikkeket. A sok új, ragyogó üzlet, az egyre több falusi bolt megnyitása ellenére egyes területek lakói még panaszkodnak: távol van az üzlet, az áruház, nehezen vásárolhatják meg a szükséges holmit. Panaszaik sokszor jogosak. A felszabadulásig a főváros külső kerületeiben, a kisebb falvakban, sőt sok városban is úgyszólván teljesen hiányoztak a szép, korszerű üzletek. A sokévtizedes hiányosság megszüntetése, az üzlethálózat minden igényt kielégítő kiszélesítése tehát nem egy-kétnapos feladat. Az is kétségtelen, hogy az üzlethálózat fejlesztésének múltévi és korábbi arányai nem voltak mindig a leghelyesebbek. A főváros egyes külső kerületeiben sem a boltok száma, sem berendezésük, felszerelésük nem volt megfelelő. Erre sokszor nem fordítottak sem elég gondot, sem elég pénzt. Ezért maradt el egyes tanyák, falvak üzlethálózatának fejlesztése is a vidéki városok, járási székhelyek mögött. Zugló egyes részein, az újpesti vasútállomás környékén, Farkasrét több nagyobb kiterjedésű területén, vagy a Ráckevéhez tartozó Újhegyen például egyáltalán nincs üzlet. Az aránytalan, tervszerűtlen hálózatfejlesztésnek az is oka, hogy egyrészt a belkereskedelmi minisztérium és a SZÖVOSZ, másrészt a belkereskedelmi minisztérium és a tanácsok együttműködése nem elég szoros ebben a munkában. Az állami kereskedelem nem hangolta össze fejlesztési tervét a szövetkezeti kereskedelemmel, illetve a tanácsokkal. Míg egyes kisebb területeken sok hasonló üzlet nyílt, más, nagyobb területeken nem létesültek megfelelő üzletek, s ez természetesen kényelmetlenséget, bosszúságot okoz az ottlakó vásárlóknak. A zala megyei Letenye községben például mind az állami, mind a szövetkezeti szektor létesített egy-egy vegyesjellegű boltot. Cegléden van egy állami vasbolt — vele szemben árusít a SZÖVOSZ vasboltja. Törökszentmiklóson majdnem egymás mellett van az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem egyformajellegű boltja. Budapesten a ruházati cikkeket is árusító Magyar Divatcsarnok közvetlen közelében két hatalmas ruházati bolt van. Mondanunk sem kell, hogy az előbb Az RM Szerszámgépgyár dolgozói 1954 első negyedévére jelentős munkaversenyvállalásokat tettek. Az ütemes termelés megvalósítása érdekében vállalták, hogy raktáraikban a félkészáruállományt 1.300.000 forint értékű gyártmánnyal növelik. Az elmúlt év negyedik negyedévéhez viszonyítva, 1954 első negyedében 10 százalékos selejtcsökkentést érnek el. Ezt az ellenőrzés fokozásával, a beérkező anyagok minőségi átvételének biztosításával, s az egyes alkatrészekre vonatkozó részletes átvételi feltételek kidolgozásával kívánják megoldani. Az üzem dolgozói a termelés és a termelékenység emelése érdekében a többi között vállalták, hogy március 15-ig a menegyolt traktor, 14 traktoreke, 10 tárcsa, 24 vetőgép és számos kisebb-nagyobb más munkaeszköz vár még javításra a rédei gépállomás udvarán. A műhelyben és a gépszínekben gondosan javítják, tisztogatják a gépeket. Nem akarják, hogy megismétlődjék a tavalyi eset, amikor a felületes téli javítások miatt tavasszal és nyáron majdnem mindig az utolsók voltak Komárom megye gépállomásainak versenyében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- Újságokról Furcsa A «Szabad Ifjúság», a DISZ központi vezetőségének lapja mintegy négy hónappal ezelőtt vitát indított hasábjain «Közelebb az élethez — közelebb az ifjúsághoz!» címmel. Igen hasznos, jó kezdeményezésnek bizonyult ez. Nagy számban szóltak hozzá a vitához DISZ-funkcionáriusok, munkásfiatalok, tanulófiatalok, ifjak és leányok. A vita arról folyt, hogy miképpen kerülhet közelebb a DISZ az ifjúsághoz, mi módon találhatná meg az ifjúsági munka helyes módszereit. Úgy látszik azonban, hogy a lap némileg sokalta a beérkezett hozzászólások mennyiségét. Erre mutat a következő eset is: Gombos Endre (Kunfi Zsigmond u. 6.) szeptember 21-én levelet küldött a «Szabad Ifjúság» szerkesztőségének, hozzászólt az ifjúsági vitához. Levelében több fontos, érdekes észrevételt tett. A szerkesztőség azonban teljes három hónapig, december 22-ig nem méltatta válaszra Gombos elvtárs levelét. Csak december 22-én kapta meg a levélíró a választ. (Bár ne kapta volna!) A válasz egy sokszorosított levél volt az alábbi szöveggel: «Kedves..___ elvtárs! Leveledre, amelyben hozzászóltál a «Közelebb az élethez — közelebb az ifjúsághoz!» című vitához, még most sem tudunk kimerítő, illetve végleges választ adni. Egyrészt azért, mert számos említett városokban, helységekben és milutt sokkal nagyobb szükség lett volna más- fajta üzletekre. A belkereskedelmi minisztériumon és a SZÖVOSZ-on kívül a tanácsokra is fontos feladat vár a bolthálózat megfelelő kiépítésében. Sokszor azonban éppen a tanácsok gördítenek akadályt egy-egy újabb bolt nyitása elé, sőt az is megtörténik, hogy a meglévő és szükséges üzletek helyiségeit más célokra akarják igénybe venni. A dorogi járási tanács például az esztergomkörzeti földművesszövetkezet bolthelyiségét és raktárát a Nemzeti Banknak akarta átadni. A faddi tanács a helyi földművesszövetkezetnek 70.000 forintos beruházással épült ruházati szaküzletéből kultúrotthont kíván létesíteni. Most bontakozik ki ennek az évnek üzlethálózatfejlesztési terve. Ezentúl sokkal jobban bővül, szépül az ország üzlethálózata. Az állami kiskereskedelem 1954-ben több mint 600 új üzlettel gazdagodik, de 840 szövetkezeti bolt is nyílik ebben az esztendőben, a többi között 40 vidéki ruházati szaküzlet, 140 építő- és tüzelőanyaglerakat, 15 földművesszövetkezeti áruház. 1954-ben a többi között a következő üzletek megnyitását tervezik: Budapest, Lenin-körút, csecsemőkelengye- szaküzlet. A Kerepesi-út és Örs vezér-utca sarkán a lakóépülettömbhöz 15 üzlet. A Körösi Csoma Sándor-utcai lakótelep mellett hét üzlet. A Nagy Lajos király-úti lakóépületeknél hét bolt. A Rákóczi-út és Kenyérmező-utca sarkán építendő bérházban villamossági áruház. A Damjanich utcában építendő bérházban cukrászda, Közért-fiók. Még ebben a negyedévben kilenc Közértüzlet nyílik meg Budapesten. A pesterzsébeti Jókai utcában 600.000 forintos beruházással élelmiszerüzlet létesül. Budafokon 250.000 forint beruházással kibővítik, korszerűsítik a Tóth József utcai élelmiszer- és fűszerüzletet. Az albertfalvai lakótelepen nyolc új üzletet építenek. Rákospalotán a 67-es villamos megállója közelében nyolc új boltot nyitnak. Kazincbarcikán élelmiszer- és húsüzlet lesz, valamint ruházati bolt és falatozó. Pécsett élelmiszeráruház nyílik. Veszprémben félmillió forint beruházással büfé létesül. Győr megyében ötven új földművesszövetkezeti bolt nyílik meg. A többi között bútor- és cipőüzlet nyílik Csornán, áruház Bőnyrétalapon és Szanyban. Kilenc községben új dohányosbolt, a járási székhelyeken mezőgazdasági szaküzletek nyílnak. Huszonegy boltot korszerűsítenek. Békés megyében 37 új földművesszövetkezeti bolt nyílik. Pest megyében 70 üzlettel bővül a hálózat, a többi között 38 vegyes- és fiók-földművesszövetkezeti bolt létesül, például Pi-ésen, Nagykátán, Kartalon, Százhalombattán, Makádon, Letkésen. Az 1954. évi nagyszabású üzlethálózatfejlesztési tervek megvalósulása jelentősen hozzájárul majd a lakosság jobb ellátásához, könnyebb, gondtalanabb ágybeszerzéséhez. E nagyszabású feladatok jó végrehajtásának záloga: teljes összhang a belkereskedelmi minisztérium és a SZÖVOSZ, illetve a tanácsok hálózatfejlesztési terve között, jól átgondolt, tervszerű munka, hogy a beruházásokra szánt hatalmas öszszeg minden forintja a legmegfelelőbb helyre kerüljön, oda, ahol a legjobban szolgálhatja a lakosság igényeinek jobb kielégítését. tesorsók megmunkálására örvénylő menetvágógépet helyeznek üzembe. Különös figyelmet fordítanak a minőségre. Elhatározták, hogy a minőségi követelmények betartásának nélkülözhetetlen feltételét, a gyártóeszközök, készülékek, szerszámok, idomszerek megfelelő raktározását és tervszerű karbantartását megszervezik, a gyárban használt készülékeket korszerűsítés céljából folyamatosan felülvizsgálják. Az RM Szerszámgépgyár dolgozói a munkavédelem érdekében vállalták, hogy a gépgyár női öltözőjében február 28-ig befejezik a fűtő- és szellőzőberendezés szerelését, a kisöntvényüzem öntvénytisztítójában január 31-ig ventilátort szerelnek fel. (MTI) és kormányhatározat megjelenése óta még világosabban látják feladataikat, a lelkiismeretesen végzett javítások jelentőségét. Az eredményesebb munka érdekében párosversenyre hívták a megye legjobb gépállomását, a nagyigmándi gépállomást. Szerdán küldték el a versenykihívást, amelyben megfogadták, hogy 10 százalékos költségmegtakarítás mellett, jó minőségű munkával február 15 helyett február 13-ra összes gépeiket kijavítják. (MTI) megoldás levél érkezett e témakörből szerkesztőségünkbe, másrészt viszont a vita előreláthatólag még hosszan elhúzódik, így természetesen csak a vita lezárása után taglalhatunk állást, s a hozzánk érkezett levelekre is ekkor adjuk meg a választ. Ez azonban ne jelentsen levelezőkapcsolatunkban szünetet (!!), ellenkezőleg, közben érdeklődve várjuk az egyéb problémákat közlő leveleket, amelyekre néhány napon belül választ küldünk vagy intézkedünk. Elvtársi üdvözlettel: Wojuteczky Emil, a DISZ-élet rovatvezetője. Miután tehát a szerkesztőség három hónapig fektette az íróasztalban Gombos elvtárs levelét, három hónap múlva őt és sok-sok társát egy sokszorosított körlevéllel intézte el. Arra vonatkozólag pedig, hogy a «Szabad Ifjúság» a vita lezárásáig nem foglalhat állást a levelek ügyében, hadd idézzük Gombos Endrének szerkesztőségünkhöz intézett, teljesen helytálló sorait: «A «Szabad Ifjúság» nyilván nem azért indított vitát, mert neki nincs saját véleménye ... Ilyen körülmények között, a befejezetlen vitára való tekintet nélkül, válaszolniok kellett volna az elvtársaknak». Az ötletes, helyes vita címe ez volt: «Közelebb az élethez — közelebb az ifjúsághoz!» De lehetne-e ugyanezt a címet adni a levelezőkhöz intézett válasznak? A borsodmegyei üzemek elvtársi segítsége a megye gépállomásainak Ankét a falusi lakóházépítés meggyorsítására Jelentősen bővül 1954-ben az üzlethálózat Az RM Szerszámgépgyár versenyvállalása 1954 első negyedére Befüjeződött a cukorgyártás a kampeng 170 millió kilóval több cukrot gyártottak, mint tavaly Két gépállomás párosversenye a gépjavításban SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1954 JANUAR 2