Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-09 / 235. szám

Miképpen segíthetne a társadalom? ÚJABB HOZZÁSZÓLÁSOK, JAVASLATOK A Nyugdíjasok című cikksorozatunkhoz a legutóbbi napokban is több hozzászólás érkezett. A levélírók újabb érvekkel, tapasztalatokkal támasztják alá a cikksorozat megállapításait, s azt a véleményüket fejezik ki, hogy a lap nagyon jó szolgálatot tett a nyugdíjasok gondjait is­mertető, a megoldás lehetőségeit kereső cikksorozat köz­lésével. Alább ezekből a levelekből közlünk részleteket. Az újkígyósi kezdeményezés „Jó érzéssel olvastam a nyugdíjasokról szóló cikke­ket — írja Új­kígyósról Agócs Pál. — Azt értettem belőlük, hogy a társadalom­nak is segítenie kell a munkából kiöregedett s ke­vés nyugdíjat élvező embe­reket. Miképpen? Sokat tehetnek a nyug­díjasokért a volt munka­helyek. Nálunk, Új­kígyóson nagyon jó kezdeményezés indult erre. A helyi föld­­mű­vesszö­vetkezet vezető­sége elhatározta, hogy rend­szeresen támogatja azokat, akik a földművesszövetke­zettől mentek nyugdíjba. A döntés szerint az alacsony nyugdíjunkat havonta száz­kétszáz forint­­segélyben ré­szesítik. Ezt a kezdeményezést megértéssel és jó szívvel fogadták az egész község­ben. Az idős embereknek nagy örömet szereztek, amikor először kiutalták számukra a segélyeket. Ez­t a kezdeményezést másutt is követhetnék.” A nyugdíjtörvény ellentétei „Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, hogy mostani nyugdíjrendszerün­ket össze sem lehet hason­lítani a régebbivel — írja dr. Csillik István Balassa­gyarmatról. — Ez persze korántsem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rend­ben van. Igen nagy a kü­lönbség az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelettel megállapított nyugdíjak és a későbbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyug­díjak között. Az 1954. évi nyugdíjtör­vény alapján például a­­szolgálati éveket csak 1945- től lehet beszámítani. Ezzel szemben az újabb, a ma ér­vényes nyugdíjtörvény sze­rint a szolgálati évek 1929- től számítanak. Az 1954. évi törvény szerint a megálla­pítható nyugdíjak plafonja havi 1000 forint. A ma ér­vényes nyugdíjtörvény ilyen felső határt nem szab meg. Szükséges lenne tehát egy­szerűbbé és igazságosabbá tenni a nyugdíjtörvényt” A termelőszövetkezetek kötelességéről „Több olyan községről, faluról tudok, ahol a ter­­melősszövetkezet vezetősége rendszeresen segíti a mun­kából kiöregedett, kevés nyugdíjjal vagy járadékkal éldegélő tagjait — írja idős Világos István pécsi ol­vasónk. — Ez a gondosko­dás feltétlenül dicséretet ér­demel. Az ilyen jellegű se­gítésnek több szempontból is nagy a jelentősége. Elő­ször is azok az idős falusi emberek, akik érzik, hogy nincsenek magukra hagyva, nem vágynak el a falujuk­ból, nem veszik igénybe az állami gondozást. Ezáltal a szociális otthonok nem vál­nak zsúfolttá, több hely marad a valóban állami gondozásra szoruló öregek részére. Szerintem a termelőszö­vetkezeteknek kötelességük is segíteni öreg tagjaikat, hiszen amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, be­vitték magukkal a földet, s amíg bírtak, ott dolgoztak. A gyerekek, ha segítik is öreg szüleiket, örökséget nem várhatnak. Ez a kö­rülmény, akárhogy vizsgál­juk is, újfajta szemléletet teremt, amelyhez, ha akar­juk, ha nem, alkalmazkodni kell. Saját tapasztalatból tudom, hogy azokban a községekben, ahol a ter­melőszövetkezet rendszere­sen támogatja öreg­ tagjait, kevesebb a panasz, az öre­gek és családtagjaik sem nyugtalankodnak.” Segítséget várnak a régi nyugdíjasok „A cikksorozat alaposan és részletesen foglalkozott a nyugdíjasok gondjaival és a segítés lehetőségeivel — írja Ruttkay Ferencné (Bu­dapest). — Megnyugtató számunkra, hogy a párt központi lapja nagy figyel­met fordított ránk, s pró­bálja gondjainkat enyhí­teni. Hibának tartom azon­ban, hogy a régi nyugdíja­sokat jóformán meg se em­lítette. Ha valahol szó esik a nyugdíjasokról, minket, régi nyugdíjasokat is rend­szerint megemlítenek, de eddig a segítő szándéknál egyebet nemigen tapasztal­tunk. Az ország nyilvános­sága, a tv kamerái előtt fe­lelős emberek már nem­egyszer tettek sokat ígérő kijelentést, ismerik a régi nyugdíjasok nehéz helyze­tét, feltétlenül segíteni kell rajtunk sttb. Mindezekből azonban eddig semmi sem lett. Mi már túlságosan sokat nem várhatunk az élettől, de azért azt szeretnénk, hogy a hátralevő éveinket gondtalanabbul, egy kicsi­­vel jobb anyagi körülmé­nyek között élhessük le.” Érdemes ember elesett özvegye „Nővérem, özv. Böjtös Antalié Budakeszin lakik, 75 éves,­ beteges, gyermek­telen özvegy, 480 forint öz­vegyi nyugdíjat kap, és eb­ből úgy tudja magát fenn­tartani, hogy idős kora és betegsége ellenére egy be­dolgozónak segít táskákat varrni — írja özv. Dági Pálné. — Sógorom 1918 óta vett részt a munkás­mozgalomban, a felszaba­dulás után országgyűlési képviselő volt, majd a bács­almási járás tanácselnöke lett. Súlyos szívbaja miatt munkáját abba kellett hagynia és rokkantsági díjat kapott, minthogy még a nyugdíj­ korhatárt nem érte el. Tulajdonosa volt a Tanácsköztársaságért Em­lékéremnek, és 1965-ben be­következett halála után, Já­noshalmán, ahol a felsza­badulás előtt laktak, érde­meinek elismeréseképpen utcát neveztek el róla. Gondolom, nem kel bi­zonyítanom, hogy az a pénz, melyből nővéremnek meg kell élnie, kevés. Méltányos lenne, ha férje érdemedre való tekintettel, valamilyen formában segítenének rajta. Férje emlékeinek megőrzé­se, elismerése szép, nemes gesztus, de nem minden, özvegyének sem szabad nélkülöznie.” Ahol jók a munkakörülmények Nemrég kerültem az ÉM Borsod megyei Mélyépítő Vállalathoz gépkocsivezető­nek. Ennél a vállalatnál messzemenően gondoskod­nak az emberek ellátásáról, s valóban szem előtt tartják azt a jelszót, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Ezt a megállapításomat azzal is szeretném alátá­masztani, hogy a vállalat olyan 1200 főt befogadó munkásszállást épített, ahol a lakóknak minden ké­nyelmük megvan: központi fűtés, állandó meleg víz, gumimanracos, paplanos ágy, szőnyeges és függönyös folyosó, csillogó tisztaság, vezetékes rádió, tv, könyv­tár, klubszoba, büfé. A vál­lalat gondoskodik a tovább­tanulás lehetőségéről, meleg ebéddel, vacsorával látja el a dolgozókat és minden héten kiadja a szabad szombatot. Minden munkás ilyen munkahely után vágyik. Ha távol van a családjától, leg­alább a munkahelyén talál emberi körülményeket. En­nél a vállalatnál könnyű a munkásokkal boldogulni, hallgatnak a vezetőkre, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy hiánytalanul elvégezzék feladataikat. Nemrég jött a vállalathoz egy fiatal kubikosbrigád. A fiatalok, amikor meglátták a munkásszállót, megje­gyezték: ez nem munkás­­szálló, hanem üdülő. Kije­lentették, hogy őket innen el sem lehet zavarni. Angalit Sándor gépkocsivezető, Beregsurány, Petőfi u. 63. Szerkesztőségünkbe gyak­ran érkeznek olyan leve­lek, amelyeket Levelesné nevére címeznek. A legtöbb levélíró tovább ösztönzi Levelesnét a szókimondás­ra, a hibák leleplezésére. De írnak azok a hivatalok, in­tézmények is, amelyeknek mulasztásait Levelesné szó­vá tette. Válaszaikban érte­sítik a szerkesztőséget, hogy megszüntették a hibát, vagy magyarázkodnak, megpró­bálják kétségbe vonni Le­velesné igazát. Alább a leg­utóbbi hetekben Levelesné címére érkezett levelekből közlünk részleteket. Szeptember 25-én Leve­lesné a kamillatea után nyomozott. Több olvasónk panaszolta ugyanis, hogy a gyógyszertárakban nem mindig lehetett kapni. A nyomozás eredménnyel LEVELESNÉ POSTÁJÁBÓL — írja B. J. szolnoki ol­vasónk. — Tevékenységé­nek többféleképpen is hasz­nát látjuk. Szórakozunk, mulatunk rajta, annak pe­dig örülünk, hogy jó né­hány olyan ügy rendeződik, amely bosszúságot okoz a lakosságnak.” „Helyeseljük, hogy Leve­járt. Kiderült, hogy már van bőségesen kamillatea. Romváry Vilmos, a Herbá­­ria kereskedelmi osztályve­zetője erről részletes tájé­koztatást adott. „A múlt évi gyenge ter­méseredmények következ­tében az új termés szállítá­sáig valóban voltak ellátási lesn, hétről hétre a rendel­­lenességekre irányítja a fi­gyelmet — írja Kerekes Imre budapesti olvasónk. — Már többször tapasztal­tam, hogy ha az üzletekben ezt vagy azt nem lehetett kapni, s Levelesné ezt szó­vá tette, utána változás tör­tént. Jó munkát tovább­ra is!” zavarok. Most már azonban folyamatosan szállítjuk a kamillavirág-tételeket a Gyógyáruértékesítő Válla­latnak, a gyógyszertárakat ellátó szervnek, a Fűszért Nagykereskedelmi Vállalat­nak, a közért-földműves­­szövetkezeti stb. üzletek el­látójának és a gyógynövény­szaküzleteknek a megren­delt mennyiségben, így ka­millavirág a gyógyszertá­rakban és a szaküzletekben kapható.” A Herbária magyarázata Néhány héttel ezelőtt Le­velesné több olvasónk ,a­hogy felemelték a toalett­­papír árát. Az észrevételre Gabányi András, a Papíripari Válla­lat értékesítési főosztályá­nak vezetője a következőket válaszolta: „Fontos célkitűzésünk, hogy a lakosság igényeit választékbővítéssel, új ter­mékek piacra hozásával elé­gítsük ki. A legutóbbi idő­ben a fontos közszükségle­tet szolgáló termékek cso­portját bővítettük a jól be­vált papírzsebkendővel, pa­pírtörülközővel, papírpelen­kával, s legutóbb a régi mi­nőségtől alapvetően eltérő, importpapírból készült, szí­nes toalettpapírral. Ez való­ban drágább az eddiginél (tőkés beszerzés + vám), de az ismert, régi típusú toalettpapírok termelését is tovább folytatjuk. Az új papír az egész mennyiség­nek mindössze 6,8 száza­léka. A kereskedelem fi­gyelmét felhívtuk: gondos­kodjék, hogy az üzletekben mindkét fajtájú papírból nasza alapján kifogásolta, elegendő legyen.” A Papíripari Vállalat válasza Az olvasók egyetértésével „Városunkban egyre nép­szerűbb Levelesné, a szó­kimondó asszonyság, az­által, hogy rendszerint köz­érdekű ügyekbe szól bele EZZEL NEM VÁRJUK BE A TELET­­— mondják a tapasztalt tehergépkocsi-üzemeltetők. Igazuk van: még mielőtt beáll a rossz idő, most célszerű beszerezni ÚJ HORDRUGÓT a Csepel tehergépkocsikhoz ÚJ HORDRUGÓ: JOBB TELJESÍTMÉNY, NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG ÚJ HORDRUGÓK RAKTÁRRÓL KAPHATÓK A D 352-es, a D 240-es, a D 450-es, az N 705-ös és az N 710-es típusú tehergépkocsikhoz és pótkocsikhoz EGYÉVES GARANCIA! Forgalomba hozza az IV. SZ. KERESKEDELMI EGYSÉGE AUTOKER DUNAHARASZTI Telefon: 59. — Telex­: 226. ÜZENETEK Diózsdi Kálmán, Esztergom: A Videoton Rádió- és Televí­ziógyár (Székesfehérvár, Beré­­­­nyi út) 1968. július 1-től emel­te fel két évre rádió- és televí­ziókészülékeinek garanciális idejét. Szeptemberben vásárolt telvíziójára tehát nem egy, ha­nem két évig érvényes a jót­állás. A készülék jótállási je­gyét mielőbb javíttassa ki a területileg illetékes szervizzel. Bórák Lajos, Keszthely: Né­pi iparművészeti tevékenységet — háziipari értesítés alapján — csak az gyakorolhat, aki a népi iparművészet körében művészi értékű önálló műve­ket alkot, s akit a Népi Ipar­­művészeti Tanács (Bp., V., Sü­tő u. 2.) határozatával népi iparművésznek elismer. Ezt az elismerést közvetlenül az em­lített tanácstól kell kérni. Várady Lajos, Budapest: A Pedagógusok Lapja havonta kétszer jelenik meg, s a Nép­szava Lapkiadó Vállalat (VII., Rákóczi út 54.) terjeszti. Elő­fizetési díja egy évre 18 forint, melyet a vállalat 75—915—001— K. 05. számú csekkszámlájára kell befizetni. Csekklap a ki­adótól és a Pedagógusok Szak­­szervezetének megyei bizottsá­gaitól igényelhető. Fekete Gyuláné, Kapolcs: A kijelölt háztáji föld használa­tának év közben történt meg­szűnése esetén a tsz-tag részé­re meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befek­tetés értékét. Ha a háztáji földhasználat közvetlenül a termés betakarítása előtt szű­nik meg, a vezetőség enge­délyt adhat a termés betakarí­tására. Sasvári Rudolfné, Mátravere­­bély, Málnaszörp és gyümölcs­bor házilagos előállítására — minthogy ez nem kisipari te­vékenység — iparj­ogosítványt kiadni nem lehet. Ha bárki engedély, jogosítvány nélkül folytat ipari tevékenységet, az kontárkodásnak minősül és 2 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. Keszei Ferenc, Salgótarján: Az egymásra ragasztott bélye­gek közül bérmentesítésre ér­vénytelen az, amelyen — a le­­ragasztás miatt — nem látha­tó a teljes bélyegkép. Bélyeg­nek számít a postai levelező­lapon és egyéb értékcikken (például borítékon) levő bé­lyegbenyomás is. Ha tehát ezt leragasztják, s az érvényes bé­lyeg kevés a bérmentesítésre, a levelet meg kell portázni. Makoviczky Dániel, Buda­pest: A felvonókulcsért a be­szerzési árnak megfelelő össze­gű egyszeri térítést, használa­táért pedig kulcsonként és ha­vonként húsz forint díjáta­lányt kell fizetni. Nem állami tulajdonú épületben a díjáta­lány összegét —­ a felvonó tényleges üzemben tartási költségeinek figyelembevételé­vel — ettől eltérően is megál­lapíthatja az épület kezelője. Somogyi János, Budapest: A kerti és gazdasági hulladék (falomb, földes gaz stb.) házi­szemétnek minősül, tehát azt a szemétgyűjtő autók kötele­sek elszállítani. A hulladékból egy-egy alkalommal kikészített mennyiség azonban nem ha­ladhatja meg a szokásos házi­szemét súlyát, tömegét Közlekedési zavar a Budakeszi úton A Budakeszi úton évtizedek óta békésen baktat a 22-es au­tóbusz. Viszi a turistákat, a lá­togatókat a szanatóriumokba. Amíg csak ők s a Budakeszi­ről bejáró meg oda hazauta­zó munkások vették igénybe, becsületesen ellátta köteles­ségét. Miután a Budakeszi úton felépültek a hatalmas háztömbök, a derék 22-es csőd­be jutott A meredek úton a terhelés miatt csak felforrt vízzel tud felkapaszkodni, uta­sai reggel és este fürtökben lógnának, ha egyáltalán fel tudnának szállni. Gyakran csak dühösen merednek a kipukka­dásig tömött járművek után. A régi módon már lehetetlen ellátni a megnövekedett forgal­mat. Az autóbuszvállalatnak legalább betétjáratokat kellene indítania a lakóteleptől, ami­vel a forgalmat megosztaná és Budakeszi felé tehermentesíte­né. Gondban vannak a gépkocsi­­tulajdonosok is. A Budakeszi úton nem lehet megállni, par­kírozni. Keskeny az út, joggal tiltja meg a rendőrség. De ha ez így van, akkor valamiféle parkolóhelyről kellett volna gondoskodni. Ezt nem tették meg, akiknek feladatuk lett volna. Pontosabban: kevés par­kolóhelyet alakítottak ki. Kü­lönösen annál a házcsoportnál, ahol külföldi diplomaták is laknak, mindennap veszeke­désekre, csúf jelenetekre ke­rül sor. Olyanokra, amelyek aligha javítják a külföldiek és a magyarok közötti jó vi­szonyt. A diplomaták jogait ugyan védi egy „csak diplo­matáknak” felirat az egyetlen parkolóhelyen — a magyar ál­lampolgárok viszont nem tud­nak hol megállni. Ha másutt nem, az építkezés számára le­zárt üres területen, amíg jobb megoldást nem találnak, lehet­ne parkolóhelyet kialakítani. K. Gy. Budapest

Next