Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-11 / 60. szám

16 NÉPSZABADSÁG SPORT 1996. március 11., hétfő Csak az MLSZ-t nem vállalta... Berényi János ezúttal a fehér sport hazai szövetségének élén I TENISZ Négy évre Berényi János, a GYSEV elnök-vezérigazgatója, a Hungaroring Sport Rt. elnö­ke lett a hazai teniszsport első embere. A szombati közgyűlé­sen Berényi 385:lll-re „vérté” a másik jelöltet, Pongrácz An­talt, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatóját, így került a patinás szövetség élére. Meg­választása után kértünk inter­jút tőle.- Amikor elnökjelöltként felme­rült az ön neve, nem kevesen vélték úgy, hogy sokból is megárt a jó...- Barátaim évek óta féltenek attól, hogy túlvállalom magam, a hozzám nem túl közel állók meg azzal szoktak támadni, hogy pozícióhalmozó vagyok. Kaptam a megjegyzéseket ak­kor is, amikor másodállásban a BVSC elnöke voltam, aztán, amikor miniszteri biztosként irányítottam a MÁV-ot, miköz­ben igyekeztem rendbe tenni a Forma-1 dolgait. Valahogy mindig győztem energiával, s mivel magamat mégiscsak én ismerem a legjobban, biztos va­gyok abban is, hogy most sem vallók szégyent.- Válságmenedzselő képességeit még az önnel nem szimpatizálók is elismerik, ám az tény, hogy a hazai teniszben nem túl ismert a Berényi név. Egyáltalán: hogyan került szó­ba az ön neve?- Már egy éve csábítgatnak különböző helyekről különböző emberek. A sport világában nem vagyok ismeretlen, hiszen a vívásban és az autózásban már jegyeznek, s tudják, hogy szeretem a rázós feladatokat. Nem szoktam vele dicsekedni, de sokan szívesen láttak volna MLSZ-elnöknek is, ám ahhoz nem volt kedvem. A teniszhez annál inkább. Tavaly ilyenkor még nemet mondtam, amikor megkerestek, hiszen a For- ma-l-ben kellett rendet ten­nem. A magyarországi futa­mokkal kapcsolatos gondok időközben évekre megoldódtak, ezért az ott felszabaduló energi­áimat a teniszre fordíthatom.- Egy elnökválasztás előtt egy­mással ellentétes érdekű csoportok alakulnak. Ha nem titok, ki gondolt önre?- Nem titok: Bőd Péter Ákos, a leköszönő elnök hívott fel ja­nuárban, s kérdezte meg, hogy mit szólnék hozzá...? Halk igent mondtam, s már akkor elhatá­roztam, hogy nem csinálok tra­gédiát abból, ha nem választa­nak meg. Emiatt aztán nem is korteskedtem, igaz, időm és le­hetőségem sem lehetett volna rá. A jelölőbizottság csak a múlt hét hétfőjén keresett meg, utána külföldre utaztam; ha akarok, sem kampányolhattam volna.- Ehhez képest óriási fölénnyel nyert...- Az arány engem is megdöb­bentett.- Egyet már aludt a szavazásra, bizonyára gondolkodott a legsürge­tőbb feladatokon.- Főtitkárt kell találnom. Tu­domásom szerint már kiírtak egy pályázatot, jelentkezők is vannak. Az elnökség tagjaiból választott bizottság majd meg­hallgatja a jelölteket, s én is el­beszélgetek a posztra alkalmas emberekkel. Nekem nincs kivá­lasztottam, s csak akkor állok elő konkrét névvel, ha nem ta­láljuk meg a megfelelő személyt.- A közgyűlésen néhány hozzá­szólásból kiderült, hogy elégedett­ségre nincs ok: a magyar tenisz hely­zete korántsem olyan rózsás, mint amilyennek néhányan lefestették.- Bevallom, eddig csak a na­pos oldalt ismertem: a Davis Kupa-eredményeket, meg az utánpótlás legjobbjainak sike­reit. Magam is hallottam a gon­dokról, tisztában vagyok a szö­vetség anyagi helyzetével. Nem akarok közhelyeket mondani összefogásról, sportág iránti alázatról, papolni sem akarok arról, hogy dolgozni kell, úgyis csak az eredmények beszélnek.- Gondolom, azzal is tisztában van, hogy várnak öntől valamit...- Bizonyára pénzt. Kapcso­latrendszerem kiterjedt, nyil­vánvaló, hogy megpróbálok élni a lehetőségeimmel. Nem biztos, hogy az segít a legjobban, aki pénzt ad. A szövetség technikai felszereltsége gyászos, de aligha hiszem, hogy a szakosztályok bővében lennének labdának, hálónak. Közismert, hogy a vál­lalkozói, államigazgatási szféra kedvelt sportja a tenisz: a sport­ág iránti szeretettel eddig sem volt baj, most egy kis áldozat- vállalásra lenne szükség... J. J. Első az örök második Hill nyerte a Forma-1 -es világbajnokság idénynyitófutamát I AUTÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Hajszálon múlott, hogy Jacques Villeneuve nem írt történelmet. A Williams-Renault új pilótája, aki tavaly a tengerentúli Indy- Car-bajnokságban szerzett baj­noki címet, élete első Forma-1-es versenyén a második helyen vég­zett. Kisebbfajta szenzációt már azzal is okozott, hogy újoncként ő rajtolhatott a legelső starthely­ről - korábban ez csak három de- bütánsnak sikerült a F-l törté­netében -, ám az igazi csoda az lett volna, ha a kanadai megnye­ri az idénynyitó futamot. A szenzáció elmaradásáról, azaz a papírforma érvényesülé­séről csapattársa, Damon Hül gondoskodott, s nem biztos, hogy az istállófőnök Frank Williams bosszús emiatt. Számára ugyanis az a lényeg, hogy az idei verseny- sorozat első számú esélyese, az örökös másodiknak elkönyvelt Hill győzelemmel kezdte az évet, s az már csak hab a tortán, hogy Villeneuve futott be a második helyen. Az idényzáróból idénynyitóvá előlépett, Adelaide-ből Mel- boume-be átköltözött Ausztrál Nagydíjat magyar idő szerint vasárnap hajnalban futották. Forma-l-es rajtot régen várt ek­kora érdeklődéssel az autósvi­lág: a téli átigazolások jelezték, hogy a tavalyi Benetton-Willi- ams párharc az idén többesé­lyessé bővülhet, s ez csak jót te­het a hol csökkenő, hol emelkedő népszerűségű versenysorozat­nak. A két „renault-s” csapat vetélkedésébe elsősorban a vi­lágbajnok Michael Schuma- cherrel erősödő Ferrari szólhat bele, legalábbis ebben remény­kedik a legpatinásabb istálló ve­zetése. Melboume-ben mindenesetre az történt, amit a szakma várt: Hill nyert, jelezve, hogy az idén minden másként lesz, mint a múltban. A brit nem csupán győzelmének örülhetett, hanem annak is, hogy a legnagyobb ve- télytársának tekintett Schuma- cher nem ért célba. A kocsijával még csak ismerkedő német a 32. körben kicsúszott, s ez végzetes hibának bizonyult. A Ferrari vi­gasza, hogy a második számú pi­lótának számító Eddie Irvine a nem várt harmadik helyet sze­rezte meg, vagyis a jelek szerint az autóval nincs semmi baj. An­nál bosszúsabbak a Benetton fő­nökei: a tavaly minden létező dí­jat begyűjtő csapat szerényen kezdte az idényt, hiszen Jean Alesi kiesett, Gerhard Berger pedig az említésre sem méltó ne­gyedik helyen fejezte be az Ausztrál Nagydíjat. A néhány hete a szicíliai Taorminában még oly magabiztos Flavio Bria- tore csapatfőnök nem esett két­ségbe a befutó láttán, ám most már a saját szemével láthatta: az idei világbajnoki sorozat való­színűleg nem lesz számára foly­tonos diadalmenet. Az igazi meglepetéssel két finn szolgált: a tavalyi évzárón súlyos sérülést szenvedő Mika Hakkinen az ötödik helyen ért célba a McLaren-Mercedessel, honfitársa, Salo pedig a Tyrrelt hozta be hatodiknak. Ez ám a szám: 15:0 „oda”, 73:71 „ide” I KOSÁRLABDA Rendkívüli ritkasággal lepte meg a Szolnok férficsapata Rezák Lászlót. Az edző a tegnap esti, Honvéd elleni bajnoki negyed­döntőben századszor ült az Olaj kispadján, s talán ebből az alka­lomból kapta a Guinness-könyv- be is pályázó rekordot legénysé­gétől. A szolnokiak ugyanis 6 perc 38 másodperc után szerez­ték első pontjaikat - büntetődo­básokból. Hogy mi történt addig? Rossz átadások, technikai hibák és „homályok” az egyik, átlagos teljesítmény a másik oldalon, s ennek következtében csak 15:0­ra húzott el ez idő alatt az utóbbi három év bajnoka, a Honvéd. Pe­dig Rezák a találkozó előtt azt fejtegette: nem tartja véletlen­nek, hogy a Szolnok, az alapsza­kasz nyolcadikja idegenben győ­zött a három nyert mérkőzésig tartó sorozat első összecsapásán, s az sem kizárt, hogy tovább nö­veli előnyét. Nos, ez utóbbiról ekkor nyilvánvalóan nem is ál­modozhatott a tréner... A hazai sikerben bízott az a 3000 néző is, aki színültig töltöt­te a Tiszaligeti Sportcsarnokot annak ellenére, hogy a városi te­levízió élőben közvetítette az összecsapást. Aztán a 7. percben már síri csendben üldögéltek va­lamennyien, s lehet, hogy azt számolgatták: ha Alexe és társai ebben a tempóban folytatják a „kosárgyártást”, akkor a meccs végén 12 ponttal zár a Szolnok... Nem így történt, de még mennyire, hogy nem... Rezák két időkéréssel felrázta együttesét, a Honvéd pedig még a korábbi át­lagoshoz képest is visszaesett, s így 32:24-es vendégvezetéssel zárult a félidő. A második húsz perc aztán mindenért kárpótolta Rezákot, ekkor ugyanis nyolc triplát do­bott a Szolnok, és háromponto­saival egyre közelebb került a fővárosiakhoz. Ráadásul Orosz és Mészáros kipontozódott, így másfél perccel a befejezés előtt egyenlítettek a hazaiak. Sőt a rendkívüli izgalmak közepette Góbi két büntetőjével a mérkő­zés során először a vezetést is át­vették. A fordításra tizenöt má­sodperce maradt a Honvédnak, ám Uszpenszkij és Boros is hibá­zott, s végül 73:71-re nyert a Szolnok, amely az összesítésben már 2:0-ra vezet. Azaz: mégis csak gondoskod­tak a hazaiak arról, hogy edző­jük sose felejtse el centenáriumi mérkőzését... Sz. A. A. GAZella kát.: 1.480.000 + áfa GAZ# 1.550.000 táfa A1.51 teherbírású Gazellára és a 4.5 t-ás Gazdyra az oroszosán masszív felépítés, nagy teherbírás, kis szer­vizigény és a hosszú élettartam egyaránt jellemzőek. A Gazella 100 LE-s benzinmotorja gázüzemre állítva a ma fellelhető egyik leggazdaságosabb üzemeltetés, hasonlóan a Gazdy dízelerőforrásához. Cégünknél szer­viz, alkatrészellátás, egyéves garancia,valamint részlet-, lízing-, tartósbérlettizetési lehetőségek várják. ______GAgvulú - Teher Kft., Bp. XI., Hunyadi J. u. 15-17, Tel.: 166-4702,06-30-404-518__________ I S PANYOLORSZÁG 1 MUNKATÁRSUNKTÓL Ezúttal Predrag Mijatovics bi­zonyította, hogy a 21-es nem­csak a kaszinók világában, ha­nem a futballban is nyerő szám lehet: a Valencia jugoszláv légió­sa szombaton kétszer volt ered­ményes a Barcelona elleni baj­nokin, s ezzel éppen a huszon­egyedik góljánál tart ebben a szezonban. Mostani duplájával főszerepet vállalt abban, hogy a Valencia (telt ház, 49 000 néző előtt) k. o.-val győzte le a kata­lán sztárcsapatot, bár a 4-1-hez a vendéglátók más játé­kosai is hozzátettek „valamics­két”. Például Viola. A World Cup ’94 döntőjén be­cserélt brazil világbajnoknak volt egy megoldása, amely a sportág legnagyobbjait idézte. Előbb lenyűgöző könnyedséggel fektette el a jobb oldalon Sergit, majd bal külsővel - ahogy a fút- ballpályákon mondják: helyből zseniálisan emelt Mijatovics­hoz, aki azonban négy méterről az üres kapu fölé fejelt. Ekkor még... Később aztán mindent pótolt a Valencia, miután az első félidő hajrájában három perc alatt két gólt ért el, majd a má­sodik szakasz kezdetén ott foly­tatta, ahol a szünet előtt abba­hagyta. A 41. percben, egy szög­letrúgást követően Fernando vágta be az elsőt, majd Mijato­vics szó szerinti gólpasszából Viola a másodikat. A fordulást követően Mijatovics a félpályá­tól futott a kapuig - Abelardo körülbelül úgy tudta követni őt, mint a fiáker a leggyorsabb Sea- tot így a házigazdák negy­vennyolc perc alatt tönkreverték a „Barcát”, amely még örülhe­tett, hogy csak 3-0 az eredmény. Gondolhatják: a katalánok mégsem voltak igazán boldo­gok... A továbbiakban már vissza­vett a tempóból a Valencia, en­nek megfelelően Ámor - Roger beadásából - elegáns góllal szé­pített, de a végén megint megje­lent a Barcelona hálójánál Mija­tovics, és többszöri próbálkozás után a gólvonalon túlra „gyötör­te” a labdát (4-1). Nem tudni, ki volt jobban lesújtva, Busquets vagy Abelardo, mert a kapus kétszer is óriási bravúrral hárí­tott, a védő pedig harmadszorra kirúgta a labdát, de már belül­ről... A Valencia negyedikként vár­ta a második helyezett Barcát, és fényesen igazolta, hogy a spa­nyol futball legszűkebb elitjéhez tartozik. Igaz, a kapuban Zubi- zarrétával, a védelemben Oteró- val és Camarasával, a középpá­lyán a szintén világbajnok brazil Mazinhóval, s főként elöl a nem­zetközi Mijatovics, Viola ket­tőssel másutt sem lenne sok gond... Valencia: Zubizarreta - Otero, Ca- marasa, Navarro - Mendieta (Ferrei- ra, 81. p.), Fernando, Mazinho, Poya- tos, Romero - Mijatovics, Viola (Ar- royo, 71. p.). Barcelona: Busquets - Abelardo, Popescu, Guardiola, Sergi - Figo (Proszinecski, 73. p.), Ámor, Bakero, De la Pena (Hagi, 46. p.), Roger - Kodro (Cuellar, 56. p). Gól: Fernando (41. p.), Viola (43. p.), Mijatovics (48. és 87. p.), Ámor (70. p.). Hétpróba... szerencse! Szabó, Munkácsi: egyaránt a hat között a fedett pályás EB-n A női 60 m befutója: középen a győztes görög Tanú, balra az ezüstérmes francia Sidibe, jobbra a harmadik helyezett szlovén Perc. Barati Éva nincs a képen; a lényeg, hogy a döntőben ott volt... MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT I ATLÉTIKA Szabó Dezső ötödik, Munkácsi Sándor és Barati Éva hatodik helyezést ért el Stockholmban, a fedett'pályás Európa-bajnok- ságon (előbbi kettő - 5957, illet­ve 5899 ponttal - hétpróbában, utóbbi - 7,44 másodperccel - a 60 m-es női síkfutásban). A ve­télkedő győztesei a szombaton és vasárnap rendezett számok­ban: FÉRFIAK. 60 m: Blume (német) 6,62. 200 m: Wijmeersch (belga) 21,04. 400 m: Ladejo (brit) 46,12. 800 m: Párrá (spanyol) 1:47,74. 1500 m: Canellas (spanyol) 3:44,50. 3000 m: Jimenez (spanyol) 7:50,06. 60 m gát: Kazanov (lett) 7,59. Magas: Topics (jugoszláv) 235. Hármas: Bruziks (lett) 16,97. Rúd: Markov (fehérT orosz) 585. Hétpróba: Nool (észt) 6188. NŐK. 60 m: Tanú (görög) 7,15. 200 m: Myers (spanyol) 23,15. 400 m: Breuer (német) 50,81. 800 m: Djate (francia) 2:01,71.1500 m: Sacramen­to (portugál) 4:08,95. 3000 m: Ribeiro (portugál) 8:39,49. 60 m gát: Girard (francia) 7,89. Távol: Nielsen (dán) 676. Hármas: Pandzseva (bolgár) 14,54. Magas: Astafei (román) 198. Súly: Kumbemuss (német) 19,79. I HÍREK ■■■■ • MÉDIADÍJAT kapott a Magyar Olimpiai Bizottságtól Hoffer József, aki csaknem negyedszázadon át irá­nyította az MTI sportszerkesztősé­gét; Radnai János, aki három évtize­dig (1958 és 1988 között) állt a Ma­gyar Televízió sportosztályának élén; Zsolt Róbert, a Magyar Nemzet - ma már szintén nyugdíjas - publi­cistája; továbbá Subert Zoltán, a Nemzeti Sportnál több mint ötven esztendeig tevékenykedő atlétikai szakíró, szerkesztő (posztumusz ki­tüntetését húga vette át). Oklevelet kapott Schmitt Pál MOB-elnöktől Kövesdi Viktor, a Nap IV és a Sport Plusz Foci riportere, valamint Nisz- kács László, a Nemzeti Sport fő­munkatársa, míg különdíjat érde­melt ki dr. Kutassi László pro­fesszor, sporttörténész, a Magyar olimpiai mozgalom krónikája cimű kötet szerkesztője és összeállítója. • HETVENÖT ÉVES korában el­hunyt Kovács Imre, az MTK futball­csapatának hajdani nagyszerű fede­zete, a későbbi mesteredző. Labdarú­góként háromszor, szakvezetőként kétszer jutott el a bajnoki címig (mindkétszer az Újpesttel, 1972-ben és 1973-ban); annak idején nyolcszor szerepelt a válogatottban, s 1952-ben tagja volt az olimpiai aranyérmes magyar együttesnek. • ELSŐ MÉRKŐZÉSEK a női ko­sárlabda-bajnokság elődöntőjében: GYSEV-Sopron-Diósgyőr 86:79, PVSK-BSE 92:73. • NŐI KÉZILABDA EB-selejtezőn, Százhalombattán: Magyaror­szág-Azerbajdzsán 32:19. A magyar válogatott ezzel a győzelemmel be­jutott az Európa-bajnokság tizen­kettes döntőjébe, amelyet decem­berben Dániában rendeznek. • LABDARÚGÓ Magyar Kupa­visszavágón, a legjobb 16 között: Paks-Kaba 1-2. Továbbjutott a Paks, 4-2-es összesítéssel. MOSZKVA: Női tőrvívó Világ Kupa-viadalon a világranglista éllo­vasa, az olasz Giovanna Trillini győ­zött, Jánosi Zsuzsa a hetedik helyet szerezte meg. PÁRIZS: Nemzetközi férfi kézi- labdatomán a magyar válogatott 30:25-re nyert Egyiptom. és 27:18-ra az Egyesült Államok csapa­ta ellen. A végeredmény: 1. Francia- ország 6 pont, 2. Magyarország 4, 3. Egyiptom 2,4. Egyesült Államok 0. ORLANDO: Beállította a Boston Celtics 1985-86-ban, illetve 1986-87- ben elért csúcsát az Orlando Magic csapata, miután az amerikai profi kosárlabda-bajnokság alapszakaszá­ban sorozatban a harmincnyolcadik győzelmét aratta. Az együttes ezúttal a Charlotte Homets ellen nyert - hosszabbítás után - 117:112-re. ROTTERDAM: Nemzetközi férfi teniszverseny döntőjében: Ivanise- vics (horvát)-Kafelnyikov (orosz) 6:4, 3:6, 6:3. RIO DE JANEIRO: Egyhangúlag elvetette a kapuk megnagyobbításá- ra tett javaslatot a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség szabályalkotó tes­tületé, az International Board. Totóeredmények 1. Bari-Fiorentina 1-1 x 2. Cremonese-Napoli 1-1 x 3. Juventus-Lazio 4-2 1 4. Piacenza-Parma 2-1 1 5. AS Roma-Cagliari 1-1 x 6. Sampdoria-Padova 3-1 1 7. Udinese-Atalanta 3-0 1 8. Vicenza-Torino 2-1 1 9. Ancona-Cosenza 1-3 2 10. Lucchese-Genoa 2-0 1 11. Palermo-Perugia 0-1 2 12. Reggina-Verona 1-1 x 13. Salemitana-Avellino 0-0 x 14. 1860 München-Bremen 1-1 x NÉPSZABADSÁG EÖTVÖS PÁL elnök, főszerkesztő KARCAGI LÁSZLÓ, TAMÁS ERVIN, ZALAI ISTVÁN főszerkesztő-helyettesek DANISS GYŐZŐ, FRISS RÓBERT, SOÓS KÁLMÁN, TRIPOLSZKY LÁSZLÓ lapszerkesztők GYENES LÁSZLÓ, KELEN KÁROLY, VERES MÁRIA segédszerkesztők MIKÓ F. LÁSZLÓ művészeti vezető, FEJÉR GÁBOR képszerkesztő ROVATVEZETŐK: Budapest: BERKÓ PÁL, hazai tudósítások: FALUS GÁBOR, olvasószolgálat: FÁBIÁN PÉTER, gazdaság: FERENCZ GÁBOR, sport: JAKAB JÓZSEF', külföld: LÉDERER PÁL, érvek, vélemények: MIKLÓS GÁBOR, fotó: RÉDEI FERENC hír és információ: VAJDA PÉTER, társadalompolitika és kultúra: VÖRÖS T. KÁROLY. Kiadja a Népszabadság Részvénytársaság Felelős kiadó: LENGYEL L. LÁSZLÓ ügyvezető igazgató Igazgató: GÜNTER GIFFELS Lapigazgató: RÓZSA GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest ül., Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680 Telefax: 168-9098 Hirdetési ügyekben telefax: 188-9567,168-9857 A Népszabadság Rt. levélcíme: 1960 Budapest Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága (HŰI). Előfizethető a HŰI ügyfélszolgálati irodáinál, a kézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir, 1990 Budapest Xm., Lehel utca 10/A), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra, és a kiadónál (T.: 250-1680/terjesztés, fax:168-8844) Előfizetési díj egy hóra 699, negyedévre 2097, fél évre 4194, egy évre 8388 Ft. Szedés: Népszabadság Fényszedő Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAILÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP. - ISSN 0237-3777 VIDÉK \ A Népszabadság Rt. a ^/MTESZ tagja. A mai lapszám külpolitikai szerkesztője: SZABÓ JÓZSEF, belpolitikai szerkesztője: RÁDI ANTÓNIA, grafikai szerkesztője: ifj. RÓKÁS SÁNDOR 2 8 * I FUTBALLVILÁG Valencia: Mámmá „Mija”!

Next

/
Thumbnails
Contents