Népszava, 1881 (9. évfolyam, 1–52. sz.)

1881-01-09 / 1. szám

tére.n­dők. " " '" ^^BB ^^^^ ^^Hl ^^^^ , /^VgyiX Társadalmi és ^azdászati néplap. Előfizetéseket minden posta­,r^ —^fc^ji MAGYARORSZÁGI ÁLTALÁMOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VÁMíl:///^ Előfizetési­­ díjak: Évenként . . . 2.40 kr. Félévenként 1.20 „ Évnegyedenként 1.60 „ Havonként —.20 „ bérm­entes házba küldéssel. Előfizetésekre legajánlatosabb a postautalvány hasz­nálata. .4 szerkesztőség és kiadó­hivatal. (Budapest, VII., külső dob-utcza 33.) 1 1 Előfizetési felhívás. Lapunk jelen számával kilenczedik évfo­lyamába lép. A „N­é­p­s­z­a­v­a" a dolgozó nép lapja, szellemi tápláléka; azonban bármely osztályhoz tartozók is, kik korszerűleg gon­dolkodni képesek, a szabad eszmék s tiszta erkölcsök barátai vagy legalább tisztelői, él­vezettel olvashatják lapunkat, egyrészt mivel abban reájuk többé kevésbé új eszméket, új nézeteket találnak, másrészt a közleményeket átrostáljuk és ezt is megválogatjuk, és elkö­vetünk minden lehetőt, hogy lapunk az olvasó tetszését megnyerje. — Azt csak dicsé­retesnek tartjuk, ha ellenségeink gyalázzák lapunkat! Jelszavunk: egyenlő jog, egyenlő kötelezettségi Czélunk a közjólét megva­lósítása által a munkásosztály kizsákmányo­lását megszüntetni és általában a program munk pontjainak gyakorlati érvényesítésére törekedni. Valamint eddig nem engedtük ma­gunkat küzdelmeinkben a szabadságért a rabszolgaság ellen, a j­o­g­é­r­t a hatalom ellen, az igazságért a hazugság ellen és a va­lódi tudományért a vakhit ellen sem­miféle befolyás által eltántoríttatni, úgy­szintén a jövőben is szilárdul fogunk ragasz­kodni kimondott elveinkhez. A­hol a nép igaztalan elnyomása, üldö­zése miatt kell szót emelnünk: tenni fogjuk azt erélyesen, férfiasan. Hol a közromlottság gyászvitézeit kell ostorozni, azt tenni fogjuk kímélet nélkül. A­hol a társadalmi bajokat kell orvosolni, gyógyszereink gyökeresek lesznek. Ahol jogokért, elvekért kell küzdeni, küzdünk lelkesülten, rettenthetlenül, önfelál­dozással. Hogy azonban minél nagyobb sikerrel működhessünk, arra m­egkivántatik, miszerint lapunkat előfizetéseik által mindazok támo­gassák, kik többre becsülik a szabadságot az elnyomatásnál, a jogegyenlőséget a rabszolgaságnál, a testvériséget a zsar­nokoskodásnál. Csak akkor lehet a „Népszava­" valóban a nép szava, ha az előfizetők szám­a legalább is a tízezeret meghaladta. Erkölcsi köteles­sége tehát minden elvrokonnak, elvtársunknak mentül több előfize­tőt gyűjteni, hogy törekvéseink könnyit­tessenek és szavunk ne legyen a pusztában kiáltó szava! Ily olycsó árakon hetilap irodalmunkban még nem jelent meg! szirteket jelző világító torony hinti-e fényét a haragos tenger tajtékzó habjaira ? : Ép ily kevéssé sejti a proletárság, hogy i mit takar a jövőnek küszöbére állt újév napja: 1 számára jót-e, rosszat-e ? : Hiszen nem is a rosztól fél! Átviharoztak felette a balsors szeszélyei, átzúgtak helyette más szelek ; megismerkedett már a csapások és szenvedések minden fokozatával; küzdött i emberfölötti erővel , ha ezerszer elbukott, • ezerszer újra kelt fel; daczolt a sorsharaggal, daczolt az emberi zsarnoksággal, daczolt ön­magával; a titánok harczát vívta meg száz­ezerszer s mint a gyermekmesék hőse, újra meg újra viaskodni kényszerül a láthatlan­­ szellemekkel, az előítéletekkel s nem bírja le­rombolni a boszorkány­várat: a mai társa­­­­dalm­i rendszert. Mert talizmánja nincs, mely­­ a bűvkört széttörje; az álomszerűen ránehe­­­­zedő varázst szétoszlassa. Nem a rosztól fél; mert nincsen semmi­­ vesztenivalója; ilyen ember nem koczkáztat s mégis csak nyerhet; de amiatt aggódik a­­ proletárság, hogy kitartása, türelme akkor fogy el, mikorra ereje is megtörik! De rendületlenség elvtársak ! . . . Nincs oly vihar, melyet szélcsend ne­m váltna fel; nincs oly sötét éjszaka, mit hajnal J ne követne; nincsen olyan ború, melyre nem­­ derülne nap fel! • A ti sajgó sebetekre is van gyógyír; a ti 1 bánatos sziveiteknek is akad vigasztalója; • lesz még ünnep a világon a­­— ti számo­­t­tokra is. s Nem száradt ki még a remény zöld ága,­­ csak megtépázta lombjait a nyomorúság; de s ha eljö a szebb idők tavasza, újra dús lombja lesz a galynak. 1 Ti kishitűek, kik kétségbe vonjátok a bi­­r­adalmi babérnak a lenyűgzött népek által le­ s­endő elnyerését; ti húzódjatok félre ! Ti nyo­­­­morultak, kik az elnyomók zsoldjába állni vé­reitek leigázására képesek vagy­tok ; takarod­ t­játok e szent helyről, hol az isteni eszmék s szeplőtlen tisztaságban hirdettetnek. Ti elve­­­­temültek, kik jezsuita szemforgatással elvba­­­­rátokul hazudni magatokat elég arczátlanok i valátok;ti, kik közénk furakodva, kilesitek 1 gyengéinket, hogy azokat elárulhassátok , i pusztuljatok a föld színéről mielőtt a népek i átka utótérne! . .. . i Csak azok csatlakozzanak hozzánk és azok i csoportosuljanak zászlóink alá, akik hisznek 1 elveinkben s biznak bennünk ; ti többiek­­ mindnyájan el innen ! e Hanem a bátraknak, elvhüeknek nem s szabad csüggedniök. 1-A­ világ­események előre vetett árnyai­­­­ból következtetnünk lehet, hogy még nehéz­­ napok várnak reánk heves tusákra. És mi i összeszedjük erőnk összes maradványait, hogy megbirkózhassunk még egyszer a láthatatlan­­ szellemekkel. a Bátran, rettenthetlenül ! . . . . ! És nem lesz, nem lehet kétes az élethalál­­i harcz kimenetele, m­ert a talizmán bizto­­s kunkban leend. á S mit a költő lelke csak óhajtva sejtett, s annak megvalósulását mi remélve hisszük, t tudva várjuk: . ..S annyi bün, szeny s ábrándok dühétől ! Tisztuljon meg a vihar hevében ; s És hadd jőjön el Noé bárkája, r Mely egy uj világot zár magába . . . ."­­­ Ezt az „uj világot" akarjuk mi megvaló­sítani ; és ha csak ég és föld össze nem omol­nak fölöttünk; vagy „majd, ha elfáradt a vész haragja s a viszály elvérzik a csatákon" akkor ez az uj világ valósulni is fog. Ne csüggedjetek tehát bajtársak, bizal­­ommal nézzetek a jövő elé. . . . Ismeretlen uj év, téged köszönt a prole­társág ! Csorba Géza: Zsidó-üldözés. 1. Napi­renden van a zsidók üldözése szóval, írásban és tettlegesen. Lehetetlen e kérdést a szoczialista­ pártnak hall­gatással mellőzni. Ellenkezőleg; eme kiválólag nagy­horderejű társadalmi­ kérdéshez kötelességünk hozzászólani. Magyarország csak a többi „civilizált" ál­lamokat követte, midőn ez ügyben legrégibb intézke­dését téve, az 1578 évi 2. t. sz. 3. §-ában kimondatott, hogy a zsidók az országot mi­előbb elhagyni és a ke­resztyénekre kirótt adót kétszeresen fizetni köteleztet­nek. Kálmán király IK. 75. fejezetében földjeik műve­lésére csak pogányokat enged használtatni, igy Lász­lónak IK. 10. fejezete is tiltja nekik keresztyén szolgák felfogadását. Innen azonban következtetik, hogy ama régi korban hazánkban a zsidók földeket is birhattak. (L. Ismeretek tára.) Az 1595 : 10. t. cz. rendeli, hogy minden zsidó fejenként és havonként 40 dénárt fizessen. Az 1630: 15; 1647: 91; 1649 : 97; 1655: 29; és az 1715: 15. t. cz. a vám- s harminczadok bérléséből, ke­zeléséből, kizárja őket, ugy, hogy zsidó vámosnak sen­ki sem köteleztessék fizetni, és a vámtulajdonos több­szöri makacsság folytán a vámhely elveszítésével fe­nyitetik. Az 1647: 91. tcz. a nemesb (aszú) borokkali kereskedéstől, és az 1741: 28. tcz. s a felsőbb rendele­tek a salétrom s lőpor-árulástól tiltották el őket. Fel­sőbb határozatok kizárták a nemes jószág akármiféle birtoklásából, kibérléséből s kezeléséből is. Az 1729: 19. t. sz. szerint egész Horvát- és Tótországból s Dalmá­tiából kiűzetni rendeltettek. Mégis a zsidók elnyomott sorsának enyhítésében a magyar országgyűlés a legtöbb európai államot fölülmulta! Már az 1791-ki ország­gyűlésen hathatós szavak emelkedtek a zsidók mellett, minek folytán ezen évi 38. tcz. rend elé, hogy a zsidók Magyarországon és kapcsolt részeiben — kivéve a bá­nyavárosokat — mindenütt azon állapotban maradja­nak, melyben 1790. év első napján voltak. Később majd minden országgyűlésen sürgettetett helyzetük javítása. Az 1840: 29 tcz. megengedi, hogy azon zsidók, kik bentszülettek az országban é­ akik a bentlakásra tör­vényesen engedelmet nyertek, ha erkölcsi viseletjök ellen igazolt alapos kifogás nincsen, az egész országban s kapcsolt részeiben mindenütt szabadon lakhassanak, kivéve a bányavárosokat s azon helyeket, honnan a bá­nyák s bányászat tekintetéből törvények vagy jogszokás folytán (koronái, kincstári és közalapítványi uradal­makból) ki vannak zárva. Ezenfelül a most említett törvény megengedi, hogy gyárakat is állithassanak, kereskedést s mester­ségeket ünkezükre vagy vallásukbeli legényekkel űz­hessenek és azon tudományokat és művészete­k­e­t, miket eddig gyakoroltak (?) azontúl is folytathas­sák. (!) így lehettek orvosok Különben kötelesek állandó tulajdon- és vezetéknévvel élni, anyakönyveket vezetni, az okleveleket és szerződéseket a honban diva­tozó nyelven szerkesztetni. Végre azon városokban, hol addig polgári telkeket szerezhettek, ezen gyakorlatban megmaradtak. A törvény eme határozatlan intézkedése sok félremagyarázásra s önkényre adván okot, egyes megyékben a zsidók folytonos üldözéseknek valának ki­téve Türelmi­ adót azonban fizetni köteleztettek, ( r ú­jév napján. Miként a vészek éjjelében felcsillámló fénysugárt a hullámhányta hajó legénysége, akként üdvözöl téged a kétségbeeséstől mar­c­angolt proletárság, újév reggele ! A vihartépett hajó népe se tudja: csendes vizű kikötőnek világító szövétneke csillám­lik-e elé, vagy vészes örvényeket és hajózuzó 1

Next