Népszava, 1920. január (48. évfolyam, 1–27. sz.)

1920-01-14 / 12. szám

Ábrand Minden a népek és főkép az angol nép magatartásától függ. Okvetlenül szükséges, ahogy a fegyverkezést korlátozzák. Lord Ro­­bert Cecil hozzáteszi még: Még egész sora van azoknak az okoknak, amelyek a békét veszé­­­lyeztetik, köztük az oroszországi helyzet a gazdasági zűrzavar sok európai országban, az eldöntetlen vitás kérdések magán a békekon­ferencián belül és végül a békeszerződés hiá­nyai, különösképen pénzügyi határozm­­ányai. OL­T. L") Az osztrák vagyondézmia. A bécsi „Abend" jelenti. Parlamenti körökben hite jár, hogy a vagyondézsmára vonatkozó törvényjavaslatot — amelynek benyújtását a pénzügyi bizottsá­g múlt heti ülésén a nemzetgyűlés szerdai ülé­sére ígérték — valószínűen nem fogják még benyújtani főleg azért mert a szociáldemo­krata párt balszárnya azt kívánja, hogy a ja­vaslatot radikálisabb módon készítsék el. Első­sorban arról van szó, hogy a 10 milliónál na­gyobb vagyonokra 80"/s-os adót rójjanak ki. „Állami munkahadsereg." Az a délben meg­jelenő keresztény újság, amely leginkább szolgálja a bölcseséget hogy Magyarországon kiirtandó a bolseviz­mus, kedden délben csodálatos követke­ze­tess­éggel az ipari termelés föllendítése érde­kében vezércikkezik. Elmond egyet-mást enn­ek az ügynek az érdekében; természetesen a maga módja szerint íme, milyen egyszerűnek képzeli el a dol­got: ... a kétéves állami munkakötelezettséget nagyjában a következőképen lehetne szer­vezni: A munkaszolgálatra a 19 és 20 éves munkaképes férfiak volnának besorozandók és pedig saját válas­ztásuk szerint, külön mező­gazdasági, ipari és középítkezési alakulatokba. Az összes alakulatok elsősorban két hónapig tartó — fegyelemre szoktató — katonai újonc­kiképzésben részesülnének és ennek befejezté­vel osztatnának be az újoncok a szintén kato­nai rendszer és fegyelem alatt szakmaszerinti alakulatokba, ahol a fiatalok szakmabeli ki­képeztetése venné kezdetét A kiképeztetés fo­lyamán és azt követő­en a szolgálati idő vé­géig a munkakötelesek szakmáink szerinti munkák végzésére használtatnának, az állami vagy olyan üzemekben, amelyekben a terme­lés megindítása, fentartása vagy fokozása a köznek érdekében áll. A cik­k szívósan ragaszkodik ehhez a fényes ötlethez és lelkendezve mutat rá arra a nagy eredményre, hogy az egész ügy alig kerülne pár garasába az államnak, mert „az ál­ami munkás munkájával elsősorban is az állam­nak adózik: az eddigi véradó helyett munká­jának hozadékával ró le adótartozást Mi en­nek az ügynek szóvátételével voltaképen csak­­ arra akarunk rámutatni, hogy mennyi hozzáértéssel tárgyalják azon az oldalon az olyan súlyos problémákat mint a munkanélküliség és a pangás koldus álla­potába hanyatlott ipari termelés lábraállítása. Eszünk ágában sincs komolyan szóbaállani az effajta kínos ötletecekékkel. És oda, ahonnan az ismereteknek ennyi föl­szereltsége telik, vájjon mennyi haszonnal cí­mezhetnénk olyan neon jelentéktelen kérdése­ket, hogy mégis, mit csinálnának a „munkás­hadsereg" mellett még inkább munka nélkül maradó, réges-régen szakképzett húsz éven fö­lüli munkásokkal. És hogyan festene az az ipari — vagy mezőgazdasági ipari — termelés, amelyet vadonatúj, állami tanoncokkal akar­nának megindítani és naggyá fejleszteni? a megváltó bölcseség álarcában jelentkező durva tudat­lanság egész biztosan néma maradna ezekre az egyszerű kérdésekre is, azt meg épenséggel nem követelhetnénk tőle, hogy mindenekelőtt bátran és tárgyilagosan merjen szemébe nézni a legsúlyosab kérdéseknek és csak azután fabrikálja össze országmentő tervecskéit Erre , nincsen képessége. NÉPSZAVA 1920 januÁr 14. Független szocialisták véres tüntetése Berlinben. * * Sertui és gépfegyverharc a nemzetgyű­lés elő­tt. — Tíz halom és sok súlyosan sebesült maradt a helyszínen. (Berlin, január 1*..) A nemzetgyűlés keddi ülése délután 3 órára volt kitűzve A tüntető munkások menete már sokkal korábban a biro­dalmi gyűlés épülete elé vonult a független szocialisták fölszólítására. Az épület bejáratát erős rendőri készenlét őrzi. Az épületbe csak a belépőjegyek szigorú ellenőrzésével lehet be­jutni. A parlament följáróin géppuskákat állí­tottak fö. Minden eshetőségre számítva a rendőrség teljes készenlétben áll. Negyed 3 órakor jelentik: a villamos vasúti alkalmazottak megszüntették a munkát és így a forgalom szünetel. A parlament elé erős rendőrcsapat vonul föl. („M. T. I.") (Berlin, január 13.) Napirend előtt Geyer független szocialista képviselő kifogást emel a Ház megszállása miatt és kijelenti, hogy méltatlan a parlamenthez, hogy ilyen körül­mények között tárgyaljon, mert ez a katonai uralom visszaállítását jelenti. Fehrenbach elnök azt válaszolta, hogy sem joga, sem oka nincs arra, hogy útjába álljon azoknak a közbiztonsági intézkedéseknek, amelyeket a kormány szükségesnek tart A Ház ezután áttér a napirendre, az üzemi tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat máso­dik olvasására.­ Mialatt Schneider képviselő megteszi az előadói jelentést az óriási néptömeg, amely a birodalmi gyűlés épülete k körül egybegyűlt, kü­lönösen a Königsplatzon és Si­msonstrasse fe­lőli bejáratnál mindig közelebb" nyomult az épületnek a rendőrség részeiről elzárt bejára­taihoz. A rendezők minden fáradozása, hogy a tömeget visszaszorítsák, hiábavalónak bizo­nyult. Amikor a rendőrség már mintegy ne­gyedórája hiába igyekezett visszatartani az előnyomuló tömeget, az embertömeg a följáró mindkét oldalán átszakította az őrség láncát. Az ott levő rendőröket közrefogták és kira­gadták kezükből a fegyvert. A fegyvereket összetörték és azokat a rendőröket, akik ön­ként nem adták, men maikat, megverték. Rettenetes zajban tódult föl a tömeg a széles lépcsőzeten. A rendőrök második kordonját szintén közrefogták és ugyanúgy bántak ve­lük, mint az előbbiekkel. A tömeg ezután két­felé oszlott. Egy része a főbejáraton igyekszik behatolni a birodalmi gyűlés épületébe, a má­­sik áradat pedig a Sims­onstrasse felől segít­ségre érkező rendőrcsapat felé vonul. Ebben a válságos pillanatban a Simsonstrasse felől előbb egy-egy, később sok lövés dördül és A főbejáratnál géppuskatűz hangzik föl. A tö­meg vad futásban igyekszik menekülni. Sok halott és súlyosan sebesült maradt a hely­színen, a könnyen sebesülteket a menekülők magukkal hurcolják. A birodalmi gyűlés épülete előtti tér, főleg pedig a simsonstrassei bejáratnál levő füves parkrészlet tele van összetört fegyverekkel, vö­rös zászlókkal, meg ruhadarabokkal. A birodalmi gyűlés épületében elhelyezett vöröskeresztes osztagr a sebesültekhez siet aki­ket nemsokára mentőkocsikon szállítanak el A halottak és sebesültek száma eddig ismeretlen. Amikor az ülésteremben meghallották a Ház előtt lefolyt lövöldözést a független szocialis­ták és a karzatlátogatók zajos kiáltásokkal kö­vetelték az ülés berekesztését Fehrenbach elnök, minthogy a lárma miatt lehetetlen a tanácskozást folytatni. 8 óra 50 perckor kimegy a teremből Sok képviselő ben­marad azonban a teremben, élénken vitatkozva tárgyalják az eseményeket 4 óra 10 perckor az elnök újból megnyitja az ülést és azt mondja, óvakodik attól, hogy íté­letet mondjon kellő Információk hiányában arról, hogy kit terhel felelősség az események­ ért Azt hiszi azonban, hogy az egész Ház ér­zelmeit fejezi­­, amidőn az áldozatokra való tekintettel a Ház mély részvétét és sajnálko­zását juttatja kifejezésre. Egyébként úgy véli, hogy a birodalomra, mint a külföldre való te­kintettel szükség van arra, hogy mindenki megőrizze nyugalmát. A legjobb hatást keltene bizonyára az, ha a Ház nyugodtan folytatná tanácskozását. Kéri tehát teljesítsék fölhívá­sát és folytassák a tárgyalásokat Kéri to­vábbá azokat akik esetleges szavazás során kisebbségben maradnának, hogy vonj­á­k le abból a konzekvenciákat és ne bántsák meg a Ház tekintélyét Henke független szocialista kijelenti, hogy félbe kell szakítani az ülést Fehrenbach elnök: Csak a függetlenek támo­gatják az elnapolásra vonatkozó indítványo­kat (Zajos fölkiáltások a fügetlenek soraiban és a karzaton.) Az elnök figyelmezteti a rend­bontókat, hogy adott esetben ellenük a rendőr­séget­­ veszi igénybe. Emelt hangon fordul a függetlenekhez. Ezzel becsülik meg a halotta­kat? Viharos tetszés a többség körében és a karzatokon. A függetlenek ismételten az ülés bezárását követelik. Minthogy a zavargás egyre tart, az elnök felfüggeszti az ülést Negyed 6 órakor az ülést újra megnyitották. Az ülés megnyitásakor az elnök kijelentette, hogy az előbb, amikor a sajnálatos események­ről beszélt csak annyit tudott, hogy emberek megsebesültek. (A kormány és a Ház tagjai fölállanak) Közben a zavargást megszüntették és az áldozatok számát is meg lehetett állapí­tani. Azzal a nagyon elszomorító ténnyel kell számolnunk, hogy iíz haláleset történt. Tekin­tettel arra, hogy a halottakat az utcáról a nem­zetgyűlés épületébe hozták, az elnök nem hiszi, hogy a Ház nyugodtan folytathatná tanácsko­zását és ezért azt ajánlja, hogy a mai ülést szakítsák félbe. Az elnök ezután az ülést berekeszti és a leg­közelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára, a mai napirenddel tűzi ki („M. T. L") . "•"WHIIWFIHH ' IE H a választási kun A vidéki kerületekből hálomszámra érkez­nek a jelentések, amelyek arról szólnak, mi­lyen üldözésnek vannak kitéve a szociáldemo­krata jelöltek és választók egyaránt Szabad választási agitációról szó sem lehet ffSívásr®s k­özeletően uralkodó állapotokról szóló jelentésekből itt közlünk néhány szemelvényt: Solymáron csoport összefogdosta pártunk kiküldöttjét össze-vissza verték többi elvtársainkat, aki­ket azután beszállították Budapestre . Az összevert em­berek alsóruhái véresek voltak. Pestújhelyen éjjelen­ként házkutatásokkal zaklatják elvtársainkat az alatt az ürügy altt hogy azok tiltott gyűlé­seket tartanak. A párt cenzúrázott röpiratait nem engedik terjeszteni, sok párthívünket egy­szerűen elhurcolják lakásaikra. Pestszentlőrincen a községházára citálták az Otthon-kávéház tulajdonosát, akinek üzletében a párt választási irodája működik és értésére adták, hogy megvonják tőle az iparengedélyt ha helyet mer adni a szociáldemokrata párt irodájának. Kispesten házról-házra járnak, figyelmeztetik a munkásokat hogy ne vegyenek részt a választ­­ási agitációban, mert azoknak, akik még csak házibizalmiak is voltak a közel­múltban vagy hasonló jelentéktelen szerepet vittek, pótren­delet értelmében nincs szavazati joguk. A vidéken, Apostogon egyszerűen bebörtönözték, majd Dunavecsére szállították azokat az elvtársain­kat, akik megkezdték a választási agitációt Tatabányán nem engedik a párt engedélyezett röpiratait terjeszteni, a kitűzött gyűlésen a je­lentkezett szónokok közül csupán Kabók elv­társat­ engedték beszélni, a többit megakadá­lyozták a szólásszabadság gyakorlásában. A rétsági kerületben, Nagyoroszin a csend­őrök letartóztatták pártunk hivatalos jelöltjét, valamint Rácz István és Deli Gyula bizalmi­férfiakat A karhatalom parancsnoka később a jelöltet szabadon bocsátotta, a kér bizalmit azonban azóta is fogva tartják. Kecskeméten a I. kerületben a szociál­demokrata párt jelöltet állított és elvtársaink nagy tömegben tömörültek a párt zászlaja alá A polgárságnak tekintélye része is elvtársun­kat támogatta. S azonban minden módon meg akarják nasí­tani jelöltünk sike­rét; lakásán házikutatást tartottak, de ered­ménytelenül., A jelöltet B. elvtárarzunkat va­sárnap éjjel letartóztatták. A főkapitány két napig taktikázott a választói gyűlés tudomá­sul vételével, végül is fenyegetésekkel megfé­lemlíteték annak a helyiségnek a tulajdonosát ahol pártunk gyűlést akart tartani, hogy a he­lyiséget ne engedje át elvtársainknak. Sok párthívünket véresre v­­rtük

Next