Népszava, 1920. március (48. évfolyam, 53–78. sz.)

1920-03-26 / 74. szám

1920 március 26. NÉPSZAVA ••• 'M—HKfh­j-ig­ifa-ii­k­r-fíiiiaÉM — Hagyják tanulni a tanulni akarókat! A kicsiny, kis elemista nebulókon alaposan meg­llátszik a háborús tanítás. A negyedik osztályos elemista úgyszólván alig tanulta meg a számo­lás, az olvasás műveletet, a középiskolák diák­jain is meglátszik a sok-sok vakáció, az egye­tem ifjúságának meg alig volt alkalma, hogy az utolsó öt esztendőben tanulmányainak él­hessen. A há­ború a legtöbb egyetemi hallgatót elszólította hazulról és amikor­ végre itt lenne az alkalom arra, hogy befejezhessék tanulmá­nyaikat, ezt minden komoly ok nélkül lehe­tetlenné teszik. Ha akadnak olyan egyetemi hallgatók, akik nem látják szükségét annak, hogy tovább tanuljanak, akik szívesebben ma­radnak a karhatalom tagjai, ám jó, de helyre­hozhatatlan, az ország jövőbeli helyzetére vég­letes katasztrófa, ha azokat a hallgatókat sem engedik az egyetemre, akik be akarják fejezni tanulmányaikat. Ez nem lehet a kormány, az egyetemi tanács célja, ezen az állapoton sür­gősen és radikálisan segíteni kell. Az egyetemi tanács határozata értelmében — amint a "Ma­gyar Híradó" jelenti — pénteken jár le az egye­temi beiratások ideje. Eddig körülbelül 100 hallgató iratkozott be. Az eddig beiratkozot­tak legnagyobb része a karhatalom tagjaiból került ki. Ezek körülbelül 300-an lehetnek, holott az egyetemi karhatalomnak 2000 tagja van, akiknek legteljesebb módjuk megvan a beiratkozásra. Az egyetemi tanács szerdán ülést tartott, amelyen — hír szerint — többek között elhatározta azt, hogy az első félév május 22-ig fog tartani. Míg a kveszturában eddig ilyen rendkívül csekély számban iratkoznak be a növendékek, addig az egyes karok dektori hivatalában százával utasítják vissza a növen­dékeket, mivel a beiratkozáshoz szükséges öt karhatalmi tag ajánlatát nem bírják megsze­rezni. Megtörtént már több esetben, hogy a karhatalom tagjai az egyes növendékektől, aki­k ajánlás végett hozz­ájuk fordulta­k, nem­csak a saját hanem szüleik keresztlevelét is kérték. A Kamara-Színház ötéven indul meg a volt Medgyaszay* Színház új színházi vállalata. Amint a színház címe is mutatja, a legtisztább értelemben vett irodalmi kamara­színházról van szó. Az új színház tulajdonosa Erényi Béla, aki a hajléktalanná vált Madách­ Színház egész tár­sulatit színházába fogadta és ezzel lehetővé tette, hogy a fiatal, sok művészi ambícióval és tehetségtől áthatott tár­sulat Vitéz Miklós művészeti vezetése alatt most immár egy állandó színházban valósítsa meg a magyar kamara­színházhoz fűződő sok reményt. A Kamara-Színház április 3-án nyílik meg. Színházavató előadásul színre kerül Hofmannsthal „A balga és a halál" című drámai költe­ménye és Strindberg világhírű „Julia kisasszony"-a. Az előadást Heltai Jenő színházavató beszéde vezeti be. A Kamara-Szính­áz vezetősége napi párhuzamos előadásokat fog tartani. Az­ első S 18 óráig a volt Madách­ Színház társulatának előadásai, a második Kun László zenei veze­tése alatt kamaraopera, darabokból és nagynevű művészek m­agánszámaiból összeszőtt műsorú előadások lesznek. — Miért drágult meg a szabói ésmeg­yei bur­gonya? A „Nyírvidék" című lap március 10-iki száma hosszú­ tudósításban számol be egy érte­kezletről, amelyet az alispán hivatott egybe és amelyen vizsgálat tárgyává tették, hogy a Sz­abolcs megyéből Budapestre szállított burgo­nyának az ára mint­ emelkedett az előre megál­lapított 50 koronáról 150 koronár­a. Ezek szerint Kállay Tamás „a burgonyaszállítás körül föl­merült kiadásai és fáradozásai címén 800.000 ko­rona juta­lékban részesült­ Az értekezleten Oehm Tivadar alezredes, Szabolcs vármegye katonai­­ parancsnoka f­ölszólal­ásában előadta, hogy valóban érkezett a fővezér­séghez Szabolcsból egy helyzetjelentés, amelynek azonban csak lényegtelen jasszusa foglalkozott a burgonya­szállítással. Ebben azonban semmi olyan nem foglaltatott, amely akár a főispánt, akár az al­ispánt, vagy Szabolcs vármegye tisztikarának bármely tagját egyéni becsületében érintette volna. De a Kállay Tam­ás, Huszár Zsigmond báró és Czuk­or Henrik üzleti szereplését er­kölcstelennek tartja, elitéli és éles szavakkal kel ki ellene. _ Fölhívás a Keletszibériában levő hadifoglyok hozzá­tartozóihoz. A honvédelmi minisztérium hadifogolycso­portja felhívja azokat, akik Keletszibériában különösen a tengermelléken levő táborokban internált hozzátartozóik részére veszélyesés vagy hazaszállítás elősegítése céljából pénzt óhajtanak a magyar misszió útján küldeni, hogy az e célra szánt összeget, dollárokban fizessék be e hó (29-én és 3(r-án délelőtt 1 órától délután 2 óráig a honvé­delmi minisztérium hadifogolycsop­orti.utel­­Budapest, II. kerület, Szalay­ utca 15. szám, 1. emelet). Ha az, átutalt pénzösszeg valami oknál fogva kézbesíthető nem volna, ugyanab­ban a valutában fog visszafizethetni, amelyben az­ befizettetett, tekintet nélkül az időközben beálló, ár­folyamváltozásra.­­ A muníció pusztít a gyárban is. Bécsből táviratozzák. A Skoda-féle muníciógyárban szerdán eddig ismeretlen okból robbanás tör­tént. Egy ember meghalt öten súlyosan, nyol­can pedig könnyebben megsebesültek. Köze­lebbi részleteket a katasztrófa körülményeiről eddig nem tettek közzé. — Lelőtte a remlér. A Ceglédi-úton Szabó János é.? End­réden István napszámosok megtámadták Major Pált és Tiszolczki Istvánt, és véresre verték őket. A varektant-l a rendőrök bevitték az őrszobába, ahonnan a főkapitány­ságra akarták kísérni. Útközben Szabó János futásnak eredt, mire Szabó Ferenc rendőr utána lőtt. A golyó Szabót eltalálta, aki holtan esett össze. A rendőrség az ügyben vizsgálatot indított. — Félszázados jubileum. Heiselsmann Izidor nyomílász­sászának ötvenéves évfordulóját ünnepli meg vasárnap dél­előtt a Glo­d­'3-nyom­da személyzete. Az ünnepélyt az Erzsé­betvárosi Demokrata Kör (Király­ utca 65) helyiségében tartják meg. T­udtunk arról, hogy az állami színházak személy­zete hetek óta forrong és a fizetések megjavítá­sát sürgeti. A Nemzeti Színház gárdája a mi­nap tüzes hangulatú gyűlést tartott, amelyen elhatároztat, hogy nem hajlandók továbbra is ígéretekkel beérni, segítsen a kormány gyor­san, különben... ésa többi. Nem ismerjük ugyan az állami színházak személyzeteinek belső vi­szonyait, de meg vagyunk arról győződve, hogy komoly okuk volt és van erre a szigorú elhatá­rozásra. Valószínű, hogy a gyűlésnek ez a szi­gorú állásfoglalása szólaltatta meg most Pekár Gyula államtitkár urat, aki egy hosszú nyilat­kozatban elpanaszolja mindenekelőtt, hogy irigy szomszédaink és a külföld azzal is ártani akarnak nekünk, hogy művészeinket elcsábít­ják kitűnő fizetésekkel, nagyszerű szerződések­kel. De nem oda Buda! Ezt nem szabad megen­gedni, a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy művészeink itthon is jól érezzék magukat És amikor így ezeket elmondja az államtitkár úr, leszögezi, hogy a Nemzeti Színház tagjaival meg van elégedve, mert „önzetlenséggel és ha­zafiasságga­l" végzik munkájukat, ezzel szem­ben az Operaház tagjainál gyakran látja „kiüt­közni az anyagi érdekeket és háttérbe szorítani a­ hazafiságot". Nem az a cél vezet bennünket, hogy az Operaház személyzetét megvédjük, ezt majd elvégzik ők maguk! XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXXXXXXXXX xxxxxx X XXXXXX Itt írjuk meg különben, h­ogy a szerda éj­szakai minisztertanács foglalkozott a Nemzeti Színház művészeinek anyagi helyzetével és akként döntött, hogy gyorssegélyt folyósít a színház tagjai részére. Ez természetesen csak pillanatnyi segítség lehet. A gyors segítség föltétlenül helyén­való, de ennek a lehetőségig alaposn­a­k is kell lennie.­­ A proletárdiktatúra alatt létrejött bútorvételeket fölülvizsgálják. A kormány elrendelte a proletárdiktatúra, alatt létesített bútorügyletek fölülvizsgálatát. Tudva­levően a tanácskormány Budapesten és környékén bútor­gyárakból, műhelyekből, üzletekből elvitette a bútorokat és azokat magánfelek között szétosztotta, részben kész­pénzért eladta. A rendelet értelmében minden ilyen bútor­­szerzés felülvizsgálandó és erre a célra a kormány föl­számoló bizottságot küld ki, amely a bizonyító eljárás lefolytatása és szükség esetében a felek meghallgatása után dönteni fog, hogy a létrejött ügylet érvényben maradjon-e vagy módosíttassék, illetve érvénytelennek nyilván ittassék-e. Ha módosítást tart szükségesnek a bizottság, úgy megváltoztathatja, a vételárat, a fizetési módokat és egyéb feltételeket is. Általában érvényben kell tartani az olyan ügyleteket, amelyeknél a kiutalt bútorok mennyisége és minősége megfelel a vevő szükségletének és a vevő a vételárat m­ár egészben megfac­­tt vagy annak hátralékos részére hitelképesnek bizonyult. A bizott­ság döntése ellen fellebbezésnek van helye. — Hol a cukort A rendőrség letartóztatta a központi liszthivatal egyik tisztviselőnőjét, Schott Micit, mivel a kereskedők által beküldött cukorjegyeket állandóan lop­kodta. Az ellopott cukorjegyeket összegyűjtötte és keres­kedőknek adta el. Tarján Andor kereskedőnek 1öttó kiló cukorról szóló cukorjegyet adott el fitott koronáért, Bab­csányi Mátyás fűszerkereskedőtől pedig 7600 koronát kapott cukor­jegyekért. Babcsányitól azonkívül még 30 kiló cukrot is kapott, amelyet kilónként 140 koronáért adott el. A kereskedők bizonyosan az így szerzett jegyért kapott cuk­rot nem asoknak osztották ki, akik ácsorognak érte, ha­nem jó áron tovább adtál­ lánckereskedőknek. X X X X X XXXXXXXXX XXXXXX X X xxxxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxxxx •— A méregkulacs. Március 21-iki lapunkban írtunk arról a nagyszabású bűnszövetkezetről, amelynek tagjai nadragulyás itallal kábították el áldozataikat és azután kifosztották őket. A detektivek a főeinkosokat, Lázár P. Imrét Agárdy Istvánt már régebben letartóztatták, a méregkeveréket. A rendőrségnek az a felte­vése, hogy még számos nadragulyás mérgezés­ről nem tettek jelentést, azért szükséges, hogy olyanok, akikkel az eset megtörtént vagy pe­dig ilyenről tudnak, jelentkezzenek a főkapi­tányságon Vécsey rendőrtanácsosnál. — Igazolvány a volt katonák részére". A volt katonák nyilvántartása végett kerületenként hivatalokat állítot­tak föl. Ezek a kerületi irodák a volt katonákat igazol­vánnyal fogják ellátni, még pedig a torlódás elkerülése végett, egy uk »határozott időben. Az időt és­ az eljárás módját farragajzokan közlik majd. — Az Erzberger —Helfferich-per. Berlinből jelentik, hogy az Ersberger— Helfferich-perben­ hozott ítélet ellen úgy Erzberger, mint Helffe­rich fölülvizsgál­a­ti kérelmet adott be. („M. T. I.") — Az első számú Friedrich-zsüri, Friedrich István, ha ez így tart tovább, külön elnevezés­sel lesz kénytelen megjelölni a zsűriket, ame­lyek különböző ügyeiben ítélkeznek. Aki még nem felejtette el, az emlékezhetik rá, hogy azon a zsür­in kívül, amely Friedrich Istvánnak Huszár Károllyal tá­­adt ügyében ítélkezik el, amelyet- így elvbarát-zsűrinek lehetne elne­vezni, egy másik, egy úgynevezett tábornok­zsűri is foglalkozik Friedrich István ügyével, még pedig azoknak a vádiaknak a dolgában, amelyeket Tisza­ István unok­ahúga, gróf Al­mássy Denise emelt ellene és amely vádaknak az alapján kérte Friedrich eltávolítását a kor­mányból. Mint most jelentik, ez a tábornoki zsűri illetékes helyre juttatta jelentését s azt­ javasolta, hogy az ügy teljes tisztázása végett jogi szakértőket is kell meghallgatni. Addig a zsűri felfüggeszti tanácskozásait. — Levelezés a románoktól megszállott területekkel. "Új Magyar Vöröskereszt Egylet igazgatósága tudatja az ér­t­ekeltekkel, hogy sikerült megállapodást létesíteni, amely Erdéllyel és általában ts románok által megszállott terü­letekkel való levelezést lehetővé teszi a következő módon: A Magyar Vöröskereszt Egylet hadifoglyokat gyámolító és tudósítói hivatala, Nagykorona-utca 13. száma alatt kap­hatók levelezőlapok, amelyek kizárólag családi érdekű tartalommal, akár magyar nyelven is, ugyanott át­adan­dóit, a nemzetközi Vöröskereszt bizottság kijuttat Buka­resten át. A levelezőlapok román cenzúra alá kerülnek. Kizárólag levelezőlapokat lehet használni. Ugyanilyen módon fognak a volsz-levelezőlapok onnan is érkezni. — Liechtenstein herceg meghalt. Bécsi jelen­tés szerint Liechtenstein Alajos herceg, a ke­resztény-szociálisok egykori vezére, aki Lue­gerrel együtt a pártot megteremtette, meghalt. („M. T. I") — A villamos­­i Ferenc Józu­f-laktanyánál egy vick­­­a­mos elgázolta Somogyi Károly 29 éves munkást. Beszállí­tották a Rókus-kórházba, ahol meghalt. a Tisz­as óbudai téglagyárban. Csütörtökön délelőtt tiv£ ütött ki a Kőbányai Gőztéglagyár óbudai téglatelepére. A téglagyár szárítóműhelyében keletkezett a tűz, amelyet sikerült annyira lokalizálni, hogy a telep más részeit a tűzveszedelemtől megmentették. A kár jelentékemy. X X XXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX xxxxxx X xxxxxx xxxxxx X xxxxxx x xxxxx X xxxxxx 1 1111 i I I i i 11 $ X X XXXXXXXXXXXXX XX X X XXXXXXXXX xxxxxx X X XXXXXXX X xxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxxxx li/i^i" f •iVlMiia'dili^airt \ fliin'fci" Ivások. HŰ­ MŰKEDVELŐK. Fönn, a színpadon mű­kedvelőik játszanak, fiatalos vággyal játsszák egy ezerféle variációban elképzelt álmukat, megváltó tündérlovagot, ak­i most a festett papír előtt, fehér deszkákon mintha előtudato­sodna pillanatra. Szomorú, esettanelló munkásleányok, bril­lantinos, vérköpős munkások hallgatják, bol­dog­, önfeledt percekre kipirul az arcuk és föl­enged a szomorúságuk. Egy pillanatra elfelej­tenek mindent minden baját a krajcáros hol­napnak, a gázt, amelytől fullasztó, mázsás sulyok nehezednek a mellük fölé, pompás, illa­tos ennivalókat amiket csak nézniök szabad... Ilyenkor boldogok, az élet előttük ilyenkor megszépül, hatalmas, meleg harmóniába olvad össze fölcsillogó vágyaikkal. A beteljesülés boldogsága drága, nyugodt mámorba viszi az rohanó, sötét sorsukat és­­percekre felejtik, hogy minden hiába, nincs menekvés... Mert nincs menekvés... Valami buta, ostoba végzet egyszer csak visszahozza a szürkeséget, a min­dennapok józanságát, amelyet nagy, okos böl­cselők életnek prófétálnak, de amely rosszabb, nyomorultabb és korbácsolóbb, mint a halál. Így­ későn este lehúzódik a függöny kegyet­lenül és hirtelen az álmukra, boldogabb, szebb életükre és ki kell menni az utcára. Azután a hideg szoba, a követelő nyomor és a gazdás gyár, mind, mind eszükbe jut; a hideg, rohanó esti szél belevág beárnyalt arcukba, amerre néznek, sötétség, mindenütt sötétség, der­mesztő, szúrós fagy — „ és ilyenkor sokat gondolnak az utolsó alomra, amely késik, mindig késik, de amelyik mégi­s­ csak jobb és nyugtatóbb lesz: a megváltó ha­lálra... A SZOCIALIZMUS ÚTJA, A szocializmn«­utja az igazság útja. Hiába gyűlöltök bennünket, hialfe.. bitangol­tok le minket: össze lehet törni az órát, de áz­siai az időt még nem ölitek meg: rohan és meg­hozza a maga friss virágait. Mert a tol­vasz harsana követelése a virág és a jövő tavasza a mi tavaszunk lesz. Az életet még ellophatjátok tőlünk, hatalmas, nagyok, még elkendőzhettek előlünk csodás szépségeket, de az élet munka és a munka mi vagyunk! Ha zakatol a gép, ha kezünk rásimul a­ for­mát adó vésőre, ha fölvillan az olvasztó gáz lángja, ezt halljuk, ezt érezzük és ezt látjuk. Védőnk nincs, csak az igazság, halálos fegy­ver nem kell, a hit a mi fegyverünk. És ez a hit él bennünk, erős és örök ez a hit, maga az eljövendő, megújhódott ember szelebs­és boldogabb élete! Btk. X X X XX x xxxxx x xxxxx xxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxx X X XXX X XXXXXX XXXXXX 5

Next