Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-23 / 43. szám

1921 február 20. NÉPSZAVA Teteit (Gaál Gaszton: Budapesten 700.000-rel több kenyérjegyet adtak ki, mint amennyi la­kos van!") A fölfordulás, a forradalom nem a munkásoktól jön, hanem mindig az elnyomo­rodott középosztályból indul ki. Majd így folytatta: " Áttérek most a munkáskérdésr­e. E kérdés­ben azért nem adhatok nagyobb programot mert nem akarok senkit fölültetni. E tekintet­ben ugyanis nem lehet többet adni, mint ami valóban megvalósítható. De kötelessége a nemzetgyűlés és a társadalom min­den egyes tagjának a szociális érdekek legmesszebbmenő ápolása. A szocialista párt akcióba lépését örömmel üdvözlöm. Nem láttam jó szemmel visszavonulását egyrészt mert néma gyermek­nek anyja sem érti szavát másrészt mert a nemzeti munkából is hiányzott az az erő, ame­lyet ez a párt képvisel. Bá­rmennyire örülök, mégis aggodalmam van, az tudniillik, hogy a­­szociáldemokrata pártot ugyanabban az alaku­lásban látom, mint azelőtt. Mert azt látóim, hogy a régi párt most... (Nagy zaj támadt, mert Szmrec­sányi György közbeszólt valamit. — Gaál Gaszton: „Ez az európai hang, urak?") — Andrássy folytatta. Az új liberális blok úgy hasonlít a forradalom előtti alakulathoz, mint az egyik tojás a másikhoz. De remélem, hogy a szociáldemokrata párt nem hagyja magát fölhasználni többé, mert láthatja, hogy­­neki ebből semmi haszna nem volt. Azok a kilengések, amelyeket az úgynevezett fehér terror címére írnak, következményei az előzményeknek. Lássák be, hogy a munkások csak egy egészséges nemzeti életben élhetnek meg és csak egy egészséges társadalomban van jó élete a munkásságnak. Én bizonyi benne, hogy a szociáldemokrata párt a látszat ellenére is tartózkodni fog a destruktív munkától, hogy valóban csak a közszabadságokért, fog küzdeni és nem adja magát oda forradalmi eszközül. Aggodalommal látom, hogy az államforma kér­désében a blok egyik alapító tagja azt mondja, hogy az államforma kérdésében nyitva hagyta az ajtót. Azt kijelentem, hogy a blok ellen ne­künk morális fegyverekkel kell harcolnunk mindaddig, amíg azt látjuk, hogy nem akar forradalmi eszközökkel harcolni. Abban a pilla­natban azonban, ha azt látjuk, hogy forradalmi eszközökhöz nyúlnak, kérlelhe­tetlennek kell lennünk. Az internálás ügyében magam is meg vagyok győ­ződve, hogy itten súlyos hibák történtek. A felekezeti kérdésről szólva, végzetes hibá­nak mondj­a, ha a keresztény egyházak v­­aszálylkodná­nak egymással. (Barla-Szabó Jó­zsef: „A kormány csinálta!") A közéleti kor­rupciót le kell törni. A korrupció elterjedé­sét a nehéz megélhetési viszonyok okozták... (Gaál Gaszton: „A kötött gazdasági rend­szer!") A kinevezéseknél óvatosnak kell lenni, a támadásoknál pedig követelni kell a bizo­nyítást. (Orbók Attila: „Legyen szabad saj­ító!") A korrupció elpalástolására neon szabad fölhasználni a cenzúrát Végül kijelentette, hogy a kormányt támogatja.­ Rövid szünet után Szijj Bálint beszélt. Is­mertette­ a kisgazdák követelését a szabad for­galom tekintetében. A szabad forgalom az él­tető eleme mindennek. Ez meg­szünteti a tán­cosokat és majd produktív munkára kénysze­ríti őket és ezenkívül megszakadul az állam is egy csomó kul­lancstól, akiket ma a kötött forgalom következtében al­kalmazni kénytelen. Szabad forgalomnál­ Bu­dapestnek is több és jobb kenyér jutna. Köve­telte, hogy a jövő gazdasági évben szüntesse m­eg a kormány a g­abonazárolást különben nem számíthat a kisgazdákra. Sürgette a „belügyminiszteri válság" megoldását a köz­igazgatási reformot és a földreform végrehaj­tását A kisgazdapárt nem fogja eltűrni, hogy az arisztokraták közül vegyék a belügyminisz­tert Azzal végezte, hogy addig nem lesz nyu­galom, amíg szabad forgalom nem lesz. Elhatározták ezután, hogy a legközelebbi ülést szerdán délelőtt tartják, folytatják a kormányprogram vitáját és tárgyalják az in­terpellációkat Az ülés délután 2 órakor ért véget. A keresztény pártban kedden este ünnepies vécóval fogadták a legfrisebb tagot: a liberá­lis múlttal szakító Andrássy Gyulát. Huszár Károly üdvözlő szavaira a gróf biztosította­ a keresztény-szoci­álisokat, hogy meggyőződés­ből csatlakozott a párthoz, amelyben — így mondta —: „a magyar eszmények harcos tábo­rát" látja. Szmrecsányi György lelkesen ma­gyarázgatta egy újságírónak, hogy külpolitikai szempontból döntő fontosságú (!) Andrássy belépése... továbbá, hogy a magyar munkás­ságnak nemzeti alapra kellene helyezkednie, a német példán okulva. Mint vendég Korányi volt pénzügyminiszter is ellátogatott a keresz­tény nemzeti egyesülésbe s ennek nyomán ter­jedt hire annak, hogy a volt pénzügyminiszter belép a pártba. Őt azonban maga Korányi megcáfolta. A keresztény nemzeti egyesülés különben csütörtökön választja, meg a párt ve­zetőségét, ugyanakkor díszevést rendeznek Andrássy tiszteletére.­­ A szerdai nap ugyan­csak igénybe fogja venni a politikus urakat A nemzetgyűlésen interpellációs nap van s­ az ülés után előbb a kormánytámogató párt­szövetség tart értekezletet a parlamentben, majd este a kisgazdapárt tanácskozik a hely­zetről, a belügyminiszterség végleges betöltésé­­ről, a boritaladóról s más, a gazdákat érdeklő időszerű kérdésekről. Ugyancsak szerdá­n este tartja első ülését a Polgárok és Munkások Szö­vetsége. A politikában történt átalakulások, csatlako­zások, belépések, kilépések nyomot hagynak a nemzetgyűlés külső képén is. Hétfőn délelőtt a háznagynál tartott pártközi értekezlet a kö­vetkezőkép állapította meg a parlamentben a pártok elhelyezkedését: a jobboldal a kisgaz­dáké a középen és a baloldal egy részén a ke­resztény nemzeti egyesülés pártja telepszik le, tőlük balra a disszidensek, majd a demokraták, a liberális blok, a Friedrich-párt és végül Csiz­madia Sándor. A pénzügyi bizottság — amint a ,,Magyar Távirati Iroda" jelenti — kedden délután 5 órakor ülést tartott. A bizottság csekély módosításokkal elfogadta a bor­termelési adóról szóló 1318. évi L tc. egyes rendelkezései­­nek­ módosításáról és a szász megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és ki­bővítéséről szóló b­énzü­gymin­iszteri törvényjavaslatokat. A pénzügyi bizottság legközelebb pénteken délután 5 óra­kor a véderőbizottság úrval együtt közös ülést tart, amelyen a h­adiváltságról szóló törvényjavaslatot tárgyalják le. A telekértékadó ellen indítottak akciót bi­zonyára olyanok, akiket ez az adó terhel. In­dítványt nyújtottak be a főváros közgyűlésé­hez a telekértékadó eltörlése iránt A telek­értékadó évi 19 millió koronát jövedelmezett a fővárosnak s ettől a 19 millió koronától akar­ják ugy könnyedén elütni a fővárost , éppen most amikor a problémák problémája az, hogy honnan tud a főváros pénzt szerezni. De ez csak egyik oldala a kérdésnek. A telek­értékadónak nagy szociális jelentősége van. Ez az adó ugyanis csak a beépítetlen telkeket ter­heli. Tehát a legalkalmasabb eszköz az épít­kezés előmozdítására és leghatásosabb aka­dályozója a telekspekulációnak. A régi köz­gyűlésen évtizedes harcot vívtak a több szo­ciális érzékkel bírók a telekspekulánsok ellen ezért az adóért Most minden előkészület min­den előzetes megvitatás nélkül egyszerűen töröltetni szeretnék, valószínűen ugyanazok, akik azelőtt olyan szívósan védekeztek ellene. Itt gittünket törölték. A londoni értekezlet. * Branting sorsdöntőnek tartja az össze­jövetelt. - Ellentétek az Antanthatalmak között. — A felsősziléziai népszavazás. (Kopenhága, február 22.) Branting, a svéd interparlamentáris csoport elnöke hírlapírók előtt kijelentette, hogy a mai világpolitikai helyzetet nagyon komolynak tartja és meg­győződése, hogy Európa jövendő sorsa a lon­doni konferencia eredményétől függ. („Wiener Tel.-Comp.") (London, február 21.) A ,.Manchester Guar­dian" írja. A keleti értekezlet azzal kezdődik, hogy a tárgyaló felek véleményében nyílt sza­kadás állt be és Franciaország és Olaszország szembekerülnek Nagybritanniával. A brit kép­viselők nem hajlandók a sévresi szerződést te­rületi tekintetben módosítani, míg a franciák és az olaszok a­ megváltoztatás mellett vannak. Az angolok nézeteit a következőkben lehet összefoglalni. Meglehet, hogy a sévresi szer­ződés nem tökéletes, de mégis a legjobb meg­oldás, amelyet a szövetségesek találni tud­tak. Az alapelv az volt, hogy a török biro­dalomból hasítsák ki mindazokat a területeket, amelyek nem­ törökök, főleg amelyek kereszté­nyek. Törökország­, mint uralkodó faj, eltűnt. Egyes változtatásokat mégis lehet a szerződé­sen tenni, olyanokat amelyek a törökök büsz­keségének hízelegnek, főleg abban a tekintet­ben, hogy a megmaradt Törökország szabad­sága és függetlensége, gyarapodjék és a fö­lötte gyakorolt gyámkodás enyhüljön. Ezz­el szemben a franciák és az olaszok a szerződés­­megváltoztatását kívánják és óhajoknak nagy fontosságot kell tulajdonítani. Ez az oka an­nak, hogy Parisban ezeknek a kérdéseknek a tárgyalását későbbre halasztották és hogy Lon­donban a görög és az olasz képviselőket is meghívták. A levelező szerint Olaszország még Franciaországnál is erősebb híve annak, hogy Szmirnát és Tráciát visszaadják Törökország­nak. (Itf. T. I.") (Berlin, feburár 22.) A lapok élénken tár­gyalják a londoni értekezletnek azt a határoza­tát, hogy a felsősziléziai lakosok és az idegen­beli lakó szavazásra jogosultak ugyanabban az időben kell, hogy leszavazzanak Ez a határo­zat egészen világosan megfelel a békeszerző­dés félre nem érthető határozatának. A felső­sziléziai népszavazásnak az egész területen egy napon való keresztülvitelét Berlinben ör­vendetes fordulatnak és a német diplomácia sikerének minősítik. WWVVWWWWVWVWWWWWWAtWWWWWrtWWWWWWWWW Egy darabka tavasz. - TUDUNK HAB - NÉGERÜL. — Vasárnap délután volt, unalmas, fázós, februáriusi vasárnap. A tél menne is, meg maradja is, a tavasz jönne is, meg nem is. Mintha valahol a hegyek háta­ mögött alkudoznának, hogy no, hogyan is legyen hát: ki foglalja el a standot? A ki-kikukkanó napsugár könny­két fakaszt az aszfalt­járda szélén terpeszkedő piszkos hótömes­ékből, míg az árnyékos oldalra folyó hólé mi­pt­­léd­­ik. Nem akkurátus idő az, ilyen se hideg, se melesz idő. Legyen lud, ha kövér és legyen tél, ha fagy vagy tavasz, ha már olvad. Így összekeverten nem sokat, ér­te annyira unalmas, hogy az ember a va­sárnap üres órád­ban akkorákat ásít, hogy majd benyeli a rákövetkező hétfőt. De azért ne penészkedjünk a szobában, hanem gyersm­t világot látni. — Gyerünk a Práterbe — mondta egyik bajtársam. — Megbolondultál? Ki megy ilyenkor a Práterbe? Tán még az óriáskerék is begurult onnan valamelyik Steh­wennha­iebe melegíteni. — Szóval guruljunk az óriáskerék után? — A legokosabb vol­na, de hát erre m­ég ráérünk. Üljünk villamosra és kószáljunk. Ugy csináltuk. Kószálgattunk a villamoson és egyszer azon vesszük észre, hogy Thegethoff admirális szobránál vagyunk. Szép szobor, jó magas szobor. Már csak azért is van rajta mit nézni, mert az admirális úr az oszlop tetején előre néz, előre-irányban parancsol és az oszlopba dugott, egymás fölibe épített hajók meg keresztbe futnak. Hogyan lehet egy keresztben szaladó hajókkal tengeri csa­tákat nyerni, azt már az admirális úr tudja, aki bizo­nyára éltette úgy a mesterségét, mint én az ő szobrát. Elég az hozzá, hogy elbámulhat az ember ezen a derék alkotáson, különösen ha­ most lát először világéletében olyan­ tengeri szörnyeket, olyan vízilovakat, amiknek úszóhártyájuk és halfarkuk van. Bizony a mi Jónásunk ilyen kollégák mellett elbújhat a víz alá. (Azt sem tu­dom ugyan, hogy él-e még vagy valamelyik forradalom­ban elesett. De beteg nem bújhat el a kolozsvári Mátyás-szobor. Már akármi történt is vele, olyan szobor ez magáért, hogy nincs párja a volt osztrák-magyar monarchia terü­letén. Egypár évtizede, mióta ott áll a kincses Kolozsvár főterén és még ma is úgy bámulják, mintha tegnap­előtt leplezték volna le. Valami csodás varázs van I­adrusznak ebben a legszebb alkotásában, ami megkapja az embert és nem engedi addig, amíg egy kis nyakszirtmerevedést nem érez a sok bámulástól. Az a Mátyás, az a kényes paripa, az a négy vezér, az a bástya! Naponta, különösen vasárnaponként, embergyűrű veszi körül a szobrot és bámulgatva kerülgetik. Az előtte posztoló rendőr már csak nem egyszer látta, ugy­e, de azért nem tudom hány órát tartó posztolás ideje alatt egyebet sem tesz, mint a szobrot nézi, azt lesi, hogy a Mátyás lova mikor nyerit egyet, mert azt be kell jelen­teni a főkapitány úrnak, aki a csendháborítási ügyekben ítélkezik. Én nem vagyok rendőr, de magam is naponta újra meg újra megnéztem ezt a szobrot és mindig volt benne valami új. Ha nem, békás, hova tévedtünk? Elbeszélget az ember és észre sem veszi, hogy a Práterben van. Mi a csoda! Hiszen itt rendes tavaszi élet van. Hiába, ezeket a bécsieket a tél nem tudja szobafogságra ítélni. A napsugár első kiviccsanására kibújnak a tavaszi és nyári sétahelyükre. Ezek szeretik a levegőt, a mozgást, a szabadságot. Az ántant nagyfejüknek a mordsága sem tudja letörülni a bécsiek arcáról a mosolyt, a nyomor nem tudja megölni a kedélyt és lehet a gyomorban kukoricás kenyér vagy semmi, a szív csak arany marad. Nini, az óriáskerék nem gurult be a városba firtli­vám­ozni, itt meredezik óriási küllőivel, de mozdulatla­nul. Az üzem még sz­inete. De már a műhegyek hátán le- és fölszaladgáló hullámos vasút sikongató publikummal nyargalászik a kacskarin­gós síneken. A mozik, cirkuszok, panoptikumok, kinók, mutatványos bódék, céllövöldék és egyéb komédiák előtt 3 KÜLFÖLD * * * Az oroszok tárgyalásai Rigai jelentések sze­rint az utóbbi napokban a lengyel és orosz­ delegátusok között a lengyel pénzügyminiszter részvételével nagyon beható és hosszas tár­gyalások voltak, amelyek fordulatot eredmé­nyeztek. A lengyelek hajlandók engedmé­nyekre, ha a békét a felsősziléziai népszavazás előtt kötik meg. Az aranykészlet kérdésében is engedékenységet tanúsít Lengyelország. Joffe orosz delegátus kérte a tárgyalások elnapolá­sát hogy bekérje a szovjet kormány nyilatko­zatát . Moszkvai jelentések szerint az angol minisztertanács elhatározta, hogy folytatni fogja Oroszországgal a kereskedelmi kap­csolatok újrafelvétele érdekében megkezdett­ tárgyalásokat A poroszországi választások eredménye. Ber­linből táviratozzák. A porosz országgyűlési választások eddigi eredménye szerint 399 képp­viselő tekinthető megválasztottnak. Ehhez já­rni még a IX. kerület (Felsőszilézia) 212 ország­gyűlési képviselője, ugy hogy a képviselők száma 421. Ezek közül 113 többségi szocialista, 26 demokrata, 90 centrum párti, 57 német nép­párti, 73 német nemzeti néppárti, 4 a német középosztály gazdasági pártjának tagja. A független szocialisták képviselőinek száma 28, az egyesült kommunistáké 30.­­ A kormány­ban képviselt pártok megbeszélést tartottak a választások következtében beállt helyzetről. Ez alkalommal kifejezésre jutott a teljes egyetértés abban, hogy olyan megoldásra­ kell törekedni, amelynek alapján a birodalmi és a porosz kormányzást ugyanaz a pártkoalíció vezetheti. Megállapodtak abban, hogy a kor­­­mányban képviselt pártok a porosz kormány újjáalakításánál egységesen ilyen megoldásra fognak törekedni. („M. T. L")

Next