Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)
1969-10-09 / 235. szám
ETEHETQ FILMJE Imposztorok A főcím előtt néhány hiteles dokumentum. Merev, kissé groteszk fotográfiák — a századelőről, az első világháború végnapjairól. Masírozó katonák, a császár halotti maszkja, aztán Prónay. Prónay Bécsben, Prónay Szegeden, Prónay, mint a Lajtabánság rövid életű leánja — bokrétás kalapban, erőszakoltan erőszakos arckifejezéssel. A film befejező képsora is — dokumentum. Egy percre felvillan a lerombolt Lánchíd sziluettje. Váratlanul, de kifejezően. A kezdő és a befejező dokumentumok között aztán egy teljesen más tónusú, hangvételű film feszül. A rendező nyilván azzal a szándékkal alkalmazta az illusztratív dokumentumokat, hogy ezzel is megerősítse a gondolatot: a film nem csupán „kitaláció”. Nagyon is erősen kapcsolódik a történelemhez. A hiteles dokumentum csak kiindulási pont, alkalom arra, hogy Máriássy Judit és Máriássy Félix szabadon, önállóan kezelje a magyar fasizmus kibontakozásának és kezdeti vad tombolásának témáját. Valóban a rendező-szerző házaspár — a film jelentős részében — merészen, koncepciózusan kezeli a témát. Éspedig: nemcsak a brutalitástól hemzsegő szörnyűségek mindenkori jelképét, a fasizmust, kívánja bemutatni — hanem azt a folyamatot is, amely alattomos roncsolást végzett az emberek tudatában. (Ezt a — ha úgy tetszik — vonalat éppen a szegény joghallgató, Apostolics Béla sorsa képviseli. A véletlen, s a nyomor folytán sodródik Prónay—Doborjánék táborába. Mindvégig úgy tűnik — a felületi megnyilvánulásokban — hogy tiszta marad. Mégis, attól a perctől kezdve, hogy elfogadja a lopott órát — a „statisztából” cinkos lesz. Sorsa itt már beteljesedik.) Ugyanakkor Máriássy Félix a film, a cselekmény folyamán — szembe mer nézni olyan konvenciókkal, szinte megdönthetetlen beidegződésekkel, amelyek nemcsak a színházi és a filmvilágot, hanem a „köztudatot” is áthatották, befolyásolták. Nem emlékszem például arra — lehet, hogy csak az én memóriám rossz —, hogy az utóbbi évtizedekben másképp láttam volna Hor■thyt a színpadon és a filmen, mint szenilis aggastyánt, akinek ugyan akadnak sakkhúzásai, ámde jellemét leginkább az ostobaság és az érelmeszesedés motiválja. Nos az Imposztorok Kormányzó-Horthyja teljesen ellentéte a megszokottnak. Mensáros László kikovácsolt, okosan kielemezett vezére — sima és elegáns. Hangoskodás nélkül, mosollyal „sakkozik” embereivel. Mindig jótékonyan barátságos — s ugyanakkor következetes, kemény és félelmetes. Megértem, hogy mitől tudott — ennyi aljasság ellenére is — uralkodni az országon. Ugyanilyen okos, cseppet sem konvencionális színeket, ízeket tartalmazott a „kisebbrendű” gyilkosok megformálása is. Különösen tetszett a két fiatal tiszt, Rex és Szentirmay Tibor (Huszti Péter és Bálint András fegyelmezett, feszült játéka nyomán) figurája. Vad féktelenségüket, valahol csak a gyávaság táplálta. Érződött rajtuk a porosz katonaiskolák vakfegyelme, az éjszakák szorongása, s az a furcsa, megmagyarázhatatlan „fegyverbarátság”, amely féltékenységgel és talán rejtett szekszualitással párosult. Érdekes módon a „költői szabadság” éppen ott hagyta cserben az alkotókat , ahol a legnagyobb szükség volt rá. Mégpedig: a központi figura, Prónay Doborján alakjánál. Mondhatnám azt is, hogy itt ragaszkodtak leginkább az „írott szöveghez” Prónay naplójához amelyre tulajdonképpen a film variálódott. Ez még önmagában nem lett volna baj. Csakhogy az író és a rendező azonosította azt a Prónayt, aki a hatalomközelben állott a fehérterror kezdetén, s azt, aki később a félreállítás dühében, szinte patológiás őrjöngéssel a naplóját diktálta. Pedig a két Prónay — ha a jellembeli fogyatékosságok azonosak is — mégiscsak más-más figura. Már a helyzet, körülmények miatt is. Ebből az „azonosításból” kifolyólag aztán Prónay-Doborján figurája inkább csak komikus, mintsem félelmetes. Jellemét inkább csak az ostobaság, a panoptikumi fogyatékosságok motiválják — mintsem az ádáz gyűlölet, a féktelen hatalomvágy, amely elindította őt a megtorlás útján. De fogalmazhatnék úgy is: a félreállítás dühétől fulladozó, ostobán handabandázó, naivan becsapható alakról (az események visszavetítésében is egy az egyben így szerepel mindvégig!) nehezen tudom elhinni, hogy ő szervezte meg a szisztematikus és alapos dunántúli vérontást, hogy a kezdeti százhatvan fős kis különítményét szinte különálló hadsereggé fejlesztette, hogy kémeivel és titkos ügynökeivel behálózta az egész országot, s hogy félreállításának oka nemcsak abban rejlett, hogy Horthyék meghirdették a látszólagos „megbékélés” politikáját, hanem abban is, hogy félni kezdtek „sokat tudásától" (mert Prónay tudott minden aljasságról, atrocitásról) s a hatalmától... A filmbéli Prónay-Doborján csak patológiás őrjöngő — aki szinte légüres térben vagdalkozik ellenfeleivel. S így sorsa, őrülete — nem túl érdekes. Sőt, még csak nem is félelmetes. (Az igazsághoz tarozik, hogy ezt a Prónay-Doborjánt Tomanek Nándor egészen magas színvonalon valósítja meg.) Ennek ellenére gondolatgazdag, merész film Máriássy Félix új alkotása. Intellektuális izgalommal valódi mélységeket érint. Különösen azokban a jelenetekben, ahol el tud szakadni a konvencióktól, az ismerős ábrázolási módszerektől — mindattól, amivel már hasonló témáknál találkoztunk. Ilyen például Károly király ügyefogyott hazatérésének, puccskísérletének montázsa, vagy a Lajtabánság kikiáltásának rövid komplexusa is. Ez utóbbi jelenetsor külön kis remeklés a filmen belül , ahol a rendező és a színészek eljutnak a „fájdalmasan groteszk” színvonaláig. Illés Györgyről is néhány szót. A kiváló operatőr mint mindig, most is — a megszokott, tiszta, világos képsorokkal, jó értelemben vett puritánsággal segítette az írói-rendezői koncepciót. Gantner Ilona A bűntény majdnem sikerült A film majdnem sikerült. Ha Mario Camerini olasz rendező és a népes szerzőgárda nemcsak imitt-amott csillogtatná eredeti humorát, jó ötleteit, ha kevesebbet merítenének a bűnügyi kalandfilmek séma- és kelléktárából, egészen jól szórakoznánk az ambiciózus riporter és az örökségvadász hölgyek kalandjain, így viszont kissé bosszantó az elkoptatott krimielemek halmozása és ráadásul a film szájbarágós dramaturgiája, mert — ahogy a vásári kikiáltó mondja — „itt minden meg lesz mutatva, minden meg lesz magyarázva”. Pedig hát a krimikomédiának is megvannak a játékszabályai: a néző egy kis agytornát, logikai fejtörőt is igényel. A szép, színes tájfelvételek, a fényűző környezet, a csinos nők látványa, de még a jobb szerepre méltó Bernard Blier és Philippe Leroy játéka sem teszi a bűntényt, illetve a filmet sikerültebbé. (v. v.) Utazó remekművek Hétfőn gondos csomagolás után huszonöt világhírű remekmű kelt útra a Szépművészeti Múzeumból. A címzett: a leningrádi Ermitázs, ahol október 15-én nyílik kiállítás a budapesti múzeum spanyol gyűjteményéneklegszebb darabjaiból. A bemutató viszonzása lesz a közelmúltban Budapesten nagy sikert aratott francia festészeti kiállításnak, amelyet a leningrádi múzeum anyagából válogattak össze. A budapesti Szépművészeti Múzeum talán leghíreseb és leggazdagabb gyűjteményét, a spanyol gyűjteményt az Eszterházy család gyűjtőszenvedélye alapozta meg. A művek zöme az Eszterházy gyűjteményből került közgyűjteményünk tulajdonába. Eszterházy Pál londoni követ korában Anglia Volt spanyolországi követének gyűjteményéből vásárolta egy londoni árverésen a Szépművészeti Múzeumban megcsodálható Murillók, Goyák többségét. A katalógusok még nem is olyan régen a spanyol gyűjteményben öt világhírű Greco- és öt Goya-művet tartottak nyilván. Azóta kiderült, hogy ez utóbbi művésznek csak négy eredeti képét őrzik a Szépművészeti Múzeum falai között, de e „veszteséget” azóta bőven kárpótolták az újabb vásárlások, szerzemények. Az egyik leghíresebb Greco-képet,, az Angyali üdvözletét, amely most szintén szovjetunióbeli „vendégszereplésre” utazott, a század elején egy párizsi árverésen sikerült múzeumunk számára megvenni. A kiküldött anyagban, a már említett Greco-művön kívül, a híres görög származású spanyol mesternek még két másik festménye a, Magdaléna és az Apostol fej szerepel és a leningrádi múzeumlátogatók ezen a kiállításon megcsodálhatják többek között Velazquez talán legtöbbet reprodukált festményét, az Étkező parasztokat, valamint Goya Köszörűs és Bermudezné című alkotásait. A spanyol alkotásokból rendezett kiállítást előreláthatólag két hónapig tekinthetik meg a leningrádiak. Az év végén azonban már ismét a budapestiek gyönyörködhetnek e remekművekben. (r. g.) 1969. október 9 NÉPSZAVA Új magyar filmek A MAFILM stúdióiban több játékfilm forgatását fejezték be az elmúlt napokban. Kardos Ferenc rendező befejezte „Egy őrült éjszakája” című filmjének labormunkáját, utószinkron munkákat végez Sándor Pál a „Szeressétek Ódor Emíliát” című alkotásán, s most folynak a „Bűbájosok”-nak, Rózsa János alkotásának a zenei felvételei is. Hamarosan bemutatásra kerül az „Isten hozta, őrnagy úr" Fábri Zoltán rendezésében. A „Történelmi magánügyek", Keleti Márton alkotása és Palásthy György filmje, a „Varázsló”. A pécsi játékfilmszemlén már vetítésre kerül Nádasi László most készült filmje, „A nagy kék jelzés”. (MTI) HORIZONT — Csehszlovák katonaművészek alkotásaiból nyílt képzőművészeti kiállítás szerdán Békéscsabán, a fegyveres erők klubjában. — Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével szerdán küldöttség utazott Pozsonyba, a két ország közötti kulturális kapcsolatok további fejlesztésének megbeszélésére! Számok az olvasókról Magyarország 6800 közművelődési könyvtára 1968-ban 54 millió könyvet kölcsönzött. A leglátogatottabb Budapest könyvtárhálózata, ahol 472 000 beiratkozott olvasót 1455 könyvtárban csaknem 5 millió kötet vár. A vidéki városok és községek kulturális fejlődését jól mutatja, hogy 5300 jól felszerelt könyvtár 17 millió kötettel rendelkezik. Itt érdemes megemlíteni az 5000 lakosú Balástya községet, ahol 9 nagy választékú könyvtár működik. A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak száma az 1949-es 2486-ról 20 év alatt 6800-ra emelkedett. (MTI) Operaház: Don Pasquale (3. béri. 2. ea. 7). — Erkel Színház: A denevér (3. béri. 2. ea. 7). — Nemzeti Színház: Tévedések vígjátéka (7). — Katona József Színház: A kegyelmes asszony portréja (7). — Vígszínház: Angliai Erzsébet (7). — Pesti Színház: Szekrénybe zárt szerelem (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). — Madách Kamara Színházi Léni néni (7). — Thália Színház: Légy jó mindhalálig (7). — József Attila Színház: Rómeó, Júlia és az autóstop (V. bér. 1. ea. 7). — Fővárosi Operettszínház : Csárdáskirálynő (7). Bartók Gyermekszínház (az Operettszínházban) : A kőszívű ember fiai (du. 3). — Állami Bábszínház: A gyáva kistigris (de. 10); Gulliver Liliputban (du. 3). — Zeneakadémia: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vez. Kórodi András, közr. Gabos Gábor (Téli bérlet A. sorozat, fél 8). — Irodalmi Színpad: Múlt nyáron..., Bellaci Apolló (Somlay-bérlet, 2. előadás, fél 8). — Kis Színpad: Titkárnők lázadása (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék továbbmenni! (fél 9). — Kamara Varieté: Vonítós négyes (6, fél 9). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33: Zenés műsor. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. : II. Időj. 6.15: Rádióreklám. 6.30: H. Időj. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsor. 7: Regg. kr. II. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek 8: H. Időj. Műsorok. 8.20: Operettekből. 8.40: A „magyarok útján” — Dél-Lengyelországban. 9.05: Erkel : Hunyadi László. 4 felv. opera. Vez. Komor Vilmos. Közben 10: II. Idős. 10.05: Operaközv. folyt. 11.37: Ír, finn, bolgár népdalok és néptáncok. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Vissza az életbe. Riport. 14: Peter Schreier operaáriákat énekel. 14.11: Színes népi muzsika. 14.47: Farkas Ferenc: Athéni Timon — szvit. 15: H. Idős. 15.10: Csak öregeknek. 16: Világgazd. hírek. 16.05: Kóruspódium. 16.13: Peter Nero lemezeiből. 16.29: Telemann: Kilenc dal. 16.38: Az NDK kultúrájának hete. Pohárköszöntő. Holakovszky István riportműsora. 16.58: Műsor. 17: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetk. kérd. 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. 17.45: Nyitott stúdió. 18.10: Lemezmúzeum. Clemens Krauss Strauss-műveket vezényel. 18.58: Műsor. 19: Esti krónika. 19.25: Nóta- és népdalest. 20.15: Dzsesszlemezparádé. 20.40: Hírek. 20.43: Az NDK kultúrájának hete. Bertolt Brecht: Antigoné. 22: H. Idős. Sporthírek. 22.20: A Baden-Baden-i Rádió szimfzkrának híve Baden-Badenből, vez. Paul Sacher, közv. Pierre Fournier. Közl. 23.01: Ady-versek. 23.05: Hangv. közv. folyt. 24: H. Időj. 0.10: Csárdások. PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.03: Azonos a Kossuth adóval. 8.05: Schubert-művek. 9.05: Külpol.figyelő. 9.20: Könnyűz. híradó. 9.50: Arcok a munkaközvetítőből. Riport. 10: A zene hullámhosszán. Közben 11: Hírek. 11.50: Szántó Jenő írása. 12: Az élő népdal. 12.12: Zenekari muzsika. 13: H. Idős. 13.05: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.20: Händel operáiból. 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Ifjúsági randevú kettőtől hatig. Közb. 14.30: H. Körzeti időjárás. 15.30: Hírek. 15.33: Komjáthy György tánczeneműsora. Közb. 16.30. 17.30: Hírek. 18: Hírek. Idős. 18.10: A jó palócok. Jelenetek. Mikszáth Kálmán novelláiból. 18.41: Vendégségben Szappanos Lukácsnénál Kisszentmiklóson. 19: A Berlini Rádió szórakoztató zenét játszik. 19.28: Esti mese. 19.35: Budapesti zenei hetek. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának híve a Zeneakadémiáról. Közb. kb. 20.10: Esti krónika. Kb. 20.35: Hangv. közv. folyt. Kb. 21.40: Új könyvek. Kb. 21.43: Folyóiratszemle. Kb. 21.58: Népdalok. 22.19: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? 22.29: Daljáték részletek. 23. H. Idős. 23.10: Tánc ritmusban. 24: H. Időj. URH 18: IL Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 18.50: Franck: dmoll szimfónia. 19.37: Dzsessz. 19.47: Magyar Parnasszus. Faimus. Epizódok Justh Zsigmond regényéből. 20.44: H. 20.47: Bach: Klavierübungen IIL rész* Amadeus Webersinke zongorázik. 21.42: De Falla: A háromszögletű kalap — balettzene. 22.22: Nabucco: Részletek Verdi operájából. 23. H. Idős. Műsorok Fekete Színház A prágai Állami Stúdió Színház vendégjátéka Eg napot Kecskeméten, három napot Budapesten a Pesti Színházban és egy napot Salgótarjánban játszott a múlt héten, magyarországi vendégszereplése során a prágai Fekete Színház. A társulat 1960-ban alakult és azóta huszonnégy országban szerepeltek és sok fesztiválon. Tulajdonképpen egyetlen — klasszikus — ötlet felhasználásán alapul a színház. Egy tehetséges fiatal pantomimművész, Jiri Sincc a kínai színházban használt régi színpadi jelenségre: a fekete háttér előtt mozgó fekete ruhás színész láthatatlan lesz — alapította előadásait. Első műsoruk: „Ezek a dolgok” címmel hat évet élt meg. Jelenlegi 1968— 1969. évi „Az arcvonások mögött” című előadásokkal szerepeltek hazánkban. Az első rész négy jelenete teljesen* az ötlet játékos bemutatása és kihasználása, sok burleszkelem, groteszk bábjáték, humoros szituációk kihasználása anélkül, hogy túl akarnák lépni a színpadi tréfa kereteit. Kedvesek, szórakoztatóak ezek a jelenetek, de nem igazi színház, inkább csak színházszerű cirkusz — igazi kísérletek, egy ötlet lehetőségeinek kísérletei. Olyan tevékenység, ami ha önmagában nem is állja meg helyét, de kitűnő ötleteket sugallhat színházi szakembereknek. Sajnos, ebben az első részben a pantomim is kevés volt, pedig Srnec és társulata kitűnő művelője ennek a nehéz műfajnak. Ezt bizonyítja a műsor második része, „A csíkos álom” című pantomim játék, amely szabad asszociációs módszerrel ábrázolt történet. Egy rab cellájában vagyunk, álmodik magának párt, szépséges fiatal nőt, akit rövidesen csíkos ruhás rabként mellé csuknak, a fröcsből hajó lesz, de viharba kerülnek és hajótöröttként élnek a karikatúrákból ismert tenyérnyi szigeten, mígnem a paradicsomon és kiűzetésen keresztül eljutnak modern világunkig és a kispolgári békéig — mivelhogy gyerekük lesz és ahhoz az idill dukál. Ez a műsorrész bizonyította igazán az együttes tehetségét. Itt is előfordultak sűrűn kellék és modern bábfigurákra épített ötletek, ezek azonban most funkciót nyertek, a cselekmény előremozdítását segítették és költőiségét fokozták ennek a misztikus fekete játéktérnek. Egy ötlet csak egy ötletes ötletre nemigen lehet, hagyományos értelemben, színházat építeni. Kell ahhoz író, rendező, sok tehetséges színész, jelmez, díszlet — még jegyszedő is, de az biztos, hogy egy ország színházi kultúrája igazán úgy gazdagodik, ha nem hagynak egy olyan ötletet sem veszendőbe menni, ami az alkotó fantáziájának szárnyat adhat. S a prágai Fekete Színházra mindig úgy fogunk emlékezni, mint fantáziagazdag, tehetséges fiatalok nagyszerű kísérletére. Szalontay Mihály Október 15-től: őszi megyei könyvhetek Kilencedik alkalommal rendezik meg az idén, október 15-től november végéig az őszi megyei könyvheteket. Szerte az országban 156 szövetkezeti könyvesboltban és bizományosaiknál mintegy hárommillió kötetből álló készlettel várják a falusi olvasókat. A kiadók most külön új könyveket nem küldenek a piacra, hiszen amúgy is bőséges kínálatot jelent az év során megjelenő mintegy 2500 féle könyv, elsősorban arról van szó, hogy minden falusi házba eljuttassák az olvasnivalót. A szövetkezeti könyvkereskedelem az országos, könyvforgalomnak jelenleg 20 százalékát produkálja, szemben a tíz évvel ezelőtti 10 százalékkal. Több mint tízezer bizományos — közöttük mintegy négyezer pedagógus — szorgoskodik a falusi könyvkultúra fellendítésében. Legnagyobb sikerük falun: például az Európa Kiadó gondozásában készülő „Világirodalom remekei” sorozatnak van. Az utóbbi években átlagosan 30—35 millió forint értékű készlet fogyott az őszi megyei könyvheteken. Most 74 millió forint értékben „terítettek” a könyvpiacon, s ezenkívül kétmillió kötet „bevetésre készen” áll a szövkönyv raktáraiban. A mostani akció célja, hogy legalább másfél millió könyvet vásároljanak. Most első ízben a szövetkezeti könyvesboltok a régebbi megjelenésű — ám változatlan értékű — könyveket 40 százalékos árkedvezménnyel kínálják. Remélik, hogy a mostani kampány hozzájárul a kibontakozóban levő „Olvasó népért” mozgalomhoz. Egyelőre a felnőtt lakosság mintegy 50 százaléka sohasem olvas könyvet, s a könyvkultúra fehér foltjai éppen vidéken vannak, ahol a lakosságnak több mint a fele él. (MTI) Híres gyűjtemények A Corvina Kiadó új kiadványai A napokban került a könyvesboltokba, illetve aközeljövőben’ jelenik meg a Corvina Kiadó néhány, a szép könyvek kedvelői részéről régen hiányolt kötete. Német nyelven is megjelent a Bibliotheca Corviniana — Csapodi Csaba és Csapodi Klára igényes bevezető szövegével , amely Mátyás király könyvtárának legszebb darabjait mutatja be. A világ egyik leghíresebb műgyűjteményéről, a bécsi képtárról, az osztrák Schroll Kiadó és a Corvina közös gondozásában jelent meg Vircenz Oberhammer kétkötetes művészeti könyve Ez a kiadvány száz egész oldalas színes reprodukcióval mutatja be a gyűjtemény legkiemelkedőbb alkotásait. Míg a magyar közönség ebben a művészeti könyvben egy külföldi képtárral ismerkedhet meg, addig a külföldieknek a budapesti múzeumokat mutatja be a kiadó német és angol nyelven most könyvesboltokba került Budapesti múzeumok című kötete. A kötet magyar nyelvű változata néhány héten belül szintén kapható lesz. TELEVÍZIÓ 9: Környezetismeret, ált. isk. 3. 9.55: Számtan-mértan. átt. isk. 6. 11.05: Kémia, ált. isk. 8. 14: Környezetismeret ism. 14.55: Számtan-mértan ism. 15-50: Kémia ism. 17.15: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőoktatási felvételi vizsgákra. 17.58: Hírek. 18.05: Többet — jobbat — olcsóbban! Közv. az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat győri üzeméből. 18.35: Felfedező úton a képzőművészet birodalmában. 18.55: Esti mese. 19.05: Reklámműsor. 19.10: Korzikai képek. Boldizsár Iván útijegyzete. 19.30: Tévészőttes. Vass Lajos népdal-feldolgozásaiból. 20: Tv-híradó. 20.20: Kockázat. Magy. besz. lengyel filmsorozat. 1. Tudom, ki vagy ... 21.15: Tudományos tudakozó önmagunkról. Tanulás. 22.05: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 17.10: A kastély. Filmműsor. 19 és 22.10: Tv-híradó. 19.35: Hideg villámok. NDK film a rakétakutatás történetéről. 22.30: A Tátra a VB előtt. BUKÓSISAK - AJÁNDÉKBA! JAVA 250—350 cm-es MOTORKERÉKPÁROK vásárlásánál 2 darab bukósisakot ajándékoznak vásárlóik részére a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZAK VII., Baross tér 14, XIV., Bosnyák tér 4, X., Körösi Csoma út 2, XI., Fehérvári út 101, XVII., Pesti út 172