Népszava, 1969. december (97. évfolyam, 280–303. szám)
1969-12-03 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA ____________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_____________ 97. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1989. DECEMBER 3. SZERDA „A nép közös műveként...M AGYARORSZÁGON az 1945-ös nagy fordulat, a történelmi újrakezdés emlékei szinte összekapcsolódtak egy emlékező és hangulatfestő mondattal: „Budán még dörögtek az ágyúk ...” Sok mindenre vonatkozott ez — mindenekelőtt a főváros viszonylatában, hiszen a pesti oldalon valóban sok minden mutatta már az új élet első csíráit, amikor Budául még szóltak a fegyverek. De 1944. december 3-án az ágyúk még nem szóltak Budán sem: a szovjet hadsereg Somogyban, Fejérben, a Börzsönyben és a Mátra alján tört észak és nyugat felé, az országnak több mint felén még korlátlan úr volt a Heeresgruppe Süd, Hitler déli hadseregcsoportja. Harckocsik dübörögtek a mezőkön és a Dunántúl a városok lakosságát erődítési munkákra hajszolták , vagy a bekövetkezett havazás idején az utakra, hogy az akadályokat lapátolják a Tigris-tankok elől Erőltetett menetek vánszorogtak az országutakon, géppisztolyok szóltak kőbányák elhagyott völgyeiben, leventeszázadok keltek útra háromnapi hideg élelemmel és pokróccal meg FÉG-puskával. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János és honvédtiszt társai már a kínzókamrákba kerültek. Sötét volt az ég Nyugat-Magyarország felett. De Szegeden elhangzott a jövendő Magyarország építésének és a legsürgősebb teendőknek reális, józan, higgadt programja. A Tisza-parti város, az ország akkor lélekszámra második legnagyobb települése színhelye lett a nemzeti demokratikus törekvések, a függetlenség és összefogás akcióterve megszületésének. függetlenségi front szegedi nagygyűlése, az ott elfogadott program ma már történelem, generációk egész sora találkozott már vele az iskolai históriában, lecke, vizsgatétel. De a nemzeti összefogás programját és tennivalóit — a társadalmi fejlődés új, mind magasabb szintjein — távolról sem tekinthetjük lezárt ügynek, „ad acta” teendőnek. Az akkori feladatok nagy része, természetesen tovatűnt, hiszen 1944 végén az antifasiszta összefogás nemzeti méretűvé fejlesztése, a Hitlerrel szembefordulás hivatalos politikai programmá avatása, a demokratikus államrend alapjainak lerakása volt a teendő. Felocsúdni a véres évek kábulatából, tudatosan vállalni a nehézségeket, a magyar történelem legnagyobb nehézségeit! Mert erről volt szó. Amikor Szegeden elhangzott: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország”, még azt sem lehetett előre látni, felbecsülni, mekkora károkat okoz a gazdaságnak a háború további menete, hány tízezer vagy százezer halottjába, városok és falvak milyen arányúpusztulásába kerül még a magyar népnek a háború, amelybe urai, Ady szavával élve a „lelkes úri szittyák” belehajszolták. Valószínű, hogy a károk, az ipari üzemek és a vasúti, közúti járművek elhurcolásának sok milliárdos vesztesége a legpesszimistább várakozásokat is meghaladták; a háború még négy hónapig tombolt magyar földön. De a legszörnyűbb rombolások, a levegőbe röpülő ,budapesti hidak döreje se harsoghatta túl ezután a törhetetlen hit és bizalom kiáltását: „A kommunista párt azt hirdeti: lesz magyar újjászületés!” EZ IS TÖRTÉNELMI TÉNY, hogy a szegedi nagy újjákezdést is kezdeményezni kellett. Hogy a legjobb és legtisztább szándékú erők is motorok voltak — de indító szikra, gyújtó áram nélkül. Ez az indító szikra ott volt, ahol lennie kellett és onnan jött, ahonnan történelmileg egyedül jöhetett: a föld alá, emigrációba kényszerített, illegalitásban is történelmi feladatot teljesítő , kommunista párt energiái táplálták. Történelmi értekezések dolga, hogy minden oldalról megvilágítsák a nagy elindulás korszakát , a lelkesedést, de a tapasztalatlanságot is, az elszánt tenniakarást, de az előítéleteket is. Nem is lehetett másképpen: a régi kommunisták egy része a szovjet csapatok megjelenését a nagy álom, a második Tanács-Magyarország azonnali megteremtése zálogának érezte, a demokratikus kibontakozás polgári részvevői pedig — nem kis részben — ugyanennek a felfogásnak a vis- szajaként tartottak új szövetségesüktől. De lehetetlen volt nem tudomásul venni, hogy a kommunista kezdeményezések nélkül — maguk a későbbi koalíciós pártok is csak lassabban álltak volna talpra, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front születésének legjobb bábája az a párt, amelyre Horthyék idején 25 év alatt annyi rágalom hullott, amelyet szidalmaztak, magyartalannak és nemzetietlennek neveztek olyanok, akik 1944-ig, a nemzethalál előkészítői voltak. „Kijelentem ünnepélyesen, hogy mi, kommunisták, fegyelmezett és hű katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelentem, hogy azt a nemzeti összefogást, amelynek jegyében a szegedi nemzeti bizottság is megszületett, nem tekintjük múló, politikai koalíciónak, taktikai sakkfogásnak, hanem hoszszan tartó szövetkezésnek ... Az MKP képviselője, Révai József szavait a pillanat történelmi volta is ihlette, de érvénye, megváltozott viszonyok között, napjainkig és azokon túl hat. „Együtt akarjuk megalapozni és megteremteni a magyar demokráciát, együtt akarjuk újjáépíteni Magyarországot” — ezek a szavak valóban a közös munka és a közös harc alapelveit szögezték le. Egyúttal azt is, hogy a kommunisták egyedül nem építhetik fel a demokratikus rendet — mint ahogyan ma világosan vallják: nem építhetik fel a szocializmust sem egyedül, a párton kívüli tömegek aktivitása, hazaszeretete, tudatos tevékenysége nélkül. SZINTE A SZEGEDI évforduló előestéjén hangzott el a nyilatkozat, amelyben Kádár János a többi között a szocializmus hazai építésének tapasztalatait foglalta össze az Unita számára. .. Pártunk különleges fontosságot tulajdonít annak, hogy a széles tömegek megértsék és támogassák a párt politikáját, hogy a párt a tömegeket vezesse, mégpedig nem parancsszóval, hanem meggyőzéssel, s velük a kölcsönös bizalom alapján összefogva harcoljon, dolgozzon. A tömegek támogatásának megnyerése mindenféle téveszmével és előítélettel való gyökeres szakítást, lenini értelemben felfogott helyes munkastílust és tömegmunkát kíván pártunktól... Teljesen világos, hogy a szocializmust a kommunisták egyedül nem építhetik fel, az csak az egész nép közös műveként jöhet létre ...” Nem lenne helyes mechanikusan párhuzamot vonni a 25 éve elhangzott szavak és a mai nyilatkozat minden részlete között, de ugyanolyan irreális lenne tagadni lényegi, belső összefüggésüket. Mind 1944 decemberében, mind ma a nemzet valamennyi alkotóerejének összefogásáról van szó. Akkor sötét és reménytelennek látszó háborús helyzetben — a Hitler elleni harc feladataira és az újjáépítésre. Ma, új társadalmi viszonyok között, a szocializmus im már lerakott és szilárd alapjain, munkáshatalom, nemzetközileg elismert és a békéért és a haladásért vívott harcban érdemeket szerzett párt- és államvezetés irányításával. * MI AKKOR úgy hangzott: együtt akarjuk újjáépíteni Magyaror■ szágot — most, negyedszázados dal később, így cseng: együtt akarjuk és fogjuk teljesen felépíteni a szocialista Magyarországot. „A nép közös műveként.” És mindig tisztelettel azok iránt, akik a nemzeti összefogás lobogóját 1944 végén kibontották. Baktai Ferenc A szocialista országok vezetőinek találkozójára kedden megérkezett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterhelyettese. A magyar küldöttség tagjait Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, valamint Szipka József, Magyarország moszkvai nagykövete fogadta. A szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára megérkezett a szovjet fővárosba a román, a bolgár, a lengyel, a csehszlovák és az NDK-küldöttség. A küldöttségeket a seremetyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev és több más szovjet vezető személyiség fogadta. —■ - ---------— ■■ ■ ■ ——■ Hat szocialista ország párt- és állami vezetői Moszkvában OLDAL Nógrádi gondok, tervek, tettek • • • 3 Felelősséggel a felelősségről • • • • • 3 Pokol a színházban ....... • * 3 Mit mond a paragrafus?.....................4 Heti moziműsor ............................6 A jövő évi költségvetés az országgyűlés bizottságai előtt Az országgyűlés honvédelmi bizottsága kedden a Parlamentben megtárgyalta a hatáskörébe tartozó két tárca 1970. évi költségvetését . Az ülést — amelyen részt vett Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke és Cseri Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese — Róka Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára nyitotta meg. Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes ismertette a Honvédelmi Minisztérium 1970. évi költségvetési előirányzatait Lantos József rendőr ezredes, a Belügyminisztérium főcsoportfőnöke pedig a Belügyminisztériumét A tájékoztatók után a bizottság megvitatta a két tárca költségvetési tervezetét. Antalfia Jenő, Bánóczi Gyula, Halasi Lajosné, Nagy Richárd, Oláh Pál és Úszta Gyula képviselők egyetértettek az elhangzott beszámolókkal és indokolással. Ugyancsak kedden ült össze a Parlament Gobelin-termében az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bencsik István elnökletével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal jövő évi költségvetését vitatták meg. Részt vett az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, azországgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese is. Mezőgazdaságunk idei gazdálkodásáról, jövő évi terveiről dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket, az Országos Vízügyi Hivatal tevékenységéről, költségelőirányzatairól Régen Imre államtitkár, az OVH elnöke tartott tájékoztatót. A beszámolókat követő vitában kifejtette véleményét dr. Raskay-Tóth Bertalan, Gajdos János, Kiss Pál, Lakatos András, Mateovics József, dr. Molnár Béla, Szemerits Ferencné, Tűz Ferenc és Váncsa Jenő országgyűlési képviselő. A bizottságok a költségvetés-tervezetet elfogadták. (MTI) Nguyen Thi Binh látogatása Péter Jánosnál Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra érkezett hazánkba. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa és Le Huu Van, a DVK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Nguyen Thi Bonh —a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában — kedd délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi tanács elnökénél, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Péter János külügyminiszter kedden este vacsorát adott Nguyen Thi Binh asszony és kísérete tiszteletére. Részt vett a vacsorán Le Hue Van, a DVK nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete. A szívélyes hangulatban lezajlottvacsorán Péter János és Nguyen Thi Binh asszony pohárköszöntőt mondott. (MTI) A Dunántúlon a legtöbb út járhatatlan Készenlét Szeged térségében 90-100 kilométeres sebességű hófúvások Egy-másfél méteres akadályokat épít a vihar - Fejér megyében sok autóbuszjárat nem közlekedett — URH adó-vevő a hómarón A KFM hóügyeletének jelentése: budapest—nagykanizsai 7-es főút Letenye térségében, a 3-as Székesfehérvár —Csér és Somlyóvásárhely— Tüskevár, a dunaföldvár— nagykanizsai Dunaföldvár— Alsószentiván, Inke községnél és Pincehely—Nagytárkány között, a 64-es Dég és Enying, a 65-ös Tamási— Iregszemcse, a 71-es Balatonakali—Zánka és Balatontördemic—Szigliget, a 71-es Bocska—Magyarszerdahely, a 75-ös Zalatárnok—Zalaszentmihály, a 83-as főút Tét és Szemere között járhatatlan. Vas, Bács-Kiskun, Borsod és Baranya megyék területén néhány, Fejér, Komárom, Somogy, Veszprém és Zala megyék területén az alsóbbrendű utak nagy része járhatatlan. Kedden több helyütt SO—100 kilométeres széllökéseket mértek, a legtöbb helyen a felszabadító mtmrkálatokat csak a szél mérséklődése után lehet megkezdeni. — Már az első hóvihar is sok gondot okozott — mondja Formágyi Győző, a KPM hóügyeletének vezetője. — A hóvihar a legveszedelmesebb ellenségünk: alig szabadítunk fel egy szakaszt, máris újabb egy-másfél méteres torlaszokat épít a szél. Az országban 510 géppel rendelkezünk, de szükség esetén a tanácsok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek is segítenek. Az idén már a legkorszerűbb hírközlő lánc áll rendelkezésünkre: telexgépek és URH adó-vevők segítségével szinte valamennyi fontos munkahelyünkkel kapcsolatot tudunk tartani, sőt, több kamaróra is felszereltünk URH-készülékeket. Az Autóközlekedési Trösztnél megtudtuk, hogy kedden több megyében, elsősorban Fejérben, Veszprémben és Zalában sok autóbuszjárat nem közlekedett, sőt, előfordult, hogy órákat vesztegeltek a hó fogságában. A legsúlyosabb helyzet éppen Székesfehérvár térségében alakult ki, ahová több ezer munkás csak késve érkezett meg kedd reggel. Bár a vállalatokat utasították, hogy ahol csak lehet, tartsák be a menetidőket, a gépkocsivezetőket figyelmeztetik: óvatosan vezessenek, ha kell, lépésben. A MÁV-nál kedden még csak a szegedi igazgatóság területén rendelték el a készenlétet, de szükség esetén órák alatt 120 ezer embert tudnak mozgósítani. A hajnali órákban különösen lassult a rendezőpályaudvarok munkája. A legtöbb zavart minden évben a váltók lefagyása okozza. A négy legnagyobb csomópontban — Ferencváros, Rákosrendező, Záhony és Székesfehérvár hőlégsugaras repülőgépek hajtóműveivel olvasztják a jeget, a havat. Biró Lajos, a BKV forgalmi igazgatója elmondotta, hogy a csapadékos, havas időjárás miatt gyakran leégnek a villamosok motorjai.Most annyi tartalék alkatrésszel rendelkeznek, hogy a javítást órák alatt el tudják végezni. Kedvező, hogy az erre az évre tervezett autóbuszok már megérkeztek, így most naponta átlagosan ötvennel több van forgalomban, mint két hónappal ezelőtt, bár így is zsúfoltak a kocsik. Figyelmeztették a villamosok, trolik, autóbuszok vezetőit: várjanak az indulásnál, síkos az úttest, vigyázzanak jobban a fel- és leszálló utasokra. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal — mint Hajdú György igazgató elmondotta — 210 géppel rendelkezik és elsősorban a tömegközlekedési útvonalak biztosítására készült fel. A postánál télen elsősorban a viharok és a jegesedés okoz sok zavart. Három év alatt 10 ezer kilométer hosszúságban cserélték ki a légvezetékeket, s a többi között a legviharveszélyesebb területek vezetékeit megerősítették. Készenlétben állnak a zavarelhárító brigádok, s ott, ahol gyorsan nem tudnak legalább egy összeköttetést létesíteni, ideiglenesen rádió adó-vevőkkel tartják fenn a kapcsolatot. (moldován) A négy nagyhatalom közel-keleti megbeszélései Újabb izraeli légitámadások Az Al Ahram kedden kommentár nélkül idézi U Thant nyilatkozatát, amely szerint a négy nagyhatalom újra kezdődő közel-keleti megbeszélése a legjobb mód lehet a válság rendezésére. Az ENSZ köreiben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok tervet terjeszt elő a jordán—izraeli probléma külön rendezésére, minthogy az egyiptomi— izraeli külön rendezés tervét az EAK elutasította. Az amerikai kezdeményezést Pranger hadügyi államtitkár-helyettesnek tulajdonítják, aki a napokban a Közel-Keleten járt. A Golán-magaslatokon, Szíria izraeliek által megszállt területén elhelyezett izraeli állásokból kedd reggel tüzet nyitottak jordániai területre — jelentette be Ammanban egy katonai szóvivő, hozzáfűzve, hogy jordániai részről viszonozták a tüzet. A tűzpárbaj 65 percig tartott. Mint az ammani szóvivő közölte, a jordániai oldalon emberéletben nem esett kár. Az izraeli légierő kedd délelőtt is támadta az arab hadseregek állásait Először Jordániában bombáztak az izraeli sugárhajtású gsipek, hogy — hivatalos verzió szerint — „lesújtsanak a Palesztinai szabotőrök támaszpontjaira”, majd valamivel később az egyiptomi hadsereg állásaira szórták le bombáikat a Szuezicsatorna nyugati partján, a csatornaövezet déli részén. Jordániai szóvivők szerint a támadás nem okozott károkat.