Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-25 / 173. szám

Húszéves az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára A gyár központi épülete Húsz esztendővel ezelőtt mindössze néhány tucat munkás és mérnök vál­lalta magára a feladatot, hogy az ak­kortájt már önálló iparággá fejlődött hazai műszeripar keretein belül megte­remtse a korszerű elektronikus mérőké­szülékek gyártásának alapját. Az újon­nan létesülő vállalat a hosszabb ideje üresen álló újpesti Baeder-féle szappan­gyárban kapott hajlékot. A gyár alapításának időpontja 1950 július 1„ neve Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyára. Feladata az addig elszór­tan. nagyobbára egyedi darabokként ké­szített elektronikus mérőműszerek gyár­tásának központosítása és a világpiacon is -versenyképes, sorozatgyártásra alkal­mas készüléktípusok kifejlesztése. Áz új gyár magva az Orion Rádió és Villarn'ossági Vállalat egyik önálló üzemegysége, a rádiótechnikai bemérő­műszereket tervező és gyártó részleg volt. Ugyanakkor az EMG-hez csatoltak még két kisebb üzemét,- amelyek a ka­tódsugárcsöves oszcilloszkópok és a hír­adástechnikai rezgő- és szürőkristályok gyártásával bővítették a vállalat meg­lehetősen szerény kezdeti gyártmányvá­lasztékát. Alig egy év elteltével. 1951 első felé­ben már nyolc telephelyen folyt a gyár­tás. Azonban ezek együttesen sem biz­tosították a racionális és gazdaságos ter­melés kialakításához szükséges produk­tív alapterületet, ugyanakkor az egv mástól távol fekvő telephelyek irányí­tása, munkájuk koordinálása mind ne­hezebb szervezési problémák elé állítot­ta a gyárvezetést. A növekvő nehézségek megoldására 1951-ben kijelölték az új telephelyet és Budapest XVI. kerületében, a sashalmi Cziráky utcában 1952. augusztus 21-én megindult az építkezés. Egy évvel ké­sőbb készen állt az első nagy szerelő­csarnok, amelyik körül azután sorra ki­épültek a végül egyetlen összefüggő komplexumot alkotó épületek. A gyártóterület bővülő­jével együtt nőtt, szelese- • dett a gyártmányválasz­ték és a termelési érték. Ezzel szükségszerűen együtt járt a munkások és alkalmazottak létszámá­nak gyors növekedése. Mégis súlyos gondokat okozott a szakemberhiány. A vállalat maga gondos­kodott róla. hogy a válla­laton belül szervezett tan­folyamokon szakmérnökö­ket és szakmunkásokat képezzenek ki. Ezek a szakemberek gyorsan be­kapcsolódhatnak a napi termelőmunkába, az új gyártmányok kifejleszté­sébe. Érdemes összehasonlí­tani az első öt év, 1951 ja­nuárja és 1955 decembere közötti időszakban elért eredményeket: 1951 1955 V °o Gyártott készüléktípusok száma 20 55 Teljes termelési érték 100 231 Munkálok és alkalmazottak száma < 100 152 Exportvolumen ion 523 A következő öt eszten­dőt az elért eredmények megszilárdítása, egy jelle­gében végleges gyártási profil kialakítása, a Ma­gyarországon addig nem gyártott termékek beveze­tésének előkészítése, az export növelése jellemez- te. A gyár -törzsgardája. a több száz műszaki és ügy­viteli szakember munká­ját dicséri, hogy az egyre hagvobb választékban és mennyiségben gyártott korszerű tradicionális hír­adástechnikai mérőkészü­lékek mellett az EMG 1960-ban — a szovjet AN­Korszerű gyártmányősszetétel A gyár megalakulásá­nak élió éveiben a teljes keszárutermelésnek mint­egy 85 szazatokat a hír­adástechnikai mérőkészü­lékek tették ki. Annak el­lenére, hogy e termékcso­port kezdeti volumene az évek során több mint há­romszorosra növekedett, részaránya 1969-ben — az előretörő új profilágak következtében — az össz- térmelésnek már csak kb. 50 százalékát kepezte. Két évtized alatt — többször is korszerűsített változatban — egyedül az EMG—1341 ORTVOHM üzemi csővoltmérőkből összesen kb. 25 000 dara­bot vett át a kereskede­lem. A különböző élektró- nikus voltmérők jelenleg mintegy tízféle változat­ban készülnek: és mara­déktalanul kielégítik ‘ az elektronikus, illetve elekt­romos laboratóriumok és üzemek igényeit. A villamos mennyisé­gek mérésere szolgáló ké­szülékekkel szemben ma­napság támasztott pontos­sági követelmények kielé­gítésére fejlesztette ki a vállalat a digitális merö- műszercsaladot, melynek tagjai sorába tartozik pél­dául az egyenfeszültséget 0,01 pontossággal mérő elektronikus műszer és a teljésen univerzális volt­mérő is. A kezdetben évi 100— 150 db-os sorozatban gyár­tott katódsugárcsöves osz­cilloszkópok üzemi frek­venciahatára 100 kHz volt. A -jelenlegi oszcilloszkó­pok 0—45 MHz frekven- ciatartománj'ban használ­hatók, a gyártott mennyi­ség átlagosan évi 3000 da­rab. A katédsugár oszcillosz­kópok konstrukciós meg­oldását illetően jelentős változást hozott a plug-in (cserélhető előerősítő) rendszer bevezetése. Ez a rrtegoldás az alapvető al­kalmazási lehetőségek kö­rének bővülése mellett módot nyújtott arra is. hogy a felhasználó a szükséghez képest gazda­ságosan kiegészíthesse és speciális vizsgálatok, mé­rések elvégzésére is alkal­massá tegye a készüléket: A közelmúltban hóztá piacra áz EMG a kis mé­retű TRANSISCOPE tran­zisztorált ószcilloszkőp- családot. Az impulzusgeneratorok közül az utóbbi idők egyik legkeresettebb terméke az EMG—1157 típusszámú modulrendszerű cserélhe­tő áramköri egységekké! rendelkező, nemzetközi vi­szonylatban is a legkor­szerűbbek közé tartozó impulzusgenerator. A digitális frekvencia- és időmérők (DFT-mérök) közül sokoldalúságával ki­emelkedik az EMG—1646 típusú készülék, amely közvetlenül 0—100 MHz, átalakítóval pedig 3.1 GHz trekvenciáig alkalmazható frekvenciamérésre. A 9 számkijelzős készülék fel­bontóképessége 10 its. sta­bilitása 1.10—3. A 60-as évek kezdete óta szakadatlanul fejlődik és tavaly az össztermelés­nek már mintegy a 25 szá­zalékára emelkedett a be­tegség-megállapítás (diag­nosztika) és a gyógyászat terén elterjedten alkalma­zott orvosi készülékek gyártása. Rövid idő alatt ismertté vált az EMG— 4500 elektrokardiográf- család, melynek egyik leg­újabb tagja a szilícium planár tranzisztorokkal felépített, teljesen tran­zisztorált, egycsatornás kivitelű EMG—4561. A hordozható, hálózatról és akkumulátorról egyaránt működtethető készülék hőírós galvanométerrel rögzíti az ismert EKG-el- vezetések regisztrátumait. Kis súlya és egyszerű fel­építése folytán jól hasz­nálható kórtermekben, sőt. mentőautókban is. 1964-ben az ideg- és él- megyógyászat elektrofi- ziológiai vizsgálatainál a tudományos elemzéshez és a diagnosztikához szüksé­ges elektroenkefalográfok gyártásának bevezetésével ismét új termékcsoporttal bővült a gyártmányvá­laszték. A 10—14—18-csa- tornás készülékek minden igényt kielégítenek. Ehhez 3 termékcsoporthoz tar­tóznak az elektroenkefa- lográf vizsgálatoknál se­gédeszközként alkalma­zott fotó- és fonostimulá- torok is. Áz 1968. évi Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­ron mutatta be a vállalat a BIOKOMB—5 típusú. 54-2 csatornás kombinált elektronikus szívvizsgáló berendezést, amely . el­nyerte Budapest Fővá­ros Nagydíját. Harmadik generátiós számítógépek TONOV-programhoz kap­csolóéivá — megkezdhette a diagnosztikai célokat szolgáló elektronikus or­vosi vizsgálókészülékek sorozatgyártását. 1963 és 1965 a gyár strukturális felépítésére is kiható jelentős válto­zásokat hozott. 1963-ban az EMG-hez csatolták az esztergomi ..Relé"-gyárat és ugyanakkor — iparpo­litikai szempontból indo­koltan — más vállalat vet­te át a híradástechnikai kristályok gyártását. A gyártási profil továb­bi tisztítása révén 1965- bén a nukleáris készülé­kek gyártása is elkerült a vállalattól. A fejlődés üte­me évről évre ugrássze­rűen gyorsult. Meggyő­zően bizonyítják ezt áz el­múlt 20 esztendő eredmé­nyeiről tanúskodó adatok. Nem egészen tíz év alatt jutottak el a digitális technika legegyszerűbb szerkezeti elemétől, az elektronikus logikai áram­köri sorozatok gyártásá­nak bevezetésétől a közé­pes teljesítményű elektro­nikus digitális számítógé­pek építéséhez. 1962-ben kezdték gyártani A digitá­lis vezérlő- és szabályozó- rendszerek, adatfeldolgo­zó berendezések építésére alkalmas EDS—1000 soro­zat áramkör\kártyáit. me­lyeket egy fejlesztett vál­tozat, a szintén germá- riium félvezetőkkel szerelt EDS—4000 STATOMAT logikai áramköri sorozat követett. A növekvő követelmé­nyek azonban a szilí­cium félvezetőkkel épített áramköri kártyák kifej­lesztését igényelték. így került sor a gyakorlatilag minden igényt kielégítő, jelenleg is nagy mennyi­ségben gvárt ott EDS—8000 MTNICARD és az EDS— 2000 MICROCARD soro­zatok. valamint ezek rendszerbe való építését megkönnvftő rack-dobo- zok és tápegységek forga­lomba hozatalára. A logikai áramkörök gvártása és fejlesztése so­rán szerzett tapasztalatok rint a tervezett közepes sebességű és teljesítményű EMG—830. 1965-ben vette kézdetét áz EMG—830 prototípusá­nak építése. A feszített fejlesztési munka eredmé­nyeként 1968-ban elké­szült a nullszéria és tö­méntelen nehézséget le­küzdve 1969-ben már megrendelésre gyártotta az EMG, a tetszetős kül­sejű, megbízhatóan mű­ködő számítógépeket. Az önként vállalt és si­keresen megoldott feladat szinte azon nyomban új feladatot állított a válla­lat szakemberei elé. Ugyanis azokon az alkal­mazási területeken, ahol a műveleti sebességet és á memória befogadókapaci­tását illetően áz adott szá­mítások elvégzése nem tá­maszt nagyobb követel­ményeket. a második ge­nerációs EMG—830 előre­láthatóan még hosszú ideig maradéktalanul ki fogja elégíteni az igénye­két. Azonban ha az EMG nem akar lemaradni a számítógépek gyártása te­rén világszerte vetélkedő gyárak versenyében, ak­kor nincs más választása, mint a lehető legrövidebb időn belül piacra hozni egy harmadik generációs. HUNOR" elnevezésű, elektronikus asztali számológép alapot teremtettek ahhoz is, hogy a kollektíva ösz- szetettebb digitális készü­lékek gyártására vállal­kozhassak. Az EMG 1964- ben kezdte meg a HU­NOR számitógépcsalád fejlesztési munkáit és 1966 folyamán már sorozatban gyártotta a négv alapmű­veletet végző és 13 szám­jegy kijelzésű HUNOR— 131 elektronikus asztali számológépet. A HUNOR számológépek ismertek és kedveltek a külföldi pia­cokon is. Alig kerültek forgalomba az első elekt­ronikus asztali számológé­pek. a fejlesztő-laborató­riumokban már alakot öl­tött egy sokoldalúan al­kalmazható elektronikus digitális számítógép terve. Az elektronikus számí­tógépek kezdetben óriási mennyiségű elektroncsö­vet tartalmaztak, minek következtében ezeknek az ún. első generációs gépek­nek a mérete és energia- fogyasztása igén nagy volt. Az elektroncsövek tranzisztorokkal való pót­lásé révén születtek meg a félvezetős második ge­nerációs gépek. Ezek so­rába illeszkedett á konst­ruktőrök elgondolása sze­inlegralt áramkörökkel épített típust. Ennek önálló kifejlesz­tése azonban megenged­hetetlenül sokáig tartana: Ezért a Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal egyetértésben — az EMG javaslatára — megadta az engedélyt a francia CII Vállalat által gyártott 10010 típusjelű, a kisgépek kategóriájába tartozó harmadik generá­ciós számítógép licencé- nek a megvásárlására. Az új elektronikus digitális számítógép, az EMG—810 főbb műszaki adatai: 4 K byte-től 64 K byte-ig bő­víthető ferritgyűrűs ope­ratív memória. író-olvasó ciklus 1 us, adatátvitel us byte. A géphez on-line írógép és különféle telje­sítményű lyukszalagperi- tériák. mágneses háttér­memóriák. kártyaperifé­riák és sörnyomtatók csat­lakoztathatók a legkülön­félébb alkalmazásokhoz szükséges kiépítésék még- valósítására. A kapott do­kumentáció honosítása már folyamatban várt. és ennek alapján ez év vé­géig elkészülnek az EMG—810 első mintapél­dányai. A gyártmányválaszték állandó bővülése, és ezzel összefüggésben a különfé­le készülékekben alkal­mazott elektronikus ele- . mek — ezek közül is első­sorban az aktív szerkezeti elemek — változása mind újabb és újabb gyártás- technológiák bevezetését követelte. Egyik legjelen- - tősebb. a termelékenység növekedésére közvetlenül kiható ilyen új technoló­gia volt a nyomtatott á~amkörök alkalmazásá­val együtt a közelmúltban bevezetett hullámforrasz- rasztás. amit most a nagy pontossági követelménye­két támasztó több rétegű, nyomtatott áramkör tech­nológia bevezetése követ, Kiváló dolgozók — magas termelékenység Az Elektronikus Mérő- készülékek Gyára 1967 vé­géig a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeri,pari igazgatóságához tartozott. 1968, január 1. óta pedig a Magyar Műszeripari Egyesülés tagja. Fennál­lása óta egy ízben elnyer­te a Minisztertanács és á SZOT vándorzászlaját, öt­ször lett éliizem és három alkalommal kopott mi­niszteri elismerést. Magas állami elisme­résben részesültek a gyár dolgozói: a Haza Szolgálatáért ér­demérem arany iokozatá- nak birtokosa 1; a Szocia­lista Hazáért érdemérem birtokosa 1: a Munka Ér­demrend arany fokozatá­nak birtokosa 2: a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­nak birtokosa 4; a Munka Érdemrend bronz fokoza­tának birtokosa 2; a Szo­cialista Munkáért érdem­érem birtokosa 3: honvé­delmi emlékérem birtoko­sa 2: miniszteri elismerő oklevelet kapott 7 dolgozó. Aranyéremmel kitünte­tetett kiváló feltaláló 10; ezüstéremmel kitüntetett kiváló feltaláló 2; arany­eremmel kitüntetett ki­váló újító 7; ezüstérem­mel kitüntetett kiváló újí­tó 5: bronzéremmel kitün- ietett kiváló újító 14: a gépipar kiváló dolgozója 27; kiváló dolgozó 823 van a gyárban. Szépen alakul a brigád- mozgalom is. Áz első bri­gádok 1965-ben alakultak meg. A jelenleg összéseh 930 tagot számláló 94 bri­gád közül eddig 39 nyette el a szocialista brigád cí­met. Az eredményes jő muri- ' kának, a brigádmozga- tomnak nagy szerepe vari a termelékenység állandó emelkedésében. 20 év alatt a telje? termelés értéke — az 1970. évi tervszámokat alapul véve — több mint tizenhétszeresére, a jelen­leg már 241 mérnököt és 250 technikust is számláló - ósszlétszám viszont csu­pán nem egészen ötszörö­sére emelkedett. Ez azt je­lenti, hogy a termelékeny­ség évente átlag 8 száza­lékkal növekedett. A további fejlődés biz­tosítéka á ma már össze­sen több mint ezer dolgo­zóból álló törzsgárda, melynek tagjai közül 51 2(5 éve, 181 15 éve. 304 10 évé. 495 5 évé dolgozik a vállalatnál. Á gyár vezetői jelentős összegeket költenek á szo­ciális és kulturális intéz­mények létesítésére. Böl­csőde. strand, vízi sportte­lep. kultúrház és balatoni nyaralás áll a dolgozók, illetve családjuk rendel­kezésére. A KISZ véd­nöksége alatt épült a gyá­ri lakótelep, amélyríék öt épületében 90 modern la­kást adtak át a dolgozók-- nak. (—) ­EMG—810 és 830 típusjelű elektronikus digitális számítógép t -• Gyors fejlődés

Next

/
Thumbnails
Contents