Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-25 / 173. szám

Korszerű gyártmányösszetétel A gyár megalakulásá­nak első éveiben a teljes készárutermelésnek mint­egy 85 százalékát a hír­adástechnikai mérőkészü­lékek tették ki. Annak el­lenére, hogy e termékcso­port kezdeti volumene az évek során több mint há­romszorosra növekedett, részaránya 1969-ben — az előretörő új profilágak következtében — az össz­­termelésnek már csak kb. 50 százalékát képezte. Két évtized alatt — többször is korszerűsített változatban — egyedül az EMG—1341 ORTVOHM üzemi csővoltmérőkből összesen kb. 25 000 dara­bot vett át a kereskede­lem. A különböző elektro­­nikus voltmérők jelenleg mintegy tízféle változat­ban készülnek, és mara­déktalanul kielégítik­­ az elektronikus, illetve elekt­romos laboratóriumok és üzemek igényeit. A villamos mennyisé­gek mérésére szolgáló ké­szülékekkel szemben ma­napság támasztott pontos­sági követelmények kielé­gítésére fejlesztette ki a vállalat a digitális mérő­­műszercsaládot, melynek tagjai sorába tartozik pél­dául az egyenfeszültséget 0,01 pontossággal mérő elektronikus műszer és a teljesen univerzális volt­mérő is. A kezdetben évi 100— 150 db-os sorozatban gyár­tott katódsugárcsöves osz­cilloszkópok üzemi frek­venciahatára 100 kHz volt. A­­jelenlegi oszcilloszkó­pok 0—45 MHz frekven­­ciatartomány­ban használ­hatók, a gyártott mennyi­ség átlagosan évi 3000 da­rab. A katódsugár oszcillosz­kópok konstrukciós meg­oldását illetően jelentős változást hozott a plug-in (cserélhető előerősítő) rendszer bevezetése. Ez a ré­egoldás az alapvető al­kalmazási lehetőségek kö­rének bővülése mellett módot nyújtott arra is, hogy a felhasználó a szükséghez képest gazda­ságosan kiegészíthesse és speciális vizsgálatok, mé­rések elvégzésére is alkal­massá tegye a készüléket. A közelmúltban hozta piacra az EMG a kis mé­retű TRANSISCOPE tran­zisztorált oszcilloszkóp­­családot. Az impulzusgenerátorok közül az utóbbi idők egyik legkeresettebb terméke az EMG—1157 típusszámú modulrendszerű cserélhe­tő áramköri egységekkel rendelkező, nemzetközi vi­szonylatban is a legkor­szerűbbek közé tartozó impulzusgenerátor. ­­­• Húszéves az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára Húsz esztendővel ezelőtt mindössze néhány tucat munkás és mérnök vál­lalta magára a feladatot, hogy az ak­kortájt már önálló iparággá fejlődött hazai műszeripar keretein belül megte­remtse a korszerű elektronikus mérőké­szülékek gyártásának alapját. Az újon­nan létesülő vállalat a hosszabb ideje üresen álló újpesti Baeder-féle szappan­gyárban kapott hajlékot. A gyár alapításának időpontja 1950 július 1. neve Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyára. Feladata az addig elszór­tan, nagyobbára egyedi darabokként ké­szített elektronikus mérőműszerek gyár­tásának központosítása és a világpiacon is­­versenyképes, sorozatgyártásra alkal­mas készüléktípusok kifejlesztése. Az új gyár magva az Orion Rádió és Villam­­ossági Vállalat egyik önálló üzemegysége, a rádiótechnikai bemérő­műszereket tervező és gyártó részleg volt. Ugyanakkor az EMG-hez csatoltak még két kisebb üzemet,­ amelyek a ka­tódsugárcsöves oszcilloszkópok és a hír­adástechnikai rezgő- és szűrőkristályok gyártásával bővítették a vállalat meg­lehetősen szerény kezdeti gyártmányvá­lasztékát. Alig egy év elteltével, 1951 első felé­ben már nyolc telephelyen folyt a gyár­tás. Azonban ezek együttesen sem biz­tosították a racionális és gazdaságos ter­melés kialakításához szükséges produk­tív alapterületet, ugyanakkor az egy­mástól távol fekvő telephelyek irányí­tása, munkájuk koordinálása mind ne­hezebb szervezési problémák elé állítot­ta a gyárvezetést. A növekvő nehézségek megoldására 1951-ben kijelölték az új telephelyet és Budapest XVI. kerületében, a sashalmi Cziráky utcában 1952. augusztus 21-én megindult az építkezés. Egy évvel ké­sőbb készen állt az első nagy szerelő­csarnok, amelyik körül azután sorra ki­épültek a végül egyetlen összefüggő komplexumot alkotó épületek. A gyártóterület bővülé­sével együtt nőtt, szélesed­e­dett a gyártmányválasz­ték és a termelési érték. Ezzel szükségszerűen együtt járt a munkások és alkalmazottak létszámá­nak gyors növekedése. Mégis súlyos gondokat okozott a szakemberhiány. A vállalat maga gondos­kodott róla, hogy a válla­laton belül szervezett tan­Exportvolumen A következő öt eszten­dőt az elért eredmények megszilárdítása, egy jelle­gében végleges gyártási profil kialakítása, a Ma­gyarországon addig nem gyártott termékek beveze­tésének előkészítése, az export növelése jellemez­­te. Gyors fejlődés folyamokon szakmérnökö­ket és szakmunkásokat képezzenek ki. Ezek a szakemberek gyorsan be­kapcsolódhatnak a napi termelőmunkába, az új gyártmányok kifejleszté­sébe. Érdemes összehasonlí­tani az első öt év, 1951 ja­nuárja és 1955 decembere közötti időszakban elért eredményeket. A gyár­­törzsgazdája, a több száz műszaki és ügy­viteli szakember munká­ját dicséri, hogy az egyre nagyobb választékban és mennyiségben gyártott korszerű tradicionális hír­adástechnikai mérőkészü­lékek mellett az EMG 1960-ban — a szovjet AN­TONOV-programhoz kap­csolód­va — megkezdhette a diagnosztikai célokat szolgáló elektronikus or­vosi vizsgálókészülékek sorozatgyártását. 1963 és 1965 a gyár strukturális felépítésére is kiható jelentős válto­zásokat hozott. 1963-ban az EMG-hez csatolták az esztergomi ,,Relé"-gyárat és ugyanakkor — iparpo­litikai szempontból indo­koltan — más vállalat vet­te át a híradástechnikai kristályok gyártását. A gyártási profil továb­bi tisztítása révén 1965- ben a nukleáris készülé­kek gyártása is elkerült a vállalattól. A fejlődés üte­me évről évre ugrássze­rűen gyorsult. Meggyő­zően bizonyítják ezt az el­múlt 20 esztendő eredmé­nyeiről tanúskodó adatok. A digitális frekvencia- és időmérők (DFT-mérők) közül sokoldalúságával ki­emelkedik az EMG—1646 típusú készülék, amely közvetlenül 0—100 MHz, átalakítóval pedig 3.1 GHz frekvenciáig alkalmazható frekvenciamérésre. A 9 számkijelzős készülék fel­bontóképessége 10 i­s. sta­bilitása 1,10—3. A 60-as évek kezdete óta szakadatlanul fejlődik és tavaly az össztermelés­nek már mintegy a 25 szá­zalékára emelkedett a be­tegség-megállapítás (diag­nosztika) és a gyógyászat terén elterjedten alkalma­zott orvosi készülékek gyártása. Rövid idő alatt Nem egészen tíz év alatt jutottak el a digitális technika legegyszerűbb szerkezeti elemétől, az elektronikus logikai áram­köri sorozatok gyártásá­nak bevezetésétől a köze­pes teljesítményű elektro­nikus digitális számítógé­pek építéséhez. 1962-ben kezdték gyártani A digitá­lis vezérlő- és szabályozó­­rendszerek, adatfeldolgo­zó berendezések építésére alkalmas EDS—1000 soro­zat áramköri kártyáit, me­lyeket egy fejlesztett vál­tozat, a szintén germá­­ni­um félvezetőkkel szerelt EDS—4000 STATOMAT logikai áramköri sorozat követett. A növekvő követelmé­nyek azonban a szilí­cium félvezetőkkel épített áramköri kártyák kifej­lesztését igényelték, így került sor a gyakorlatilag minden igényt kielégítő, jelenleg is nagy mennyi­ségben gyárt­ott EDS—8000 MTNICARD és az EDS— 2000 MICROCARD soro­zatok, valamint ezek rendszerbe való építését megkönnyítő rack-dobo­­zok és tápegységek forga­lomba hozatalára. A logikai áramkörök gyártása és fejlesztése so­rán szerzett tapasztalatok alapot teremtettek ahhoz is, hogy a kollektíva ösz­­szetettebb digitális készü­lékek gyártására vállal­kozhassak. Az EMG 1964- ben kezdte meg a HU­NOR számítógépcsalád fejlesztési munkáit és 1966 folyamán már sorozatban gyártotta a négy alapmű­veletet végző és 13 szám­jegy kijelzésű HUNOR— 131 elektronikus asztali számológépet. A HUNOR számológépek ismertek és kedveltek a külföldi pia­cokon is. Alig kerültek forgalomba az első elekt­ronikus asztali számológé­pek, a fejlesztő­ laborató­riumokban már alakot öl­tött egy sokoldalúan al­kalmazható elektronikus digitális számítógép terve. Az elektronikus számí­tógépek kezdetben óriási mennyiségű elektroncsö­vet tartalmaztak, minek következtében ezeknek az ún. első generációs gépek­nek a mérete és energia­­fogyasztása igen nagy volt. Az elektroncsövek tranzisztorokkal való pót­lása révén születtek meg a félvezetős második ge­nerációs gépek. Ezek so­rába illeszkedett a konst­ruktőrök elgondolása szó­ismertté vált az EMG— 4500 elektrokardiográf­­család, melynek egyik leg­újabb tagja a szilícium planár tranzisztorokkal felépített, teljesen tran­zisztorált, egycsatornás kivitelű EMG—4561. A hordozható, hálózatról és akkumulátorról egyaránt működtethető készülék hőírós galvanométerrel rögzíti az ismert EKG-el­­vezetések regisztrátumait. Kis súlya és egyszerű fel­építése folytán jól hasz­nálható kórtermekben, sőt, mentőautókban is. 1964-ben az ideg- és el­­megyógyászat elektrofi­­ziológiai vizsgálatainál a tudományos elemzéshez és mint a tervezett közepes sebességű és teljesítményű EMG—830. 1965-ben vette kezdetét az EMG—830 prototípusá­nak építése. A feszített fejlesztési munka eredmé­nyeként 1968-ban elké­szült a nullszéria és tö­méntelen nehézséget le­küzdve 1969-ben már megrendelésre gyártotta az EMG, a tetszetős kül­sejű, megbízhatóan mű­ködő számítógépeket. Az önként vállalt és si­keresen megoldott feladat szinte azon nyomban új feladatot állított a válla­lat szakemberei elé. Ugyanis azokon az alkal­mazási területeken, ahol a műveleti sebességet és a memória befogadókapaci­tását illetően az adott szá­mítások elvégzése nem tá­maszt nagyobb követel­ményeket, a második ge­nerációs EMG—830 előre­láthatóan még hosszú ideig maradéktalanul ki fogja elégíteni az igénye­ket. Azonban ha az EMG nem akar lemaradni a számítógépek gyártása te­rén világszerte vetélkedő gyárak versenyében, ak­kor nincs más választása, mint a lehető legrövidebb időn belül piacra hozni egy harmadik generációs, integrált áramkörökkel épített típust. Ennek önálló kifejlesz­tése azonban megenged­hetetlenül sokáig tartana. Ezért a Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal egyetértésben a diagnosztikához szüksé­ges elektroenkefalográfok gyártásának bevezetésével ismét új termékcsoporttal bővült a gyártmányvá­laszték. A 10—14—18­ csa­­tornás készülékek minden igényt kielégítenek. Ehhez 3 termékcsoporthoz tar­toznak az elektroenkefa­­lográf vizsgálatoknál se­gédeszközként alkalma­zott fotó- és fonoszimulá­­torok is. Az 1968. évi Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­ron mutatta be a vállalat a BIOKOMB—5 típusú, 54­2 csatornás kombinált elektronikus szívvizsgáló berendezést, amely­­ el­nyerte Budapest Fővá­ros Nagydíját. — az EMG javaslatára — megadta az engedélyt a francia CN­ Vállalat által gyártott 10010 típusjelű, a kisgépek kategóriájába tartozó harmadik generá­ciós számítógép licencé­­nek a megvásárlására. Az új elektronikus digitális számítógép, az EMG—810 főbb műszaki adatai: 4 K­byte-től 64 K­byte-ig bő­víthető ferritgyűrűs ope­ratív memória. író-olvasó Az Elektronikus Mérő­­készülékek Gyára 1967 vé­géig a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeri­pari igazgatóságához tartozott. 1968. január 1. óta pedig a Magyar Műszeripari Egyesülés tagja. Fennál­lása óta egy ízben elnyer­te a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, öt­ször lett ék­szem és három alkalommal kapott mi­niszteri elismerést. Magas állami elisme­résben részesültek a gyár dolgozói: a Haza Szolgálatáért ér­demérem arany fokozatá­­nak birtokosa 1; a Szocia­lista Hazáért érdemérem birtokosa 1; a Munka Ér­demrend arany fokozatá­nak birtokosa 2; a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­nak birtokosa 4; a Munka Érdemrend bronz fokoza­tának birtokosa 2; a Szo­cialista Munkáért érdem­érem birtokosa 3; honvé­delmi emlékérem birtoko­sa 2; miniszteri elismerő oklevelet kapott 7 dolgozó. Aranyéremmel kitünte­tetett kiváló feltaláló 10; ezüstéremmel kitüntetett kiváló feltaláló 2; arany­éremmel kitüntetett ki­váló újító 7; ezüstérem­mel kitüntetett kiváló újí­tó 5; bronzéremmel kitün­­tetett kiváló újító 14; a gépipar kiváló dolgozója 27; kiváló dolgozó 823 van a gyárban. Szépen alakul a brigád­­mozgalom is. Az első bri­ciklus 1 us, adatátvitel us byte. A géphez on­ line írógép és különféle telje­sítményű lyukszalagperi­­fériák, mágneses háttér­memóriák, kártyaperifé­riák és sörnyomtatók csat­lakoztathatók a legkülön­félébb alkalmazásokhoz szükséges kiépítések meg­­valósítására. A kapott do­kumentáció honosítása már folyamatban várt, és ennek alapján ez év vé­géig elkészülnek az EMG—810 első mintapél­dányai. A gyártmányválaszték állandó bővülése, és ezzel összefüggésben a különfé­le készülékekben alkal­mazott elektronikus ele­­­­mek — ezek közül is első­sorban az aktív szerkezeti elemek — változása mind újabb és újabb gyártás­­technológiák bevezetését követelte. Egyik legjelen­­­­tősebb, a termelékenység növekedésére közvetlenül kiható ilyen új technoló­gia volt a nyomtatott áramkörök alkalmazásá­val együtt a közelmúltban bevezetett hullámforrasz­­zasztás, amit most a nagy pontossági követelménye­ket támasztó több rétegű, nyomtatott áramkör tech­nológia bevezetése követ, gádok 1965-ben alakultak meg. A jelenleg összesen 930 tagot számláló 94 bri­gád közül eddig 39 nyerte el a szocialista brigád cí­met. Az eredményes jó munn­­­­kának, a brigádmozga­­lomnak nagy szerepe vann a termelékenység állandó emelkedésében. 20 év alatt a teljes termelés értéke — az 1970. évi tervszámokat alapul véve — több mint tizenhétszeresére, a jelen­leg már 241 mérnököt és 250 technikust is számláló­­ összlétszám viszont csu­pán nem egészen ötszörö­sére emelkedett. Ez azt je­lenti, hogy a termelékeny­ség évente átlag 8 száza­lékkal növekedett. A további fejlődés biz­tosítéka a ma már össze­sen több mint ezer dolgo­zóból álló törzsgárda, melynek tagjai közül 51 2­5 éve, 181 15 éve, 304 10 éve, 495­5 éve dolgozik a vállalatnál. A gyár vezetői jelentős összegeket költenek a szo­ciális és kulturális intéz­mények létesítésére. Böl­csőde, strand, vízi sportte­lep, kultúrház és balatoni nyaralás áll a dolgozók, illetve családjuk rendel­kezésére. A KISZ véd­nöksége alatt épült a gyá­ri lakótelep, amelyr­ék öt épületében 90 modern la­kást adtak át a dolgozók­­­nak. (—)­­ Harmadik generációs számítógépek Kiváló dolgozók — magas termelékenység A gyár központi épülete 1951 1955 V °o Gyártott készüléktípusok száma 20 55 Teljes termelési érték 100 231 Munkások és alkalmazottak száma­­ 100 152 Jon 523 HUNOR" elnevezésű, elektronikus asztali számológép EMG—810 és 830 típusjelű elektronikus digitális számítógép

Next