Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-16 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 16. SZERDA . intézet •) '­QffW#T Több mint ötven százalékkal nő a szovjet—magyar árucsere-forgalom Moszkvában aláírták a tervegyeztetési tárgyalások jegyzőkönyvét Hável József, az MTI moszkvai tudósítója je­lenti. A szovjet fővárosban kedden véget értek az 1971 — 1975-ös időszakra vo­natkozó magyar—szovjet népgazdasági tervegyezte­tési tárgyalások. Az erről szóló jegyzőkönyvet a Szpiridinov-palotában Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke írta alá. A népgazdasági terv­egyeztetési jegyzőkönyv­vel együtt Párai Imre és J­yi­kolaj Bajbakov meg­állapodást írt alá a kar­ton, az azbeszt, a foszfor­tartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésében megvalósu­ló együttműködésről is. Ezt követően Lévárdi Fe­renc nehézipari miniszter és Leonyid A. Kosztandov vegyipari miniszter kéz­jegyével látta el a tíz év­re szóló olefin kémiai együttműködési egyez­ményt. A tervegyeztetés eredmé­nyeképpen a magyar és a szovjet küldöttség megha­tározta a gazdasági együttműködés alapvető irányait a következő öt­éves tervidőszakra. Szá­mos népgazdasági prob­léma megoldására intéz­kedéseket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések a többi között a két ország erőinek és eszközeinek egyesítésén, valamint a kölcsönösen előnyös koo­peráción és szakosításon alapulnak. A tárgyalások folyamán egyeztették a gépek és berendezések, köztük komplett berendezések, továbbá a villamos ener­gia, a fűtőanyag, a leg­fontosabb nyersanyagok és alapanyagok, közszük­ségleti, ipari és élelmi cikkek kölcsönös szállítá­sát . Mindez biztosítja azt, hogy a szovjet—magyar árucsere-forgalom 1970— 1975-ben az előző öt esz­tendőhöz képest több mint ötven százalékkal emelkedték. A kölcsönös szállítások összértéke 1971 és 1975 között mintegy kilencmilliárd rubel lesz. A kölcsönös szállítások egyeztetett összértéke ala­pul szolgál kereskedelmi egyezmény előkészítésé­hez, valamint a két or­szág más gazdasági meg­állapodásaihoz az 1971— 1975-ös időszakra vonat­kozóan. A tárgyalófelek hang­súlyozták, hogy az 1971— 1975. évi tervek egyezte­tése elősegíti a szovjet— magyar integrációs folya­matok fejlődését, a KGST 23. (rendkívüli) és 24. ülésszaka határozatainak konkrét megvalósítását. A jegyzőkönyv ünnepé­lyes aláírásakor Nyikolaj Bajbakov és Párdi Imre beszédet mondott. Bajbakov a többi kö­zött hangsúlyozta: a szo­cialista országokkal való gazdasági együttműködés kérdéseinek mi különös jelentőséget tulajdoní­tunk és irányadónak te­kintve pártunk határoza­tait, azt a jövőben is fej­leszteni és mélyíteni fog­juk. Úgy véljük, hogy az egyes gazdasági problé­mák megoldása — az ér­dekelt országok erőfeszí­téseinek és eszközeinek egyesítése útján — elő fogja mozdítani az integ­rációs folyamatok további fejlődését a szocialista közösség keretében. Pél­daként szolgálhat a most aláírt együttműködési egyezmény. Válaszbeszédében Párdi Imre egyebek között kije­lentette: a mostani tár­gyalásaink során közel három évi munka ered­ményét foglaltuk össze és rögzítettük az általunk aláírt okmányban. Öröm­mel és megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy az elvégzett munka, amelyet a nagy fokú igényesség, a gazdasági realitások szám­bavétele jellemzett és mindvégig áthatott a pro­letár internacionalizmus, a testvéri megértés és őszinteség szelleme, igen jelentős eredményeket hozott. Az elért eredmé­nyekben nagy szerepe volt pártjaink és kormá­nyaink vezetői legmaga­sabb szinten lefolyt talál­kozóinak. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Kedd este, magyar , idő szerint 20 óra 30 perckor megnyílt az ENSZ-köz­­gyűlés 25., jubileumi ülés­szaka New Yorkban. Az ülésszakot Angie Brooks asszony, Libéria ENSZ- képviselője, az előző ülés­szak elnöke nyilvánította megnyitottnak. Az ülés­szak előreláthatólag de­cember 15-ig tart. A budapesti pártbizottság küldöttségének prágai látogatása a­ rosi pártbizottság első tit­kára vezet, prágai tartóz­kodásának második nap­ján látogatást tett a CSKP városi bizottságá­­nál. Az elvtársi beszélgetés során Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a pártbizottság ve­zető titkára ismertette a magyar delegációval a prágai szervezet jelenlegi feladatait, továbbá az üze­mekben, főiskolákon és a tudományos intézmények­ben végzett munka ta­pasztalatait, a tagkönyv­­csere eredményeit. A budapesti delegáció ezután megtekintette az épülő új televízió-stúdiót, majd Prága negyedik ke­rületének életével ismer­kedett A budapesti városi párt­­bizottság küldöttsége, me­lyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a fővá­ Budapesten tartja kongresszusát a DÍVSZ Október 26. és novem­ber 5-e között Budapes­ten tartja VIII. jubileumi kongresszusát a Demok­ratikus Ifjúsági Világ­­szövetség. Ekkor ünnepli a világ minden tájáról érkező 700 küldött — köz­tük hazánk delegátusai is — a DÍVSZ fennállásá­nak 25. évfordulóját. A DÍVSZ ma már száz­nál több ország csaknem 250 ifjúsági szervezeté­nek százmillió fiatalját tömöríti soraiban. Tagjai között ott vannak a vi­­lág legjelentősebb de­mokratikus haladó ifjú­sági szervezetei. Állást foglalt minden jelentős nemzetközi kérdésben, számos világméretű ak­ciót szervezett és tevé­kenysége szorosan össze­fonódott a világ ifjúsága legszélesebb tömegeinek alapvető érdekeivel. Val­lotta és vallja, hogy az egység, a közös harc biz­tosítja a békéért küzdő erők sikereit az egész vi­lágon. Akcióik közül ki­emelkedik a vietnami vi­lágkampány, az arab né­pekkel való szolidaritási mozgalom és az afrikai felszabadítási mozgalom­nak nyújtott támogatás. Több szocialista ország, köztük hazánk követke­zetes és aktív közremű­ködésének eredménye­képpen a DÍVSZ lénye­gében jó politikai felté­telek között készül a kongresszusra. Elkészült a szövetség politikai programtervezete. A ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom aktívan részt vállal a DIVSZ politikai programjának kialakítá­sában, valóra váltásában. Megkezdődtek a magyar-csehszlovák tárgyalások Jan Marko Budapestre érkezett Péter János külügymi­niszter meghívására ked­den délelőtt hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba érkezett Jan Marko cseh­szlovák külügyminiszter és felesége. •­ Fogadásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megje­lent Péter János külügy­miniszter és felesége, va­lamint Paja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Vince József hazánk prágai nagyköve­te és Frantisek Dvorsky, csehszlovák nagykövet is. Péter János külügymi­niszter kedd délután hi­vatalában fogadta Jan Markót. A szívélyes han­gú találkozó után a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. Az elvtársi légkörben leza­jlott megbeszélésen magyar részről részt vett Péter János, Vince Jó­zsef, hazánk prágai nagy­követe, Barity Miklós, a Külügyminisztérium cso­portfőnöke, dr. Bányász Rezső, Matusek Tivadar és Perczel László, a Kül­ügyminisztérium főosz­tályvezetői, Uranovicz Imre és Szentesi Antal, a Külügyminisztérium munkatársai, csehszlovák részről Jan Marko kül­ügyminiszter, Frantisek Dvorsky, Mecislav Jab­­lonsky, a miniszter titkár­ságának vezetője, Zdenek Litavsky, a külügyminisz­térium titkárságának munkatársa, Peter Brud­­nak, a külügyminiszté­rium osztályvezető-helyet­tese, Oldrich Mohelsky nagykövetségi tanácsos és Vladimir Trojan magyar előadó. Este a két külügymi­niszter és a két tárgyaló delegáció tagjai a Vörös Csillag Szállóban közös vacsorán vettek részt. Klára Markova, a cseh­szlovák külügyminiszter felesége kedden látogatást tett Péter Jánosnénál. A látogatásra elkísérte Vin­ce Józsefné és Zlatk­a Dvorská. (MTI) A két külügyminiszter és a kíséretükben levő külügyi tisztviselők kedd délutáni első megbeszélé­se mintegy három óra hosszat tartott. A tárgya­lásokat a szívélyes barát­ság és a kölcsönös biza­lom jellemezte. A két külügyminiszter a két ország közti kapcsola­tok áttekintése során rá­mutatott arra, hogy az utóbbi időben sok jelentős találkozásra került sor a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és ál­lami vezetői között. Külö­nösen fontosak voltak Ká­dár és Husák elvtárs ta­lálkozásai, Fock elvtárs csehszlovákiai látogatása. A két ország vezetői gyak­ran találkoznak nemzet­közi tanácskozásokon is. Péter János kapcsola­taink fejlődésének jelen­tős eseményeként értékel­te Jan Marko mostani lá­togatását, amely új lehe­tőségeket nyit együttmű­ködésünk további fejlesz­tésére, bővítésére. Mind a Magyar Népköztársaság, mind a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság arra törekszik, hogy a közös szocialista célok szolgála­tában a legszorosabban együttműködve, hozzájá­ruljon a szocialista orszá­gok erősödéséhez, a nem­zetközi haladás és a béke megszilárdításához. A csehszlovák külügy­miniszter tolmácsolta a csehszlovák nép, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és kormánya ba­ráti üdvözletét. Hangsú­lyozta, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság az élet minden terü­letén tartós, szilárd baráti kapcsolatok építését te­kinti feladatának a testvé­ri szocialista országokkal. A két külügyminiszter ezt követőleg részletesen át­tekintette a két ország közti politikai, gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok széles körét. A tárgyalások folytatód­nak. (MTI) Sztrájkba lépett a General Motors 344 ezer dolgozója Amerikai vasutas-szakszervezetek sztrájkfelhívása Köves Tibor, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: kedden 0 órától kezdődően sztrájkba lé­pett a General Motors 344 000 dolgozója, miután szakszervezetük, az UAW, az egyesült autóipari dol­gozók vezetőinek hétfőn éjfélig sem sikerült meg­egyezésre jutni a mun­káltatókkal 54 napja folytatott bértárgyaláso­kon. Ezzel egyidejűleg négy amerikai vasutasszak­szervezet is sztrájkfelhí­vást adott ki, azonban a vasutaknak az utolsó pil­lanatban megszerzett szö­vetségi bírsági végzéssel sikerült a félmillió dol­gozót érintő sztrájkot szeptember 23-ig elha­­lasztatnia. A sztrájkfel­hívás így is zavarokat okozott a közlekedésben, mert a tiltó rendelkezés már nem ért el időben mindenhova, s bizonyos vonalakon beszüntették a munkát. A vasutassztráj­kot illetően lehetségesnek tartják, hogy a bírósági halasztás lejárta előtt Ni­xon elnök élni fog azzal a jogával, hogy további 60 napra betiltsa a sztrájk megkezdését. Az autóipari sztrájk­­felhívás nyomán keddre leállt a General Motors minden üzeme az Egye­sült Államokban és Ka­nadában, összesen 119 üzem bénult meg 18 ál­lamban és 69 városban. A szakszervezet az inf­lációval lépést tartó ma­gasabb béreket és az 1967-ben megállapított „bérplafon” megszünteté­sét követeli, továbbá ked­vezőbb nyugdíjfeltétele­ket a 30 éve dolgozó idő­­sebb munkásoknak. Az autóipar — a General Motors, a Chrysler és a Ford —, azonban hallani nem akar a bérplafon el­törléséről és a követelt béremelésnek mindössze a felét ajánlja. A csupán egy céget, a legnagyobb autóipari vál­lalkozást, a General Mo­­tors-t érintő sztrájk cél­ja, amint Leonard Wood­cock, az UAW elnöke mondotta, hogy megtör­jék a „három nagy” egy­ségfrontját. Az akció ál­talános vélemény szerint beleillik abba az új szak­­szervezeti stratégiába, amelyet az UAW a néhai Walter Reuther vezetésé­vel kezdeményezett, ami­kor kivált a sztrájkhar­cot „elavult és szükség­telen” módszernek tekin­tő AFLACIO szakszerve­zeti szövetségből. OLDAL Napirenden.­ az ifjúsági törvény.....................3 Asszonyok „menetrendje"..............................3 Mit mond a paragrafus?..................................4 A Belkereskedelmi Minisztérium fellép az áremelési törekvések ellen .... 8 Közös közlemény a SZOT és a CGT küldöttségének megbeszéléseiről Gáspár Sándor vezetésével hazaérkezett a magyar delegáció Hazaérkezett Franciaországból a SZOT küldöttsége, amely Gáspár Sándor főtit­kár vezetésével, a CGT meghívásának tett eleget. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke, valamint a SZOT titkárságának tagjai fogadták. A küldöttség megbeszé­léseket folytatott francia testvérszerve­zetével országaik szakszervezeti mozgal­mának helyzetéről, az előttük álló fel­adatokról, valamint a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről. A két küldöttség megbeszéléseit az őszinte, elvtársias légkör jellemezte. A tárgyalások eredményeiről az alábbi kö­zös közleményt adták ki: A Magyar Szakszerve­zetek Országos Tanácsá­nak küldöttsége Gáspár Sándor főtitkár vezetésé­vel a CGT meghívására 1970. szeptember 7—15 kö­zött látogatást tett Fran­ciaországban. A küldöttség tagjai vol­tak: Gál László, a SZOT titkára, Mónus Gábor, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője, Sza­lay Ferenc, a Nemzetkö­zi Kapcsolatok Osztályá­nak munkatársa, valamint Pécsi Jánosné, a Magyar Szakszervezeti Szemle szerkesztője. A küldöttség megbeszé­léseket folytatott megyei és helyi szakszervezeti és üzembizottsági aktivisták­kal a párizsi körzetben és Provence-ban. A megbeszélések során a CGT képviselői tájé­koztatták a magyar kül­­­döttséget azokról a körül­ményekről, amelyek kö­zött a szakszervezetek Franciaországban a mo­nopoltőke uralma ellen, a dolgozók gazdasági és szo­ciális követeléseinek va­lóra váltásáért folytatnak. A magyar szakszerveze­tek küldöttsége tájékoz­tatta a CGT aktivistáit azokról a kérdésekről, amelyek a jelen időszak­ban a magyar dolgozók előtt felvetődnek az élet­­színvonal emelésével, a munkakörülmények meg­javításával, s a szocialis­ta társadalom építésében a szakszervezetek szere­pének fokozásával kap­csolatban. A CGT szövetségi iro­dája küldöttségével foly­­­tatott megbeszélések so­rán teljes nézetazonosság mutatkozott a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat érintő lényeges kérdések­ben. A két szakszervezeti központ kifejezte azt a közös akaratát, hogy to­vább munkálkodnak az európai szakszervezeti központok egymáshoz va­ló közeledésének megva­lósításán, tekintet nélkül azok nemzetközi szövet­séghez való tartozására. A SZOT és a CGT örömmel üdvözlik a Szovjetunió és az NSZK között az erőszakról való lemondást tartalmazó egyezmény megkötését, mint az európai béke­szerető erők sikerét és a nyugatnémet reakciós, há­borús párti körök vere­ségét. Ezzel létrejöttek az új feltételei az európai biztonsággal foglalkozó államközi konferencia lét­rehozásának, valamint an­nak, hogy még nagyobb erővel küzdjenek az NDK nemzetközi jogi elismeré­séért. A két szakszervezeti központ kifejezte a dol­gozók nyugtalanságát a legújabb közel-keleti fej­leményekkel kapcsolat­ban, amikor már a tűz­szünet létrejötte megnyit­hatta volna az utat a konfliktus békés rende­zése felé. Szolidaritásuk­ról biztosítják az izraeli agresszió sújtotta arab dolgozókat és népeket, támogatásukról biztosíta­nak minden olyan kezde­ményezést, amely a hábo­rú befejezésére irányul, a palesztin nép legális jo­gainak elismerése, az el­foglalt területek felsza­badítása, és Izrael Állam létezésének elismerése alapján. A két szakszervezeti központ a legszorosabban kapcsolódik az SZVSZ- hez és kifejezik azt a kö­zös akaratukat, hogy végrehajtsák a VII. Szak­­szervezeti Világkongresz­­szus határozatait, ame­lyek azt a célt szolgálják, hogy megvalósítsák a szak­­szervezetek közös frontjá­nak feltételeit. A Magyar Szakszerve­zetek Országos Tanácsá­nak küldöttsége és a CGT szövetségi irodájának kül­döttsége megbeszéléseik legnagyobb részét arra fordították, hogy kölcsö­nösen tájékoztassák egy­mást szakszervezeteik te­vékenységéről, a két or­szág sajátos körülményei között és azokról a kér­désekről, amelyek a szo­cialista építés során a szakszervezeti mozgalom koncepciójára és szere­pére vonatkoznak. Teljes nézetazonosság alakult ki a két központ között a korunk követel­ményeinek megfelelő szakszervezeti mozgalom kérdéseivel kapcsolatban. A két küldöttség öröm­mel állapította meg, hogy a hagyományossá vált ba­ráti együttműködés alap­ján tovább fejlődnek a francia és a magyar szakszervezetek kapcsola­tai. A küldöttségek kifejez­ték azt az akaratukat, hogy még szorosabbra fűzik ezt a testvéri együttműködést, hozzájá­rulva ezzel is a nemzet­közi munkásmozgalom egységének helyreállításá­hoz, a magyar és francia munkásosztály barátságá­nak erősítéséhez. Párizs, 1970. szeptem­ber 14. A CGT részéről: BENOIT FI­ACHON elnök, GEORGES SEGUY főtitkár, A SZOT részéről: Gáspár Sándor főtitkár. )

Next