Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-16 / 217. szám

A Varsói Szerződés tagi állam­ainak közös hadgyakorlata Berlinben hivatalosan bejelentették, hogy a Var­sói Szerződés országai egyesített haderői pa­rancsnokságának tervei alapján ez év őszén a Né­met Demokratikus Köz­társaság területén a szö­vetséges hadseregek kö­zös gyakorlatot tartanak. (MTI) HÍR MAGYAR AZ ATU­N­K „Waffenbrüderschaft”, „Fegyverbarátság­’ — ez lesz a fedőneve az NDK-ban a közeli hetekben sorra kerülő nagy, közös hadgyakorlatnak, amelyen a ma­gyar néphadsereg csapatai — hasonlóan a korábbi, közös gyakorlatokhoz — ezúttal is részt vesznek. Az alkalom ilyen értelemben nem első, de a színhely igen: ez az első eset, hogy néphadseregünk alakulatai az NDK földjén vizsgáznak felkészültségből, a kor­szerű haditechnika alkalmazni tudásából, a legkor­szerűbb harceljárások területén szerzett jártassá­gukból. A ,,Fegyverbarátság’" manőver megfelel a Varsói Szerződés egyesített erői továbbfejlesztését szolgáló budapesti határozat szellemének, s feladata, hogy a szövetséges katonai erők integrálódásának jelenlegi, a korábbinál magasabb fejlettségét híven felmérje. A Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől kapott infor­mációnk szerint csapataink részvétele a gyakorlatokon önmagában is demonstrálja a szocialista országok védelmi szerződése iránti fegyverbaráti hűséget. Bíz­hatunk benne, hogy katonáink, mint minden eddigi közös hadgyakorlaton, ezúttal sem vizsgáznak rosz­­szul, együtt a testvér hadseregekkel és jól használják fel honvédelmünk és közös védelmünk érdekében az NDK-beli tapasztalatcserét. B. F. A paraguayi munkásvezetők szabadon bocsátását követeli a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége táv­iratot intézett Alfredo Stroessner tábornokhoz, a Paraguayi Köztársaság el­nökéhez, amelyben három és fél millió szervezett magyar dolgozó nevében azonnali szabadságot kö­vetel Divio Gonzales San­tander, Ireneo Averio és más bebörtönzött politikai és szakszervezeti munkás­nak. Stane Dolanc fogadta Kállai Gyulát Kállai Gyulát, az or­szággyűlés elnökét, aki szabadságának egy részét a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnökségé­nek meghívására Jugo­szláviában töltötte, kedden fogadta Stane Dolanc, a JKSZ ügyvezető elnöke. (MTI) Nixon Európába utazik Kedden, a Fehér Ház bejelentette, hogy Nixon elnök hivatalos látoga­tásra Londonba, Madrid­ba, Rómába és Belgrádba utazik. Az amerikai el­nök európai körútja so­rán ellátogat a Földközi­tengeri kikötőkben állo­másozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Washingtoni megfigyelők szerint a látogatás leg­fontosabb célja az Egye­sült Államok politikai és katonai jelenlétének hangsúlyozása a Földkö­zi-tenger és a Közel-Ke­let térségében. NEMZETKÖZI HÍREK • Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhe­lyettese kedden fogadta a Moszkvában tartózkodó dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztert. A Cyrus Eaton cleve­landi gyáros Cleveland melletti farmján találko­zott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök lá­nyával, Ludmilla Grisiani­­val és két szovjet tudós­sal, Mill­onsikovval, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnökhelyettesével és munkatársával, Igor Tohitalinnal; mindhár­man a Pugwash-értekezle­­ten vesznek részt. A Li Kuang-ju singa­­pore-i miniszterelnök ked­den, a szovjet kormány meghívására, hivatalos lá­togatásra Moszkvába ér­kezett.­­ A szovjet TASZSZ hírügynökség, valamint a spanyol EFE (Editorial Falange Espanola) hírügy­nökség vezérigazgatójának megállapodása értelmében a két hírügynökség rövi­desen irodát nyit Madrid­ban, illetve Moszkvában. Újabb négyhatalmi tanácskozás a közel-keleti helyzetről Izrael új állásokat épít ki a Szuezi-csatorna mentén A négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei a kö­zel-keleti válság politikai rendezését célzó erőfeszí­téseik sorában hétfőn is­mét tanácskozást tartot­tak. Házigazda ezúttal Sir Colin Crowe, Nagy-Bri­­tannia újonnan kinevezett állandó ENSZ-képviselője volt. Tájékozott források sze­rint a nagykövetek kife­jezésre juttatták aggodal­mukat a Jarring-misszió halogatása miatt. A Jar­ring vezette tárgyalások új­raf­el­vételének fő aka­dálya — mint ENSZ-kö­­rökben hangoztatták — továbbra is Izrael eluta­sító magatartásában kere­sendő. Az ENSZ-nagy­követek megállapodtak abban, hogy az amerikai Charles Yost szálláshelyén szep­tember 30-án ismét össze­ülnek. Helyetteseik a pén­teki nap folyamán talál­koznak; megbízatásuk — csakúgy, mint a nagykö­veteké — a Jarring-misz­­szió előmozdítása. A „négy nagy” tanács­kozó nagyköveteitől nem messze sor került az első külügyminiszteri szintű kapcsolatteremtésre a kö­zel-keleti válság ügyében. New Yorkba érkezett ugyanis Atallah jordániai külügyminiszter, s azon­nal felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt. Kairóban az Al Ahram keddi száma arról tett be­jelentést, hogy az ,,Egye­sült Arab Köztársaság to­vábbra is kapcsolatban áll Gunnar Jarringgal”. A lap egyúttal ismertette Riad egyiptomi külügyminiszter hétfőn elhangzott nyilat­kozatát, amely azzal vá­dolja az Egyesült Álla­mokat, hogy „befagyasz­totta Jarring küldetését”. A kairói Al Ahram köz­li, hogy az EAK birtoká­ban levő fényképfelvéte­lek szerint Izrael helyre­állította az egyiptomi tü­zérség által lerombolt Bar Dev-vonalat, és a Szuezi­­csatorna nyugati partjá­ról szabad szemmel is lát­ható erődítményeket épí­tett fel a keleti part tel­jes hosszában. Riad egyip­tomi külügyminiszter szeptember 4-én a kairói amerikai képviselet veze­tője, Donald Bergus elé tárta azokat a bizonyíté­kokat, amelyek szerint — az izraeli—amerikai vá­dakkal ellentétben — Iz­rael sértette meg a tűz­­szüneti megállapodást. Ugyanakkor Riad felszólí­totta az USA-t: bizonyít­sa be, hogy megfelelnek a valóságnak a tűzszünet megsértéséről szóló Egyip­tom ellen emelt vádak. Azóta 12 nap telt el — vá­lasz nélkül. Riad egyébként arról is tájékoztatta Donald Ber­­gust, hogy az EAK nem helyezett el új légvédelmi rakétákat a tűzszüneti zó­nában, s nem irányított oda új csapatokat. Az EAK tevékenysége megfe­lelt a tűzszüneti előírá­soknak, azaz nem terjedt túl az utánpótláson, a ki­képzésen és bizonyos csa­patáthelyezéseken a tűz­szüneti zónán belül. Az iz­raeli légierő ismert vesz­teségei azt bizonyítják, hogy az egyiptomi légvé­delmi rakéták már au­gusztus 8 előtt is ott vol­tak, ahol jelenleg találha­tók. Ammani fejlemények Továbbra is ellentmon­dó jelentések érkeznek a túszüggyel kapcsolatos fej­leményekről. A UPI am­mani keltezésű jelentése szerint a Palesztinai Népi Felszabadítási Front egyik szóvivője kereken tagad­ta, hogy „becsapták volna az ajtót a tárgyalások előtt”. Mint egy kedd dél­előtt megrendezett am­mani sajtóértekezleten ér­tésre adták, „nem fognak az idők végtelenjéig vár­ni”. A front különálló fel­tételeket szabott az illeté­kes kormányoknak. A mintegy 50 túszért cserébe a Palesztinai Népi Felszabadítási Front hét Svájcban, Nyugat-Német­­országban és Nagy-Bri­­tanniában fogva tartott harcosának, valamint az Izraelben őrzött PNFF- gerillák közül többeknek szabadon bocsátását köve­teli. A párizsi Figaro keddi száma interjút közöl Husszein királlyal. A jor­dániai uralkodó a lap am­mani tudósítója előtt „az arab világ szégyenének” minősítette a repülőgép­­rablásokat. Nyilatkozott a túszügy­ben U Thant ENSZ-főtit­­kár is. Véleménye sze­rint „a repülőgéprablókat nemzetközi bíróság elé kellene állítani, tekintet nélkül nemzetiségi hova­tartozásukra és politikai felfogásukra”. A Palesztinai Népi Fel­szabadítási Front röplapo­kon szólította fel a meg­szállt gázai övezet és Ciszjordánia lakosságát, hogy csütörtökön általá­nos sztrájkkal tiltakozzon a több mint 450 arab la­kos őrizetbe vétele ellen. Jeruzsálem több pontján találtak ilyen értelmű röp­lapokat. Az izraeli ható­ságok azt állítják, hogy a kikérdezés után már csak­nem 90 letartóztatottat szabadon bocsátottak. Jól tájékozott körök úgy tud­ják, hogy a letartóztatott arabok közül százötvenen még hétfőn éhségsztrájkot kezdtek. Hétfő este Ammanban ülést tartott a jordániai kormány és a Palesztinai ellenállási szervezetek központi bizottságának képviselőiből alakult bi­zottság. A négyórás ta­nácskozáson részt vettek az Arab Liga tagországai­nak közvetítéssel megbí­zott diplomatái is. Az ammani rádió szerint mind a jordániai kormány, mind a központi bizottság meg­erősítette abbeli szándé­kát, hogy tiszteletben tart­ja a tűzszünetet és a jú­lius 10-i megállapodást. A hazafias erők harci sikerei Indokínában Minden jel­­ szerint csú­fos kudarccal végződött a Phnom Penh-i kormány­csapatok eddigi „legna­gyobb arányú” offenzívá­­ja. A Lon-Nol hadsereg vezetősége elismerte, hogy a Phnom Penh-től 83 ki­lométerrel északra levő Tang Kauk város birtok­lásáért vívott harcokban a kormánycsapatok két nap alatt száznegyven embert veszítettek. Egy­úttal közölte azt is, hogy a súlyos veszteségekre való tekintettel kénytele­nek kivonni a város ke­leti részeibe hatolt kor­mánykatonákat. A város meghódítására csak az­után tesznek újabb kísér­letet, ha sikerül pótolni az eddig elszenvedett veszteségeket. A DNFF rádióadója kedden beszámolt a ha­zafias erők által az indo­kínai térségben legutóbb elért sikerekről. Kambodzsa: a szeptem­ber 1-től szeptember 5-ig terjedő időszakban a kambodzsai felszabadí­tó hadsereg egységei Krek térségében táma­dást intéztek a dél­vietnami intervenciós csapatok ellen. Négyszáz­nyolcvan ellenséges kato­nát megöltek, 73 katonai járművet, köztük 67 pán­célozott autót megsemmi­sítettek. Szeptember 11- én Sway Rieng-ben a fel­szabadító hadsereg oszta­gai rajtaütésszerű táma­dást intéztek a dél-viet­nami zsoldoskatonák el­len. Negyven ellenséget megöltek, köztük egy szá­zad parancsnokát is. Laosz, a Patet Lao hangja szerint a laoszi népi hadsereg az esős év­szak első három hónapja során 4400 ellenséges ka­tonát tett harcképtelenné. 2000 különböző fegyvert és 10 lőszerraktárat meg­semmisített. A tüzérségi egységek 49 ellenséges repülőgépet lőttek le. Dél-Vietnam: szeptem­­­ber 7-től szeptember 8-ig a felszabadító erők Tra Bong térségben általános támadást indítottak és az egész körzetet elfoglalták. A körzet katonai pa­rancsnokát és helyettesét harcban megölték. Egy ellenséges zászlóaljat, öt szakaszt, számos rendőrt, parancsnokot és katonai tanácsadót harcképtelen­né tettek. Tra Bong székhelyén a felszabadító erők négy ellenséges századot sem­misítettek meg, parancs­nokuk életét vesztette. Egyidejűleg a DNFF egy­ségei megtámadták Tra Bong repülőterét is, meg­semmisítve két amerikai repülős­ szakaszt. A fel­szabadító egységek ösz­­szesen egy zászlóaljat és egy századot és 7 sza­kaszt tettek harcképte­lenné, 600 ellenséges ka­tonát foglyul ejtettek, 18 katonai járművet, vala­mint egy ágyút tönkre­tettek. Sajátos módon akarják megoldani az amerikai hadügyminisztériumban az egyre nagyobb mére­teket öltő dezertálások problémáját. A Pentagon legújabb ötlete, hogy „fej­­pénzt" fizet a szökött ka­tonák nyomravezetőinek. A tervek szerint 15 dol­lár üti a markát annak, aki közli, hol tartózko­dik egy eltávozási enge­déllyel nem rendelkező katona, egy dezertőr, vagy egy szökött katonai fegyenc. Az pedig, aki be is „szolgáltatja” az ille­téket, 25 dollár „fejpénzt” kap. Francia—olasz szakszervezeti tárgyalások A CGT küldöttsége Georges Séguy főtitkár vezetésével az elmúlt na­pokban Olaszországban tárgyalásokat folytatott a CGIL, a legnagyobb olasz szakszervezet, továbbá más olasz szakszervezet, így a CISL és az UIL ve­zetőivel. , A CGIL és a CGT tár­gyalásairól kiadott köz­lemény — az Humanité szerint — hangsúlyozza, a két szakszervezet egyet­ért abban, hogy a Közös Piachoz tartozó országok szakszervezeteinek szoro­san együtt kell működ­niük, és egyeztetett ak­ciókkal kell kifejezésre juttatniuk a szervezett dolgozók erejét a Közös Piac határain belül. A CGIL és a CGT to­vábbá felhívta a figyel­met annak sürgős szük­ségességére, hogy meg kell erősíteni a szakszer­vezeti kapcsolatokat Nyu­­gat-Európában és egysé­ges fellépést kell kiala­kítani az európai szak­szervezeti mozgalom min­den területén, hogy haté­konyabban védhessék meg a nyugat-európai dolgozók érdekeit. Mindkét szakszervezet teljesen egyetért a len­gyel szakszervezeti szö­vetségnek azzal a javas­latával, hogy tartsanak össz-európai szakszerve­zeti konferenciát vala­mennyi európai szakszer­vezet részvételével. Rendkívüli állapot Sierra Leone-ban Az afrikai Sierra Leo­ne-ban kihirdették a rendkívüli állapotot a po­litikai feszültség növeke­dése miatt. Siaka Stevens miniszterelnök a rende­letet azt követően adta ki, hogy a kormány két volt minisztere tömeg­gyűlésen fejtette ki a kor­mányból való kiválásá­nak okait. A nagygyűlés véres verekedéssel vég­ződött. A Chilei KP leleplezi a reakció és a CIA terveit Santiagóban megkezdte munkáját a Chilei Kom­munista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirend fő pontja a szeptember 4-i elnökvá­lasztások, Salvatore Al­lende győzelme nyomán előállott helyzet. A résztvevők meghall­gatták Orlando Millas­­nak, a Chilei EP KB Po­litikai Bizottsága tagjá­nak beszámolóját, amely hangoztatta, hogy Allen­­dének, a népi egységfront jelöltjének választási győ­zelme nagy csapást mért az imperializmusra, a földbirtokosokra és a fi­náncoligarchiára, meg­nyitotta az utat a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség és más tár­sadalmi rétegek haladó képviselőiből álló koalí­ció megalakulásához. A reakció azonban nem tette le a fegyvert — fi­gyelmeztetett Millas — s az amerikai monopóliu­mok és a CIA pénzén összeesküvést sző, hogy megakadályozza Allende megválasztását. A ■ kom­munista pártnak ezért meg kell tenni minden erőfeszítést, hogy össze­fogja a népi egységfront sorait. (TASZSZ) REFLEKTOR Sztrájkh­u iiánt * az Egyesült Államokban Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban csupán az év első négy hónapjában 1700 sztrájk zaj­lott le és abban mintegy egymillió ember vett részt. Tegnap sztrájkfelhívást adott ki négy vasutas-szak­szervezet is, a General Motors dolgozói pedig letet­ték a munkát. A hosszú idő óta fenyegető vasutassztrájk meg­hirdetését közel két esztendeje folyó tárgyalások előzték meg. Ez év januárjában egy ízben már meg­szakadtak a megbeszélések. A szakszervezetek akkor is készen álltak a sztrájk megkezdésére. A kormány ezért hatvannapos kötelező haladékot rendelt el. A haladék után tovább folytatták a vitát, de eredmény akkor sem született. A sztrájk márciusban hét vasúti tár­saságot fenyegetett, de a többi társaság is beje­lentette szolidaritását. Ily módon az Egyesült Álla­mok teljes vasúti közlekedését megbénulás fenye­gette. Az amerikai törvényhozás tavasszal Ni­ron elnök javaslatára gyorsított eljárással tárgyalta meg a fe­nyegető veszélyt. Az eredmény: a sztrájk megkezdé­sét 37 napra betiltották. Márciusban a vita tulaj­donképpen már csak egy kisebb szakszervezet, a ja­vítóműhelyekben foglalkoztatott fémlemezipari mun­kások szakszervezete és a vasúti társaságok között zajlott, különböző munkaügyi kérdésekről. A három bérproblémákkal bajlódó nagy szakszervezet közben megegyezett az érintett társaságokkal, de továbbra is szolidaritást vállalt a fémlemezipari munkásokkal. A kongresszusi tilalom ellenére egyes vonalakon vad sztrájkok kezdődtek, de a nagy sztrájkot megint el­halasztották. A szenátus és a képviselőház, számolva azzal, hogy a kötelező szünet után a sztrájk továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az Egyesült Államok felett, határozatot hozott: a jövőben törvénnyel köte­lezik a vasúti dolgozókat a közvetítők által kidolgo­zott bérmegállapodások elfogadására. A szigorú tör­vény ellenére most újabb sztrájkfelhívásra került sor. Bár a sztrájkot ezúttal is elhalasztották, a prob­lémákat és az állandó elégedetlenség forrását ezzel nem számolhatják fel. Kéthónapos eredménytelen tanácskozás előzte meg a General Motors munkásainak most megkez­dődött sztrájkját is. A szakszervezetek a három évre tervezett új kollektív szerződéssel kívánták biztosí­tani a munkabérek emelését, az úgynevezett drága­sági pótlékot, és a munkások nyugdíjkorhatárának leszállítását. Az autómunkások szakszervezetének sztrájkja 344 ezer dolgozót érint. Sz. B. Egységtörekvések a libanoni szakszervezeti mozgalomban A „közel-keleti Svájc”, Libanon hosszú ideig job­bára nagy tranzit- és idegenforgalmáról, termé­szeti szépségeiről volt ismert. Az utóbbi két-há­­rom év eseményei azonban mélyreható politikai, tár­sadalmi és gazdasági ellentmondásokra, ellentétekre is fényt derítettek. A libanoni események a nemzet­közi finánctőkével összefonódott reakció és a haladó erők kiéleződött osztályharcát láttatják. Az új helyzet nem maradt hatás nélkül a szak­­szervezetek tevékenységére sem. Egyfelől erőteljesen fokozódott a harc a dolgozók jogos követeléseinek kielégítéséért, másrészt előtérbe került az egység kérdése. Ez a megosztottságáról közismert libanoni szakszervezeti mozgalom régi problémája. A mind­össze 2,5 millió lakosú ország szervezett munkássá­ga alig nyolcvanezer fő. Mégis kilenc független, többféle irányzatot képviselő szakszervezeti központ­ja van. Leghaladóbb és legbefolyásosabb a Libanoni Munkások és Alkalmazottak Országos Szövetsége (FENASOL), amely a Szakszervezeti Világszövetség egyik alapítója. A súlyos politikai, gazdasági válságok, valamint a reakció ellentámadásai összefogásra, közös akciók­ra késztették a libanoni szakszervezeteket. Az egy­ségtörekvések első gyakorlati eredménye, hogy a ki­lenc szakszervezeti szövetség közös álláspontra ju­tott az izraeli agresszió és a dél-libanoni területek elleni támadások elítélésében. Gazdasági tekintet­ben is sikerült egységes álláspontra jutniuk. Tavaly nyáron a szakszervezeti szövetségek általános sztrájkkal fenyegettek, ha a kormány továbbra sem tesz lépéseket a gazdasági helyzet romlásának meg­akadályozására, a létfenntartási költségek állandó emelkedésének megállítására. A fellépés eredményes volt. A haladó tendenciák erősítésében nagy jelentőségű volt a FENASOL márciusban, Bejrútban meg­tartott kongresszusa, amely az egységtörekvések szellemében zajlott le. A kongresszust követő pár­beszéd és egyeztető tárgyalások eredményeképpen a szakszervezeti szövetségek létrehoztak egy főtanácsot, amelyben mindegyikük a szövetség számarányának megfelelő képviselettel rendelkezik. Május elsejét­g a libanoni szakszervezeti mozgalom történetében elő­ször — a szövetségek együtt szervezték és ünnepel­ték. Ugyancsak régen került sor Libanon-szerte olyan lelkes hangulatú munkásgyűlésekre, felvonulá­sokra, mint az elmúlt hónapokban. Jelenleg a legfontosabb követelések között szere­pel az egészségügyi biztosítási rendszer reformja, a lakbércsökkentés, a gyógyszerárak, az iskolai tandí­jak csökkentése, a progresszív adózás bevezetése, és a kisjövedelműek adómentesítése. A főtanács kivív­ta, hogy a kormány az érdekeltek bevonásával szak­bizottságokat állítson fel a kérdések tanulmányoz­á­sára. Több pontban már megegyezés is született. Li­banonban még súlyos gondot okoz a munkanélküli­ség, ami a közel-keleti háború óta érezhetően foko­zódott. A szakszervezetek nyomására a kormány megemelte a segélyalap összegét. A libanoni reakció — az amerikaiakkal és a Sza­bad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével karöltve — mindent megtesz az éppen csak ki­alakult meglehetősen laza egységfront megbontásá­ra a főtanács tevékenységének akadályozására. A haladó erők viszont a szakszervezeti akcióegység mellett vannak. Harcuk sikere végül is nem kis mértékben a közel-keleti helyzet általános fejlemé­nyeitől függ. Eöry Árpád

Next