Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)
1996-06-01 / 127. szám
4 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT MINDENNAPI GAZDASÁG NÉPSZAVA Mibe fektessük a pénzt? NÉPSZAVA-információ A részvényvásárlás is egyfajta megtakarítási forma, az utóbbi időben nagy nyereséget könyvelhettek el azok, akik részvénybe fektettek. Ezeket az értékpapírokat lehet a tőzsdén és a tőzsdén kívül forgalmazott részvények piacán vásárolni. Azonban ezen értékpapírok igen kockázatos befektetések, annak ellenére, hogy a brókerek állítják, a befektetett tőke hamar megtérül. Az utóbbi hetekben mind a tőzsdén kívüli, mind pedig a tőzsdei részvények árfolyama stagnált. Mivel az árfolyamokat a piac képzi, ezért egy részvény ára bármikor leeshet,de bármikor felszökkenhet. Az árfolyamok mozgását az is befolyásolja, hogy az adott cég milyen eredményeket érte el egy adott időszakban, vagyis milyen volt az üzleti eredménye. A szakemberek minden befektetőnek az tanácsolják, hogy aki részvényt vásárol hosszú távban gondolkodjon, ez minimum egyéves megtérülést jelent. Nem feltétlenül kell ennyi időt várni, hogy a befektetett összeg megtérüljön, mint a példa mutatja, akár egy hét alatt horribilis összegeket lehet nyerni a tőzsdén. Ehhez viszont ismerni kell a részvény mögött álló cég minden pénzügyi mutatóját és üzleti tervét. Ezekhez könnyű hozzájutni, mert a tőzsde információs irodájában minden tőzsdei cég negyedéves, éves jelentését el lehet olvasni. Ismerni kell a piac sajátosságait is, vagyis mikor várható egy nagyobb fellendülés. Ezeket az információkat legegyszerűbb a brókercégektől beszerezni, mert ők ismerik legjobban a tőzsdei értékpapírpiacot. Az OTC-n, vagyis a tőzsdén kívüli piacon is lehet részvényt vásárolni, ahol jelenleg 52 cég részvénye forog. A tőzsdén kívüli papírok közül ebben az évben a Chinoin vitte el a pálmát, mert 50 százalék osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, vagyis a részvények névértékének a felét adták. Ez természetesen egyedi eset. A tőzsdén kívüli befektetés némileg kockázatosabb. A tőzsdén forgalmazott papírok közül vannak jobban forgó, keresett papírok. Ezeket megéri vásárolni, mert könnyebben el lehet adni, vevő mindig van rájuk. A tőzsdére 45 részvényt vezettek be, ezek közül mindennap 18-20 papír forog. A többségük azon papírok közé tartozik, melyek forgalmából, árfolyamaiból számolják ki a részvényindexet, a BUX-ot. Ezekkel a papírokkal lehet a legtöbbet nyerni. Ha valaki úgy dönt, hogy megpróbálkozik a tőzsdei befektetéssel, akkor előbb egy brókercéget kell keresnie. Több mint 50 cég van bejegyezve a tőzsdére. Egy megbízási szerződés aláírásával és a megfelelő fedezet biztosításával máris el lehet kezdeni tőzsdézni. Természetesen a brókerek nem ingyen kereskednek, mindegyik más-más jutalékot számol fel egy üzletkötés után. Azonban ha jó információkat kap a befektető,és jól számította ki a piaci mozgásokat, akkor a jutalék kifizetése után egy nap alatt akár a befektetett tőkéjének a 10 százalékát is zsebre teheti. A hetek óta legjobban forgó részvények a Mal, az OTP, a gyógyszergyári papírok, a gázszolgáltatóké, de a BorsodChem és a két szállodatársaság papírjai is jók voltak. Természetesen ezek mellett vannak más jó befektetésnek bizonyuló részvények is. Egyre jobban terjed a bankkártya MTI-információ Ma Magyarországon nyolcezer bankkártya-elfogadó hely működik, minden negyediket az OTP telepítette. A bankok 1,3 millió lakossági folyószámlát kezelnek, valamennyi kínál bankkártyát is. Az Eurocard/MasterCard vagy a Visa társaság hazai kártya kibocsátása már meghaladta a 100 ezer darabot. A kártyás fizetések aránya ma még csak egy százalék Magyarországon, a várakozások szerint azonban hamarosan eléri az európai szintnek tekintett 10-12 százalékot is. Ehhez persze még sok mindenre szükség van, elsősorban arra, hogy minél több helyen lehessen használni a készpénzkímélő plasztiklapokat. Az idén január elsejével bevezetett új devizatörvény már komolyan érezhető lendületet adott a bankkártyák terjedésének, hiszen a forintalapú bankkártyákat, amelyekkel külföldön is lehet fizetni, nagyon megkedvelték az ügyfelek. A szakma hasonló változásra számít, ha a munkabéreket a jelenleginél lényegesen, nagyobb mértékben utalják át a bankszámlákra. A készpénzkímélő eszközök további alkalmazási lehetőségeiről, terjedéséről több mint húsz pénzintézet részvételével június 3-4-én konferenciát rendeznek Salgótarjánban. Ha a magyar kereskedelem privatizációjának egyszer emlékművet kellene állítani, akkor én az Úttörő Áruházra szavaznék. A múltat ebben az intézményben végleg sikerült eltörölni, az úttörősípok és -övek helyét a kínai pólók vették át, névjegykártyagyártók ülnek a cukrospultok helyén, és tulajdonképpen teljesen érthetetlen, hogy mit árulnak és főleg mennyiért. Az áruház legújabb arculatának tartozéka a névtelenség, ez nem a Corvin, nem a Verseny - illetve hát az is megszűnt - és nem a Luxus. Ez egy nevenincs áruház, ami így a váci búcsú mögé sorolódik, azzal a kü NÉPSZAVA-BOLTKRITIKA Úttörőbúcsü lönbséggel, hogy a hét hat napján áll a Váci utcai közönség rendelkezésére. Mármint annak a közönségnek a rendelkezésére, amelyik bármit megvesz, csak olcsó legyen, így kerül gyerekruha, és tinidivat egy helyre némi háztartási géppel és bútorral körítve. Persze az Úttörő Áruház romlása nem a privatizációval kezdődött. Akkor ért véget az aranykor, amikor a játékosztály helyett előbb cipőosztály nyílt, azután lett ott vasedény meg kerékpár, meg csillár, és egy konyhai egylámpás világítóalkalmatosság megvétele után végleg elvesztettem a fonalat. Nem is oly régen pedig minden augusztusban megjelentek a kirakatban az iskolai köpenyek, volt matrózblúz meg lakkcipő fiúknak és lányoknak egyaránt. Ma nincs, pontosabban szólva itt biztosan nincs semmi, ami az átkos múltra emlékeztetne. Vagyis volt arculata az áruháznak, az ember pontosan tudta, hogy miért megy be oda, és némi szerencsével az úttörőnyakkendők fölött egy emelettel még divatosabb holmikat is kaphatott. Úttörő módon itt kezdték el árulni az olcsó és megfelelő minőségű indiai holmikat, vagyis nyafogó gyerekeink a muszáj dolgok után fölvehettek valami modernebbet. Ehelyette mostanra maradt a heti hatnapi búcsú. Turbósodó Túró Rudik A héten volt a tej világnapja. Bár az elmúlt években az áremelkedéssel párhuzamosan mérséklődött a fogyasztás, egy termék megtartotta piaci pozícióját, a pöttyös csoki, vagyis a Túró Rudi. Az igazi Rudi már jó néhány évet megélt, átélte a rendszerváltást is, s most piacon dúl érte a konkurenciaharc. És a hagyományos Rudi nem maradt egyedül, a cégek az élesedő versenyben sorra „turbósítják” a Túró Rudit. Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A Túró Rudi szinte egyidős az egypártrendszerrel, szinte mindenki ismerte, leginkább a gyermekek falták. Legelőször még papírba csomagolták és talán egy kicsit hosszabb is volt. A piros pöttyeiről már messziről meg lehetett ismerni, de a gyerekek azért szerették, mert valóban az újdonság erejével hatott a bőnek nem nevezhető édességkínálatban. A második fénykorát a nyolcvanas évek elején élte, szinte nem volt olyan háztartás, melyben ne lett volna néhány darab otthon. Ezt a hagyományos Rudit akkoriban a Szabolcstej gyártotta, s a vállalat saját szabadalma volt. Nagyobb szárazanyag-tartalmú tehéntúróból készül, hogy a csokibevonásnál ne deformálódjon a rúd, hiszen egy lágyabb túró jóval nehezebben kezelhető. Természetesen a túróhoz cukrot kevernek, ami szintén keményebbé teszi, majd a formázás után csokival vonják be. Ez így egyszerűnek hangzik, de a Túró Rudi receptje titkos. Az igazi hagyományos piros pöttyös Túró Rudit a mai napig a Szabolcstej gyártja, azonban az utóbbi években ezen a piacon is kitört a konkurenciaháború. A Zalatej mellé belépett a Danone azzal, hogy megvásárolta a Marcali Tejüzemet, ahol gyártottak Túró Rudit. Jelenleg a piacon ez a három nagy cég több mint 15-fajta Rudit gyárt, azonban vannak kisebb tejüzemek is, ahol szintén készül a rudi. A nyolcvanas évek vége felé pedig úgy tűnt, a Túró Rudinak leáldozott, szemmel láthatóan romlott a minősége, a papírcsomagoló helyett műanyagot kapott, és nagyon sokan meg mertek volna esküdni, hogy grízt tesznek a Rudiba, hogy kevesebb túrót kelljen felhasználni. A Rudi forgalma visszaesett akkor, amikor a tejtermékek piaca bővül: a fogyasztók a külföldi termékeket vásárolták inkább. Közben a nyolcvanas évek elején a Zalkatej is megjelent néhány Túró Rudival, az ő nevükhöz fűződött a Kakaós Rudi, a Cinki, a Kalci Rudi és még egypár egészséges túrórúd. Ráadásul a termék marketingstratégiája is megváltozott, hiszen a gyerekek mellett a felnőttek is stabil vásárlókká váltak. Felnőtt ugyanis jó néhány Túró Rudi-generáció. A Zalkatej Túró Rudi-kínálata nem merül ki a már említett három fajtában, olyan túródesszertet is gyártanak, ami a fogzománcot óvja. És természetesen a hagyományos Rudit is továbbra is készítik. Szabolcsban is több rudacskát állítanak elő, a hagyományos, piros pöttyös mellett mogyorósat, kókuszosat is gyártanak, de termékeik között ott található a Túró Robi, ami szintén igen öreg a piacon. A Danone emblémával ellátott túrórudak még frissek a piacon, alig pár hónapja lehet kapni Danone-rudakat. Marcaliban, is gyártanak hagyományos rudat, de a választékban szerepel a két darab egy csomagolásban, egy Junior Rudi és két gyümölcszselés, mely a csoki és a túró között található. A választék egyre szélesebb, és a piacon lévő három cég újabbak bevezetését tervezi. A Túró Rudi tehát marad... A túródesszert mára már nemcsak a legkisebbek kedvence Knap Zoltán felvétele Kétezer kiemelt ügyfél a Matávnál Minden nagy, valamilyen szolgáltatást nyújtó cégnek vannak különleges elbánásban részesülő ügyfelei. Ezek azok a partnerek, akik a kínált szolgáltatást egy megadott szintnél nagyobb tételben veszik igénybe, vagy a szolgáltatóvállalat forgalmának jelentős részét adják. Ilyen, kiemelt ügyfeleket elkülönítő társaság a Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv) is. György Renáta NÉPSZAVA Kiemelt ügyfél abból a partnerből lesz, aki a Matávnak valamilyen szempontból nagyon fontos. Például magas telefonforgalmat bonyolít, különféle technológiákat, speciális szolgáltatásokat használ fel, vagy országos lefedettségű hálózata van - magyarázza Tankó Zoltán üzletág-igazgató. Természetesen ennek van egy minimumhatára. - A hat telefonvonalnál többet fenntartó úgynevezett üzleti előfizetőkkel már az osztályunk foglalkozik, bár őket még nem lehet igazából kiemelt ügyfeleknek tekinteni. A Matáv esetében négy nagy kiemelt felhasználói csoportot - a kormányzati, a kiemelt, az országos nagy ügyfeleket és a regionális nagy ügyfeleket - különböztetünk meg - mondja Tankó. A négy szegmensbe 2 ezer cég, szervezet, társaság tartozik. A kormányzati szférába tartoznak a minisztériumok, a rendőrség, önkormányzatok, közép-, főiskolák stb. A kiemeltek közé azokat a cégeket sorolják, amelyeknek valamilyen szempontból extra a tevékenységük. Ezek a Matáv árbevételének 3-4 százalékát adják. Ilyenek például az országos nagy bankok. Az országos nagy ügyfelek azok a vállalatok, amelyeknek országos hálózatuk van, de mégsem érik el a kiemelt kategóriát. Például a nagy építőipari cégek. A regionális nagy ügyfelek csoportját a Matáv primer körzeteinél kezelik. Idetartoznak például a nagy, területi áramvagy gázszolgáltatók. Elkülönítettek még egy csoportot, a már említett nagy üzleti vevők csoportját. Ennek a szegmensnek 20 ezer tagja van, főleg kis- és középvállalkozások. Azért tartoznak a kiemelt elbánásban részesülők közé, mert magas forgalmat bonyolítanak. - Ez a 20 ezres csoport, a Matáv üzletfeleinek alig egy százaléka, mégis társaságunk árbevételének 40 százalékát adja - mondja Tankó Zoltán. Hiányzanak az érmék a parkoláshoz NÉPSZAVA-információ A Belvárosban végre lehet parkolni. Azonban nagyon megnehezítik azoknak az autósoknak a dolgát, akik becsületesen „kipengetnék” a díjat. A pengésen van a hangsúly, ugyanis a parkolóórák környékén hiánycikk lett a fémpénz. Az üzletekben nincs pénzváltási lehetőség, ami természetes, hiszen az ilyen menynyiségű aprópénzt egy kereskedő sem tárol. A kártya, amit szintén elfogad az automata, és a fővárosi önkormányzat ügyfélszolgálati irodájában, a Károly körút 28-30.-ban lehet beszerezni, nem megoldás, mivel a telefonkártyákhoz hasonlóan működő plasztiklap csak ötezer forintos címletben kapható. Ezért nem jár semmilyen kedvezmény, vagyis az önkormányzat egyszerűen lenyeli a kamatot. Váltóautomatákra van tehát szükség, ha már olyan parkolóórákat szereztek be, ami nem fogad el papírpénzt. Van ugyan ígéret, de kérdés, mikor váltják be. Addig pedig tanácsolni lehet vállalkozó kedvű ráérőknek, hogy álljanak le egy csomó aprópénzzel a parkolójegy-automata közelében, és száz forint papírért ajánljanak fel kilencvenet fémben. Vélhetően minden második autós belemenne az üzletbe... A kínaiaknál még mindig olcsóbban lehet vásárolni A kínai kereskedők megjelenése a magyar piacon nemcsak érdekes színfolt volt évekkel ezelőtt, hanem a jelentősen olcsóbban kínált áruikkal kedvelt bevásárló célpontra vállaló. A piacon,utcán, üzletben egyaránt megtalálható kínai kis- és nagykereskedések árukínálata az utóbbi időben megváltozott, és most már nemcsak Távol-Keletről származó termékeket kínálnak, hanem Magyarországon gyártatott ruhákkal is megéri nekik üzletelni. NÉPSZAVA-információ Az évekkel ezelőtt Magyarországon árusítani kezdett távol-keleti kereskedők úgy tűnik, megtalálták számításukat Magyarországon, hiszen az árusok száma és üzlete egyre szaporodik. A kezdeti időkben asztalról, piaci standról árusított távol-keleti termékek keresettek voltak a hazai vásárlók között, hiszen olcsóságuk miatt egyre többen keresték fel a kínai kereskedőket. Az ázsiai üzletek már azért is színfoltot jelentettek Magyarországon, mert, bár a tulajdonosok és az eladók csak a legalapvetőbb magyar szavakat és kifejezéseket ismerték, magatartásukkal a negyven év szocialista kereskedelméből teljesen hiányzó szolgáltatást testesítették meg. Kedvesen s udvariasan szolgáltak ki minden betérőt, és készségesen feltúrták az üzletüket egypár forint értékű áruért is. Jellemző, hogy kínálatuk mindig alkalmazkodott a piachoz, a tél beállta előtt már árusították a csizmákat, sapkákat stb. Most pedig a hagyományos termékeik - például pizsama, tréningruha, papucs stb. - mellett a nyári szezon olcsó termékeit kínálják. A pólók, szoknyák, nyári ruhák egy része már nem Távol-Keletről, az olcsó munkaerő tájáról származik, hanem Magyarországon gyártották. Az üzletmenettel tisztában lévő kínai kereskedők meg tudják azt csinálni, hogy a Magyarországon gyártott ruhákat olcsón adják. Egy adott piac kínálatában a kínai és Távol-Kelet más részeiről származó kereskedők még mindig a legolcsóbban. Előfordul, hogy a termékek lefedik az ugyanazon a piacon árusító más kereskedőjét, de árban még mindig a legolcsóbbak. Ugyanaz a szoknya kevesebbe kerül náluk, mint máshol. A hasonló kínálatnak persze nemcsak az az oka, hogy a kínaiak magyar árut vásárolnak, hanem a fordítottja is bevett gyakorlattá vált. Magyar kereskedők is rendelnek a Távol-Keletről konténereket, úgynevezett „stockokat”, amelyekben ugyanazt az olcsó terméket kapják meg, mint a kínai konkurencia. A kiskereskedelmi ár azonban mégis különböző, aminek az az oka, hogy más kalkulációval dolgoznak. Bár a kínai kereskedők jobb szempontból is népszerűek a magyar vásárlóknál - olcsóságuk mellett eladói kultúrájuk is eltér a hazaitól -, ugyanezt mégsem lehet elmondani a hatóságokról. Az áru elvámoltatását nem veszik olyan szigorúan, mint azt a VPOP szeretné, és a jövedéki termékek illegális árusításában is élen járnak a kínaiak. Cigaretta és márkás italok a szigorodó ellenőrzések ellenére is mindig a hivatalos árnál jóval olcsóbban kaphatóak a „kínaitól”. És a legális áruik is sok kívánnivalót hagynak maguk után, elsősorban a minőségi előírásoknak nem felelnek meg. Ezért továbbra is az az elv, aki olcsón akar venni, az menjen a kínaihoz, de ne csodálkozzon, ha hamarosan újra el kell mennie hozzá. A kínai árusok mindig mosolyognak Hajdú András felvétele