Pomurski Vestnik, 1957 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1957-01-17 / 1. szám

Munkástanácsok Ez év júnisában egyedülál­ló kongresszus színhelye lesz Beográd. Kétezer kiküldött képviseli a közvetlen terme­lők önigazgató szerveit a munkástanácsok országos kon­­gresszusán. Mellettük részt vesz számos külföldi vendég is. A kiküldöttek megtárgyal­ják a munkásigazgatás gaz­dasági alapjait, a munkavi­szonyt, a tanácsok munka­­módszerét és szervezeti fel­építését, a dolgozók igazgatás­ra való képesítését a világ dolgozóinak harcát az igaz­gatásért és más kérdéseket. A kongresszus az önigazgatás problémát, politikai, gazdasá­gi, szociális, jogi, nemzetközi és egyéb szempontokból is elemzi. Közgazdaságunk az elmúlt hat év alatt, a munkásönigaz­gatás bevezetése óta nagy eredményeket ért el a terme­lés fokozása, a minőségi áru előállítása, a választék, neve­lés, stb. terén. Bevezetésének legfőbb eredménye azonban a bürokratizmus elburjánzásá­nak megakadályozásában, a társadalmi viszonyok meg­változtatásában, a szocialista demokrácia kibontakozásában rejlik. Alapköve lett a társa­dalmi önigazgatásnak , a széleskörű bevonásának a kö­zös ügyek intézésébe. Meg­valósításával a dolgozók sze­repe a termelésben minősé­gileg változott. Nemcsak ter­melők, hanem a társadalmi javak egy részének irányítói­vá is váltak. Nagy jelentőségű esemény lesz azért a munkástanácsok kongresszusa. Hazánk közvet­len termelőinek igazgató szer­vei — a munkástanácsok hat­éves, fennállásának távlatá­ból a delegátusok megtárgyal­ják az önigazgatás eddigi si­kereit, tapasztalatait, véle­ménycserét folytatnak továb­bi fejlesztésére. kongresszusa A világesemények nagy porondjáról (Folytatás első oldalról) is érvényben volt az elv, hogy a »kommunizmus által veszé­lyeztetett országoknak« nyu­gati segítséget nyújtsanak. A bagdadi egyezmény tagállamai már a múltban is kaptak ilyen segélyt. Egyiptomnak és Szíriának pedig olyan feltéte­lek mellett ajánlottak fel köl­csönöket, amelyeket azok nem fogadhattak el. Senki sem ké­­telkedhetik abban, hogy egy nagyobb méretű­ középkeleti összecsapás maga után vonná a nagyhatalmak beavatkozá­sát és nem sokat törődnének az ENSZ beleegyezésével sem. A Középkelet helyzete és nyersanyagokban való gazda­sága a jelenlegi helyzetben ugyanis a tömbpolitikai egyik gyújtópontja. . Eisenhomer do­ktrinája tehát tulajdonképpen azért jelentős, mert nyíltan rámutatott az eddigi gyakorlatra és hogy ez a nyilatkozat éppen most hang­zott el, közvetlenül az ENSZ erőfeszítései után. Az elmúlt években az amerikai kormány gyakran hangoztatta, hogy tömbelképzelései ellenére sem járul hozzá más nyugati ál­lamok gyarmati étvágyának kielégítéséhez. Magatartása közvetlenül vagy közvetve bátorítólag hatott az elnyomott népek szabadságmozgalmára. Ismeretes, hogy az Egyesült Amerikai Államok támogatá­sa nagyban elősegítette a Szu­ezi csatorna­övezet 1954 évi kiürítését. Most azonban úgy­­látszik, mintha nyilvánosságra hozott a doktrínájával. Eisen­homer kockára tenné eddig megszerzett tekintélyét. Rekord kivitel Ideiglenes adatok szerint Jugoszlávia decemberi kivite­lének értéke 11,5 milliárd di­nár, ez a legmagasabb havi kivitel a háború után. decemberben Becslés szerint 1956 évi kit­vitelünk mintegy 95 milliárd dinárt ért el, az 1955 évi 74,1 milliárd dinárral szemben. A társadalmi terv 85,4 milliárd dinárt irányzott elő. Lengyel munkásönigazgatási küldöttség látogat Jugoszláviába A Jugopress értesülése sze­rint néhány lengyelországi üzem munkaközösségének, illetve munkásigazgató szer­vének küldöttsége Jugoszlá­viába látogat. A küldöttség, amely József Alesa, a szak­­szervezetek központi tanácsá­nak titkára vezetésével érke­zik, tanulmányozza majd a munkásönigazgató szervek működését a jugoszláv gazda­sági vállalatokban. Erre a lá­togatásra a két ország szak­­szervezeti együttműködésről kötött egyezménye alapján kerül sor. Csak 21 százalék A szövetségi sztatisztikai hivatal adatai szerint a föld­műves háztartásoknak mind­össze 21 százaléka használt műtrágyát: Szlovéniában, a magángazdaságok 44, Horvá­tországban 21,­ Szerbiában és Makedóniában 17, Boszniában 10 és Crnagorában 7 száza­léka. Általában nem hasz­náltak többet mint 50 kilo­grammot holdanként. POMURSKI VESTNIK, 17. jan. 1957 Távlatterv a közlekedés fejlesztésére Felújításra vár a városi köz­lekedés. A közlekedési válla­latok szövetsége távlattervet készített a közlekedés fejlesz­tésére, s ezt eljuttatta a Szövetségi Képviselőháznak. A nyilvántartás szerint 1956 végén a közlekedési vállala­tok ezer valahány közlekedé­si eszközzel rendelkeztek 2454 helyett, amennyire szükség van a városi utasforgalomban. A javaslat szerint a követke­ző öt évben forgalomba kel­lene állítani 146 új villamost 131 pótkocsival, 175 trolibuszt, 460 autóbuszt és 37 autóbusz — illetve trolibusz — pótko­csit. Adatok az életbiztosításról Az életbiztosító intézet nyil­vántartásából kitűnik, hogy a szlovének becsülik legtöbb-­­ re az életüket, a makedónok viszont a legkevesebbre. Az életbiztosítás összege a múlt évben 727 millió dinárra emel­kedett. Az 1952-es év 326 mil­liójához vagy az 1948-as év 89 milliójához képest ez re­kord eredmény. Érdekes különbségeket ész­lelünk a köztársaságok kö­zött is. A múlt évi összegből a szlovénokra esik a legjelen­tősebb rész. Személyenként 135 dinár. Horvátországban már csak 45 dinár, Szerbiában 32, Crnagorában 28, Boszna— Hercegovinában 20, Makedó­­niában pedig mindössze 14 dinár egy lakosra. HAZAI­KISHÍREK — Viktor Avbelj, Szlovénia végrehajtó tanácsának alel­­nöke december 5-én ünne­­pélyesen megnyitota Ljublja­nában Szlovénia erdő- és faipari intézetét. Építése és felszerelése 150 millió dinár­ba került. — Novemberben és decem­berben a jutalmazás beveze­tése után rekord termelést értek el a Velenji bányában, Szlovénia legnagyobb szénle­lőhelyén. Két hónap alatt 68 ezer tonna lignitet hoztak fel­színre terven felül. Ezzel a szénbánya 38 ezer tonnával túlteljesítette a jutalomszabály­zat bevezetésekor vállalt mennyiséget.­­ Hatszázmillió dinárt for­dítanak az idén a köztársasá­gi eszközökből új nyolcosz­tályos iskolák építésére a Szlovén Népköztársaságban. 1955-ban a köztársassági, já­rási és községi alapokból mintegy ötszázmillió dinárt költöttek iskolák építésére.­­ A szlovén fö­zmű­vesszö­­vetkezetek a múlt évben há­rom milliárd 200 millió dinár értékű mezőgazdasági tér,­,­m­ényt szállítottak külföldre, mintegy 700 millióval többet mint 1955-ben. A kivitelben igen jelentős helyet foglal el a Komló.­­ Az elkövetkező öt év ha­zánkban több mint száz hely­ségben építenek új malmot, illetve rekonstruálják a régit. A malomipari egyesületben már elkészítették ezt a távlat­tervet, amelynek célja első­sorban a meglévő kapacitások növelése. A terv szerint mint­egy 80 helységnek elsőbbségi joga van a rekonstrukcióra illetve új malom építésére.­­ A­ Szövetségi Végrehajtó Tanács módosította a forgal­mi adóról szóló rendeletét, és ezzel lehetővé tette a községi népbizottságoknak községi forgalmi adó kivetését a terü­letükön lévő kisáruforgalmi vállalatokra és a magánsze­­mélyeknek végzett szolgálta­tásokra. A több községre osztott városokban ezt az adót a járási népbizottság vagy a városi tanács veti ki. Nem vetheti ki községi forgalmi adót azokra az árukra, ame­lyek után a vállalatok a szö­vetségi előírások értelmében térítményt kapnak. Egy hét a választásokig Lengyelországban a­­válasz­tási hadjárat utolsó hetéhez érkeztek. A Népi Egységfront­ban egyesült politikai pártok és társadalmi szervezetek te­vékenysége elérte a tetőfokát. Naponta száz és száz válasz­tási értekezletet tartanak az országban. A képviselője­löltek mindennap értekeznek választóikkal. A napokban Varsóban, vá­lasztói előtt, Vladiszlav Go­­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára mon­dott beszédet.

Next