Népújság, 1961 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-14 / 1. szám

Szekou Touré Jugoszláviában Szekou Touré Guinea köztársasági elnö­ke múlt pénteken 15 órakor hivatalos látoga­tásra érkezett Jugoszláviába. A Batajnicai repülőtéren Tito elnök fogad­ta a vendéget. Jelen voltak még magasrangú államférfiak és párt­vezetők. A jugoszláv főváros lakos­sága szép fogadtatásán részesítette a Guinea köztársasági elnökét. A magasrangú guineai vendég szomba­ton megtekintette a vincsai atomkutató in­tézetet, utána pedig részt vett a beográdi népbizottság ünnepségén, amelyen átadták neki a város aranyplakétáját. Este Tito el­nök rendezett tiszteletére ünnepélyes foga­dást. A fogadás alkalmából a magasrangú vendégnek átnyújtotta a nagy jugoszláv csillag rendjelet, Szekou Touré pedig Ti­to elnöknek a legmagasabb gvineai kitünte­tést a Függetlenség rendjelét. A guineai vendég vasárnap a kékvonattal Ljuljanába érkezett, ahol szintén nagy fo­gadtatásban volt része. Ellátogatott a népi­forradalom múzeumába is. Délben Miha Ma­rinko, a Szlovén Népképviselőház elnöke a­­dott ebédet vendége tiszteletére a parla­­mentban. A magasrangú vendég este fogad­ta az afrikai egyetemisták küldöttségét. Sze­kou Touré kedden Zagrebban tartózkodott, majd onnan visszautazott Beográdba. Jugoszlávia üdvözli a guineai vendéget, mint annak az országnak képviselőjét, aki teljes függetlenséget vivott magának ki 1958 októberében, mikoris megszakította a kap­csolatokat anyaországával , Franciaország­gal, tekintet nélkül az esetleges következ­ményekre. A nép jól fel volt készülve és megérett ilyen cselekedetre. Elnökének ve­zetése mellett elhatározta, az elmulasztottak, pótolni a szegénység és maradiság eltörlé­sére, a guineai nép jobb és igazságosabb é­­lete érdekében. Nem furcsa, ha a jugoszláv-guineai kap­csolatok mélyek és igazak, baráti érzelmek­kel és a legjobb kívánságok által vannak áthatva. Szekou Touré elnök látogatása alatt folytató beszélgetések megnyitották a leg­szélesebb lehetőségeket a kétoldalú cserére minden ágazatban. Már az eddigi segítség is, amelyet a Jugoszlávia a fiatal köztársaság­nak ad, majd erre utalnak Guinea képvise­lői minden lépésükön. Mind a két országot a békés együttmű­ködés elve egyesíti, azért nézetük a nemzet­közi kérdésekre is azonos. Ezt az egységes­séget különösen az ENSZ közgyűlésén lát­hattuk. Ez azonban még nem minden. Gui­nea is belső életében teljesen rá akar térni a szociallista átszervezés és a tervgazdálkodás útjára. »Értékeltük az eredményeket, ame­lyeket pont a helyes útjük miatt érték­elt mondott a Touré elnök, a beográdi népbizott­ság ünnepi ülésén. »Tudjuk, hogy a népre mindent rá lehet kényszeríteni, csak a bizal­mat nem. A népet kényszeríteni lehet, hogy dolgozzék, ki lehet zsákmányolni, az embert el lehet nyomni, nem lehet azonban kénysze­ríteni, hoary szeressen.« Ilyen bizalomban és szüreteiben van ré­sze a jugoszláv vezetőségnek, ilyen bizalom­ban részes Touré elnök kormánya is Guine­­ában.­­Szekou Touré szerdán hatnapos jugo­szláviai látogatás után elutazott hazánkból. A Batajnicai repülőtéren Tito elnök és ma­­gasrandű állami vezetők búcsúztatták a ba­ráti afrikai ország elnökét és kíséretét. Új iskolabizottságok A választók gyűlésein a népbizottságok és a tantestületek befejezték az új iskola­­bizottságok választását. Új társadalmi szerv­­van választva, amely az elkövetkező két év­ben részt vesz és minden közművelődési in­tézmény igazgatásában. A dolgozó nép értékeli az iskolákat. Kész érte sok mindent tenni és azért szívesen is részt vesz az iskola bizottságban. Azért a társadalmi igazgatás e részében már szép eredményeket értünk el. Kérdés azonban, hogy ezt a társadalmi szervet eléggé számba vettük e. A bizottságok feladatukat sokszor ismerték, legtöbbször saját hibájukból, és nem tudták mindig megoldani feladatukat.. Helytelen az, ha az iskola­bizottság tagjai az ülésen csak meghalgatják az iskola­igaz­­gató beszédét, és nem ismerkednek meg a felmerülő problematikával. Az ilyen társa­dalmi igazgatás a közművelődési dolgozó­kat sem elégítheti ki. Nem engedhet­jük meg, hogy a bizottságok ú­gy érezzék, hogy csak azért vannak, hogy az igazgatónak segítse­nek az anyagi kérdések megoldásánál. Az ikolaü­gyben a társadalmi igazgatás már át­élte az első nehézségeket. Azok az intéze­tek, ahol ezt most fékezik, akadályozzák, vagia nem fejlesztik és segítik, nem tudnak kellőképpen fejlődni. Az iskola­bizottságok­nak meg kell adni a lehetőséget, hogy állan­dóan kísérik az iskola és a tanulók fejlődé­sét, csak ezáltal ítélhetik és tárgyalhatják helyesen a­­problémákat, a szülők pedig a bizottságiján egy eredményes szervet látnak, amelyhez akármilyen kérdéssel fordulhat­nak. Eddig már sok jó iskola­bizottságunk volt, amelyek alaposan ismerték az iskola­ügyről szóló törvényt és akik eredménye­sen végezték feladatukat. Az ilyen iskolá­kon a tanítói kar is megelégedett. Rendkí­vül nagy feladat vár az iskola­bizottságokra az iskolák új pénzelési módszerének be­vezetése által, mikoris többek között ők is határoznak a tanítók teljesítményszerinti ja­vadalmazásáról. Az ifjúság kiképzése a fő feladat Múlt vasárnap volt Murszka Szobotában a Szlovén Népi Ifjúság m. szobotai köz­ségi értekezlete, amelyen a 129 küldött mell­et számos vendég is megjelent. Az ifjúsági aktívák múlt évi munkájáról Peter Gumilar és Janez Kucsan, a SzNN községi bizott­ságának elnöke és titkára mondottak beszámolót. Az elhangzott beszámolókból csak né­hány jelentősebb részt közlünk. A beszá­molóban kiemelték főleg az ifjúság tevé­kenységét a munkaakciók keretében, ame­lyekben 338 ifjú és leány vett részt. Ezen­kívül kiemelték ,hogy a tagok száma is ál­landóan növekszik. Megemlítették, hogy a múlt évben majd 600 ifjú lépett a DNSzSz, soraiba, több mint 66 pedig a KSz-be vettek fel. Az ifjúság az ifjú szövetkezeti tagok akciójában is eredményesen szerepelt. A beszámolóból továbbá kitűnik, hogy a mun­kás ifjúság nem volt eléggé aktív. Keveset foglalkoznak a társadalmi és m­unkásönigaz­gatás szerveinek munkájával. A murszka szobotai községben 59 ifjú és leány tagja az önigazgatási szerveknek. Az ifjúság munká­ja az önigazgatási szervekben jobb lenne, ha a vállalatokban jó ifjúsági termelő egye­sületek működnének, amelyeket még több vállalatban létesíteni kell. Az új falusi bi­zottság, a községi bizottsággal közösen fej­leszteni kell a művelődést a Népegyetem­­mel és a DNSzSz eszmei bizottságával ösz­­szhangban. A vita során a küldöttek nemcsak a pro­blémákat hozták elő, hanem néhány javas­­(Folytatás a 3. oldalon) ­2 NÉPÚJSÁG Az üzletek újévkor A napokban ellátogattunk néhány muz­ska szobotai üzletbe. Az adatok szerint a ke­reskedések decemberben rekord forgalmat csináltak. A FÉRFI KABÁTOKNAK VOLT A LEGNAGYOBB KELTE Legelőször a Varteksz üzletbe látogat­tunk. Itt elmondták, hogy decemberben leg­több férfi és gyermek télikabátot adtak el, mégpedig 132 férfit és 128 gyermek kabátot. A téli árut 10—25%-os kedvezménnyel áru­sították. A forgalom pedig decemberben 60°/o-kal emelkedett. A GYAPJÚ ÁRU IS JÓL MENT Nagy forgalmat csináltak a »Plávica« kereskedelmi vállalat rőfös üzletében, ahol a múlt év utolsó havában a forgalom 40%­­kal emelkedett. Ebben az üzletben főleg a gyapjú árunak volt nagy kelte és e között is a női gyapjú kabátoknak. A bundákat is szépen vitték. Ezekívül sok inget, nyak­kendőt és különböző harisnyá adtak el. NAGY ÉRDEKLŐDÉS TÖLTŐTOLLAK IRÁNT A könyvkereskedésben a múlt decembe­rében a forgalom 20°/o-kal emelkedett. Érde­kes, hogy az emberek leginkább töltőtollakat vásároltak — természetesen újévi ajándék­nak. A könyvek forgalma ezúttal valamivel kisebb volt, habár 10%-os kedvezménnyel voltak kaphatók. A CIPŐKERESKEDÉSEKBEN A LEGNAGYOBB FORGALOM Az összes murszka szoborai cipőkereske­désben decemberben rekord forgalmat je­gyeztek fel. A »Planika« üzletben ebben a hó­napban a forgalom 200%-kal emelkedett. Sok gyermekcipőt is eladtak. JÓL MENTEK A MŰSZAKI CIKKEK IS A műszaki cikkek kereskedéseiben azt mondták, hogy az emberek a legkülönbö­zőbb dolgokat vásárolták. Bizonnyal azon­ban a legnagyobb forgalmat az „Opremoteh­­na” üzletben csinálták, ahol az átlag havi forgalmat 150%-kal teljesítették túl. Decem­berben magában ebben az üzletben 10 televí­­ziós készüléket, számos rádiót, hűtőt, stb. ad­ukt el. Opremotehna jól fel­készült az év vé­gére, hiszen a kisebb hűtők kívül semmi sem fogyott el. Az í­zletben az év utolsó napjai­ban alig bírtak eleget tenni a fogyasztók kí­vánságainak. És mért vásároltak az emberek? Minden­ütt ugyan­az a válasz: főleg újévi ajándékok részére! A »Dobra, knjiga« könyvkereskedésben Újév előtt A »BOROVO« ÜZLETBEN NEM MEN­T’ Mikor a »Borovo« murszka szoborai üzle­tében érdeklődtünk a decemberi forgalom iránt, elcsodálkoztunk, mikor hallottuk, hogy őnáluk­ jóformán nem lehetett érezni az újévi ünnepeket.­ A fogyasztók ugyan ke­restek, különböző cipőket, az üzletben azon­ban gyenge volt a választék. Az árut ugyan időben megrendelték, csak nem kapták meg, azért a havi tervet csak 85%­/o­kra teljesítet­ték, nem pedig ahogy tervezték — 120%. Beszámoló a három kamara munkájáról Még a múlt év végén megtartott járási­delmi vendéglátó és ipari kamara 195?—1960 A kereskedelmi kamara munkájáról szó­ló beszámoló többek között megállapítja, hogy az utóbbi években erősen emelkedett a lakosság személyi szükséglete, hiszen ez a múlt év decemberében 96% érte el az 1961 év végére tervezett mennyis­éget. A távlattervben kilátásba volt helyezve, hogy a mezőgazdasági trmények felvásárlása az 1956 évi 2,6 milliárd dinárról 1961-ben 4,5 milliárd dinárra fog emelkedni. Megítélés szerint a múlt évi mezőgazdasági termények felvásárlása körülbelül 3,5 milliárd dinár értéket képez. Az áruforgalom további fejlődésével kap­csolatban a mérrvadó szervek külön előírá­sokat készítenek, amelyek szerint a kiske­reskedelmi vállalatok az árut egyenesen a termelőtől fogják beszerezni az úgynevezett rabát szisztéma szerint. népbizottsági ülésen megvitatták a kereske­­időtartamáról szóló beszámolót. A kiskereskedelemben az utóbbi évek­ben néhány reorganizációt hajtottak végre. Pomurjében több kisebb kereskedelmi vál­lalat egyesült és ezáltal lehetővé tette az üzlethelyiségek és a berendezés gyorsabb felújítását. 1957—1960-ig a kereskedelembe 608 millió dinár beruházást kellett volna végrehajtani, a múlt év végéig azonban a beruházások értéke csak 229 millió dinárt tett ki. A mezőgazdasági terményekkel va­ló nagykereskedelemben szükség lenne egy kiviteli vállalat létesítésre is. A vendéglátó kamara munkájáról és problémáiról szóló beszámoló főleg néhány hiányosságot tár elénk a megfelelő helyi­ségek rendezésével kapcsolatban Pomurje nagyobb helyiségeiben, továbbá a vendéglá­tó üzemek ellátását megfelelő élelmiszerek­kel stb. A beszámoló helytelennek ítéli azt, hogy a földművesszövetkezetek a must eladásánál már beszámították a fogyasztási adót is, a­­melyet a kereskedőnek is meg kellett fizetni. Ezáltal a bor érezhetően megdrágult, azért úgy vélik, hogy a vendéglátó üzemek kény­telenek lesznek Koper környékén és Dal­máciában vásárolni borokat. A kisipar problematikájának területé­ről meg kell említeni főleg azt, hogy a kisi­pari vállalatok átalányosítása nem érte el célját, hiszen ezáltal egyes munkaközössé­gek csak növelték személyi jövedelmüket, elhanyagolták azonban az alapokat. Ifjúsági értekezlet Petroveiu Petrovcin még az óévben tartották meg a SzNN községi értekezletét. A községi bizott­ság felét képezi. Az if­júsági munkaakciókon az eszme­ politikai munkával és hangsúlyoz­ta, hogy az aktíváknak több figyelmet kell szentelniük az ifjúság eszmei nevelésének. Tizenhét falusi aktívának összesen 500 fiú és leány a tagja, ami körülbelül az ifjú­ság felét képezi. Az ifjúsági munkaakciókon 30 ifjú vett részt. A téli hónapok folyamán az aktívák főbb kultur­­rendezményt készí­tenek. Az értekezleten eredményes munkájuk­on elismerésben részesültek a martinje­, márkovcii, gornji petrovcii, salovcii és kri­­zsevcii ifjúsági aktívák. Jó elgondolás és kivitel Nemcsak a műsor legjobb száma, hanem már maga az elgondolás és a kezdeménye­zés is, hogy Murszka Szoborában »Ifjak 90 perce« előadást rendezzenek, mgérdemeli mind a nyolc tízest. A SzNI községi bizottsá­gának ez az elgondolása rendkívülien sike­rült, a jövőben azonban még tökéletesbíteni kell. Meg kell még dicsérni az ifjúság elha­tározását, hogy ennek és a hasonló rendez­­n­ényeknek majdnem az egész jövedelmét a Murszka Szobotában építendő kulturházra fordítják. A m. szobotai közöséget Alfred Sebjanics, bodoncsi asztalos segéd és Jozsica Spirajcer, lendavai diáklány énekkettőse lelkesítette fel, akiknek a két bizottság a valóban jól előadott dalukért az első helyet adta meg. Ők ketten osztották meg a második és har­madik helyet is, mindegyikük két-két dalt adott elő. A két bizottság 78 pontot adott nekik, a közönség pedig lelkesen tapsolt. Szépen szerepelt Szla­vica Csurics, m. szobotai diáklány, aki szavalatot adott elő és 76 ponttal a negyedik helyre került. Ezután még számos énekszám, szavalat, prózai felolvasás következett. A műsor köz­ben a Baranya zenekar működött közre, va­lamint a murszka szobotai Zenekiskola kvar­tetje és Erna Mencinger és Janez Kucsan bemondók.

Next