Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-13 / 1. szám

A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA A SzKSz járási vezetőségének üléséről A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGBEN a kommunistának kell lennie a legtevékenyebbnek a járási népbizottság üléstermében VT. Szobotában múlt szombaton volt a SzKSz jérási bizottságának 8. ülése. A bizottság tag­jain kívül az ülésen részt vett Adolf Ar­gler, a SzKSz központi bizottságának tagja is. A napirend főpontjaként az alapszervezetek évi értekezleteink előkészületeiről beszéltek. van Rósz, a SzKSz JB titkára de­vezető­je­ hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek évi értekezleteinek előkészületeiről folyó vi­ta­ulajdonképpen a bizottság utolsó ülésé­nek folytatása, mégpedig arra vonatkozólag, hogy lehet v­alóra váltani a JKSz KB 111. plé­­numának határozatit. Ez annyival aktuáli­samn, mert a KSz alapszervezeteinek évi ér­tekezletei előtt állunk, amelyeket január és február hónapban kellene megtartani. Arról van szó, hogy az alapszervezetek­­nél kijelöljük a legmegfelelőbb tartalmi és szervezési segítségét, mondotta Rósz elvtárs­a ?«• hogy az alapszervezetek alaposan ele­inttük milyen a kommunisták eszmei képes­sé­ge és egysége, hogy vannak felkészülve és hogy minden egyes kommunista miképpen törekszik a KSz pogra­m­jának valóraváltá­­sáb­an, minden társadalmi tevékenységben, a­hol a komm­­i­n­isták dolgozni kötelesnek, mint a szocialista közösség legaktívabb tag­jai A gazdasági szervezetek helyzetének elemzése alapján, vagy pedig más működési területek elemzése alapján, ahol az alapszer­­vezet működik, meg kell ítélni, milyen kon­kéét álláspontot foglalnak e problémák i­­ránt az alapszervezetek mint ilyenek, a ta­gok mint egyének, és hogy sajátítják el és értik a III. plénum határozatait. A minka­­terve­kben, amelyeket már az évi értekezle­tek előkészületei során ki kell mutatni, meg kell ítélni, hogy az alapszervezet és­­a kom­munisták miképp készítik elő a tagokat, hogy gyakorlatban is végrehajtsák a 111. plénum határozatait. Nem elég és keveset jelentene hangsúlyozta Rész elvt­ár is , ha munka­körünk problémáit csak a járási és a köz­ségi bizottságok ülésein elemezzük. Ha ezek a szervek még olyan szép és hasznos hatá­­rozatokat hoznak, ha mindezt gyakorlatban a hibák eltávolítása érdekében nem érvé­nyesítjük, ha mindezt nem lehet érezni ott, ahol p­roblémák vannak, ahol a haladásnak győzedelmeskednie kell a mar­adiság fölött, a különböző eszmei, illetve elvi eltérések felett, ha az alap­szervezetek munkájukat nem úgy tervezik, hogy a kommunisták te­vékenységét az illetékes szervekben minden problémának megvitatásánál érezni lehes­sen. Rósz elvtárs végül az alapszervezetek titkárjainak és titkárságainak káder kérdésé­ről beszélt. Ha itt nem hagyjuk abba az eddigi gyakorlatot és nem biztosítjuk, hogy ezeket a tisztségeket a legtehetségesebb pártkder tölti be, akkor nem tettünk sem­­n­yit. Épp ezt kell elérnünk most, az évi év­tel . "/.letek előkészületei alatt. Szigorúan fel kell lépni mindennemű oportunizmus ellen: h­a tagja leh­él a Kommunista Szövetségnek, a szövetség rendelkezik veled. Minden esetben megbeszélésekre va­n szükség, és egyes elv­­társakat talán fel kell menteni má­s felada­tok alól, ha pedig erről nem esett szó, nem is védelkezhetik senki sem a felelőség elvég­­z­ése ellen — fejezte be bevezetőjét Ivan Rusz elvtárs. Az évi értekezletek előkészületeiről ezu­tán Drage­ Lugaričs elvtárs számolt be, aki többek között kiemelte a járási és a községi bizottságok állandó munkáját és segítségét az év­i értekezletek előkészületeinél. Kindul­­va a feladatokból, amelyeket a III. plénum áll­ít a kommunisták elé, annak a segítség­nek nem szabad lennie csak egyszerinek, ha­nem állandó munkaformának. Az idei évi értekezletekkel közelítsük meg a kommunis­ták belterjesebb és mélyebb munkáját. Lujgarics elvtárs beszámolójában még megemítette, hogy kommunistáink már de­cember óta tanulmányozzák a III. plénum határozatait. Azért még az évi értekezletek előtt külön elemezni kell az alapszervezetek tevék­enységét a III. plenum határozatai­nak értelmében. A beszámoló után következő vita során az­­egyes­ felszólalók néhány konkrét példa alapján vázolták a helyzetet a KSz alap­­szervezeteiben és a kommunisták munkáját a III. plénum határozatai értelmében. Stefan Rotalics hangsúlyozta, hogy minden egyes kommun­istának érintve kell lennie minden szopá­­taellene­s jelenség által és erre rea­gálnia kell. Rudi Rapl megállapította, hogy a KSz falusi szervezetei jobban dolgoznak mint a városiak. Bírálta a kommunisták nemzenüdön­ségét bizonyos feladatok végre­hajtásánál és a fele­lőségé­r­tes­te­l­e­nségü­ket. Koloman Balázsné a kommun­isták szélesebb­­körű­ munkájáról beszélt, azaz munkájukról a kommuna szerveiben és más szervezetek­ben. Henrik Ribics felszólalásában többek között kiemelte, hogy sziszt­emat­iku­sabban kell kísérni minden egyes kommunista te­vékenységét és nem szabad megelégedni az­zal, hogy a kommunista valamely szervben csak pa­sszív megfigyelő legyen. Franjo So­nn­­a azt javasolta, hogy a különböző anya­got a felsőbb szervek minél gyorsabban ad­ják tovább az alapszervezeteknek. Szida Podleczek pedig hangsúlyozta, hogy a KSz évi értekezletein a saját munkaterületek ak­tuális problémáin kivnl meg kell tárgyalni a termelési tervek és a községi társadalmi tervek közötti viszonyokat és külön hang­­súlyt kell helyezni az új alkotmány megvi­tatására. A vita során még T. Truden, Marija Le­var, Marija Vild, Krisztina Vertat, Borisz Verde­v, Stefan T­ompa, Edo K­r­a­ti­­csevics és Rudi C Isacsinovics elvtársaik is felszólaltak. Az Újév küszöbén Mi­rszka Szobota, 1962 január 13-án V. évfolyam 1. szám­ára 10 dinár .NÉPÚJSÁG: A Pomurjei Dolgozók Szocialista Szövetségének magyar nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota. Kocljeva ul. Telefon 5? Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAP TIZENN­ÉG­Y N­APON­KÉNT JELENIK MEG k­­it­üntetések Joszip Broz Tito, köztársasági elnök a Köztársaság napja alkalmából több személyt tüntetett ki hazánk felujálásánál és szociá­lisba építésénél, a néphatalom és szocialista demokrácia szilárdításánál és fejlesztésénél kimutatott fáradozásukért és érdemeikért, valamint külön érdemeikért gazdasági és tár­sadalmi fejlődésünkben. Ro­murjéből a következő személyeket tün­tette ki: Munkarendet vörös lobogóval I­van Rósz, a SzKSz járnási vezetőségének titkára kapott. Köztársasági rendet ezüst koszorúval — Szida Rod­­­eszek, a DNSzSz járási bizottsá­gának elnöke; Marija Prizmics, a JNB osz­tály vezetője; Szlavo Rapl,­­a DNSzSz Mur­­szka Szobota községi bizottságának elnöke; I­I-Pi­trik Ribics, a belügyi titkárság főnöke; Jozzsie Szla­vics, a JNB alelnöke Murszk­a Szo­bota. Köztársasági rendet bronz koszorúval — Drago I­uganeš, a SzKSz Lendava községi vezetőségének titkára. Branko Zadravec, a .j­á­rá­s,a szakszervezeti tanács elnöke. Mur­­s­ka Szobota. Munkarendet arany koszorúval — Stefan Anfalles, a Mezőgazdasági-erdészeti kamara elnöke. Vilko Bogus, körzeti közvádló: Ka­rc­ I utar, M. Szobota községi népbizottsá­gának­­elnöke; Stefan Sabj­an, M. Szobota községi népbizo­ttságának alelnöke; Bogomir Verdev, Szlaim­a Radenci gyógyfürdő igaz­­ga­t­ó­j­a. Ezenkívül­ jár­ásatikból­ még sokan kap­ták meg a Munkarendet ezüst koszorúval, meg többen pedig Munkaóráiét kaptak. ­ SzKSz egy értekezletét sem tarthatjuk alapos előkészületek nélkül A SzKSz alapszervezetének egyetlen­egy értekezletét sem tarthatjuk meg alapos elő­készületeik nélkül, hangsúlyozta zák­ói sz­avai­­ban Iv­an Rusz, a SzKSz járási vezetőségé­nek titkára. Hogy az alapszerv­ezetek­­alapos előkészületeket tegyenek, ezért a községi vezetőségek aktívái viselik a felelőséget. A III. plénum anyagának tanulmányozása nem­csak egyszeri akció, hanem bevezetés egy hosszantartó munkába. Egyes kommunisták látják a problémákat, nem tudnak velük szemben azonban helyes­­álláspontot foglal­ni. Az álláspont foglalás magában azonban nem elegendő. A problémát helyesen meg is kell oldani. A munka alapformájaként még mindig az aktívák mar­adnak, amelye­ken keresztül lehet legjobban kiképezni a kommun­istákat bizonyos munkák elvégzésé­re. Vannak aktíváinnk, amelyeknek mind já­rási, mind községi tekintetben több figyel­met kellene szentelni. Azokra az aktívákra gondolok. — mondotta R­osz elvtárs, — ame­lyek arra hivatottak, hogy irányítják a kommuna pol­tikáját, bizonyos munkaterü­let politikáját. Ilyen aktívákat, amilyenek­nek­­a kommunában nem szabad hiányozni­­ok, vezessék a járási, illetve községi bizott­ságok tagjai. Emellett azonban fontos, hogy a funkciók kérdését mind az aktívában, m­i­nd az alapszervezetben komptokszerűen tárgyaljuk, hogy elérhessük minden egyes kommunista tevéke­nység­ét. Ezután a Kommunista Szövetségbe­ való fel­vételről beszélt és hangsúlyozta, ho­gy min­den egyént csak aktív társadalmi munkában ismerhetünk meg és próbálhatunk ki és en­nek­­alapján tesszük a javaslatokat a fel­vételre. Ezután két szélsőségre utalt az iskolaügy kérdéseinek megvitatásával kapcsolatban. Az egyik az, hogy olyan vélemény uralkodik, hogy figyelembe kell venni a kommuna le­hetőségeit, amely annyit ad, amennyi van neki, a másik szélsőség pedig abban mutat­kozik, hogy egyesek törekszenek, hogy mi­né nagyobb személyi jövedelmet kapjanak, tekintet nélkül az elvégzett munkára. A tár­sadalom köteles fenntartani az elemi isko­lákat. Az ehhez szükséges anyagiakat meg kell keresni és meg kell adni. Nem szabad megengednünk, hogy amiatt a tanítói káder meneküljön tőlünk. Meg kell azonban ítél­ni, hogy ez mennyiben helyes (az anyagia­kat gondolom), helyesen kell értékelni a munkát és nem szabad abból kiindulni, mi­lyen anyagiakkal rendelkeznek a kommu­nák. A második szélsőségeit pedig­ erélyesen kell bírálni és kiküszöbölni. Ennél minden esetre érvénybe kell jutnia a kommunista társadalmi­ tevékenységének, mert ezeket a kérdéseket csak így lehet megoldani. Rósz elvtárs végül még megemlítette, hogy az alapszervezetek évi értekezletei e­­lőtt tisztázni kell a belső pártkérdéseket, az alapszervezetek tervének egységes állás­pontját, mert csak ezáltal lehet a következő időszakban szisztematikusan dolgozni. Mindig több televíziós készülék A murszka szoborai »Opremotehna« ke­reskedésben elmondták, hogy a múlt évben 1320 kerékpárt, 691 rádió készüléket, 76 te­­levízió­s készüléket, 83 hűtőt, 29 mosógépet és több mint 500 mopedot adtak el. A múlt évben főleg­­a televíziós készülékek eladása emelkedett, mégpedig 1960-hoz viszonyítva több mint száz százalékkal. Jelentősen emel­kedett a kerékpárok eladása is, rádiókészü­léket ellenben kevesebbet adtak el mint az előbbi évben. Hasonló a helyzet más pomurjei üzletek­ben is, amelyek a fent említett tárgyak el­adásával foglalkoznak, pontos adatokat a­­zonban egyelőre még nem kaptunk.

Next