Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-13 / 1. szám
Jó kezdet az Újévben Vajon történnek-e változások az Újévben az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió viszonyaiban? A vezető politikusok kijelentései ugyan sokat ígérnek, de ki tudja nem-e csak újévi hangulatban kiejtett szavak voltak? Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete az Újév napján kereste fel Gromiko szovjet külügyminisztert és hoszszabban elbeszélgetett vele a Kelet-Nyugat viszonyairól. Azonnal utána összehívta Nagy Británia, Franciaország és Nyugat Németország nagyköveteit, akikkel megvitatta Gromikóval folytatott beszélgetését. Erről kormányának is részletesen beszámolt. A kezdet szóval sokat ígér, Thompson »közbenjárása« folytatódik. Azonnal Gromikóval való találkozása után kijelentette, hogy a tárgyalásokból, ha továbbá is ilyen eredményesek lesznek, megszülethetik a külügyminiszterek értekezlete. Washingtonban ugyan azt állítják, hogy pillári világ még nem érkezett el az idő hogy megegyezést kössenek Szovjetunióval. Berliniel parkcsolatban azonban meg lehetne egyezni, számbaveéve a mostani helyzetet. Úgy vélik, hogy a szovjet kormány Berlinben a határátlépési pontok lezárásával elérte és megteremtette azokat a feltételeket, hogy Kelet Németország megerősítheti, és hogy jelen pillanatban a berlini helyzetet nem kívánja feszültebbé tenni. A Nyugat másrészt (kivéve néhány bonni ágaskodót) valahogy beletörődött a keletnémet határral Berlinben. A nyugati megfigyelők szerint (így vélekedik Thompson nagykövet is), Moszkva most nem fogja követelni, hogy a nyugati csapatoknak Berlinbe való belépési jogát a keletnémet kormánnyal közvetlen tárgyalásokkal kell rendezni. Az Egyesült Államok sem vernek fel külön port abban az esetben, ha Szovjetunió Kelet Németországgal külön békeszerződést köt. Ez azt jelenti, hogy úgy látszik, mind a két fél kész elfogadni és belenyugodni a mostani helyzetbe. Ez lenne a megbeszélések kiinduló pontja is, aminél mind a két fél arra törekszik, hogy minél jobban szilárdítsa pozícióit. Sajnos azonban, Nyugat nem teljesen egységes, milyenek legyenek Moszkvával a tárgyalások. Ezt a belső meg nem értést még fokozta a hír, hogy Kroll, nyugatnémet nagykövet december 27-én megbeszélést folytatott Gromiko, szovjet külügyminiszterhel. Nyugaton egyesek felháborodtak, hogy a bonni kormány »hátuk mögött« tárgyal Moszkvával. A német liberális körök pedig ezzel kapcsolatban arra utalnak, hogy Nyugaton valaki azt kívánja, hogy Krollt hívják vissza. Nem szabad elfeledni, hogy Kroll elég sok ügyességet mutatott már előbb is a közvetítésben és hogy a nyugatnémet kormány egyszer ki is jelentette, hogy Kroll néha saját szakállára határozott. A bonni kormány azt is sokáig elhalgatta, hogy Krollnak hosszabb emlékiratot nyújtottak át, amelyről azonban ezidáig még hallgatnak. Ismét elkezdtek gyanakodni, hogy a nyugatnémet kormány miért halgatott erről olyan soká. Egyelőre azonban csak találgatják, mi lehet e titkozatosság mögött. Valószínűleg azonban csak bizonyos javaslatokról van szó a német és berlini kérdéssel kapcsolatban, amelyeket alaposan át kell gondolni... Katasztrófa a La Manche-csatornán Vasárnap este 11 óra előtt 5 perccel Dunkerque és Dover között a La Manche csatornán a Sabac nevű jugoszláv hajó összeütközött a Dorington Court nevű angol hajóval. Az angol hajó a Sabac 1. számú raktárának ütközött neki, s ezután néhány perc alatt a jugoszláv hajó elsüllyedt. Az összeütközést a sűrű köd okozta. Az életben maradt jugoszláv tengerészek több órát töltöttek a jéghideg vízben. A szerencsétlenség után több angol hajó és mentőcsónak sietett a jugoszláv tengerészek megmentésére. A sűrű ködben igen nehéz volt a mentés. Az angol és francia jelentések szerint csak öt jugoszláv tengerészt sikerült megmenteni. A szerencsétlenség színhelyén rátaláltak még tizenhét tengerész holttestére, tizenegy tengerész után pedig jóformán minden remény nélkül tovább kutatnak. Három életben maradt tengerészt a dunkerquei kórházba szállítottak, kettőt pedig a doveri kórházban részesítettek elsősegélyben. A doveri kórházban lévő életben maradt tengerészek csak keveset tudnak mondani a szerencsétlenség körülményeiről. Arra emlékeznek, hogy szörnyű erős ütközés következtében valósággal kiröpültek ágyaikból. A legénység legtöbb tagja a szerencsétlenség ipillailanatában a kabinokban tartózkodott. Mivel az ütés olyan erős volt, hogy valósággal kettévágta a hajót, az összeütközés után néhány pillanat múlra süllyedni kezdtek, s még arra sem volt idejük, hogy leengedjék a mentőcsónakokat. A Sabac nevű haljó elsülyedése egyike a legnagyobb tengeri katasztrófáknak a háború utáni években a La Manche csatornán. A Sabac jugoszláv teherhajó december 25-én indult ki Plocse kikötőből és 4.200 tonna állami miumérc rakományával a rotterdami kikötő felé 'tartott. Január 10-én kellett volna megérkeznie. A Dorington Court angol hajó Rigából London felé tartott. Télapó a milicisták között Lapjaink szerkesztőségének kezdeményezésére Télapó megemlékezett a forgalmi milicita tagjairól is, akik azon fáradoznak, hogy biztosítsák a biztoságos közlekedést utcáinkon, biztosítsák a biztonságos közlekedést utcáinka tagjait I1 és 13 óra között. Sikeres fogadásról kaptunk jelentést I.Jutomerből és G. Radgonából. Mukiszka Szoboréban a forgalmi biztonság őrei külön figyelemben részesültek, hiszen a »Zvezda« szálló élőtt nemcsak a pro- 11rok üdvözölték és ajándékozták meg őket, hanem számos vállalat és intézet képviselői is. Azok között, akik lekezeltek velük, és meleg szavakkal kívántak nekik sok sikert felelősségteljes szolgálatuk teljesítésénél, láttuk Karel Lutar elv társai is, a murszka szobotai községi népbizottság elnökét. A vállalatok és intézetek képviselői kellemes meglepetést készítettek a milícia tagjainak szép ajándékokkal. Sőt két magán kisiparos is gondolt rájuk és szintén szép ajándékot adott nekik át. Karel Lutar, a murszka szobotai községi népbizottság elnöke gratulál a forgalmi milíciának. g NÉPÚJSÁG Pomurje gazdaságának fejlődése az elkövetkező ötéves időszakban Peter Vujec, a murszka szobotai járási népbizottság gazdasági osztályaink osztályfőnöke a közelmúltban rövid ismertetőt mondott a járás új ötéves távlattervéről. Nyilatkozatát a következőképpen foglalhatjuk össze. Az elkövetkező időszakban valamivel gyorsabb lesz a gazdasági és általános fejlődés, mint az elmúlt négy évben. Saját beruházásainkkal és a szövetségi, valamint a köztársasági források, eszközök segítségével a járás területe a nemzeti jövedelem tekintetében valamivel közelebb kerülne a köztársasági és állami átlaghoz, és 1965-ben olyat fejlődési szintet tudnánk biztosítani, amely nagyjából lehetővé tenné saját reprodukciónk kiszélesítését és a vidéknek a szlovén és a jugoszláv gazdaságba való egybehangoltabb bekapcsolódását. Úgy gondolom, hogy ez az alapvető jellegzetessége és legfontosabb célkitűzése az új távlattervnek. Az előirányzott fejlődés elsősorban abban tükröződik vissza, hogy a nemzeti jövedelem fejenként körülbelül száz százalékkal növekszik.180-ban 105 ezer dinár volt, 1965-ben pedig 215 ezer dinár lesz a fejenkénti nemzeti jövedelem.) Az elkövetkező időszakban azonkívül jelentősen megváltozó az össztermelés összetétele, a társadalmi szektorban növekszik a foglalkoztatottak száma (kb. 9 ezer ember kap foglalkozást), a lakosság összetétele pedig a mostani 31,1 százalékróll 42,3 százalékra emelkedik a nem paraszt lakosság javára. A murszka szobotai járásban a fejlődés a mezőgazdasági termelés továbbfejlődésén és ezzel párhuzamban a feldolgozó ipar fejlesztésén alapszik. Hatvanakkor a jövőben is kihasználjuk a földgázt és az ásványvizet, a kvarcport, agyagot, stb. s továbbfejlesztjük a legmegfelelőbb ipari ágazatokat, elsősorban a tekszlil- és készruhaipart. A továbbfejlődés irányvonala összhangban van Pomurje természeti adottságaival és gazdaságával, a nyersanyag alapokkal, a lakosság összetételével, s végül az eddigi szerzet tapasztalatokkal és a meglevő káderrel. A távlatterv a gazdasági fejlődés mellett természetesen külön figyelmet szenel az egészségügy, iskolaügy és kommunáik objektumok építésének, valamint fejlesztésének, a közlekedés javulásának a kereskedelem, vendéglátóipar, idegenforgalom stb. fejlődésének. Pomurje erősen agrár jellegű, s ez annak a jele, hogy a járás területén a mezőgazdaság képezi a legfontosabb gazdasági tevékenységet, éspedig mint a foglalkoztatottak száma, mint az évi termés megvalósítása tekintetében. Emiatt az alapvető feladatok egyike a lehető legjobban növeli a mezőgazdasági termelés összes ágazatát és ezzel párhuzamosan csökkenteni a termelés költségeit. A távirattervben rendkívül fontos helyet foglal el az állattenyésztési termelés, továbbá a társadalmi birtokok növelés és a társastermelés fejlesztése, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a gyümölcs és szőlőtermelés, a mag és káderszolgálat fejlesztése, s végül, de nem utolsó sorba a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar minél szorosabb közreműködése. A mezőgazdasági össztermelés az ekövetkező időszakban 71,5 százalékkal növekszik, vagyis évente 11,4 százalékkal. Ezzel kapcsolatban elsősorban a társadalmi brtokokon lesz jelentő® a növekedés. (A sarvasmarha termelés pl. 870 százalékkal, a bokon tenyésztés pedig 620 százalékkal növekszik.) A fejlődés szóval a társadalmi brtokokon és a társastermelésben összpontosul. A mezőgazdaság terén az összes erőfesítések arra irányulnak, hogy gyorsabban ejtődjék az állattenyésztés és a szükséges nyersanyag alap, vagyis a takarmánytermelés, stb. A társadalmi birtokok a szanasmarha állományt az eddigi 2300 darabról 20 ezer darabra emelnék, a dokonokat pedig 8 ezer darabról 50 ezer darabra. Az elkövetkező években ezzel kapcsolatosan tovább kell növelni a társadalmi birtokok területeit is. Az előirányzott növekedés összhangban van az eddigi lehetőségekkel és eredményekkel, valamint a hazai és külfödi piac szükségleteivel. A járás gazdasági fejlődése az elkövetkező években is jelentős beruházásokat lövetelt Az alapeszközökbe kb. 35 milliárd fsmárt fektetünk, jobban mondva a gazdaságba 28 miliárd dinárt, a társadalmi életsznvonal fejlesztésére pedig 7 milliárd dinárt. Ez annak a jele, hogy a beruházások összetétele az elkövetkező időszakban is a gazdaság hasznára válik éspedig annak ellenére, hogy szükség volna számos más nemgazdasági beruházásra is. Az említett beruházási politika egyrészt a mostani gazdasági helyzet miatt helyes és szükséges, másrészt a jövőben lehetővé teszi a nemgazdasági beruházások jelentős növekedését. Habár a gazdasági beruházásoknál az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésén van a hangsúly, külön figyelmet szenteltünk annak, hogy minnél egybehangoltabb legyen a fejlődés, s hogy a különféle tevékenységek esetleges elmaradása ne gyakoroljon negatív hatást a többi tevékenység fejlesztésére és a dolgozók életszínvonalára. A gazdaságban nagyobb befektetéseket eszközölünk a további kőolaj fúrásokra és kutatásokra, a metanol feldolgozására a belincei üveggyár építésére, az élelmiszeripar továbbfejlődésére (hús, tej, baromfi, tojás, bor, stb. feldolgozása), a pezsgő termelésre, a falsztil ipar fejlesztésére, a fafeldolgozásra, az ásványvíz termelés növelésére, a Radenci gyógyfürdő továbbfejlesztésére, a fémipar fejlesztésére, hizlaldák, istállók, borpincék stb. építésére. Az életszínvonal fejlesztését szolgáló beruházások mint már megemlítettük 7 milliárd dinárt tesznek ki. Ezen a téren nagyobb beruházásokat fordítunk az új kórház építésére, lakásépítésre, akommunális objektumok építésére és kultúrtevékenységre. Kérdéses természetesen, hogyan és hol szerezzük meg a szükséges eszközöket. Az anyagi eszközök hiánya miatt az elmúlt ötéves időszakban csak 64 százalékban valósítottuk meg az előirányzott beruházási tervet és a pénzelés problémái a jövőben is fennállanak. A továbbfejlődés tulajdonképpen a helyes beruházási politikától függ, és a munkaközösségeknek tisztában kell lenniök azzal, hogy a távlatterv külön hangsúlyt fektet saját eszközeinkre. Amint már megenyhhítettem az elkövetkező ötéves időszakban 35 milliárd dinárt fektetünk az alapeszközökbe. Vagyis: az általános beruházási alapból 7 milliárd dinár kölcsönt kapunk, ezött a köztársasági beruházási alapból, 22 milliárd dinárt pedig a gazdasági szervezetek, népbizottságok, valamint az intézmények, és intézetek alapjaiból kell biztosítani. Súlyos földrengés Dalmáciában Vasárnap délelőtt hazánkban sokhelyütt észleltek földrengést. A legsúlyosabban Makarszka környéke szenvedett. A makarszkai kommunában mintegy 400 család maradt fedél nélkül a földrengés következtében. A makarszkai községi népbizotság elnökének jelentése szerint Makarázkában és környékén összesen 21 földlökést észleltek. Az elsőt vasárnap délelőtt 11 óra 3 perckor, az utolsót pedig hétfőn délelőtt 7 óra 25 perckor. A község lakóépületeinek 75 százaléka a földrengés következtében megrongálódott. Néhány kisebb falu épületei teljesen rombadőltek. A földrengést hazánk más részein is észlelték. A beográdi szeizmológiai intézet jelentése szeriint Boszniában, Hercegovinában és a tengermelléken történt földrengés Beográdban is érezhető volt. A legerősebb lökéseket vasárnap 11 óra 4 perckor és 11 óra 24 perckor észlelnék. Létrejött az élelmiszer kombinátus Január elsejétől kezdve Murszka Szobotában működni kezdett az élelmiszer kombinátus, amely egyelőre a murszka szobotai tejporgyárat, »Pomurka« húsfeldolgozó gyárat Agromerkur és Malom vállalatot egyesíti magában. Mivel a mezőgazdasági termelés is szoros összefüggésben van a termények feldolgozásával. a murszka szobotai járási népbizottságon a napokban megbeszélést folytattak a rakiosiáni, beltincei és lendavai mezőgazdasági birtokok képviselőivel az élelmiszer kombinátushoz való csatlakozásról. A birtokok képviselői ezt a csatlakozást a kombinátushoz előnyösnek vélik, mert látják, hogy terményeiket előnyösen értékesíthetik és ezáltal fejlődésüknek is szebb távlatok nyílnak. A DNSzSz községi bizottságának ülése Petrovcin Petrovcin kedden délután tartotta ülését a DNSzSz községi bizottságának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a Szocialista szövetség új falusi bizottságainak össztételéről tárgyaltak. Az ülésen arról is tárgyaltak, hogy mily mód lenne a legmegfelelőbb az új falusi bizottságok választásánál:két javaslatot tettek, mégpedig hogy a választásokat a mostani bizottságok keretében végezzék, vagy pedig minden faluban külön. A jelenlévők véleménye szerint a legmegfelelőbb lenne a falusi bizottságok megszervezése minden egyes faluban, csakhogy ezzel kapcsolatban innét felmerül a megfelelő helyiségek hiányának kérdése, míg a mostani meglévő szervezetek keretében a teremkérdést már megoldották. Az összegyűltek hangsúlyozták, hogy az új bizottságokba több nőt és ifjúságot kerül beválaszani. Közismert ugyanis, hogy az eddigi bizottságokban majdnem egyáltalán nem volt nő, vagy ifjú. Ezért elhatározták, hogy minél több nőt és ifjút javasolnak. Végül pedig a tagság számának növeléséről és egyébb szervezeti kérdésekről tárgyaltak.