Népújság, 1966 (9. évfolyam, 1-49. szám)
1966-01-15 / 1. szám
A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE SOBOTÁN A Szocialista Szövetség M. Sobota községi szervezete tegnap tartotta meg rendes közgyűlését. A közgyűlésen beszámoló hangzott el és vita volt a község társadalmi és politikai kérdéseiről valamint a Szocialista Szövetség helyéről és szerepéről a gazdasági reform megvalósításában. IFJÚSÁGI ISKOLA LENDVÁN Hétfőn Lendiván megkezdődtek az előadások az ifjúsági politikai iskolában. A tantervet a munkásegyetem az ifjúsági vezetőséggel összhangban készítette el, s gondoskodott az előadókról is, az önigazgató szervek pedig kijelölték az iskola hallgatóit. Az iskolásnak két tagozata van, az egyikben az általános program szerint, a másikban pedig specifikus terv szerint tartanak előadásokat, ahol az esernyőgyár fiataljai vesznek részt. Újdonságnak számít, hogy egy munkaszervezet külön tagozatot kért az ifjúsági politikai iskolában. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURSKA SOBOTA-I KÖZSÉGI ÉRTEKEZLETÉRŐL________ A termek, az egyes ember problémái szem előtt A Szocialista Szövetség Murska Sobota-i községi szervezeteinek évi közgyűlését tegnap, január 14-én tartották meg Murska Sobotán. A kommuna helyi szervezeteiben megválasztott küldötteken kívül számos vendég is részt vett a községi értekezleten. A közgyűlésre a DNSZSZ községi vezetősége részletes beszámolót készített. A beszámolóban több témakörbe, fejezetbe csoportosították azokat az időszerű kérdéseket, amelyek a legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban jelentkeztek. Az első a Szocialista Szövetség községi vezetőségének a munkájával, szerepével és feladataival foglalkozik a szocialista demokrácia és az önigazgatás fejlesztésében. A második fejezet a külföldön való foglalkoztatás kérdéseit taglalja, a harmadik a helyi szervezetek tevékenységére, szerepére vonatkozik, a negyedik a tagságról, tagtoborzásról szól, az ötödik és hatodik fejezet címe az önigazgatás fejlesztése a mezőgazdaságban, illetve az iskolaügy terén, az utolsó kettő viszont a rél terén igaz, aránylag jó eredményeket értek el, csakhogy az utóbbi időben olyan problémák is mutatkoztak, amelyek kedvezőtlenül hatottak a szerződéses viszonyok létrehozására, és a társastermelés kibővítésére, valamint fejlesztésére. Ennek okát részben az áringadozásokban, vagyis a mezőgazdasági termények és a jószág felvásárlási árában kell keresni. A gazdasági reform előtt a szövetkezetek térítést, prémiumot kaptak a műtrágyára, a mezőgazdasági gépekre, a jószágra, a vetőmagra. Mivel ezek nagyobb része az új gazdasági intézkedések után megszűnt, a szövetkezetek kénytelenek gazdasági áron, azaz drágábban számítani a vetőmagot, szolgáltatásokat és a mezőgazdasági szervezetek meg a magántermelők között merőben új viszonyok alakultak ki. A szerződéses közreműködés terén felmerült problémák megoldása a beszámoló szerint az intenzívebb termelésben, a tér helyi közösségek és a békéltető tanácsok munkájával, szerepével foglalkozik. Az értekezlet beszámolója nem ölel fel időrendi sorrendben minden jelentős eseményt, folyamatot, hanem figyelmét több központi kérdésre irányítja. Ennek ellenére átfogó képet nyújt a kommuna, a gazdaság, a mezőgazdasági, a turisztika, a kereskedelem fejlődéséről a két évvel ezelőtt megtartott közgyűlés óta eltelt időszakban. A jelentés többek között megállapítja, hogy a mezőgazdasági szervezetek és a magántermelők közötti közreműködés az utóbbi 2—3 évben nem mondható kielégíthetőnek. A Pomurka kombinát kooperációs üzeme, valamint a kommuna szövetkezetei a társasterme Az elmúlt évben a hivatalnak sikerült kiküszöbölni a különféle magánszemélyek által való munkaközvetítést, ami egyébként megszokott jelenség volt a múltban. A munkaközvetítő továbbra is arra törekszik, hogy Ausztriában és Nyugat -Németországban szervezett módon vállaljanak munkát idénymunkásaink. A legnagyobb fennakadást továbbra is azok okozzák, akik rendes útlevéllel vállalnak munkát, s mellőzik a munkaközvetítő munkautalványát. Az ilyenfajta fegyelmezetlenség miatt volt a hivatalnak legtöbb nehézsége és kiadása. Az idénymunkára való távozásnál az utóbbi időben új mércéket kezdtek bevezetni, így például a 18 éven aluli fiataloknak megtiltották, hogy külföldre menjenek, hasonlóképpen az egy évnél nem idősebb gyermekek anyjának, továbbá a terhes anyáknak és melési költségek csökentésében, a nagyobb hozamokban, a termelés szakosításában rejlik. A közös termelés mindkét félnek érdeke, és a tökéletesebb, minden részletre kiterjedő társastermelési formák, melyek nagyobb jövedelmet biztosítanak a magántermelőnek is, meg a szövetkeznek is, még mindig vonzzák a termelőket. Magyarán, ahol nagyobbak a hozamok és kisebbek a termelési költségek ott elégedett a szövetkezet, meg a termelő is. Külön szerep vár a magántermelő meg a mezőgazdasági szervezet között kialakult kapcsolatok erősítésénél és fejlesztésénél a mezőgazdasági szakértőkre. A beszámoló a társastermelés mellett foglalkozott még a mezőgazdasági szervezetek fejlődésével és a mezőgazdaság társadalmi szektorában felmerült problémákkal is. A problémák rendezését a szövetkezeteknek a Pomurka kombináttal való egybeolvadásába látja. Végső fokon a szerződéses közreműködés, a közös termelés is ettől a kérdéstől függ,elazoknak, akiknek 10 hektáros birtokuk van. Ausztriában lévő honfitársaink között egyre nagyobb az érdeklődés Nyugat-Németország felé, elsősorban azért, mert ott magasabbak a bérek. Az utóbbi időben Franciaország felől is többen érdeklődtek, habár ott még nem vállalt senkit munkát. Ennek oka abban van, hogy Franciaországban csak a mezőgazdaságbankaphatnak munkát, ahol pedig elég alacsonyak akeresetek, másrészt Franciaország meglehetősen távol esik tőlünk. Mint említettük, sokszor megesik, hogy egyes személyek rendes útlevéllel, látogatóba mennek Ausztriába, a valójában azonban munkára mennek ők is. Útlevelet ugyanis sokkal hamarabb és rövidebb úton kaphatnak, mint a munkaközvetítő munkautalványával. Megtörténik így, hogy azok a munkások, akik szervezett utón mentek munkára, később érkeztek meg, s helyüket elfoglalták azok, akik „látogatóba” mentek. A munkaközvetítő hivatal véleménye szerint az ilyenfajta munkavállalást meg kellene szüntetni. Jó volna ezenkívül az osztrák munkaadókkal egyességet kötni, hogy csak azokat alkalmazzák, akiknek munkautalványuk van a közvetítő hivataltól, és hogy az ilyenfajta igazolvány nélkül a többi munkásoknak ne járjon a betegsegélyző. A MUNKAKÖZVETÍTŐ HIVATAL ADATAI: AZ IDÉNYMUN KÁSOK SZÁMA ENYHÉN EMELKEDIK Rendes útlevéllel „látogatóba“ vagy idénymunkára A sobotai munkaközvetítő hivatal adatai szerint az elmúlt évben összesen 4755 személy nyújtotta be kérvényét külföldi idénymunkára Ausztriába, ez a szám 571-el több mint 1964-ben volt. A földműveslakosság körében tavaly csökkent az érdeklődés az idénymunka iránt, emelkedett ellenben azok között, akik már munkaviszonyban vannak. A LENDVAI KÖZSÉGI MUNKAFELÜGYELŐSÉG MÚLTÉVI MUNKÁJÁNAK JELENTÉSÉRŐL A biztonságosabb munka érdekében A lendvai községi képviselőtestület tegnapi ülésén többek között beszámolót olvastak fel a munkafelügyelőség munkájáról múltév februárjától decemberig. A beszámolóban megállapították, hogy a munkavédelem terén az idén haladás észlelhető, noha nem minden vállalatban. Több gondot fordítanak a munkavédelmi intézkedések betartására, egyes vállalatokban azonban elhanyagolták ezeket az intézkedéseket, s a gazdasági reform után beállt helyzetben csak a termelés növelésére törekedtek gyakran a munkahelyeken dolgozó munkások egészségének és helyes munkavédelmének kárára is. A munkafelügyelőség 349 munkahelyiséget vizsgált felül a község területén s a következő fontosabb hiányosságokat állapították meg: 29 helyiség nem felelt meg építésügyi szempontból, s emiatt 77 munkás egészsége forog veszélyben. A gyárakban és üzemekben 45 munkás számára a vállalat nem biztosította a szükséges munkavédelmi felszereléseket. 17 munkahelyen rossz volt a szellőztető berendezés, 15 helyiségben gyenge volt a világítás, 4 helyiségben túl nagy a zaj, több munkagép szabálytalanul volt leszerelve, 147 helyiségben nem volt elvégezve az előírt villanyszerelés 27 helyiségben pedig nem volt, illetve hiányos volt a tűzbiztonsági intézkedés, 8 munkahelyiségben pedig szabálytalan módon tároltak robbanóanyagokat. A munkafelügyelőség ezenkívül megállapította, hogy a felülvizsgált vállalatokban 94 esetben hiányoztak az alapvető egészségügyi objektumok, mint a mosdó, a fürdőszoba, illemhely és ruhatár. A munkaviszonyból eredő sérelmek megállapítása is a munkafelügyelőség hatáskörébe tartozik, s így megállapították, hogy az idén 52 esetben fordult elő szabálysértés e téren. A legtöbb esetben nem fizették ki a munkásnak a vasárnapi, illetve állami ünnepeken, azaz az éjszakai műszakban végzett munka díját. A tanoncok helyzetével kapcsolatban is megállapították, hogy a legtöbb szabálysértést akkor követik el, mikor néha 10 órán át is dolgoztatják az inast, vagy nem fizetik ki járandóságaikat teljes egészében — ez utóbbi különösen a magániparosoknál dolgozó tanoncokra vonatkozik. A munkabalesetekből származó anyagikár a tervezett keretek között mozog, noha bizonyos megelőző intézkedések alkalmazásával lényegesen csökkenteni lehetne. A munkabalesetek 60 százaléka ugyanis a munkások hibájából következett be, azaz olyan munkahelyeken, ahol a munkás mellett a munkavezető, vagy az osztályvezető technikus is bizonyos mértékben felelős a balesetért. Sok helyen ugyanis nem magyarázzák meg a gépek helyes kezelését, nem szorgalmazzák a munkavédelmi felszerelések következetes használatát, túlzsúfolt helyiségekben dolgoztatják a munkásokat. A munkafelügyelőség beszámolójában ezenkívül megállapította, hogy a felügyelőség mindenkor kész segíteni a munkavédelem megszervezésében, fő dolga azonban mégiscsak az ellenőrzés, és a megelőző szolgálat megszervezéséről a vállalat vezető és technikai kádereinek kellene gondoskodniuk. A lendvai első számú iskola diákjai még a múlt évben (mint lapunk hasábjain is hírt adtunk róla) előadták Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című ifjúsági regényének színpadi változatát. Az előadás nagy sikert aratott, különösen a diákok körében, de a szülők is szép számban megtekintették, úgy értesültünk, hogy a félévi iskolai szünet előtt a lendvai diákok ellátogatnak Dobronakra esetleg Göntérházára, s ott is előadják a színdarabot. A színdarabban felléptek Simonka Tibor, Zsoldos Jenő, Végi Lajos Kutnyák József, Kutnyák Ferenc, Gerencsér Tibor, Kancsal József Kancsal Aranka, Bánatai József, Kepe László, Szabó Desző Nedeljko Jenő, Simonka István, Gyurkács István, Novák Ferenc, Magyar István, Kolev Zdenka, Kepe Zsuzsa, Kepe Mária és Stefánec József. A darabot Dragosics Marika rendezte. Képünkön: jelenet a Pál utcai fiúkból. PÁRTOSFALVÁN LESZAVAZTÁK AZ EGYESÜLÉST A pártosfalvi Napredek szövetkezet szövetkezeti tagjai valamint a földművesszövetkezet alkalmazottai december 26-án referendumot tartottak, ahol döntésre vitték annak kérdését, hogy a szövetkezet egyesüljön-e a Pomurka kombináttal vagy pedig továbbra is önálló maradjon. A referendum kimenetele mindvégig kétséges volt, s a szavazatok összeszármlálása után kitűnt, hogy a tagság kétharmad része az egyesülés ellen foglalt állást. Ilyenformán a gorickói szövetkezetek közül csak a petrovci szövetkezet csatlakozott a kombináthoz, míg a másikkettő, a gradi és pártosfalvi továbbra is önálló marad. r A dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendavai és Murska Sobota-i községi bizottságának hetilapja — Felelős szerkesztő Gustav Luthar — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Murska Sobota, Kidričeva 4, telefon 21-064 — Egészévi előfizetés belföldön 12 dinár (1200 régi dinár), külföldön 24 dinár (2400 régi dinár) — Folyószámla 605-11-365 NB Murska Sobota — Nyomja a ČZP Pomurski tisk nyomdája — Igazgató Stefan Antalné — Murska Sobota, 1966 január 15-én IX. évfolyam, 1. szám — Ara 50 para (50 régi dinár) ------------------------------------------------------------ Két új törvény December végén a Köztársasági Képviselőház két új törvényt szavazott meg: az egészségügyi intézmények közzösségének megalakításáról és a földművesek egészségbiztosításáról szóló törvényt. Az egészségügyi intézmények közösségének megalakításáról szóló törvény hétre csökkentette Szlovéniában a közösségek számát, s ennek alapján úgy látszott, hogy megszűnik a sobotai társadalombiztosító intézmény közössége is. Az év utolsó napjaiban azonban az itteni szervek ismét számbavették, hogy a négy muravidéki község területén hány biztosított tagjuk van, s az idénymunkásokat beleszámítva kitűnt, hogy öszszesen 31 ezer, azaz ezerrel több biztosítottjuk van, mint amennyit (30 ezer) a törvény előír ahhoz, hogy ilyen közösséget lehessen alakítani. Hasonlóan jártak el Ravnen is, mert a törvény értelmében az ottani közösségnek is a sobotaival egyetemben a mariborihoz kellett volna csatlakoznia. A törvényt mindezidáig nem másították meg, továbbra is nyílt kérdés, hogy önálló marad-e a sobotai társadalombiztosító közössége. A másik törvény a földművesek egészségbiztosításáról szól, s többé-kevésbé már ismeretes olvasóink előtt.. Az új törvény lényegében abban különbözik az előzőtől, hogy az önellátás alapjaira fekteti a parasztok betegsegélyzését, s ilyenformán ez a kölcsönösségre és az egymás iránti humanitásra alapozott egészségvédelem elnyeri végső, önigazgatáson alapuló formáját. Nem kell különösebb éleselméjűség ahhoz, hogy bebizonyítsuk, hogy a parasztbetegsegélyző eddigi eszközei tarthatatlanok voltak, hiszen az elmúlt évben egy biztosított földművescsalád átlagos egészségvédelmi költségei 42 450 dinárt tettek ki, míg az átlagos hozzájárulás parasztgazdaságonként alig haladta meg a 19 ezer dinárt. A veszteséget tehát más forrásokból kellett fedezni. Ezenkívül az új törvény lényegesen kibővítette a földművesek egészségvédelmét, különösen azokra a betegségekre, amelyek általános nemzeti szempontból megkövetelik ezt, amelyek maguknak a parasztoknak is inkább megfelelnek, amelyek a mezőgazdasági körzetekben gyakoriak, és amelyeknek járvány jellegük lehet. A tuberkulózis gyógyítása továbbra is ingyenes. Az új törvény pozitívumának írható fel az is, hogy kiegyenlítette 15 éves életkorukig a földműves szülők gyermekeinek egészségvédelmét az alkalmazásban lévő dolgozók családtagjainak egészségvédelmével, s ezenkívül a folytonosság tekintetbevételével a középiskolás és főiskolás paraszt-ifjúság egészségvédelméről is gondoskodik, illetve egybehangolja az internátusokban és otthonokban lévő más diákok és egyetemi hallgatók egészségvédelmi feltételeivel. Ez a kibővített egészségvédelem természetesen nagyobb anyagiakat is követel. Szlovénia mezőgazdasági területeinek kataszteri jövedelmére számítva az egészégügyi hozzájárulás parasztgazdaságonként és a kataszteri jövedelemtől függően nem haladja meg a 45—48 ezer dinárt. A földművesek betegsegélyezésének gyakorlati alkalmazásánál azonban nem kell szem elől téveszteni maguknak a földműveseknek a tudatát és viszonyát az ilyenfajta egészségvédelem iránt, s nem utolsó sorban azt, hogy hogyan értékelik és hogyan látják érdekeik megvalósulását maguk a biztosítottak. Időjárás JANUÁR 13-TóL 23-IG Január 21-ig felhős idő várható, gyakori havazással. 21. után derült, hideg lesz az idő erős fagyokkal.