Népújság, 1966 (9. évfolyam, 1-49. szám)

1966-01-15 / 1. szám

r A dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendavai és Murska Sobota-i községi bizottságának hetilapja — Felelős szerkesztő Gustav Luthar — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Murska Sobota, Kidričeva 4, telefon 21-064 — Egészévi előfizetés belföldön 12 dinár (1200 régi di­nár), külföldön 24 dinár (2400 régi dinár) — Folyószámla 605-11-365 NB Murska Sobota — Nyomja a ČZP Pomurski tisk nyomdája — Igazgató Stefan Antalié — Murska Sobota, 1966 január 15-én IX. évfolyam, 1. szám — Ara 50 para (50 régi dinár)------------------------------------------------------------­A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURSKA SOBOTA-I KÖZSÉGI ÉRTEKEZLETÉRŐL ________ A termeli), az egyes ember problémái szemelött A Szocialista Szövetség Murska Sobota-i községi szervezeteinek évi közgyűlését tegnap, január 14-én tartották meg Murska Sobotán. A kommuna helyi szervezeteiben megválasztott küldötteken kívül számos vendég is részt vett a községi értekezleten. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE SOBOTÁN A Szocialista Szövetség M. Sobota i községi szervezete tegnap tartotta meg rendes közgyűlését. A közgyűlésen beszámoló hangzott el és vita volt a község társadalmi és po litikai kérdéseiről valamint a Szocialista Szövetség helyéről és szerepéről a gazdasági re­form megvalósításában. IFJÚSÁGI ISKOLA LENDVÁN Hétfőn Lendiván megkez­dődtek az előtdások az ifjusá gi politikai iskolában. A tan­tervet a munkásegyetem az if­júsági vezetőséggel összhang­ban készítette el, s gondosko­dott az előadókról is, az öni­gazgató szervek pedig kijelöl ték az iskola hallgatóit. Az is kóláinak két tagozata van, az egyikben az általános prog­ram szerint, a másikban pedig specifikus terv szerint tarta­nak előadásokat, ahol az e- sernyőgyár fiataljai vesznek részt. Újdonságnak számit, hogy agy munkaszervezet kü­lön tagozatot kért az ifjúsági politikai iskolában. A munkafelügyelőség 349 munkahelyiséget vizsgált fe­lül a község területén s a kö­vetkező fontosabb hiányossá­gokat állapították meg: 29 helyiség nem felelt meg épí­tésügyi szempontból, s emiatt 77 munkás egészsége forog veszélyben. A gyárakban és ü- zemékben 45 munkás számá­ra a vállalat nem biztosította a szükséges munkavédelmi felszereléseket. 17 munkahe­lyen rossz volt a szellőztető berendezés, 15 helyiségben gyenge volt a világítás, 4 he­lyiségben túl nagy a zaj, több munkagép szabálytalanul volt leszerelve, 147 helyiségben nem volt elvégezve az előirt villanyszerelés 27 helyiségben pedig nem volt, illetve hiá­nyos volt a tűzbiztonsági in­tézkedés, 8 munkahelyiségben pedig szabálytalan módon tá­A közgyűlésre a DNSZSZ községi vezetősége részletes be számolót készített. A beszámo­lóban több témakörbe, fejezet­be csoportosították azokat az időszerű kérdéseket, amelyek a legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban jelentkeztek. Az el ső a Szocialista Szövetség köz ségi vezetőségének a munkájá­val. szerepével és feladataival foglalkozik a szocialista demo­krácia és az önigazgatás fejlesz tésébén. A második fejezet a külföldön való foglalkoztatás kérdéseit taglalja, a harmadik a helyi szervezetek tevékeny­ségére, szerepére vonatkozik, a negyedik a tagságról, tagtobo­rzásról szól, az ötödik és ha­todik fejezet cime az önigaz­gatás fejlesztése a mezőgazda­ságban, illetve az iskolaügy te­rén, az utolsó kettő viszont a roltak robbanóanyagokat. A munkafelügyelőség ezenkívül megállapította, hogy a felül­vizsgált vállalatokban 94 e- setben hiányoztak az alapvető egészségügyi objektumok, mint a mosdó, a fürdőszoba, illemhely és ruhatár. A munkaviszonyból eredő sérelmek megállapítása is a munkafelügyelőség hatásköré­be tartozik, s így megállapí­tották. hogy az idén 52 eset­ben fordult elő szabálysértés e téren. A legtöbb esetben nem fizették ki a munkásnak a vasárnapi, illetve állami ün­nepeken, azaz az éjszakai mü szakban végzett munka diját. A tanoncok helyzetével kap­csolatban is megállapították, hogy a legtöbb szabálysértést akkor követik el, mikor néha 10 órán át is dolgoztatják az inast, vagy nem fizetik ki já­helyi közösségek és a békél­tető tanácsok munkájával, sze repével foglalkozik. Az értekezlet beszámolója nem ölel fel időrendi sorrend­ben minden jelentős eseményt, folyamatot, hanem figyelmét több központi kérdésre irányit ja. Ennek ellenére átfogó ké­pet nyújt a kommuna, a gaz­daság, a mezőgazdasági, a tu­risztika, a kereskedelem fejlő­déséről a két évvel ezelőtt meg tartott közgyűlés óta eltelt idő­szakban. A jelentés többek között meg állapítja, hogy a mezőgazda­sási szervezetek és a magán- termelők közötti közreműködés az utóbbi 2—3 évben nem mondható kielégíthetőnek. A Pomurka kombinát kooperáci­ós üzeme, valamint a kommu­na szövetkezetei a társasterme randóságaikat teljes egészé­ben — ez utóbbi különösen a magániparosoknál dolgozó ta- noncokra vonatkozik. A munkabalesetekből szár­mazó anyagi ikár a tervezett keretek között mozog, noha bizonyos megelőző intézkedé­sek alkalmazásával lényege­sen csökkenteni lehetne. A munkabalesetek 60 százaléka ugyanis a munkások hibájá­ból következett be, azaz olyan munkahelyeken, ahol a mun­kás mellett a munkavezető, vagy az osztályvezető techni­kus is bizonyos mértékben fe lelős a balesetért. Sok helyen ugyanis nem magyarázzák meg a gépek helyes kezelését, nem szorgalmazzák a munka- védelmi felszerelések követke zetes használatát, túlzsúfolt helyiségekben dolgoztatják a munkásokat. A munkafelügyelőség beszá­molójában ezenkívül megálla­pította, hogy a felügyelőség mindenkor kész segíteni a munkavédelem megszervezé­sében, fő dolga azonban mé­giscsak az ellenőrzés, <s a meg előző szolgálat megszervezésé­ről a vállalat vezető és tech­nikai kádereinek kellene gon- doskodniok. lés terén igaz, aránylag jó e- redményeket értek el, csak­hogy az utóbbi időben olyan problémák is mutatkoztak, a- melyek kedvezőtlenül hatottak a szerződéses viszonyok létre­hozására, és a társastermelés kibővítésére, valamint fejlesz­tésére. Ennek okát részben áz áringadozásokban, vagyis a me zőgazdasági termények és a jó­szág felvásárlási árában kell keresni. A gazdasági reform előtt a szövetkezetek térítést, prémiu­mot kaptak a műtrágyára, a mezőgazdasági gépekre, a jó­szágra, a vetőmagra. Mivel e- zek nagyobb része az uj gazda sági intézkedések után meg­szűnt, a szövetkezetek kény tele nek gazdasági áron, azaz drá­gábban számítani a vetőmagot, szolgáltatásokat és a mezőgaz­dasági szervezetek meg a magántermelők között merő­ben uj viszonyok alakultak ki. A szerződéses közreműködés terén felmerült problémák meg oldása a beszámoló szerint az intenzivebb termelésben, a tér Az elmúlt évben a hivatal­nak sikerült kiküszöbölni a különféle magánszemélyek ál tál való munkaközvetítést, a- mi egyébként megszokott je­lenség volt a múltban. A mun kalközvetitő továbbra is arra törekszik, hogy Ausztriában és Nyugat (Németországban szervezett módon vállaljanak munkát idénymunkásaink. A legnagyobb fennakadást továb bra is azok okozzák, akik ren des útlevéllel vállalnak mun kát, s mellőzik a munkaköz­vetítő munkautalványát. Az ilyenfajta fegyelmezetlenség miatt volt a hivatalnak leg­több nehézsége és kiadása. Az idénymunkára való tá vozásnál az utóbbi időben uj mércéket kezdtek bevezetni, így például a 18 éven aluli fiataloknak megtiltották, hogy külföldre menjenek, hasonló képpen az egy évnél nem idő­sebb gyermekek anyjának, to vábbá a terhes anyáknak és PÁRTOSFALVÁN LESZAVAZTÁK AZ EGYESÜLÉST A pártosfalvi Napredek szö­vetkezet szövetkezeti tagjai valamint a földmüvesszövet- kezet alkalmazottai december 26-án referendumot tartottak, ahol döntésre vitték annak kérdését, hogy a szövetkezet egyesüljön-e a Pomurka kom- banáttal vagy pedig továbbra is önálló maradjon. A referen­dum kimenetele mindvégig kétséges volt, s a szavazatok összeszárrilálása után kitűnt, hogy a tagság kétharmad ré­sze az egyesülés ellen foglalt állást. Ilyenformán a gorié- kói szövetkezetek közül csak a petrovci szövetkezet csat­lakozott a kombináthoz, mig a másik 'kettő, a gradi és pár- tosfalvti továbbra is önálló ma rád. melési költségek csökentésé- ben, a nagyobb hozamokban, a termelés szakosításában rejlik. A közös termelés mindkét fél­nek érdeke, és a tökéletesebb, minden részletre kiterjedő tár­sastermelési formák, melyek nagyobb jövedelmet biztosíta­nak a magántermelőnek is, meg a szövetkeznek is, még min dig vonzzák a termelőket. Ma­gyarán, ahol nagyobbak a ho­zamok és kisebbek a termelé­si költségek ott elégedett a szövetkezet, meg a termelő is. Külön szerep vár a magánter­melő meg a mezőgazdasági szervezet között kialakult kap csolatok erősítésénél és fejlesz­tésénél a mezőgazdasági szakér tőkre. A beszámoló a társasterme­lés mellett foglalkozott még a mezőgazdasági szervezetek fej lődésével és a mezőgazdaság társadalmi szektorában felme­rült problémákkal is. A prob­lémák rendezését a szövetkeze teknek a Pomurka kombináttal való egybeolvadásába látja. Végső fokon a szerződéses köz­reműködés, a közös termelés is ettől a kérdéstől függ.-el­azoknak, akiknek 10 hektáros birtokuk van. Ausztriában lévő honfitár­saink között egyre nagyobb az érdeklődés Nyugat-Német- ország felé, elsősorban azért, mert ott magasabbak a bérek. Az utóbbi időben Franciaor­szág felöl is többen érdeklőd­tek, habár ott még nem vál­lalt senkii munkát. Ennek oka abban van, hogy Franciaor szágban csak a mezőgazdaság ban ikaphatnak munkát, ahol pedig elég alacsonyak a 'kere­setek, másrészt Franciaország meglehetősen távol esik tő­lünk. Mint említettük, sokszor megesik, hogy egyes szemé lyek rendes útlevéllel, látoga­tóba mennek Ausztriába, a valójában azonban munkára mennek ők is. Útlevelet ugyan is sokkal hamarabb és rö- videbb utón kaphatnak, mint a munkaközvetítő munkautal­ványával. Megtörténik igy, hogy azok a munkások, alkik szervezett utón mentek mun­kára, később érkeztek meg, s helyüket elfoglalták azok, a- káik „látogatóba” mentek. A munkaközvetítő hivatal vélé- ménye szerint az ilyenfajta munkavállalást meg kellene szüntetni. Jó volna ezenkívül az osztrák munkaadókkal egyességet kötni, hogy csak a- zakat alkalmazzák, akiknek munkaütalványuk van a köz­vetítő hivataltól, és hogy az ilyenfajta igazolvány nélkül a többi munkásoknak ne jár jón a betagsegélyző. Időjárás JANUAR 13-TóL 23-IG Január 21-ig felhős idő vár­ható, gyakori havazással. 21. után derült, hideg lesz az idő erős fagyokkal. Két uj törvény December végén a Köztár­sasági Képviselőház két uj törvényt szavazott meg: az é- gészségügyi intézmények köz- zösségének megalakításáról és a földművesek egészségbiz­tosításáról szóló törvényt. Az egészségügyi intézmé­nyek közösségének megalakí­tásáról szóló törvény hétre csökkentette Szlovéniában a közösségek számát, s ennek alapján úgy látszott, hogy megszűnik a sobotai társada­lombiztosító intézmény közös sége is. Az év utolsó napjai­ban azonban az itteni szervek ismét számbavették, hogy a négy muravidéki község terü­letén hány biztosított tagjuk van, s az idénymunkásokat beleszámítva kitűnt, hogy ősz szesen 31 ezer, azaz ezerrel több biztosítottjuk van, mint amennyit (30 ezer) a törvény előír ahhoz, hogy ilyen közös séget lehessen alakítani. Ha­sonlóan jártak el Ravnen is, mert a törvény értelmében az ottani közösségnek is a sobo- taival egyetemben a maribori hoz kellett volna csatlakoznia. A törvényt mindezidáig nem másították meg, továbbra is nyílt kérdés, hogy önálló ma­rad-e a sobotai társadalom­biztosító közössége. A másik törvény a földmű­vesek egészségbiztosításáról szól, s többé-kevésbé már is­meretes olvasóink előtt,. Az uj törvény lényegében abban különbözik az előzőtől, hogy az önellátás alapjaira fekteti a parasztok betegsegélyzését, s ilyenformán ez a kölcsönös­ségre és az egymás iránti hu­manitásra alapozott egészség védelem elnyeri végső, önigaz gatáson alapuló formáját. Nem kell különösebb élesel­méjűség ahhoz, hogy bebizo­nyítsuk, hogy a parasztbeteg- segélyző eddigi eszközei tart­hatatlanok voltak, hiszen az elmúlt évben egy biztosított földmüvescsalád átlagos egész ségvédelmi költségei 42 450 di nárt tettek ki, mig az átlagos hozzájárulás parasztgazdasá­gonként alig haladta meg a 19 ezer dinárt. A veszteséget tehát más forrásokból kellett fedezni. Ezenkívül az uj törvény lé­nyegesen kibővítette a földmű vesek egészségvédelmét, kü­lönösen azokra a betegségek­re: amelyek általános nemze­ti szempontból megkövetelik ezt; amelyek maguknak a parasztoknak is inkább meg­felelnek, amelyek a mező- gazdasági körzetekben gya­koriak, és amelyeknek jár vány jellegük lehet. A tuber­kulózis gyógyítása továbbra is ingyenes. Az uj törvény pozi­tívumának irható fel az is, hogy kiegyenlítette 15 éves é- letkorukig a földműves szü­lők gyermekeinek egészségvé­delmét az alkalmazásban lé­vő dolgozók családtagjainak egészségvédelmével, s ezenkí­vül a folytonosság tekintetbe­vételével a középiskolás és fő iskolás paraszt-ifjúság egész­ségvédelméről is gondosko­dik, illetve egybehangolja az internátusokban és otthonok­ban lévő más diákok és egye­temi hallgatók egészségvédel­mi feltételeivel. Ez a kibővített egészségvé­delem természetesen nagyobb anyagiakat is követel. Szlové­nia mezőgazdasági területei­nek kataszteri jövedelmére számítva az egészégügyi hoz­zájárulás parasztgazdaságon­ként és a kataszteri jövede­lemtől függően nem haladja meg a 45—48 ezer dinárt. A földművesek betegsegélyezésé­nek gyakorlati alkalmazásánál azonban nem kell szem elől téveszteni maguknak a föld­műveseknek a tudatát és vi­szonyát az ilyenfajta egészség védelem iránt, s nem utolsó sorban azt, hogy hogyan ér­tékelik és hogyan látják ér­dekeik megvalósulását maguk a biztosítottak. A lendvai első számú iskola diákjai még a múlt évben (mint lapunk hasábjain is hirt ad­tunk róla) előadták Molnár Ferenc: Pál-utcai fiuk cimü ifjúsági regényének színpadi változa­tát. Az előadás nagy sikert aratott, különösen a diákok körében, de a szülők is szép számban megtekintették, ügy értesültünk, hogy a félévi iskolai szünet előtt a lendvai diákok ellátogat­nak Dobronakra esetleg Göntérházára, s ott is előadják a színdarabot. A színdarabban fellép­tek Simonka Tibor, Zsoldos Jenő, Végi Lajos Kutnyák József, Kutnyák Ferenc, Gerencsér Ti­bor, Kancsal József Kancsal Aranka, Bánotai József, Kepe László, Szabó Desző Nedeljko Je­nő, Simonka István, Gyurkács István, Novák Ferenc, Magyar István, Kolev Zdenka. Kepe Zsuzsa, Kepe Mária és Stefánec József. A dara-bot Dragosics Marika rendezte. Képünkön: je­lenet a Pál-utcai fiukból. A LENDVAI KÖZSÉGI MUNKAFELÜGYELOSÉG MULTÉVI MUNKÁJÁNAK JELENTÉSÉBŐL A biztonságosabb munka érdekében A lendvai községi képviselőtestület tegnapi ülésén többek között beszámolót olvastak fel a munkafelügyelőség munkájá­ról multév februárjától decemberig. A beszámolóban megállapí­tották, hogy a munkavédelem terén az idén haladás észlelhető, noha nem minden vállalatban. Több gondot fordítanak a mun­kavédelmi intézkedések betartására, egyes vállalatokban azon­ban elhanyagolták ezeket az intézkedéseket, s a gazdasági re­form után beállt helyzetben csak a termelés növelésére töre­kedtek gyakran a munkahelyeken dolgozó munkások egészsé­gének és helyes munkavédelmének kárára is. A MUNKAKÖZVETÍTŐ HIVATAL ADATAI: AZ IDÉNYMUN- KASOK SZAMA ENYHÉN EMELKEDIK Rendes útlevéllel „látogatóba“ - vagy idénymunkára A sobotai munkaközvetítő hivatal adatai szerint az elmúlt évben összesen 4755 személy nyújtotta be kérvényét külföldi idénymunkára Ausztriába, ez a szám 571-el több mint 1964-ben volt. A földmüveslakosság körében tavaly csökkent az érdek­lődés az idénymunka iránt, emelkedett ellenben azok között, akik már munkaviszonyban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents