Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-01-08 / 1. szám

HÉTRŐL Illegalitásba vonul az El Fatah Abu­lad, az El Fatah nevű Palesztinai szervezet egyik ve­zetője, a héten hétfőn közölte, hogy a szervezet illegalitásba vonul, tehát bezárják libanoni, továbbá több más arab ország­ban működő irodáit.­­ A palesztinai ellenállási mozgalom központi bizottsága döntött így. Ez egyszersmind a mozgalom első önkritikája is a tavaly szeptemberi jordá­niai események után. A múlt­ban több hibát követtünk el, s ezek közöl az egyik legna­gyobb a sovinizmus volt. Forra­dalmunk az általános arab for­radalom része. A mozgalom­ban felmerült nehézségeket úgy oldjuk meg a legjobban, hogy illegalitásba vonulunk. Meg kell őriznünk fegyvereinket, é­­letünket és a forradalmat — mondotta. Az AP értesülései szerint Jasszer Arafat, az El Fatah ve­zetője megígérte, hogy a szer­vezet nem végez többé hadmű­veleteket Libanon területéről kiindulva, hogy elejét vegyék a megtorlásoknak. Az Al Anver című bejrúti lap szerint az izraeli csapatok az elmúlt vasárnap is betörtek Libanon területére. Ezt köve­tően Jasszer Aarafat találko­zott Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnökkel és megígérte neki, hogy a gerillák Libanon területéről kiindulva nem foly­tatnak többé hadműveleteket Izrael ellen. Az iráni külügyminiszter hazánkban Mirko Tepavac külügyi ál­lamtitkár meghívására héten kedden hivatalos látogatásra Jugoszlávia érkezett Adeshir Zahedi iráni külügyminiszter. A két külügyminiszter­rm­egvi­tatta a legidőszerűbb nemzet­közi kérdéseket és a jugoszláv­iráni együttműködés lehetősé­geit. Zahedi külügyminiszter tanácskozott Izet Zubovittyal, a jugoszláv-iráni gazdasági bi­zottság elnökével is. Adeshir Zahedi ma, január 8-án utazik el. Rogers Kairóba látogat? A Roz el Juszer című kairói hetilap híradása szerint az EAK és az USA kormánya arról ta­nácskoznak, hogy William Ro­gers amerikai külügyminiszter esetleg Kairóba látogat. An­var el Szadat egyiptomi elnök néhány nappal ezelőtt közölte, hogy levelet kapott Nixon el­nöktől, amelyben az USA elnö­ke többek között javasolja, hogy különmegbízottat küld Kairóba a közel-keleti válság megvitatására. A Roz­el Juszer értesülései szerint Nixon William Rogers külügminisztert szándékozik Kairóba küldeni. A külügymi­niszter Egyiptomon kívül va­lószínűleg ellátogat Libanon­ba, Jordániába és Izraelbe. Az újság szerint az egyipto­mi kormány még nem döntött Nixon javaslatáról. Rogers lá­togatása állítólag attól függ, hogy milyen eredménnyel jár­nak majd a Gunnar Jarring­­gal folytatandó tanácskozások. Kairóban egyébként borúlá­­tóan tekintenek Gunnar Jar­ring ENSZ-megbízott újabb tanácskozásai elé. Az az általá­nos meggyőződés uralkodik u­­gyanis, hogy a kilátások nem kecsegtetőek, mert Izrael és az USA kitart korábbi álláspont­ja mellett. Az izraeli kormány tagjainak legutóbbi nyilatko­zataiból is látszik, hogy Tel A­­viv nem mondott le terjeszke­dési céljairól. A lengyel vezetők Moszkvában Edward Gierek, a lengyel e­­gyesült munkáspárt titkára va­lamint Peter Jaroszewicz a len­gyel kormány elnöke­ a szovjet párt és kormányvezetőség meg­hívására a héte kedden Mosz­­kába érkeztek. A vnukovói re­pülőtéren Leonid Brezsnyev, A­leksej Koszigin és más magas rangú szovjet párt- és állam­vezetők fogadták őket. Moszkvai megfigyelők véle­ménye szerint a Kremlben meg­tartott megbeszélés alkalmá­val konkrét kérdésekről tár­gyaltak. Ezt igazolja a látoga­tás formája is, amely körül nem történt jelenntősebb hír­verés. A megbeszélések során bizonyára tárgyaltak a szov­jet-lengyel gazdasági viszonyok­ról tekintet nélkül a Varsóban nemrég aláírt szovjet-lengyel kereskedelmi egyezményre. Nem szovjet hírforrások sze­rint nagyobb mennyiségű szov­jet nyersanyag és búza szállí­tásáról van szó Lengyelország számára. Gierenk párttitkár és Jaro­szewicz kormányelnök más­nap, szerdán már hazautaztak Varsóba. Növekvő veszélyek Indokiában Indokiában a héten hétfőn heves harcok folytak különö­sen Kambodzsában voltak sú­lyos összecsapások. A kambod­zsai kormánycsapatok megüt­köztek a Sihanuk-barát csapa­tokkal. Hivatalos közlemény szerint több kormá­nykatona e­­lesett, többen pedig megsebe­sültek. A kormány szóvivője azon­ban elhallgatta, hogy a csapa­tok a múlt héten katasztrofális veszteségeket szenvedtek, ami­kor megpróbálták megtisztíta­ni a Phnom Penhtől Sihanuk­­ville-ig vezető utat. Az amerikai repülőgépek és a saigoni páncélos helikopte­rek tovább bombázzák Kambod­zsa területét. Szemtanúk állí­tása szerint több város és fa­lu teljesen romba dőlt. Az a­­merikai repülőgépek tovább támadják Dél Laoszt is — rom­ba akarják dönteni az úgyne­vezett Ho Si-minh utat, ame­lyen a dél-vi­enami szabad­ságharcosok utánpótlást kap­nak Észak-Vietnamból. A saigoni parancsnokság az utóbbi időben kiadott közlemé­nyében azt állítja, hogy a la­oszi, Pater Lao mozgalom egy­ségei veszélyeztetik Dél-Viet­­nam biztonságát. A politikai megfigyelők ebből arra követ­keztetnek, hogy a saigoni csa­patok a közeljövőben az ame­rikai repülőgépek támogatásá­val betörnek Dél-Laoszba. A szóban forgó találgatások aggasztóak, mert valószínű, hogy ha a saigoni csapatok be­törnek Dél-Laoszba, az észak­vietnami hadsereg nem nézi tétlenül a támadást. H­ÉTRE ­: NÉPÚJSÁG A mezőgazdasági behozatal szegénységi bizonylatunk A fogyasztó örömmel értesült arról, hogy most már nem csak behozatali vajjal és sok más élelmiszereikkel, hanem behozatali tejjel is sikerült kiküszöbölni a piaci hiányt. Újra van tej az egész országban. Mégis érdemes elgondolkoz­ni rajta. És ennek kapcsán ar­ról, hogy tulajdonképpen mit akarunk mezőgazdaságunkkal. Mit mondunk róla és mit te­szünk érte? Főképpen azért, mert mostanában folyik a vita a jövő évi gazdaságpolitikánk főbb irányvonalairól és a gaz­­daságszilárdító intézkedések­ről. Tíz évvel ezelőtt kimond­tuk, hogy belterjes mezőgaz­daságot akarunk, hektáronként tehát legalább egy lábas jó­szágot kell tartanunk ezenfele­­lül még meg kell hizlalnunk hektáronként négy sertést. Sze­rencsére ezt még sohasem vál­tottuk valóra. Amikor azon­ban közel jártunk az előirány­zottnak a feléhez, akkor már a tej- és a hizó-fölösleg megol­datlannak látszó problém­ánk volt. Az Élelmiszertartalékok Igaz­gatóságának nem volt sem e­­lég raktára, és hűtőháza, sem elég pénze arra, hogy a fölös­leget felvásárolja, és később ezzel, nem pedig behozott áru­val próbálja egyensúlyban tar­tani a piacot. Hogy erre kép­telen, azt a legújabb takar­mánybehozatal is ékesen bi­zonyítja. Ennek pedig logikus követ­kezménye, hogy ma nincs elég tej, holnap nem lesz elég hí­zott sertés. Lassan már meg­szoktuk, hogy nálunk szabályo­sabb időközökben ismétlődik a hizlalás válsága és fellendülé­se, mint például a nyugati ál­lamokban. Úgy látszik nálunk a mező­­gazdasággal megbízott felelős emberek következetesen meg­feledkeznek valamiről: arról, hogy Jugoszlávia agrár-túlné­­pesedett állam, s még sokáig nem lesz olyan erős iparunk, amely képes lenne annyi em­bert befogadni és foglalkoztat­ni, amennyi a mezőgazdaság­ban felszabadulhatna. A lakos­ság fele ma is falun él s nyil­vánvaló, hogy mezőgazdaság­politikánkban nem rekeszthet­­jük ki a lakosság felének, a magánparasztnak az érdekét. Márpedig jelenlegi politikánk­kal sújtjuk a földművest. A­­helyett, hogy megszerveznénk a jószágtenyésztést és értéke­sítést (beleértve a fölöslegek fölvásárlását is), a hiányt be­hozatallal rendezzük s ezáltal megfosztjuk a földművest a le­hetőségtől, hogy több jószágot tartson, több tejet, vajat és más terményt termesszen. Ez pedig arra kényszeríti, hogy jövedelmének nagyobb részét növénytermesztéssel próbálja előteremteni, holot mindenki tudja, hogy átlag 4 hektáros gazdaságán ez legnagyobb i­­gyekezete ellenére is képtelen­ség. Kétségtelen, hogy az ország­ban senkinek sem lehet min­degy, legkevésbé pedig a kö­zösségnek, hogyan él a lakos­ság fele. Ha pedig ez így van, akkor ennek a ténynek be­folyással kellene lennie a be­hozatalra is, pontosabban, kényszerítőleg kellene hatnia a mezőgazdaságért felelős elvtár­sakra és intézményekre, hogy végre fordulat álljon már be a mezőgazdaságpolitikánkban, sokkal több pénzt költsünk raktárok és hűtőházak építé­sére és főképpen a termény­fölöslegesek felvásárlására. Mert ha ez nem így lesz, ak­kor a földművesünk továbbra is kénytlen lesz egy-egy áru­cikkből keveset termelni, mert nem lehet benne biztos, hogy el tudja-e adni, emiatt hiány lesz a piacon, az Élelmiszer­tartalékok Igazgatósága pedig devizáiért fogja behozni azt a terményt, amiből jobb szerve­zéssel és főleg előrelátó poli­tikával az országban bőven le­hetne, világpicai áron is. Elmarasztaló vélemény a Prekmurec szövetkezetről A Társadalmi Könyviteli Szolgálat a lendvai községi képviselőtestület legutóbbi ülésére beszámolót terjesztett be, amelyben többek között elemezte a Prekmurec szövetkezet gazdálkodási eredményeit is. A szövetkezetet 42 földmű­ves alakította és az alapításról szóló okmány részletesen fel­sorolja, hogy milyen céllal ala­kult a szövetkezet és milyen tevékenységet folytat majd. A Társadalmi Könyviteli Szolgálat megállapítása szerint azonban az új szövetkezet az alapítási okmányban foglalt ígéretekből keveset valósított meg. Tevékenységét kereske­delemre korlátozta és csak mű­trágya eladásával és állatfel­vásárlással foglalkozott. A beszámoló végül megálla­pítja, hogy a szövetkezet alap­vető feladata semmiképpen sem lehet a kereskedelem, az adásvétel, hanem arra kell tö­rekednie, hogy a földművesek­nek más téren is segítséget nyújtson, hathatósan elősegít­se a korszerűbb, sikeresebb gazdálkodást. Az ilyen mun­kához azonban nélkülözhetet­len megfelelő számú szakem­ber és az is, hogy a szövetke­zetnek megfelelő alapjai, il­letve tőkéje legyen. A Társadalmi Könyviteli Szolgálat b számolója alapján ismét felvetődik a kérdés, ilyen gazdálkodás mellett vajon meg lehet-e valósítani az alapítási okmányban feltüntetett célo­kat. A TÁRSASTERMELŐK IS HE­ LYET KAPNAK A SZÖVET­KEZETEK IGAZGATÓI SZER­VEIBEN A szövetségi Képviselőház Népek Tanácsának agrárpoliti­kai bizottsága helyesléssel fo­gadta azt a javaslatot, hogy a jövőben a magántermelők is helyet kapjanak a szövetkeze­tek és más mezőgazdasági szer­vezetek igazgató és önigazgató szerveiben. A készülő törvény most benyújtott tételei szerint a jövőben minden munkaszer­vezet, amely gazdasági kapcso­latot teremt a magánterme­lőkkel, köteles lesz külön mun­katársulási egységet alakíta­ni. A kisnyugdíjas Bensőséges ünnepség volt: ás­ványvíz és feketekávé. Min­denki megszorongatta az ün­nepelt kezét és elhadarta: »Az­tán néha látogasson el hozzánk Jóska bácsi!« Jóska bácsi meg­ígérte. Végül a szakszervezet elnöke emelkedett szólásra: — Hát akkor — mondta ün­nepélyesen — emelem poha­ram a mi nyugdíjba vonuló fáradhatatlan Jóska bácsink e­­gészségére! — Éljen! Éljen!... — Éljek, éljek... — doho­gott az ünnepelt — de miből? Néhány sorban KONTÉNEREK A RIJEKAI KIKÖTŐBEN. — A RIJE­kai kikötővállalat elhatározta, hogy az egyik rakpartját kon­ténerek ki- és berakására teszi alkalmassá. Az átalakított kikötőrész 200 konténer befogadására lesz alkalmas, két ha­talmas daru fogja őket ide oda mozgatni, az egyik daru 30 a másik pedig 100 tonna teherbírású. A kikötővállalat azt is elhatározta, hogy hamarosan egy egész új kikötőrészt épít a konténereknek. 410 LAKÁS A NISI SZEGÉNYEKNEK.­­ A NISI községi képviselőtestület elhatározta, hogy az idén és jövőre 410 lakást ad át a rászorulóknak. Száz lakásba már őszre be­költözhetnek a lakók. Az igénylés ugyan jóval nagyobb, ezren adtak be kérvényt lakásra, a községi képviselőtestület azon­ban úgy találta, hogy a következő két esztendő folyamán csak 410 család kérelmének képes eleget tenni a város. SZAKSZERVEZETI KÉZIKÖNYV — ÚJÉVI ÜDVÖZLE­tül. — Nem mindennapi újévi üdvözletként kézikönyvet kül­dött mintegy 60 000 tagú tagságának a rijekai szakszervezet. A könyvecske a naptári részen kívül röviden tartalmazza a szervezet tagságának jogait és a községi vezetőség idei mun­katervét. FOLYAMATOS ÁRAMELLÁTÁS — AZ ÁRAMELLÁ­­tás a december derekán érkező vészhírek ellenére már nem lesz kétséges. Az év utolsó napjaiban ugyanis elég csapadék hullott, ismét megteltek a vízi erőművek víztároló tavai, s most már az sem okozna különösebb gondot, ha januárban nem esne. FEBRUÁRBAN 100 000 TONNA KUKORICA ÉRKEZIK.­­ A külföldön rendelt kukoricából az első százezer tonnányi mennyiség februárban érkezik meg az országba. A Szövetségi Élelmiszerkészletek Igazgatósága hozatja be, hogy reális szín­vonalon tartsa a kukorica és a többi takarmány egyre emel­kedő árát. JUTALOM A RÉZTOLVAJOK KÉZREKERÍTŐINEK.­­ A bori bányászati és kohászati kombinát elhatározta, hogy 30 000 dinárral megjutalmazza a bori rendőrállomást, mert sikeresen felfedett egy réztolvajbandát. A tolvajok 18 500 ton­na rezet loptak el a kombinátból. A rendőrök — mint isme­retes — szeptemberben jutottak a nyomukba s nem sokkal később le is tartóztatták őket. AZ ÉV LEGJOBB HAZAI FILMJE. — A SZARAJEVÓI Oslobodjenje című napilap szokásos újévi körkérdése szerint Krste Papič Bilincsek című alkotása az 1970-es év legjobb filmje. A második helyet a Vannak bogarai, a harmadikat pedig a Biciklisták című film foglalja el. Az ankétben 25 hazai filmkritikus vett részt. Ha pénzről van szó ... koz kreditna banka zagreb MARIBORI fiókja Partizanska cesta 3 Mit hoztak be az ország polgárai? A Szövetségi Vámigazgatóság adatai szerint az ország pol­gárai 11 hónap alatt 26 200 személygépkocsit hoztak be kül­földről vagyis 43 százalékkal többet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Egyébként a magánbehozatal értékének 80 százalékát személgépkocsik és mosógépek teszik ki. Az utób­biból november végéig nem kevesebb mint 24 523-at impor­táltak, 11 százalékkal többet mint tavaly. Fellendült a tévé és a mag­netofon behozatala is. Eszerint a magánúton importált tévé­­készülékek száma 4470, (33 szá­zalékkal több, mint tavaly), a magnetofonoké 8600 (91 száza­lék) a tranzisztoros rádióké 10 000 (25 százalékkal több mint tavaly), a hálózati rádió 4000 (22 százalék), a hűtőszekrénye­ké pedig 9700 (25 százalékkal több mint tavaly). A magánparasztok főleg a traktorbehozatal iránt érdek­lődnek. Tizenegy hónap alatt 1287-et vettek külföldön, 89 szá­zalékkal többet mint a múlt év azonos időszakában. Ezen­kívül 75 százalékkal növeke­dett a kaszálógépek és majd­nem 150 százalékkal a széna­forgató gépek behozatala. A kisiparosok 419 eszterga­­padot, 500 famegmunkáló gé­pet, 4760 betonkeverőt, 210 fagylaltkeverőt vásároltak kül­földön.

Next