Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-01-12 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVII. évfolyam 1. szám Murska Sobota 1973. január 12-én Ara 59 para Egyre kisebbek a különbségek SZLOVÉNIA KÖZÉPLEJÁRATÚ FEJLESZTÉSI TERVE MURAVIDÉK GYORSABB FEJLŐDÉSÉT LÁTJA ELŐ — JELENTŐS FELADATA A KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ MUNKÁSAINK ITTHONI ELHELYEZÉSE A héten hétfőn Gornja Radgonán ülésezett a muravidéki községek tanácsa, s az értekezleten Muravidék helyzetével foglalkoztak Szlovénia középlejáratú fejlesztési tervével kapcsolatban. E terv elkészültével lehetőség nyílt az egységesebb és átfogóbb tervezésre Muravidéken, ez azonban minden tényezőtől — a községtől kezdve a köztársaságig — megköveteli, hogy a piac törvényei szerint járjon el e munka terén — mondotta az összejövetelen Joze Novinsek, a köztársasági tervintézet igazgatója. Joze Novinsek szavai szerint ezenkívül ez a fejlesztési terv tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek Muravidék gazdasági és nem gazdasági ágazatainak harmonikus fejlesztését biztosítják, s mindezzel lehetővé válik e vidék gazdasági megszilárdulása. Ez azonban jelentős erőfeszítéseket követel meg különösen az idén, hiszen meg kell őrizni a gazdasági fejlődés ütemét, egybehangolni az általános és személyi fogyasztást, tervszerűbben hozzálátni a foglalkoztatottság kérdésének megoldásához, az ifjúság szakmai továbbképzéséhez. Semmiképpen sem szabadna ezenkívül szem elől téveszteni külföldön dolgozó munkásaink törekvését sem, hogy idehaza kapjanak elhelyezkedési lehetőséget, s ezért ezt a kérdést köztársasági viszonylatban kell felmérni. Muravidék amely igen fontos feladatot tölt be köztársaságunk élelmiszerellátásában — mondotta Gusztáv Gróf, a KIK Pomurka igazgatója az értekezleten — az elkövetkező időszakban három fontos kérdés megoldását kell, hogy szorgalmazza: a mezőgazdaságét, a nyersanyagellátásét és a foglalkoztatottságét. A muravidéki mezőgazdasági szervezeteknek ezidáig nem sikerült közös nevezőre hozni az egységes tervezés kérdését, jóllehet ez feltétele annak, hogy a nyersanyagot is magasabbra értékelhessék. Muravidéken igen nagy jelentőséget tanúsítanak az utak további korszerűsítésének. Ivan Ros, a köztársasági útalap igazgató bizottsági tagja elmondta, hogy 1975-ig e vidéken mintegy 30 millió dinárt használnak fel az utak és hidak korszerűsítésére, az autóutakat kivéve). Ez a köztársasági útalap 26,3 százalékát teszi, s ez összhangban áll a tervekkel. A muravidéki községek tanácsának tagjai azonban nem voltak elégedettek a köztársasági útalap ilyen arányú részvételével a beruházások terén, azaz az erre az évre előlátott 9 millió dinárral. Véleményük szerint a pénzelés köztársasági módját meg kellene szilárdítani nagyobb saját részvétel mellett, esetleg egy népkölcsön kereteiben. Az összejövetelen az időszerű kérdésekről beszélve elmondták azt is, hogy igen fontos gazdasági kérdés a villanyhálózat további fejlesztése, illetve az idegenforgalom fellendítése. Az idegenforgalom egyébként — a kedvező természeti adottságoknak köszönve — eddig is jelentős összetevője volt Muravidék gazdaságának, a jövőben azonban még fokozottabb figyelemmel fordulnak feléje. A tervek szerint 1975-ig mintegy 300 millió dinárt ruháznak be idegenforgalmi létesítményekbe. A lendvai új banképület megnyitására szép számban gyűltek össze a polgárok. (fotó: a- a.) POLITIKA ÉLETÜNK 1973 a kongresszusok éve lesz Az idén számos rendkívül jelentős politikai értekezletet, gyűlést stb. tartunk az országban- 1973-ban lesznek a KSZ köztársasági kongresszusai és tartományi értekezletei, továbbá a szakszervezet, a harcosok, az ifjúság és más társadalmi-politikai és társadalmi szervezetek kongresszusai. A számítások szerint ebben az évben körülbelül 40 ilyen szövetségi, köztársasági és tartományi szintű értekezlet lesz. A köztársasági KSZ-kongresszusok és tartományi értekezletek, valamint a többi politikai gyűlés is a JKSZ X. kongresszusát előzi meg, amelyet a statútum szerint a jövő év tavaszán kell megtartani. A JKSZ soron következő,kongresszusának előkészületeit már néhány hónappal ezelőtt megkezdtük, és a továbbiakban az előkészületek egyre intenzívebbek lesznek. A többi között például már márciusban sor kerül a JKSZ IV. értekezletére, amelyen az elnökség, továbbá a Végrehajtó Iroda és a JKSZ Elnöksége többi bizottságának és testületének a IX. kongresszus óta eltelt időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentéseket vitatják majd meg. Az ilyen zsúfolt politikai kalendárium megköveteli hogy a társadalmi erők összes akciója maximálisan egybehangolt leegyű, hogy a káderek és eszközök tekintetében a lehető legnagyobb gazdaságosságot érjük el és az előkészületeket jól megszervezhessük. A pártlevél megtanított bennünket arra, hogy világos, tömör és konkrét dokumentumokat kell készítenünk, amelyeknek álláspontját hatékonyan érvényesíthetjük. Noha az egyes társadalmipolitikai és társadalmi szervezeteknek megvannak sajátosságai, mégis léteznek olyan témák, amelyek mindegyikük összejövetelein napirendre kerülnek. Ide sorolhatók a gazdaságszilárdítási intézkedések, a már elfogadót alkotmányfüggelékek alkalmazása és az újak előkészítése, a JKSZ X. kongresszusa politikai platformjának kialakítása, más szóval, a pártlevélből eredő állásfoglalás gyakorlati érvényesítése, valamint Tito elnök legutóbbi beszédeiben foglalt álláspontjának érvényesítése. NSZK-ban dolgozók, figyelem! KÖZLEMÉNY A KONJUNKTÚRAADÓ VISSZAFIZETÉSÉRŐL A Német Szövetségi Köztársaság kormánya még tavaly rendeletet adott ki az 1970 augusztusa és 1972 júliusa között kivetett és befizetett úgynevezett konjunktúraadó visszafizetéséről. A pótadó címén befizetett összegre joguk van azoknak a jugoszláv állampolgároknak is, akik a fent említett időszakban a Német Szövetségi Köztársaságban dolgoztak. Függetlenül attól, hogy ott vannak-e még vagy már elhagyták az NSZK területét, kétféle módon kaphatják viszsza a konjunktúraadó címén befizetett összeget, vagy a munkaadójuktól vagy a adóhivataltól. Azoknak a dolgozóknak, akik 1970. augusztus elseje óta ugyanannál a munkaadónál dolgoznak, munkaadójuk minden formalitás nélkül kifizeti a konjunktúraadó címén levont összeget, s azután maga számol el az adóhivatallal, az a munkaadó pedig, akinél a dolgozó 1972 június 15-én volt munkában, a konjunktúraadónak azt a részét is kiutalhatja neki, amelyet előző munkaadója fogott le keresetéből. Ehhez azonban az összegre jogosult munkásnak fel kell mutatnia régebbi munkaadójától kapott konjunktúraadó-befizetési bizonylatát. Igényét legkésőbb 1973 december 31-éig nyújthatja be. Azoknak a munkásoknak, akik 1972 június 15-én már nem voltak munkaviszonyban az NSZK-ban, de fizették a konjunktúraadót, a pénzt az illetékes adóhivatal adja vissza írásbeli igénybejelentés alapján. Az ehhez szükséges űrlap az adóhivatalban kapható. Az írásbeli igényhez mellékelni kell a konjunktúraadó befizetésérőlszóló eredeti bizonylatot. Az igénybejelentési határidő 1973 december 31. A pénzt az az adóhivatal fizeti vissza, amelynek területén a munkás 1972 június 15-én lakott, azoknak a munkásoknak pedig, akik az említett napon már nem voltak az NSZK-ban, az az adóhivatal, amelynek területén az igényét bejelentő munkás legutóbbi lakhelye volt. Az elmúlt héten pénteken ünnepélyesen is átadták rendeltetésének a Ljubljanai Bank lendvai fiókrészlege számára épült új épületet. Az építkezést tavaly ősszel kezdték meg, s a beruházást a bank fedezte. Az új épületet, amely kedvezőbb munkakörülményeket biztosít majd az alkalmazottaknak és az ügyfeleknek is, Varga Sándor, a községi képviseltestület elnöke adta át rendeltetésének. (fotó: a. a.) Odaítélték a Boris Kraigler-díjakat Köztársaságunkban az idén az alábbi öt gazdasági vezető kapta az öt évvel ezelőtt alapított Boris Kraigher-díjat: Joze Grebec, a ljubljanai egyesült postavállalat vezérigazgatója, Hugo Kerzan mérnök, a ljubljanai Gradis Építővállalat vezérigazgatója, Anton Petkovsek, a ljubljanai Slovemijales Bútorgyár vezérigazgatója, Ivo Tomazic mérnök, a ptuji Paruminia Baromfitenyésztő Vállalat vezérigazgatója és Svetozar Vesnaver, a maribori szövőgyár vezérigazgatója. Érdemeik a következők: amióta Grebec a posta vezérigazgatója, annyira kiterjesztették a postahálózatot, hogy már minden háromezer lakosra jut egy-egy hivatal, a telefonvonalaikszáma megháromszorozódott, a távíró és telefonhálózat felszerelése a legkorszerűbb eszközökkel bővül. Kerzan mérnöknek a bíráló bizottság véleménye szerint nagy érdemei vannak abban, hogy a Gradis Építőipari Vállalat Szlovénia legnagyobb építővállalatává fejlődött, az országban a harmadik helyet fogadja el. Anton Petkovsek tíz éve vezérigazgatója a Slovenijalesnak, s vállalata az idő alatt mind belföldön, mind külföldön feltört. Ivo Tomazic, a szlovéniai csőbetenyésztés úttörője. Vállalata 1965 óta az ország legnagyobb baromfitelepe. Vesnaver, a maribori textigyárak egyesítésében és az új vállalat fejlesztésében szerzett nagy érdemeket. A díj fejenként 25 000 dinár- Évi közgyűlést tartanak a DNSzSz szervezetei a lendvai községben Értesüléseink szerint a Szocialista Szövetség lendvai községben lévő helyi szervezetei az idén január 5 és március 5 között tartják meg évi értekezleteiket. Az összejövetelen elvégzik az ilyenkor szokásos teendőket: megválasztják a helyi szervezet új vezetőségét, megtárgyalják a szervezet eddigi munkájának eredményeit és mulasztásait, küldöttséget választanak a községi választmányba, valamint körvonalazzák az idei év munkatervét. A Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek évi értekezletein azonban az idén még egy, igen időszerű kérdésről is tárgyalnak majd, mégpedig az alkotmányfüggelékek második szakaszának alkalmazásáról. Mint ismeretes, ez jelentős változást lát elő a községi képviselő-testületek felépítésében is. A jövőben egy-egy területet küldöttség képvisel majd a képviselő-testületben és nem választott tagok, mint eddig. Ezért a lendvai községben is káderszempontból erős SZSZ helyi szervezetekre és ugyancsak erős helyi közösségekre van szükség, hogy a terület polgárainak érdekeit maradéktalanul képviselhessék a képviselő-testületben. A delegátusi rendszer bevezetésével a polgároknak még közvetlenebb és még nagyobb befolyásuk lesz a képviselő-testület határozataira s ily módon érvényesül a közvetlen társadalmi önigazgatás elve. Ausztriának el kell ismernie azokat a jogokat, amelyeket saját kisebbsége számára követel A KARINTIAI VESTNIK CIKKE AZ AUSZTRIÁBAN ALAKULT KORMÁNYBIZOTTSÁGRÓL Klagenfurtból jelenti a Tanjug, hogy a Vestnik, a karintiai szlovén szervek szövetségének sajtószerve, nagy titoknak nevezi a nemrégiben alakult kormánybizottságot, mivel senki sem tudja, mi a bizottság dolga. Kérdés ugyanis, hogy a bizottság csak a kétnyelvű feliratokról tárgyal-e, vagy pedig a kisebbség több más problémájáról is. A bizottsággal kapcsolatban különben több más kérdés is felvetődik, de egyikre sincs válasz. A Vestnik szerint a bizottság létrehozói példaképül választhatnák a hasonló olaszországi bizottságot, amely hoszszas keresés után elfogadható választ talált a dél-tiroli kérdésre. A jog oszthatatlan és az igazság mindenki számára egyforma- Azt, amit Ausztria saját kisebbsége számára követelt Olaszországban, el kell ismernie a területén élő kisebbség számára is — állapítja meg a lap.