Népújság, 1974 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1974-01-11 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVIII. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1974. január 11-én Ára 50 para FEBRUÁR KÖZEPÉN KIHIRDETIK A JSZSZK ÚJ ALKOTMÁNYÁT A munkásellenőrzés intézményének fenntartása alkotmányos kötelezettség A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐHÁZ KÖZÖS ALKOTMÁNYBIZOTTSÁGA HÉTFŐI ÜLÉSÉN VÉGLEGESÍTETTE ÚJ ALKOTTMÁNYUNK SZÖVEGTERVEZETÉT MIJALKO TODOROVICNAK, a közös alkotmánybizottság elnökének irányításával a héten hétfőn a Szövetségi Végrehajtó Tanács székházában ülést tartott a Szövetségi Képviselőház tanácsainak közös alkotmánybizottsága. Napirenden szerepelt az új alkotmányról szervezett közvita eredményeiről szóló jelentések meghallgatása és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új alkotmánya módosított szövegtervezetének megtárgyalása és véglegesítése. Bevezető szavaiban Mijalko Todorovic a többi között elmondta, hogy összegezve, értékelve és jórészt alkalmazva a hónapokon át tartó nagyon termékeny alkotmányvitában elhangzott javaslatokat, eközben figyelembe véve a társadalom tudatos és intézményesített tényezőinek, kiváltképpen pedig köztársaságok és tartományok alkotmánybizottságainak sugallmazásait, a Szövetségi Alkotmánybizottság elkészítette a JSZSZK alkotmányának módosított és nyelvileg megtisztított végleges szövegtervezetét. Ez követően a Szövetségi Alkotmánybizottság tagjai meghalgatták a közvita anyagát feldolgozó munkacsoportok elnökeinek jelentését. A társadalmi-gazdasági viszonyokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozó csoport munkájáról Vojo Rakic számolt be. Megemlítette például, hogy az alkotmánytervezet szóban forgó fejezetében elsősorban stiláris javításokat végeztek, mert a közvitában ez az igény került előtérben, de az eredeti szövegtervezet némely rendelkezése értelmi változást is szenvedett, szintúgy a közakarat kívánságának megfelelően. Mindenekelőtt a dolgozók társadalmi és gazdasági helyzetét tárgyaló és meghatározó rendelkezések módosultak, jóllehet a közvita egyértelműen támogatta és magáévá tette a felkínált megoldásokat, amelyek az 1971-ben, már alkalmazásban lévő és számottevő eredményekkel szolgáló alkotmányfüggelékek céljainak folytonosságát szavatolják, vagyis azt, hogya munkásosztály a közvetlen önigazgatás révén, ténylegesen ura legyen munkája gyümölcsének. E cél maradéktalan megvalósulása érdekében iktatták be utólag a munkásellenőrzés intézményének kötelezővé tételét alkotmányos rendszerünkben. Kiró Hadzsivaszilev a politikai rendszer alkotmányos megoldásaival kapcsolatos megjegyzéseket és javaslatokat összegező munkacsoport nevében számolt be. Elöljárójában kiemelte, hogy a lezajlott közvitában a dolgozók rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak öniigazgatt és a szocialista társadalmunkpolitikai rendszerének tételei iránt, közöttük kifejezettebben a parlamenti küldöttrendszer kérdései és a helyi közösségek helye és szerepe - foglalkoztatta az embereket. A munkacsoport körültekintően és gondosan összegezte a javaslatokat. Egy részüket beépítette az alkotmány szövegtervezetébe. Másik részük hatékony segítséget nyújtott az alkotmányszöveg jobb és érthetőbb utólagos megmunkálásához. A javaslatok egy töredékét azonban figyelmenkívül kellett hagyni. Vagy azért, mert elvtelen kifogások, észrevételek voltak, vagy azért, mert természetüknél fogva nem az alkotmányban a helyük. A továbbiak során csoportvezetői minősítésben dr. Aleksander Fira, a föderáció szervezeti felépítésével, dr. Marjan Brecelj pedig az emberi jogokkal és kötelezettségekkel foglalkozó fejezetek kiegészítésére, illetve módosítására elhangzott javaslatokról tájékoztat, az alkotmánybizottságot. A munkacsoport jelentéseinek meghallgatása után a Szövetségi Képviselőház közös alkotmánybizottsága fejezetről fejezetre haladva újra átfésülte a szöveget. Helyenként kisebb javításokat alkalmazva benne, az alkotmánybizottság a saját részéről véglegesítette Ehó 15-ig mindenütt megtörténnek a szükséges jelölések a községi tanácsokba. A jelölési lapoknak legkésőbb január 15- ig Ljubljanába kell érkezniük. Január 15-től február elsejéig összehangolják a jelöltek névsorát a lendvai képviselőtestűszocialista önigazgatású társadalmunk alapokmányának szövegtervezetét. A dokumentumot jóváhagyásra és kihirdetésre a Szövetségi Képviselőház tanácsaihoz terjeszti fel az alkotmánybizottság. A Népek Tanácsa 1974. január 22-i ülésén tárgyal a tervezetről. Jóváhagyása után a képviselőház többi tanácsa is (január végén) elbírálja és határozatot hoz róla. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság önigazgatása társadalmának új alkotmányát a Szövetségi Képviselőházban a Népek Tanácsa február közepén emeli érvényre és hirdeti ki. let mindhárom tanácsobat Mint már jelentettük a lendvai képviselő-testületnek is három tanácsai lesz. A koordinációs bizottság a jelöltek névsorát február elsejéig összehangolja, amikor ugyanis megkezdődnek a jelölések és jelölési közgyűlések a vidéki helyi közösségekben és a társult munkaalapszervezeteiben. A községi választások a lendvai községben 1974 március 17- én lesznek. Eddig már a következő helyi közösségek végezték el a szükséges jelöléseket: Csentfey Völgyifalu,, Diósvölgyi és részben V. Polana. A Szociálistal Szövetség lendvai községi választmánya, sürgeti a többi helyi közösség képviselőit is, hogy végezzék el a szükséges jelöléseket. Minden egyes jelöltről alapos elemzést végeznek, amelynek alapján megállapítják az illető jelölt rátermettségét és társadalmi tevékenységét, valamint aktív szerepét abban a környezetben, amely jelöltnek választotta. Tehát a jelölések vége felé járunk és hamarosan kész jelölési listákról és névsorokról számolhatunk be olvasóink- Fokozott etemű jelölések Már a november folyamán a Szocialista Szövetség és a helyi közösség lendvai képviselői megegyeztek abban, hogy létrehozzák a koordinációs bizottságokat és megkezdik a választási előkészületeket. A napokban a lendvai helyi közösség és a Szocialista Szövetség lendvai helyi szervezetének képviselői összeültek, hogy megtartsák a jelölést a lendvai községi képviselő-testület helyi közösségi tanácsába. Ebbe a tanácsba ugyanis 10—15 tagot jelölnek a lendvai helyi közösség területéről. A hétfőn megtartott ülésen ezenkívül három jelöltet jelöltek még a társadalmi-politikai tanácsba is. A lendvai vár téli nasütésben fürdik. Az idei szeszélyes időjárás és az enyhe tél kevés téli monaktívum fényképezésére ad alkalmat. Fotó: Szúnyog Értékelés a társult munka alapszervezeteinek megalakításáról KEDVEZŐEN ÉRTÉKELTÉK AZ ALKOTMÁNY VITÁK UTÁNI TÁRSADALMI-POLITKAI AKCIÓT — ÜLÉSEZETT A SZLOVÉN KSZ KB TITKÁRÁGA A Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsága értékelte a társult munka alapszervezeteinek (TMASZ) szervezését és a szervező bizottságok munkáját, valamint azt, hogy hol tartanak a munkaszervezetek átszervezésével. Az ülést Franc Letinc vezette. Az alkotmányfüggelékeket megvalósító bizottságok és a társult munka alapszervezeteit megalapító bizottságok munkája szép példa arra, hogy a Kommunista Szövetség milyen gyorsan és ütemesen tevékenykedhet a társadalomban és összetarthatja a szociálistól erőket a hatékony akciókban. Ebben a dicséretben és a bizottságok támogatásában kiemelték azt, hogy a jövőben a társadalmi tevékenységeket fokozottabban kell a tartalmi célok megvalósítására fordítani. Tehát meg kell állapítani, hogy hol tartunk a munkaszervezetek átszervezésével az új alkotmány adta lehetőségek szerint. Meg kell vizsgálni, hogy hol végezték el alaposan, hol pedig csak felületesen ,az átszervezést, azért, hogy eleget tegyeneka határidőnek. Elítélték azokat a köröket, akik a gyors akciót és kapkodást arra használták fel, hogy olyan megoldásokat iktassanak az okmányokba, amelyek ellentétben vannak az új alkotmány elveivel. Ljubljanában ezenkívül öszszeültek még az alkotmányfüggelékek megvalósítását figyelemmelkísérő bizottságok elnökei. Atanácskozást a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya koordinációs bizottsága hívta össze. Amikor KSZ Központi Bizottsága ia legutóbbi bővített ülésén pozitíven értékelte az alkotmányfüggelékeket megvalósító bizottságok munkáját egybenkitűztékaz újabb feladatokist is, amelyek az új alkotmány határozatainak megvalósítására vonatkoznak a gazdasági és társadalmi-politikai szervezetekben. Az önigazgatás továbbszervezése azt jelenti, hogy meg kell változtatni a társadalmi-politikai viszonyok tartalmát és minél jobban előtérbe kell helyezni a munkások önigazgatási jogait. Ezérta titkárság javasolta, hogy elemezzék az önigazgatási megállapodások tartalmát, valamint a társult munka alapszervezeteinek alapokmányait, hogy ,megfelelnek-e követelményeknek, vagy pedig csak formálisan eleget tesznek a határidőnek. Megtörtént ugyanis az, hogy több helyütt a fokozott ütemű akciót és a sietséget arra használták fel, hogy nem önigazgatási alapon oldítanak meg egyes kérdéseket. Tehát alaposan meg kell vizsgálni azokat a munkaszervezeteket, amelyek még egyáltalán nem alapították meg a társult munka alapszervezeteit, és azokait is, amelyek csak formálisan tettek eleget a követelményeknek. Helyenként késés mutatkozik a helyi közösségekben is az önigazgatási sejtek létrehozásában. E mulasztásokat is ki kell küszöbölni. Csapból folyik a viz a hegyen... ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK A LENDVAHEGYI ÉS A HOSSZUFALUHEGYI VÍZVEZETÉKET • SZIVATTYÚRENDSZER TOVÁBBÍTJA A VIZET A TARTÁLYOKBA Szerény, de annál jelentősebb ünnepségnek voltunk tanúi vasárnap, január 6-án. Hosszú és fáradságos munka után átadták rendeltetésének a vízvezetéket, amely egészséges ivóvízzel látja el Hosszúfaluhegy lakosságát. Az ünnepségen ott voltak a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői valamint a határőrség küldöttei. A vízvezeték építésében ugyanis a katonaság és az ifjúság is jelentős segítséget nyújtott. Hogy mitt jelent a »hegyiek« számára a víz, azt csak az tudja, aki ott él. A megnyitó ünnepségen Franc Berden, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy a Lendvahegy már egy évezred előtt is lakott terület volt. Lakossága az évszázadok folyamán sok kérdést sikeresen megoldott, ,a vízellátás kérdése ,azonban egészen a közelmúltig a megoldatlan problémák közé tartozott. Társadalmi öszszefogásra volt szükség ahhoz, hogy a hegyen élő emberek tiszta és egészséges ivóvízhez jussanak, közel 6 kilométer hosszú vízvezeték építése — amely mintegy 120 háznak szolgáltatt vizet — 800 ezer dinárba került. Ehhez az összeghez a lakosság is hozzájárult helyi járulék formájában éspedig 140 ezer dinárral, ezenkívül önkéntes munkával is. Az elmúlt két év során színte egymást követték a falusi vízvezetékek építéséről és megnyitásáról szóló hírek lapunk hasábjain. A bistricei példától kezdve a kéti vízvezeték megnyitásáig minden egyes alkalommal hangsúlyoztuk, milyen nagy fejlődést jelent a vízvezeték egy-egy falu lakosságának életében. Ez a megállapítás még fokozottabban érvényes, ha a lendvaihegyi és hoszszúfalyhegyi vízvezetékről beszélünk. Itt a vízvezeték valóban egy egész sor egészségügyi, szociális és gazdasági kérdést is megoldi. Ezentúl nem lesz kérdés a mosás, a főzés a háziasszonyok számára; nem kell többkilométer távolságról hoznia vizet a jószág itatásához, a szőlő permetezéséhez; kevesebb lesz a fertőzött ivóvíz okozta betegségek száma. A víz kérdése a hegyiek számára — nem úgy, mint a többi vízvezetékes falu lakossága számára —, valóban létkérdés és ez a probléma most végleg megoldódott. Igaz, nem volt könnyű munkája sem a tervezőknek, sem a kivitelezőknek. A hegyi talajviszonyokhoz kellett igazodni, és ezért szivattyúrendszert kellett tervezni a víz továbbítására, mivel tudvalevő, hogy a víz sehogyan sem akar hegynek fölfolyni — magyarázta tréfásan a megnyitón egy szakértő. A lendvahegyi és hosszúfaluhegyi vízvezeték megnyitásáról jövő heti számunkban, közlünk képes riportot.